Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-30 / 229. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. szeptember 30. Amnesztia Egyiptomban Amnesztiában részesítik az őrizetben lévő egyiptomi egyetemistákat és visszatér­hetnek munkájukhoz azok az egyiptomi újságírók, aki­ket az év elején megfosz­tottak állásuktól — jelen­tette be pénteken Szadat el­nök. Az. egyiptomi államfő Kairóban a parlament és az Arab Szocialista Unió Köz­ponti Bizottsága együttes ülésén mondott beszédet ab­ból az alkalomból, hogy há­rom éve hunyt el Gamal Abdel Nasszer. Szadat kedvezően értékel­te azt, hogy Henry Kissin­ger amerikai külügyminisz­ter meg akar ismerkedni Egyiptom álláspontjával a közel-keleti válsággal kap­csolatban. Az elnök ugyan­akkor hangsúlyozta, hogy Hafez Iszmail elnöki nem­zetbiztonsági tanácsadó was­hingtoni látogatása idején világosan kifejtette Kairó álláspontját, amelyet Így az Egyesült Államok teljes mértékben és részletesen is­mer. Az amerikaiak a Szuezi csatorna megnyitásán fára­doznak. Nem a csatorna problémája fontos azonban — mondotta Szadat. — A legfontosabb kérdés az izra­eli megszállás megszüntetése az arab területeken és a Pa­lesztinái nép jogainak biz­tosítása. A megszállás fel­számolásának kérdésében nem lehetséges kompromisz- szum — hangsúlyozta az egyiptomi államfő. N4TO­hadgyakorlat Tegnap vette kezdetét a Német Szövetségi Köztársa­ságban a „Reforger V” el­nevezésű NATO-hadgyakor- lat A több mint egy hóna­pos hadgyakorlaton — amelynek részét képezi a ..Certain Charge” elnevezé­sű művelet — 37 000 ameri­kai katonát légiúton szállí­tanak az Egyesült Államok­ból az NSZK-ba. Október eüső hetében az Északi-tengeren is NATO- hadgyakorlat kezdődik dán, angol, kanadai, holland, nor­vég, amerikai és nyugatné­met haditengerészeti egysé­gek részvételével. A gyakor­latra 20 000 katonát. 34 ha­dihajót és 250 repülőgépet mozgósítanak, köztük a nyu­gatnémet haditengerészet repülőgépeit és a „Hessen” nevű rombolót. Bagdadban megszűnt a kijárási tilalom Irakból érkező jelentések szerint Bagdadban, az or­szág fővárosában szombaton feloldották a kijárási tilal­mat. A biztonsági erők ház­kutatásokat és razziákat tartottak. hogy nyomára bukkanjanak azoknak a sze­mélyeknek. akik nemrégi­ben gyilkosságsorozatot haj­tottak végre, és legalább nyolc személyt megöltek. Hivatalos bejelentés szerint ez tette szükségessé pénte­ken a kijárási tilalom beve­zetését. Karjalafinen nem «taxik JN'ew Yorkba Finnország ismét elha­lasztotta a szabadkereske­delmi szerződés aláírását az EGK-val. Karialainen finn külügyminiszter pedig mind­addig nem utazik New Yorkba, az ENSZ közgyűlés ülésszakára, amíg az ügyben nem születik döntés — kö­zölték pénteken Helsinkiben. A halasztást belpolitikai problémákkal indokolták. Hellászi utazások (4.) Reggel, ha a mámor Hajnalban, reggel nagy csalódás a főváros. A par­kok padjain még alszanak a mámorosok a farmernad- rágos fiatalok, eltévedt tu­risták, hangosan ébredezik a vásárcsanok, özönlik az áru. A csodálatos őszibarackok ám jóval drágábbak, mint minálunk a különböző déli­gyümölcsök szintén nem olcsók, a birkahús, kecske­hús, sertéshús, juhhús igen borsos áron. Az üzletekben már sütik a húsféléket, kü­lönösen a birkát, aminek szaga élesen csapódik ki az utcákra és beleivódik a há­zak falába. A főtéren nap­számos emberek gyülekez­nek. Kezükben ásó, lapát, hangosan gesztikulálva vitat­koznak. Ez még a hajnal. Először azt hiszem, tüntetni indulnak sztrájkolnak, de nem, később munkába men­nek. Nekik nem volt vidám éjszakájuk. Sorsjegy árusok, szerencselovagok Nyitnak az üzletek is. Ál­mosan lódul a város. Lassan megébred, hangosan, geszti­kulálva alkudoznak a keres­kedők tárt karokkal hívják a vásárlót, kiállnak az üzle­tek ajtajába, dicsérik a por­tékát, ez a kenyerük, ebből élnek. Az utca már felébredt, megjelentek a sorsjegyáru­sok, a harmonikás kérege- tők, a nyikorgó vurliceresek, a koldulok, a ténfergők és a különböző szerencselova­gok. Magyar hangon is kol­dul valaki. Négy-öt Pár zok­nival letelepednek a járdák­ra, árulják de az se baj, ha egész nap nem akad egyetlen vevő, azt hiszik, ez már a munka. A parkokba, a vendéglőkbe be-beszalad- , nak az elhanyagoltabb kül­sejű gyerekei^, mutatják a tenyerüket, kéregetnek. Az előkelő üzleteket is nyitogat- ják, a drága nercbundákra, prémekre ismét felrakják az eladási összegeket, amiket éjszakára mindig eltüntet­nek, a cédulákat befelé for­dítják. nehogy megzavarja és garázdaságra késztesse a gyengébb idegzetűeket. Csil­lognak az arannyal telt ki­rakatok. Az örömházak kör­nyéke csendes. Még munka­szünet van. i Pár méterrel odább már a szegénység. Elhanyagolt épületek, piszkosság, szemét. Mindez az Akropolisz tövé­nél. A sarkon hölgyek szólo- gatnak le — istenem, hogy milyen érdeklődők. Bireusz a kikötő. Tenger­járó hajók, odébb a VI. amerikai flotta, rakétakilö- vőkkel, repülőgépanyahaj ók­kal repülőgépekkel, radar­készülékekkel ellátva. Gya­korlatoznak. Mögöttük a re­pülőtér, percenként szállnak és röppennek fel a harci madarak. A magánrepülőtér­ről is felcikázik egy-egy gép­madár. A tenger csodálatos. Bárhol megtelepedhetünk a partján, levetkőzünk és lu­bickolhatunk. Vize sós és egyáltalán nem borszínű, mint Homérosz állította. De kellemes. Innen-onnan érke­zek egy-egy görög, vagv tu­rista. újságpapírt terít a sziklás vagy köves tenger­partra. ráteszi ruháját, át­öltözik és fürdik. A part korántsem szép és tiszta, te­le „szerencse-ültetvényekkel” eldobott lim-lomokkal. 4 legnagyobb ókori színház A Pelopomnészoszt a ko- rinthoszi csatornán át kö­zelítjük meg. A sziget híres­sége az epideoszi színház, a szabadtéri színpad, ami ál­lítólag 70 ezer embert fo­gadott be. Ez volt a legna­gyobb ókori színház, a tér Modern szállodasor Athén belvárosában és az épület szinkronja tö­kéletes a térhatás jól érvé­nyesül, Szophoklész, Euri­pidész és Aiszkülosz drámái­nak örvendezhetett itt a közönség, a játékra, harcra kész görögök. Mykéne idő előtt, 1600-ban éfeült telepü­lés, a vár száz évvel későbbi, maradványai két hatalmas hegy között, fent a magas­ban látszanak, Agamemnón uralkodik itt amíg a trójai falak alá nem vonultak a gyorshajójú achájok és egy álló évtizedig csatázgattak a jól pajzsú Hector társaival, az agg Priamos népével. Bi­zony, mocskos, hódító hábo­rú volt az a javából. A vár itt Mykénében 1200-ig ál­lott, amikoris a dórok szét- dulták. A híres oroszlánka­pu maradványai láthatók, első dombormű a történe­lemben . 20 tonna kő, ami tartja a kaput. íme, ez hát Európa bölcső- ' je. Aki elzarándokol ide, meghatódik, és jobban meg­érti azokat a vérzivataros, kegyetlen évszázadokat, a rabszolgatartó társadalom barbárságait. Mykéne fekvé­sének köszönhette létét. Kő­ből építkeztek itt, s kővé lettek maguk is. Barbár te­lepülés nyomai, könnyen megszülettek itt a vérdrá­mák. Szigorú föld volt ez, s életet csak a tengertől, a hadi szerencsétől és annál is szeszélyesebb isteneiktől remélhettek, várhattak. Delphoi A régmúlt, bármilyen szép is, romokból áll kövekből. Oszlopmaradványok, tört edények, cserepek rekvizítu- mai. Múzeumi gazdagság. Azt hiszem, könnyű volt az akkori görögöknek, mert tudtak hinni. Ez volt az életformájuk. Boldogok akar­tak lenni mindenáron. Elhaladunk Théba mellett, a királyi palota, a gimná­zium romjai láthatók. Bar­na szántók, sárga tarlók fü­gefák, szőlők tűnnek fel. Ez már itt a Parnasszos, 2490 méter magas. Delphoi, aho­vá igyekszünk, a túloldalra esik. Apolló templomának hat oszlopa előtt a színház. Kö­vek, kövek és a hajdan­volt világ üzenete. Idő előtt 2000-ben már szentély állott itt. Pythia jósnő babérleve­leket rágott, háromlábú szé­ken üldögélt a barlangban és napi 12 órát dolgozott. Zavaros jóslásait egy papnő írta és tolmácsolta a messzi vidékekről érkezőknek. Szent hely volt ez, ide hozták Athén kincsesházát is. Két- három hetet igénybevett a jóslás, színház és a stadion szórakoztatta a szentélyen kívül a régi hősöket. Itt ál­lott a thébaiak és a szira- kuziaiak kincsesháza is. Ä most látható Delphoit fran­cia kutatók 1892-ben ásták ki a föld alól. Még mindig pompás látvány. Szegényes falvak, szegé­nyes vasárnaoján szaladunk át. Feltűnik egy-egy felnyer­gelt szamár gazdáját cipe­li. Hegyes Hellasz szürke Pamasszosa. Lejjebb már a termékenyebb tájakon feke­te-szürke tehenek legelnek. A falvak változatlanul szegények, honnan is ismer­nék ezt a fogalmat; szociális, kommunális ellátottság. Hellaszban a tájat meg­érteni, befogadni nincs időnk. A kívánságokat mér- . sékelni kell, tisztább, rende­zettebb, kulturáltabb, gazda­gabb mai társadalmat remél az utazó. A mítoszokból kö­vek maradtak, az aranykor­ból nehéz boldogulás. Hellasz, Hellasz, de messze vagy. Sz. Lukács Imre nyÍlvmuvelés) „Dadog a gyerekem, majd kiuovi” (?,) Gyakran halljuk a címül idézett mondatot, kijelen­tést. Vannak valóban olyan beszédhibák, amelyek a gyermekkor velejárói, de a dadogás nem ilyen jellegű. Egyik legsúlyosabb beszéd­hibáról van szó, amelyben a könnyed és a folyékony beszélés lehetőségét éri ká­rosodás. Ha a gyerek dadog, bizonyos hangokat akadoz­va, megismételve ejt ki, akkor beszélő szerveinek mozgásában jelentkezik a rendellenesség, a zavar. A dadogást jellemző görcs megakadályozza, hogy a gyerek gondolatait folyama­tos beszédben közölje. Leg­többször a kimondásra szánt szavak első szótagjait, hang­jait ismétli meg a dadogó. Van olyan dadogás is, amelyben hirtelen megakad a folyamatos beszéd, a hang­képző izmok megmereved­nek, s mindaddig nem tudja a gyerek folytatni a beszé­dét, míg ez a merev görcs fel nem oldódik. Ezeket a rendellenessége­ket a gyerek „nem növi ki”, ezért a szülőnek orvoshoz és szakemberhez kell fordul­nia. Mivel a dadogás már 3 és 4 éves korban jelentkezik, fel kell figyelni a szülők­nek erre a súlyos beszédhi­bára. Az óvónők is felelő­sek azért, hogy a gyerek minél hamarabb szakember kezébe kerüljön. Milyen tanácsot adhatunk a szülőknek ebben a rövid közleményünkben ? Elsősor­ban azt, hogy a dadogás észlelése után mindig arra törekedjenek hogy a gyerek­ben ne mélyüljön el a be­szédfélelem, s ha dadogni kezd, ne szóljunk rá, ne figyelmeztessük állandóan beszédhibájára. A beszéd­környezet is hibás abban, ha a dadogás nem szűnik meg. Általában a dadogás okai között lelki sérülések is sze­repelhetnek, a gyenge ideg­rendszerű gyerekeknél gya­koribb a dadogás. Minden szülőnek azt is tudnia kßll, hogy a családi élet rendelle­nességei, az állandó idegfe­szültség, a durva hangnem, a gyakori verés is okozója lehet a dadogásnak. A szü­lői ház, a családi élet gyen­gédsége, művelt beszéde, nyelvhasználata sietteti a da­dogó gyerek gyógyulását is. Tudnunk kell, hogy a da­dogás szervi eredetű is le­het. Ha a gyereket agyi sé­rülés éri, súlyos fertőző be­tegségen esik át, a következ­mény lehet a dadogás. Ne várjuk meg ilyen esetben, hogy a gyerek majd kinövi ezt a beszédhibáját, szakem­berekhez forduljunk. A szak­emberek is csak úgy tucN nak jó eredményt elérni, ha a családi életben, az óvodá­ban, az iskolában olyan lég­kört alakítunk ki, amely­ben feloldódnak a dadogó gyerek gátlásai, s megszű­nik beszédfélelme. Arról külön kell szólnunk, hogy a dadogásnak vannak olyan fajtái is, amelyek a hirtelen ijedség, felindult- ság, meglepetés következ­ményképpen jelentkeznek. Ezek múló jelenségek, s az ijedség; elmúlásával meg­szűnnek. Ha azonban az idegizgalmak gyakorivá vál­nak, a dadogás is erősödik és beszédhibává mélyül. Sajnos, a rendszeres és korai alkoholfogyasztás is ludas abban, hogy megsza­porodik a dadogó gyerekek, ifjak száma. Dr. Bakos József Magyarországon először línnszcn lm árion ban Új technológiával készül a Körös-híd Az utak, hidak korszerű­sítése természetes velejáró­ja a fejlődésnek. Minden évben több és több jármű halad útjainkon, emelkedik a gépkocsik száma. Utazása­ink során valamennyien meggyőződhetünk: útjaink jelentős része korszerűsítés­re szorul. Kecskemét és Békéscsaba között, Kunszentmártonnál különösen sok gondot oko­zott az ottani átkelőhely. Elkopott, elhasználódott a 44-es főutat megszakító Hár- mas-Körös-híd, amelyet sem pályaszélessége, sem teher­bírása nem tett képessé, hogy a jövőben feladatának megfeleljen. Alépítménye gyenge, útvonalvezetése rossz. A tényekből adódott: új hídra van szükség Kunszent­mártonnál. Ezt sürgette az egyre bővülő idegenforga­lom, a magángépkocsik A karcsú építmény utolsó elemeinek egyelőre rajzon beemelése emelkedő száma, az utakon bonyolódó mind nagyobb kereskedelmi forgalom. A rendezési tervek elké­szítésére hazánk egyik leg­nagyobb tervező vállalata, az UVATERV kapott meg­bízást. Ugyancsak a vállalat A térképen körrel jelzett helyen épül az új híd mérnökeinek elképzelése sze­rint valósult meg az új köz­úti összekötő híd. Számítá­sok sokasága után született meg az a terv, amely a jö­vővel is számolt. A kunszentmártoni híd lesz az ország első. állvány­zat nélküli, szabadon szerelt vasbeton hídja. Ennek az építési módnak számtalan dlőnye van. Elmarad az igen költséges állványzat, a felszerkezet építése rend­kívül rövid időt vesz igény­be, és lényegesen kevesebb szakmunkást igényel. Az előregyártott beton jobb mi­nőségű a helyszínen készü­lőnél. és az előregyártás a hídépítő-kapacitást növeli. A feladatok összevonhatók és periodikusan ismétlőd­nek. Ezért alkalmazzák egy­re gyakrabban a világ min­den táján. A jelentős építkezés már elkezdődött. alapoznak a Körös partján, épülnek az új utak, elkészült a töltések egy része. A kunszentmárto­ni híd új fejezetet nyit híd­építésünk történetében. V ti

Next

/
Oldalképek
Tartalom