Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-05 / 207. szám

1973. szeptember 5.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

9

Az »első tanítási órán a jászberényi Bercsényi úti általános iskola első osztályában

(Fotó: Nagy Zsolt)

Lénnyel katonai esztrádenyüttes Jászberényben

Hétfőn este Jászberényben a sziléziai katonai körzet „Garnizon” nevű katona esztrádegyüttese mutatkozott be a Déryné művelődési központ nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség előtt.

Az 1972-es kolobrzegi fesztivál aranygyűrű-díjas együttese, a Lengyel Néphadsereg fennállásának 30. évfordulóján rendezett kulturális csereakció keretében érkezett augusztus 21-én Magyarországra és szeptember 16-ig tartózkodik hazánkban. Ez idő alatt *10 helyen ad hangversenyt. Budapesti fellépése után Jászberényben is színpadra léptek, nagy sikerrel.

Az 1970-ben alakult huszonöttagú együttes tagjai katonafiatalok. diákok, amatőr zenészek és énekesek, A férfi énekesek katonafiatalok, a meglepően szép, iskolázott hangú női énekesek gimnáziumi tanulók, egyetemi hallgatók.

Az együttes megalakulása óta eltelt négy esztendő alatt bejárta egész Lengyelországot, vendégszerepeit Csehszlovákiában, az NDK-ban és most nálunk Magyarországon. Műsorukon, amely „Látogatás a barátoknál” címet viseli, bravúros hangszerelé- sű esztrád zenekari számok, vidám katonadalok és számos ország fiataljai között ismert tánczenekari számok szerepeltek. Külön erénye az együttesnek — és ezt műsorválasztásukkal is bizonyították —, hogy hűséges ápolói és művészi tolmácsolói a honvédő háború ideje alatt oly népszerűvé vált partizán daloknak.

Jászberényi fellépése után az együttes Balatonkenesére látogat, majd Pápán és több más városban ad hangversenyt.

— illés —

FILMEK

A moszkvai filmfesztiválon vásároltuk

A 8. moszkvai nemzetközi filmfesztiválon hat filmet vásároltunk hazai forgalmazásra. A „Sutjeska” kétrészes, színes szélesvásznú jugoszláv film. Rendezője Stipe Delic. operatőre Tomislav Pinter, zenéjét Mikisz Theo- dörakisz szerezte. Főszereplői: Richard Burton (Tito marsall megszemélyesítője). Irene Papas és Ljubisa Sa- mardzic. A film az 1943-ban, a Sutjeska folyónál lezajlott harcról szól, amelyben 20 000 partizán vette fel a küzdelmet 120 000 német katonával.

A „Facsemeték” szovjet film. Rezo Csheidze rendező alkotása. „A katona apja” rendezőiének új filmje a mai grúz valóságból meríti témáját. „Otthon, édes otthon" a címe a színes belga vígjátéknak, amelyet benőit Lamy rendezett, főszerepeit Claude Jade és Jacques Perrin játssza. A film a fesztivál

egyik legnagyobb sikere volt, a történet egy szeretetotthon öregjeinek lázadásáról szól.

Stanley Kramer alkotása az „Oklahoma olaja”. Színes szélesvásznú amerikai kalandfilm George C. Scott, Faye Dunaway és John Mills főszereplésével. A történet középpontjában egy bátor fiatal nő áll. aki jogai védelmében szembeszáll egy hatalmas olajtársasággal.

Színes francia társadalmi dráma a „Nem zörög a ha- raszt, ha a szél nem fújja”. Rendezője André Cayatte, főszereplői Annie Girardot, Mireille Dare. Michel Bouquat és Bemard Fresson. A történet arról szól, miként akarnak hamisított, kompromittáló fotó segítségével lehetetlenné tenni egy ellenzéki képviselőjelöltet Franciaországban. A „Touki-bouki” című színes film révén szenegáli alkotást is megismerhet a magyar közönség.

Befejezte angliai vendégszereplését az Opera

A Magyar Állami Operaház 12 napos edinburghi vendégjátéka Hacsaturján Spartacus című balettjének hétfői, harmadik előadásával befejeződött. Az operatársulat — amely Bartók A kékszakállú herceg vára című operáját és A csodálatos mandarin című balettjét egy műsorban ugyancsak háromszor. Szokolay Sándor Vérnász című operáját pedig kétszer adta elő a fesztiválon

— kedden hazautazott.

A Spartácus búcsúelőadása ismét telt házat vonzott az edinburghi King’s Theatre- ben.

A társulat elutazása előtt Lukács Miklós, az Állami Operaház igazgatója az MTI tudósítójának elmondotta:

— Vendégjátékunk egyértelműen sikeres volt. Mindhárom produkciónkat melegen fogadta a közönség és általában az angol sajtó is.

Képtár

Zsemlyén

Húszéves a zsennyei művésztelep. a festői környezetben fekvő Rába-parti kastély a magyar képzőművészet egyik jelentős alkotóműhelyévé vált ez idő alatt, s méltó társa lett a hódmező- vtíisáa-heilyi, szentendrei,

kecskeméti művésztelepeknek. Szinte nincs olyan, korabeli magyar képzőművész, aki ne fordult volna meg itt. Alkotások egész sorát ihlette a természet szépsége, az otthonosság, az itt élő Vas megyei emberekkel kötődő szoros barátság. Évente 120 művészt lát vendégül a telep, s kialakult egy „törzsgárda”, amely állandóan visszatér, ök itteni „termékeikkel”. mint zsennyei művészek lépnek a közönség elé csoportos kiállításokon. Elsők között kereste fel a telepet Domanovszky Endre, Csók István, Hermann Li- pót. Pátzay Pál, Mikus Sándor. Ma már eltéphetetlen szellemi szálak fűzik a művészeket Zsennyéhez.

A telep állandóan fejlődik. Ma már modem körülmények között alkothatnak a művészek. Tavaly közel kétmillió forintot költöttek a felújítására. A tervek szerint zsennyei képtárat létesítenek a telepen időző, dolgozó művészek alkotásaiból..

SZ. LUKÁCS IMRE:

AZ ÚT KEZDETÉN

28.

Csinosodtak. Zsuzsa biztosan vezetett, a presszóban feketét ittak, nyüzsgött a tér.

— Jó lehet itt lakni — mondta Rozika és sóhajtott —, elegancia, szórakozás.

— Ahol kenyér, ott a szekér. A Csillagban szépen keresek, bolond volnék városba kívánkozni. Unatko- zok? Vágtatok Pestre

— Nem mindenkinek megy jól — szólt Bandi.

— Megalszik a tej szájában. Neked is.

— Dolgozok, dicsérik a munkámat.

— Az ingyen van. Lényeg a pénz, nem a szocialista hamuka — dohogott Rozika —, az előre haladás.

— Szellemi tevékenységnek nincs rangja, értéke. A mienknek legalábbis.

— Tévedsz. Nézz szét, egyesek degeszre keresik magukat — érvelt Zsuzsa. —

Élelmesek.

— Hizlalással?

— Kapcsolataikkal. Berci igazgató *úr megismerné Ist- ván-apánkat az utcán? A hülye fiának jó bizonyítKapjon szabadabb utat a tanulók egyéni érdeklődése

ISaQY Miklós művelőd'sügvi miniszter rádió- és tv-beszéde

Nagy Miklós művelődésügyi miniszter a tanévkezdés alkalmából tegnap a Kossuth-rádióban és a televízióban köszöntötte az oktatásügyi intézmények nevelőit, dolgozóit, tanulóit és hallgatóit.

Elsőként a nyugalmazott pedagógusokhoz és a helyükbe lépő fiatal óvónőkhöz, tanítókhoz, tanárokhoz szólott, majd az üzemi szocialista brigádoknak, termelőszövetkezeti közösségeknek és vezetőiknek mondott köszönetét az oktatásügy fejlesztéséért vállalt áldozatukért, mellyel lehetővé tették, hogy * fiatalságunk évről évre jobban és gondtalanabbul készülhet a jövőre.

A tanulóifjúsághoz szólva a következőket mondotta:

— Szeretettel és várakozással köszöntünk benneteket az új tanév kezdetén. Külön a kisebb és nagyobb elsőosztályosokat, az elsőéves hallgatókat. A ' hatéveseket, akik szorongással, izgatott szívvel ülnek most először az iskolapadokba. A középfokú iskolák elsőseit, akik új környezetben, új elhatározással, új tervekkel indulnak meghódítani a tudás újabb magaslatait. Köszöntőm az egyetemek és , főiskolák elsőéves hallgatóit, akik tehetségük, felkészültségük, szorgalmuk, magatartásuk alapján lehetőséget kapnak arra, hogy kemény munkával birtokba vegyék a tudománv eredményeit és megszerezzék a felsőfokú szakismereteket.

— Különös melegséggel,

megértéssel és bíztatással fordulunk azokhoz, akik a legnehezebb, legkedvezőtlenebb viszonyok között kezdik most is a tanulást. Néhány munkáskerület, peremváros-részben még korszerűtlen, hiányosan felszerelt iskoláinak tanulóira, tanyai gyermekekre gondolok, s mindazokra a középiskolákra, főiskolákra, akiknek az átlagosnál kevesebb segítséget adhatunk. Tanítóiktól, tanáraiktól, a társadalomtól, de leginkább önm aguktól

kíván nemegyszer hősies erőfeszítést, hogy tehetségük kibontakozhassék.

A szeptembertől életbe lépő változások közül kettőt említett a miniszter: az általános iskolák felső tagozatát s a középiskolákat érintő tananyagcsökkentést és az új rendtartások bevezetését.

— A tananyagcsökkentéssel könnyíteni akarunk a tíz-tizennyolc évesek sokirányú megterhelésén, hogy több szabad idő jusson a nemes kedvtelésre, a fizikai és szellemi felfrissülésre.

De nem csupán és nem is elslősorban ez a cél. A szocialista embereszmény szolgálatában azt akarjuk elérni, hogy — tanári segítséggel — szabadabb utat kapjon az egyéni érdeklődés, könnyebben bontakozhasson ki a tehetség, A tananyagcsökkentés nem ment fel a szorgalmas tanulás kötelezettsége alól, hiszen a tudás megszerzése mindig is nehéz, egyéni feladat volt, és sohasem lesz könnyű.

— Az új rendtartások — egyebek között — pontosabban . körvonalazzák az ifjúság kötelezettségeit és számottevően bővítik jogait is. Azt akarjuk elérni, hogy fejlődjenek az együttműködő pedagógus- és diákközösségek, erősbodjék a belső indítékból születő rend és fegyelem, emelkedjék a tanulmányi színvonal.

A pedagógusokhoz szólva a miniszter hangoztatta:

— Az oktatásügy irányítói azon lesznek hogy megköny- nyítsék, segítsék felelősség- teljes munkájukat. Tudatában vagyunk annak, hogy elképzeléseink megvalósulása jórészt önöktől függ: lelkiismeretes munkájuktól, az új megértésétől és elfogadtatásától. A nevelői munka gazdagságát, a hivatásszeretet áradását nem lehet rendeletekkel szabályozni.

— Azzal a reménnyel köszöntőm a tanítókat, a tanárokat, az egyetemi és főiskolai oktatókat, hogy a hivatás- és gyermekszeretetből fakadó szolgálatot továbbra is szívesen, lelkesen vállalják. Az ifjúság fogékony az új iránt, kívánja a közösségi életet. Igényli a kezdeményezést s a tettvágyat bölcsen hasznosító vezetést is. Igazán jó nevelő csak az lehet, aki szülői szeretettel és szigorral neveli, oktatja, irányítja a rábízott fiatalokat.

— Nagy feladat hárul ebben a munkában a pedagóguspályát elhivatottságból választott nőkre, közöttük is különösen a többgyermekes anyákra. Hassa át munkájukat még inkább a nevelésnek a családban meghonosodott szelleme is. Vezetőiktől, kollégáiktól pedig azt kérjük — teremtsenek számukra olyan munkafeltételeket, hogy kettős feladatukat, az iskolait és a családit, könnyebben elláthassák.

— A párt közoktatáspolitikai határozatát követő első intézkedések kidolgozása után tudományos intézményeinkben most hosszabb távra szóló munka kezdődik —, mondotta Nagy Miklós, majd megemlítette, hogy az oktatásügy irányítói továbbra is igényt tartanak a gyakorló pedagógusok tapasztalataira, kezdeményezésére és segítségére az új oktatási módszerek, eljárások kialakításában és a tananyagok korszerűsítésében.

Az oktatásügyről hozott párthatározatból a felsőoktatás dolgozói számára adódó tennivalókról szólva hangsúlyozta :

— A tananyagban és az oktatási módszerbec megkövetelt változások azonban csak akkor hozhatják meg a kívánt eredményt, ha a szoros értelemben vett szakképzés párosul a marxista világnézetre, a szocialista erkölcsiségre való neveléssel. Ha egyetemeinken és főiskoláinkon a tanár és a diák kapcsolata ebben a szellemben fejlődik, akkor minden biztosítékunk meglesz arra, hogy kommunista értelmiségiek formálódjanak és jól felkészült, társadalmunkat szolgálni akaró fiatal szakemberek kerülnek ki az „alma mater” falai közül.

Végezetül a tanulók, a pedagógusok és az oktatásügy munkásai nevében is köszöntötte a szülőket, azokat az édesanyákat, édesapákat és nagyszülőket, akik szeretettel, gonddal és sok áldozatot vállalva küldik most gyermekeiket iskolákba, főiskolákra.

ványt adott, hízott kacsa, hízott liba, miegymás vándorolt azonnal.

— Abból nem gazdulmeg.

— A szülői lélek naív, jobban izgatja a bizonyítvány, mint a gyerekét. Udvarol érte, megalázkodik, névnap, anyák napja, pedagógus nap, iskolai ünnepség, bankett, szülői értekezlet, csokor virág, csokoládé és jókívánságok. Kezdetben. Később szemérmetlenebből. Szülői munkaközösség tagja vagyok, Józsikát napközibe adtam, mit válaszoltak? Nincs hely. Megértettem, borítékban

csúsztattam a százasokat, lett. Szorítottak. Szeretem a jó szívüket.

— A tanítók hullarablók? Fejik a népet? — háborgott Bandi. — Észen vagy?

— Butaságot beszélsz. Elfogadják az ajándékokat. Helyes. Borravaló-ország vagyunk. Használd a fejed, falun élsz, nem a mennyekben, nem avult brosúrákban. Diploma, pénz. jólét, ez a sikk.

— Nem tanultam gazdálkodni, nővérkém. A legértékesebb anyagot bízták rám, a jövőt. Szemétdombot csináljak magam körül?

— Kegydíjból mégsem tarthatod a családod.

— Rozika segít.

— Ne hidd! Jobban félted annál, hogy dolgozni engedd. Ott mutogatják ájn, aki fekszik, kap is.

— Magadból ítélsz? Nem mindenkinek azon az esze.

— Piroslámpát akaszthattok a tantestületre. A szerelem pénzbe kerül akkor a legszebb. Vagy másba. Ingyen még a paradicsomban sem mérték. — Ágyékával, nyelvével, csalásaival keresi kenyerét tömérdek ember. Elkurvul. Én azzal„ fekszem. Aki tetszik, tisztességes szemlélet. Az uram nem férfi, tehetetlen fajankó.

— Nő a fiad, szégyenkezel.

— Nem a te dolgod. Tisztességben nagyon nehéz élni. bibliai hősöknek való. Neked se kerül. Mutass egyetlen embert a Csillagban, igazmondót. becsületeset, akihez semmi gyalázkodás. piszok nem fér. megalkuvás, meg ilyenek. Nincs. .Válogatni meg

értelmetlen, kis tisztesség. — nagy disznóság.

— Befejeztétek? — kérdezte Rozika hideg előkelőséggel. — Ideje elfoglalni a helyünket.

— Azt magyarázom, de nem érti. Még nem ettetek a tiltott gyümölbscől.

— Micsoda ész? — gúnyolódott Bandi —. kanalazni lehetne.

Pazar előadás csapkodott rajtuk. Életükben nyikorogtak a kordé kerekei.

— Kell pénz. Zsuzsa? Magadra ismertél?

—,A színpad, nem élet. Az egyszemélyes vígjátékot szeretem. saját, rendezésemet.

Békességbe borult a határ, elhagyatottságba. fájdalomba. Reflektorok verték hosszan előre az utat, kétoldalt az árokparti fákat. Szántó traktorok oislogtak. lámpájuk fénye gyengén csapódott, fáradt szentjánosbogárként. Ä megviselt földeken kukoricaszárak sorakoztak. Riadt szemek parázslottak a nagyranőtt fűből, a burjánzó útmenti gazból. macskák elnyújtott teste. keresztbefutó nyulak, felvert falusi fények hulltak a kocsira.

— Ilyenkor szeretek utazni — mondta Novákné Potor- nai Zsuzsa. — Magamra vagyok utalva. Tiszta képié’ nincs ámítás, az ember a' kell. amíg adni tud. Ör, gának is.

Megérkeztek;

(Vége)' >

/