Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-07 / 209. szám
1973. szeptember 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megyei békekonferencia Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) vasárnapokat szerveztek, és számos munkahelyen a dolgozók egy napi keresetüket ajánlották fel e nemes célra. — Jelentős eredményeket könyvelhetünk el a békemozgalmi agitációs és propagandamunkában, — folytatta az előadó, majd a következőket hangsúlyozta: — Ezek a tények és adatok mindennél jobban bizonyítják megyénk lakosságának békevágyát, és azt, hogy Szolnok megye aktív békemozgalma módszerében és feladatainak megvalósításában helyes úton járt, és támogatta pártunk célkitűzéseit. A megyei békekonferencia előadója ezután a VIII. magyar békekongresszus előkészítésével kapcsolatos feladatokról beszélt. Kiemelte: azon kell munkálkodnunk, hogy tovább fokozzuk e mozgalom tömeges jellegét, hogy az egész társadalmat megnyerjük a béke ügyének — majd beszédét a következőkkel fejezte be: „Megyénk lakossága a világ háladó erőivel együtt azért küzd, községekben és tanyákon egyaránt létezik és mozgósítani tud. Majd köszönetét mondott a pártbizottságoknak jó irányító munkájukért, és a tanácsi szerveknek anyagi és szervezeti segítségnyújtásukért. Ezután átadta az Országos Béketanács megbízásából a magyar békemozgalom „A békéért” nevet viselő kitüntető jelvényét dr. Pápay Dénesnek, az Országos Béketanács tagjának, a KÖJÁL megyei igazgatójának, dr. Szilassy Józsefnek, a szolnoki bútorgyár igazgatójának, a HNF szolnoki városi alel- nökének és Imre Katalin ti- szabői termelőszövetkezeti tagnak. A konferencián sokan kértek szót. K. Tóth Ferenc, a karcagi Dimitrov Tsz elnöke azt fejtegette felszólalásában, hogy a napi jó munkavégzés nemcsak a tagság és a szövetkezet érdeke, hanem mindenkié, mert a dolgozók eredményes munkája révén végső soron az ország gazdasági és katonai ereje növekszik. Tabák Lajos, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke megmozdulást, ami a béke ellen, a népek ellen irányul. Dr. Karádi Béla, a kunszentmártoni Járási Hivatal elnökhelyettese felszólalásában többek között idézte egy beszélgetését, amit egy nagy- révi nyugdíjassal folytatott, aki a békéről így nyilatkozott: „A világnak békés munkára és .munkás békére van szüksége.” Kocsis Márton, kunhegyesi lakatos munkatársai nevében kijelentette: izzó gyűlölettel ítélik el a chilei reakciós erőket és támogatják a baloldali munkások igazságos harcát, melyet népük felemelkedéséért folytatnak. Jászi Brúnó mérnök-alezredes a katonai alakulatok személyi állománya nevében köszöntötte a konferenciát. Felszólalt továbbá: Nagy Margit kisújszállási varrónő, Pethő Ildikó, a jászberényi Hűtőgépgyár műszerésze, Náhoczki Istvánná rákóczi- falvi tanítónő. Szöllősi István főkönyvelő a törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárból. Papp Margit, mezőtúri adminisztrátor, Ho- monnai János a Járműjavító állami díjas brigádveA megyei békekonferencia elnöksége. Dr. Magyari József beszámolóját tartja hogy az emberi kéz és agy, a munka és a szellem csodálatos képességét ne pusztító fegyverek előállítására, hanem az emberiség boldogságát szolgáló gépek, gyárak és üzemek, iskolák és kórházak építésére, az irodalom és a művészet kincseinek gyarapítására használják fel”. Dr. Magyari József nagy tapssal fogadott beszéde után Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. — A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béketanács nevében tisztelettel üdvözlöm a Szolnok megyei békekonferencia résztvevőit, — mondotta, majd elismerően nyilatkozott arról, hogy Szolnok megye lakossága a népfrontbizottságok, a különböző tömegszervezetek és társadalmi szervek mozgósítására a VII. magyar békekongresszus óta sokat és eredményesen tevékenykedett a magyar és a nemzetközi békemozgalom politikai célkitűzéseinek végrehajtása érdekében. Megemlítette példának a „Kerékpárt Vietnamnak!” akciót, amely a megyéből indult el, és az egész országban követésre talált. Hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a béke gondolata és a békés egymás mellett élés politikája mindenkinek meggyőződése legyen, eljusson a legkisebb faluba is, értsen vele egyet minden város lakója. Ezért is jelentős — mondotta, — hogy a békemozgalom a népfrontmozgalom keretében dolgozik, annak a népfrontmozgalomnak keretében, amely minden lakóterületénél __ városokban, e lmondta: '„Megyénk szervezett dolgozói megértették, magukénak tekintik a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusának azt a határozatát, mely kötelességünkké teszi, hogy internacionalista hagyományainkhoz híven támogatói, tevőleges részesei legyünk annak a harcnak, amit a dolgozók vívnak az imperializmus, a kizsákmányolás ellen, a népek függetlenségéért, a békéért.” Beke István géplakatos Tiszafüredről többek között az idei békehónap járásuk- beli rendezvényeiről adott számot, majd átadta a megyei békekonferencia elnökségének Szűcs Imre fiatal népművész alkotását, egy nagyméretű agyagkorsót azzal, hogy juttassák el a világkongresszusra. Kántor Sándor, a népművészet világhírű mestere nemes egyszerűséggel csupán ennyit mondott: „Mint egyszerű fazekas mester a munkámat hoztam ajándékba, mert igaz az, hogy a népművészet nem ismer határokat. Kérem, adják át munkáimat a VIII. magyar békekongresszuson azzal, hogy juttassák el a moszkvai tanácskozásra”. A két, hatalmas kerámia falitálra ezt a szöveget írta az idős mester: „Vílágbéke! Világbéke! Ez lesz az emberiség legszebb éke!” A megyében élő katolikus papok, protestáns lelkészek, egyházak nevében Kindlo- vits István prépost-plébános, illetve Szabó Dániel református esperes szólalt fel a konferencián. Mindketten hangsúlyozták, hogy elítélnek minden imperialista zetője, Nánási Károly, a jászberényi járási hivatal elnökhelyettese és Szabó István túrkevei tsz-tag. Számot adtak az ipari munkások, termelőszövetkezeti tagok, az értelmiség, az ifjúság képviseletében ezeknek a rétegeknek a béke mozgalomban végzett munkájáról, az elért eredményeiről. Ezután dr. Magyari József tartotta meg zárszavát, aki befejezésül azt kívánta, hogy a mai tanácskozás tapasztalatait megfelelően hasznosítsák mindannyian a békemunkában. A konferencia ezt kővetően megválasztotta Szolnok megyének a VIII. magyar btkekongresszuson résztvevő küldötteit. Megyénket a következők képviselik: Bacsa János Mezőtúr. Fodor Mihály Szolnok, Gorái Lajos Törökszentmifdós, Homon- nai János Szolnok, dr. Horváth István Tiszapüspöki, Molnár Erzsébet Szolnok, Náhoczki Istvánná Rákóczi, falva, Oláh János Szolnok. Pánczél Magdolna Zagyva- rékas, Pethő Ildikó Jászberény Szabó István Szolnok, Szívós Antal Szolnok. Ta- bák Lajos Szolnok és K. Tóth Ferenc Karcag. Tisztségénél fogva részt vesz még a küldöttségben az Országos Béketanács öt Szolnok megyei tagja: dr. Pápay Dénes, dr. Magyari József, Gonda Sándorné. Móra Péter és Nagy István. Végül az elnöklő dr. Bene Zoltán javaslatára a konferencia a chilei dolgozók harcával szolidaritásunkat kifejező táviratot fogadott eh A konferencia elnöke ezután zárszavával berekesz- .tette a tanácskozást. Baráti faangulatú eszmecsere termelőszövetkezeti vezetőkkel Naponta 60 ezer tojást osztályoz a gép (Folytatás az 1. oldalról) zán a belterjes fejlesztés, — jegyezte meg Losonczi Pál. A szövetkezetiek elmondták, hogy nagyon várják már 1975-öt, a Tisza II. vizét. Bíznak benne, felkészültek a fogadására. Ügy is, hogy olyan növényekkel kísérleteznek, amelyek a legjobban meghálálják a vizet. Történetesen: eddig soha nem kertészkedtek, most azon gondolkodnak, ráállnák a fűszerpaprika öntözéses termesztésére. — Ma még el se tudjuk talán, képzelni se, mit jelent majd az ilyen jól kezelt földön a Tisza II. vize, ha ideér — mondta Losonczi Pál. Dr. Hegedűs Lajos közbeszólt: — Addig sem tétlenkednek a mezőhékiek. Érdekes, újszerű módon öntöznek. El is mondták, hogyan. Saját maguk létesítettek egv üzem! víztárolót, 2 millió köbméter vizet fognak fel benne, barázdákat húznak ki a körülötte lévő vetésekben, a barázdákban műanyagtömlőkben vezetik a víziét. Abból kiengedik, s két hétig áztatják a földet. Roppant olcsó, mindössze 200 forint a víz költsége holdanként — mondta el Varga Kálmán főagronómus. — Ha lesz idő, ezt nézzük meg — jegyezte meg Losonczi Pál. Előbb azonban még a szarvasmarhatelepre indultak. Nagy Frigyes főállatte- nyésztő kalauzolta itt a látogatókat. Ö mondotta el azt is, hogy a tsz „vette a lapot” a szarvasmarha-programban. 1976-ra megduplázzák a tehénlétszámot. Méghozzá olymódon, hogy francia és magyartarka fajtákat kereszteznek kiváló eredménnyel. Nagy az állatszaporulat, de ez hústermelő állomány, s a szövetkezet szerint ma Magyarországon inkább a tejet fizetik meg, pedig a hústermelésé a jövő. Meglátogatta Losonczi Pál a baromfikombinátot is. Beszélgetett Erős Lajosné ősz-' tályozóval és Kovács Fe- rencnével is, aki 60 ezer tojást válogat ki naponta az általa kezelt géppel. Ezután kezdődött a határjárás, a műanyagtömlős öntözés bemutatása. Egy kilométernél is hosszabb gyalogtúra következett, Losonczi Pál azonban szívesen vállalta a sétát a tározó partján. Hatalmasra nőtt, harsányzöld, 300 hektáros kukoricatáblába értek. főm. Meg kell tanulnunk, hogy mielőtt belekezdünk valamibe, kiszámítjuk, hogy az mennyire gazdaságos. Ezért én azt ajánlanám, terjesszék el ezt az olcsó öntözést máshol is — mondta az államfő. — Már megkezdtük — válaszolta Sári Mihály. — A megye más részein, például Kunhegyesen is népszerű a mélybarázdás öntözés. A mezőhéki határnak ez a része — a Hangács — valaha Mezőtúrhoz tartozott. Itt játszódott le Móricz Zsig- mond: Úri Murija. Losonczi Pálnak megmutatták a regénybeli helyeket, Csörghő / Csuli, Szakhmáry Zoltán ta- ' nyáját, a valóságban a Mészáros-tanyát. Mezőtúrról másképpen is szó esett. Losonczi Pál ugyanis érdeklődött, hány szakember dolgozik a gazdaságban. — Húsz mérnökünk van — válaszolták — de nagy részük nem itt lakik, hanem Mezőtúron, onnan járnak ki. Mezőtúrra egyébként buszjárata van a szövetkezetnek. 1966-ban még egyetlen mérnök sem dolgozott nálunk. — Lehet, hogy 1966-ban még azt hitték, anélkül is lehet — szólt losonczi Pál — de azt hiszem, nem véletlen, hogy az utóbbi években, amikor már képzett szakembereik is vannak, akkor értek el a korábbinál jóval nagyobb eredményeket. A látogatás további része — ismét a szövetkezet központjában — kötetlen beszélgetéssel telt. Az Elnöki Tanács elnöke megkérdezte a környékbeli szövetkezeti vezetőktől is, hogy ők mit szólnak a Mezőhéken látottakhoz, hallottakhoz? — Minden magáért beszél — ismerte el dr. Bereczki László, a rákóczifal- vi tsz elnöke —. Aligha van még másik olyan tsz a megyében. amelyiknek szintén 26 millió forint készpénze lenne. A mezőgazdaság,' az élelmiszergazdaság jövőjéről beszélgetett Losonczi Pál, a helybeli szakvezetőkön kívül Nagy Miklóssal, a tisza- földvári Szabad Nép. Bódi Imre állami díjassal, a ti- szaföldvári Lenin Tsz elnökével is. — A fejlődés egyik gátja — panaszolták a tsz-vezetők — hogy az ipar még nem isj meri kellően a mezőgazdaság mai igényeit. A betakarítógépek szerkesztői például nem tudják, hogy 60 mázsás kukoricatermések vannak. S a nagy terméshozamokkal már nem bírnak a gipek. És mi lesz a Tisza II. után? — kérdezték. — Bizony én sem tartom elképzelhetetlennek a hektáronkénti 100 mázsás kukoricatermést öntözéssel, és ehhez valóban fel kell készülnünk — vélekedett Losonczi Pál is. A barátságos, mondhatni szakmai tapasztalatcsere végeztével, a délutáni órákban azzal búcsúzott az Elnöki Tanács elnöke: — Azt hiszem sikerült megtudnom, miből fakad a mezőhéki siker. Korszerű telepeket, gondosan művelt földeket láttam. Tudom. az iparszerü mezőgazdaság velejárója: hosszú dűlőket elmehetünk, hogy embert lássunk, de mindenhol láthatjuk kezenyomát, illetve a gének munkáját. Kérem tehát. azokkal a szövetkezeti tagokkal is tudassák, öleikkel nem válthattam szót: gratulálok a szövetkezet tagságának, különösen az utóbbi évek nagy sikereihez. . I i Hozzátette: ”j Előttem, azt hiszem világos a mezőhékiek titka: az, hogy okosan használják ki adottságaikat. Az. hogy nem bátortalanok, de olyasmikre se vállalkoznak, amiknek túlságosan bizonytalan a kimenetele. Termelnek és nem nyerészkedésből akarnak megélni. Ezt mindenkinek ajánlani lehet, aki tisztességes úton akarja sokra vinni. Ehhez kívánok jó folytatást, gazdag esztendőket. ,j A mezőhékiek megköszönve az elismerést és a jókívánságokat. szépen sült házi kenyérrel ajándékozták meg az elbúcsúzó Losonczi Pált. Az Elnöki Tanács elnöke ezután nem sokkal Szolnokon, a megyei párt- bizottság épületében köszönt el a megyénk vezetőitől, befejezvén kétnapos Szolnok megye: látogatását , , ■ t J Borzák Lajos j L Fotó: Nagy Zsolt 1 — Ez igazán egyszerű és nagyszerű munka. A fő erényét az olcsóságában IáHatárjárás r
