Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-04 / 206. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. szeptember 4. Szovjet kormány k ü/dötíség Washingtonban Vlagyimir Alhimov külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes vezetésével vasárnap szovjet kormányküldöttség utazott Washingtonba, hogy megtárgyalja a szovjet—ame­rikai gazdasági és kereske­delmi együttműködés fej­lesztésével kapcsolatos va- lutáris és pénzügyi kérdése­ket. A szovjet—amerikai keres­kedelem az elmúlt esztendő­ben az 1971. évi háromszoro­sára növekedett. A magas­szintű megállapodások ér­telmében a két ország kö­zötti árucsere az elkövetkező három évben eléri a 2—3 milliárd dollárt. Kanadai vasuta&sztr á j k A kilenc napja sztrájkoló 56 ezer kanadai vasutast kép­viselő szákszervezetek egy része továbbra is megtagad­ja, hogy a kormány rendel­kezése értelmében ismét fel­vegyék a munkát. A szak­szervezeti vezetőkre két évig terjedő börtönbüntetés és ötezer dolláros pénzbírság szabható ki. Makaríosz nem jelölteti magát újra » Makariosz érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke az Ak- ropolisz című athéni napilap vasárnapi számában közölt interjújában kijelentette, hogy nem jelölteti újra ma­gát, miután 1978-ban * lejár ötéves elnöki megbízatása. Elmondotta, hogy Grivasz tá­bornok célja a ciprusi kor­mány megdöntése és első­sorban az ő meggyilkolása. Az Enozisz, a Görögország­gal való egyesülés kérdésé­vel kapcsolatban kijelentette, hogy a közeljövőben nincse­nek politikai kilátások Cip­rus és Görögország egyesü­lésére. BULGÁRIA MEZŐGAZDASÁGA Három évtized í. A „rózsaolaj országaiként, egykor még csak dohányá­ról és zöldkertószetéről is­mert Bulgária ma már olyan mezőgazdaságot mondhat magáénak, mely jelenlegi helyzetét és gyors fejlődését tekintve szinte páratlan a világon. A gyors fejlődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy néhány évtizede Bulgáriát — jóllehet, az or­szág gazdasági életében a mezőgazdaság játszotta min­dig is a fő szerepet — a leg­elmaradottabb mezőgazda­sággal rendelkező európai or­szágok egyikeként tartották. nyilván. A mintegy 1,1 millió pa­rasztság földtulajdona 12 . millió parcellába volt szét­szórva, ez egyben azt is je­lentette, hogy ha európai vi­szonylatban kisparaszti, még inkább törpegazdaságokról volt szó, megint csak Bulgá­riát említették az első he­lyen. Ilyen körülmények mel­lett korszerű agrotechniká­ról, okszerű gazdálkodásról még csak beszélni sem lehet. A legfontosabb földművelő­eszköz a faeke volt, a pa­rasztgazdaságok nagy része még igaerővel sem rendelke­zett. Az állattenyésztés még a növénytermesztésnél is el­maradottabb volt. A gyökeres változás akkor vette kezdetét, amikor az agrárkérdésnek a megoldását tűzte ki feladatul. A feladat megoldásának sikerességét bi­zonyítja, hogy a mezőgazda­ság nagyüzemi átszervezését a népi demokratikus országok közül Bulgária elsőként fe­jezte be. Az egykori kis- és törpebirtokos parasztok or­szágából alig három évtized alatt fejlett nagyüzemi me­zőgazdasággal és iparral ren­delkező ipari-agrárország lett. A bolgár szocialista mező-" gazdaság sajátos fejlődése so­rán a koncentráció két fo­kozaton ment át és jelenleg egy harmadik, felsőbb sza­kasz végleges formájának ki­alakításán dolgoznak. Az első koncentrációra köz­vetlenül a szocialista forra­dalom győzelme után került sor, amikor a magántulaj­donban lévő tötpegazdasá- gokból 2500 termelőszövetke­zet alakult. Ezekkel egyidő- ben jöttek létre az állami gazdaságok is. Később, amikor a közös gazdaságok Tolbuhin megyében 9 agráripari komplexum létesült megerősödtek és kifejlesztet­ték anyagi-műszaki bázisu­kat, létrejöttek a feltételek a koncentráció második sza­kaszának megvalósítására, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok egyesítéssel tör­ténő növelésére, erősítésére. Ennek méreteire jellemző, hogy az ötvenes évek végére már csak 800 termelőszövet­kezet gazdálkodott a mező- gazdasági művelésre alkal­mas területeken. Az ezt követő gazdasági célkitűzés az ipari termelési technológia és az ennek meg­felelő vezetési módszerek mezőgazdaságban való al­kalmazása volt., A vezetők az ehhez szükséges gazdálkodá­si formát az úgynevezett ag­rár-ipari komplexumban lát­ták és a Bolgár Kommunista Párt 1970 áprilisi plénuma határozatot fogadott el a komplexumok kiépítéséről. Agrár-ipari komplexum. Hogy a fogalom mit is je­lent, arra a Sztojan Nikolov- val, az agrár-ipari komple­xumok főigazgatójával foly­tatott beszélgetés adott ha­tározott választ. — Az agrár-ipari komple­xumok kialakítása és a nép­gazdaság intenzív fejlődési szakaszba történő zökkenő- mentes áttérését kívánta biz­tosítani. Ez a nagyüzemi for­ma nagyfokú termelési kon­centrációval és elmélyített ágazati specializációval ren­delkező, gazdaságilag erős mezőgazdasági vállalkozás. Több gazdaságot egyesít ma­gába, függetlenül azok tulaj­donjogi hovatartozásától. A komplexumba adott talaj- és klímaviszonyokkal rendel­kező gazdasági körzetből, ha­sonló termelési és specilizá­ciós feltételekkel rendelkező gazdaságok kerülhettek. A tervek szerint az agrár-ipari komplexum állandóan fej­lődni és tökéletesedni fog, bővülnek majd a gazdasági és termelési kapcsolatok az egyes gazdaságok között. Ez a jövőben teljes összeforrá- sukhoz vezet és a komple­xumot olyan gazdasági egy­séggé változtatja, melynek belső, önelszámolási alapon, működő alegységei lesznek. Az agrár-ipari komplexu­mok egészen fiatal, mindösz- sze hároméves múltra visz- szatekintő új intézményeit. A mezőgazdasági termelés ala­kulását azonban ma már ezek határozzák meg. Bulgá­riában jelenleg 172 agrár­ipari komplexum van, ezek a megművelt szántóföldi terü­let 92,5 százalékával rendel­keznek és a háztáji terme­lést is figyelembe véve a mezőgazdasági termékeknek 95,2 százalékát állítják elő. U. P. Következik : Kombájn mellett számítógép Halháború Ludwig Josefsson izlandi halászati és kereskedelem­ügyi miniszter szombaton kö­vetelte, hogy távolítsák el a szigetről Nagy-Britannia nagykövetét megtorlásul azért, hogy London tovább­ra sem hajlandó elfogadni az Izland által bejelentett 50 mérföides , halászati határt. Ceiuzavázlatok arról, hogy kell-e a jó bornak cégér, valamint a Hitler iéle Afrika-korpsról és a dohányzásról Hallgatom a minap a szol­noki stúdió adását. Mond­ják benne, hogy most a slá­gerlistán ez meg ez az együttes vezet, mert a „fel­állás” jobb. Vénülő fejjel én már nem értem, főként a fülemmel nem érzékelem, hogy ez most „mitől jobb” a másiknál, pedig istenbi­zony minimálisra halkítot­tám a készüléket. De legyen. Nem szólok ellene semmit, mert magam is a tömegek hű tájékoztatásának a híve vagyok. Márpedig ezt az új felállításban előállított zö­rejt Zagyvaszentfürdői Mi­cike kérte. Tömegesen. Ad­juk hát neki. Telik a műsor­időből. Meg azután ez még min­dig jobb, mint ami utána jön. Borízű bariton közli az érdekeltekkel, hogy Bac- hus isten újabb pinceoltára nyílt meg az áldozni kívá­nók előtt Szolnokon. Gon­dolom, összefolyt a szesz­testvérek nyála, amint ecse­teli, milyen jófajta italok kaphatók az új borozdában. Aztán bosszúsabbra vált a bariton, és kérdi, miért kel­lett ezt az új tintázót olyan szerényen, csendben, szinte titokban kinyitni? A jó bor­nak is kell a cégég — szö­gezi le a régen ismert igaz­ságot, ezúttal nem átvitt ér­telemben, hanem konkrétan követelve: nosza ide embe­rek, hozsánna az életre hí­vónak, van még egy öblö- getőhely Szolnokon. Szép és megható ez a kis szeszvédelmi dolgozat, de elkövetője sok mindent nem tud. Például azt, amit a pin­ce gazdái nagyon is jól tud­nak, hogy az illetékes me­gyei, városi vezetők nem nézik jó szemmel az új szeszfogyasztó helyek nyitá­sát. Ez a magyarázat arra, hogy igyekeztek csendben, feltűnés nélkül megnyitni. Mintahogyan azt sem tudja, hogy a túlzott alkoholfo­gyasztás leküzdése érdeké­ben a magyar sajtó — álla­mi rendelkezés nélkül, csu­pán elvi megfontolások alapján — nem fogad el és nem közöl szeszfogyasztásra buzdító reklámot, hirdetést. Mivel mindezt nem tudja, cseppet sem lehet csodál­kozni azon, hogy ingyenes propagandát csinál egy újonnan megnyitott borozó­nak. • • • Az ÉS tárcaírója valami mást nem tud. Valami sok­kal fontosabbat. írása arról szól, hogyan találkozik Hit­ler afrikai elit hadseregé­nek, a Rommel vezette Af- rika-korpsnak egykori fő­hadnagya ma, itt Budapes­ten, üzleti tárgyalás alkal­mával egy olyan férfival, aki tizennyolcadik születés­napját náci koncentrációs táborban élte meg. Az ilyen találkozások valószínűsége nem kizárt. Az sem, hogy az ilyen különböző életutat járt emberek is köthetnek mindkét fél számára hasz­nos üzleteket. A közlés ap­ropóját is elfogadom, ha írója is erre gondolt: foly­nak a tárgyalások az NSZK- val a diplomáciai kapcsola­tok rendezéséről. Nem ér­tem és nem is fogadom el viszont az olyan rózsaszínű politikai idillt, amit a tárca sugall. Az ilyen gondolato­kat: „Két ember ül a vacso­rázóasztalnál, illetőségük szerint európaiak, túl a fron­tokon, a lassan feltöltendő szakadék friss földjén.” Eszembe jut a két év előtti utam. Több vezető nyugatnémet államférfi, szo­ciáldemokrata politikus őszinte szavai. Keleti poli­tikájukról szólva ők nem ringatták magukat ilyen „szakadék feltöltésben”, ab­ban az illúzióban sem, hogy mi hajlandók vagyunk a náci Németország bűneire fátyolt vetni. Ellenkezőleg. Magukra vállalták, hogy szembenéznek múltjukkal. Leszámolnak vele. Jól tud­ták, hogy ez az alapvető feltétele a szocialista orszá­gokkal való kapcsolatuk rendezésének. Jó, ha tudja ezt aki a mai nyugatnémet—magyar kap­csolatokról ír. • • • A Népszabadság egyik szívderítő cikkéből megtud­hatjuk, hogy az angyalföldi diák KISZ-vezetők rejtek­helyre vonultak. így akar­nak jól felkészülni a jövő tanév feladataira. Nagyon nem bújhattak el, mert a riporter megtalálta őket. És kérdezett. Hogy mennyi­re az objektív tájékoztatás szent szolgálata vezette: nem azt kérdezte, miért bújtak el a nyilvánosság elől. Nem is tett sanda meg­jegyzést az elrejtőzés és a koedukáció esetleges össze­függéseire; sem arra, hogy a labdarúgóválogatott is el szokott rejtőzni nagy fel­adatai előtt — ám lásd az eredményeit. Az eredményt? Nem tu­dom, különb lesz-e a KISZ- eseké a focistákénál. Mert íme mit mond az egyik tit­kár: „Szeptembertől beveze­tik az új középiskolai rend­tartást, amely sok új jogot ad a KISZ-szervezetnek. Alaposan fel kell készül­nünk, hogy élni tudjunk jo­gainkkal. hogy legyen véle­ményünk. Véleményt alkot­A fűrészpor mint takarmányélesztő A fűrészporban rejlő „le­hetőségek” még távolról sin­csenek kimerítve. Ennek bi­zonyítékai — tudósok kísér­letei. A tudósok olyan módszert dolgoztak ki, amelynek ré­vén speciális gomba segítsé­géve] fehérjévé lehet átala­kítani a fahulladékot. Ez a gomba rövid idő alatt fel­bontja a fűrészport úgy, hogy fehérjét képez belőle. Az ilyen módon feldolgo­zott fűrészport . a tudósok szerint takarmányélesztőnek lehet felhasználni, ami na­gyon értékes tápanyag a sertés, a szarvasmarha és a baromfi számára. Ezenkívül a fűrészporból nyert fehérje a gyógyszeriparban is kitű­nően hasznosítható nyers­anyag. Pillantás a parányok világába Mindaddig, amíg csupán optikai úton tudták vizsgál­ni a parányok világát, a mikroszkópia lehetőségei meglehetősen korlátozottak voltak. Az elektronmik­roszkóp feltalálása és hasz­nálatba vétele viszont szin­te határtalan perspektívákat nyitott a tudomány előtt. Többek között ennek kö­szönhető, hogy a biológia, a kristálytan, a kémia stb. mai fejlettségét elérhette. riumban felhasználható, de különösen alkalmas fémko­hászati és kristálytani kuta­tásokra. Kezelése egyszerű: kettős irányító berendezés lehetővé teszi a programo­zott átkapcsolást világos képmezőről sötétre; automa­tikus vákuum rendszere nyomógombos irányítású, számos kiegészítő berende­zéssel is rendelkezik, ame­lyek megkönnyítik a kuta­tók munkáját. A gépet A képen látható nagy fel­bontóképességű elektron- mikroszkóp ango] gyártmá­nyú. Bármilyen laborató- gyártó cég speciális prepa­rátumkészítő berendezést is szállít az elektronmikrosz­kóppal. Szemétdomb a Csendes-óceánon ni pedig nehéz. Például köz­reműködünk a házirend ki­dolgozásában, s nagy vitára számítunk a dohányzás, a hosszú haj ügyében. Mind­kettőt tiltani akarja az igazgató. Hajlok rá, hogy melléálljak, mert a cigaretta- zás tényleg ártalmas szenve­dély ..." A riportban szereplő KISZ-titkár így tudja: „til­tani akarja az igazgató”. A valóság pedig az, hogy a most készülő új iskolai rendtartásokhoz — amit a tanulókkal is előzetesen meg kell vitatni — kiadtak ál­talános irányelveket. Ez ha­tározottan állást foglal az ügyben: „ ... egyértelműen meg kell tiltani az általá­nos és a középiskolai tanu­lók dohányzását az iskola egész területén ...” Az igaz­gatók ezt az állásfoglalást fogják érvényesíteni. A KISZ-titkárok pedig — re­mélhetően — a diákok jól felfogott érdekében, egész­ségügyi megfontolásokból, támogatni fogják e tilalom maradéktalan érvényesítésé­ben az igazgatókat. Kár, hogy eddig azon a rejtekhelyen ezt ilyen vilá­gosan nem magyarázták meg. Az újságíró is meg­tehette volna. Neki csak a Népszabadság néhány nap­pal korábbi számából kel­lett volna a fent idézett mondatot a fiataloknak fel­olvasni. — tabáni — A Kaliforniai Egyetem és az amerikai Oceanográfiai Intézet tudósai a közelmúlt­ban közös expedíció kereté­ben vizsgálták a Csendes-óce­án északi részét. Megállapí­tották, hogy a Csendes­óceánnak ez a része már a világ legnagyobb „tengeri szemétdombja”. A nagy mennyiségű vegyi szennyező anyagon kívül ebben a körzet­ben mintegy 5 millió régi gumicsizma. 35 millió da­rab műanyagpalack. sok­millió üvegedény gyűlt ösz- sze. Automatizált postahivatal Ötmillió levelet, 600 ezer újságot és folyóiratot, 75 ezer csomagot kezelnek na­ponta Moszkva egyik pá­lyaudvarán nemrégen létesí­tett postahivatalban, amely Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű gépesített in­tézménye. A postahivatalban tizenöt félautomatikus levélosztá­lyozó gép, több mint húsz felvonó, öt félautomatikus csomagosztályozó gép mű­ködik. Az egyes osztályokat futószalagok kötik össze. A diszpécseri szolgálatot meg­könnyíti a televízió, amely lehetővé teszi a szállítmá­nyok ellenőrzését a futó­szalagon, kezelését és elhe­lyezését a vagonokban. A postahivatal rakodó terüle­tére egyszerre tizenhat vas­úti postakocsi állhat bei

Next

/
Oldalképek
Tartalom