Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-28 / 227. szám

1973. szeptember 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jól halad as aluiníniutnprogram megvalósítása (HÍRMAGYARÁZATUNK) Magyarország teljesítette a magyar—szovjet és a ma­gyar—lengyel timföld-alumí­nium egyezményből eredő kötelezettségeit — állapítot­ta meg az alumíniumipar központi fejlesztési program­jának végrehajtásáról készí­tett jelentés, amelyet meg­tárgyalt és tudomásul vett a Minisztertanács tegnapi ülése. E fontos államközi szerződésekkel megvalósuló nemzetközi munkamegosztás helyezi ugyanis szilárd ala­pokra a központi fejlesztési programot, mert lehetővé teszi a magyar bauxitvagyon .gazdaságos kihasználását, így feldolgozóiparunk az alapanyagellátásban döntő mértékben támaszkodik a kölcsönösen előnyös egyez­mények szerint szállított im­port alumíniumra, a hazai kohók termelésén felül, ame­lyek tetemes fogyasztói az egyébként is szűkös villa- mosenegiánknak. A kormány elé terjesztett jelentésből kitűnik, hogy a központi fejlesztési program­nak és a fontos államközi szerződéseknek megfelelően gazdagodott új létesítmé­nyekkel az ország egész alu­míniumipara. A fejlesztés­ben különösen jelentős a Szovjetunióval 1962-ben megkötött timföld-alumíni­um egyezmény, amely lehe­tővé tette, hogy nyersanyag­kincsünkkel arányos fém- alumíniummennyiséggel ren­delkezzünk. Az egyezmény óta eltelt több mint tíz év alatt timföldtermelésünk kétszeresére, alumínium fél­gyártmány-termelésünk csak­nem 2.3-szeresére emelke­dett. A kormány elé terjesz­tett jelentés megállapítja, hogy az utóbbi években is > lényegesen növekedett a ba­uxitbányák kapacitása, befe­jeződött az almásfüzitői Timföldgyár bővítése, fel­épült az évi 240 000 tonna timföld termelő ajkai Tim­földgyár és az évi 60 000 tonna félterméket gyártó székesfehérvári Szélesszalag- hengermű. A készáruterme­lést fejlesztette egyebek kö­zött a Magyar Kábel Művek bővítése és szekszárdon a Mezőgazdasági Öntözőcső­gyártó Üzem. A népgazdaság beruházási egyensúlyának megszilárdí­tásával összhangban néhány változtatásra is sor került a fejlesztésben, módosult egyes kevésbé sürgős beruházás megvalósításának határideje, építési üteme. Ez a körül­mény azonban a belföldi pi­acon nem idézett elő szá­mottevő feszültséget, mert az alumínium félgyártmány- és készáru-igények a be­csültnél mérsékeltebben emelkedtek. Az alumínium félgyártmány- és készáru­termelés növekedési üteme tehát valamelyest lassult, de az előrehaladás mégis lénye­ges. A fejlesztési program alapvető céljainak megfele­lően alakult gyakorlatilag a bauxit- és alumíniumterme­lés, továbbá az alumínium- ipari alapanyagok és fél- gyártmányok exportja. Ta­valy az exportbevétel mint­egy 9 millió rubellel és mintegy 12 millió dollárral haladta meg az előirányza­tot. Dinamikusan fejlődött az alumínium készáruk ex­portja is. Többek között a szocialista országoknak 1972- ben az előző évi 12 500 he­lyett 18 100 tonna alumíni­umhordozó készárut szállí­tottak. A tőkés piacokon az elmúlt években az alumíni­umexportra nagymértékű dekonjunktúra volt jellem­ző, de az idén és a követ­kező években számolni le­het a tőkés piaci árak emel­kedésével. A hazai alumíni­umfelhasználásra is hatott az általános európai dekon­junktúra. Az idén már va­lamelyest javult a felhasz­nálás, s a jelenlegi felméré­sek szerint 1975-ben várha­tóan 112—135 ezer tonna alumíniumra lesz szüksége a hazai iparnak. A jelentés kitér az ötö­dik ötéves tervidőszakban megvalósítandó fejlesztési feladatok előkészítésére is. Hangsúlyozza, hogy a fel­adatok meghatározásánál a népgazdasági tervvel össz­hangban az államközi szer­ződések Szerint rendelke­zésre álló alumínium fém­mennyiségeknek, valamint a feldolgozóipar várható alu­míniumigényének és az anyagi erőforrásoknak meg­felelően kell előirányozni a termelő kapacitásokat növe­lő beruházásokat, s szükség esetén egyes részleteiben módosítani kell a központi fejlesztési program megva­lósításának ütemét, változat­lanul hagyva azonban a program alapvető céljait „MŰSORVÁLTOZÁS” Kaptunk egy eseménynap­tárt amelyben a népfront rendezvényeiről értesítik la­punkat. Ebben olvastuk, hogy Kőtelek község nép- írontbizottsága fontos. a közvéleményt is érdeklő té­máról ülést tart. Pontos dá­tum, kezdési időpont — és hely-megjelölés. napirendi pontok feltüntetése, szóval minden együtt, ami egy hi­vatalosnak nevezhető iraton szükséges. Az összejövetel annál is inkább érdekelt bennünket, mert egy kis község gondjai, szellemi éle­tének formálása mindig ér­dekes számunkra. Kimentünk. Megkerestük a megadott épület, a műver lődési ház megnevezett he­lyiségét. a jelzett időpont­ban. A néhány lézengő bü- févendégen kívül senkit sem találtunk ott. A nép­front rendezvényéről senki sem tudott, jó tanáccsal vi­szont mindenki szolgált. A legjobb az volt. hogy láto­gassuk véeig az összes köz­épületet. hátha rábukkanunk az érdekeltekre. (Mit is mondhattak volna? Nem volt nehéz végigjár- Si a községiét, inkább le­hangoló. Az sem vigasztalt bennünket, hogy végül is megtaláltuk a bizottság tit­kárát. amint éppen értekezz letet készült tartani. Csak éppen nem a hivatalos ér­tesítésben szereplő témáról, s nem a megnevezett tár­sadalmi testület előtt. „Mű­sorváltozás” volt. Nénfront- bizottsági ülés helyett ÁFÉSZ igazgatósági érte­kezletre szállingóztak a helybeliek, s mivel a népr fronttitkár egyben a szövet­kezet elnöke is, nem csodál­kozott senki a cserén. Ha az értesítéstől eltekin­tünk. hívatlan látogatók vol­tunk. De mégis megkockáz­tatjuk tisztázni a félreér­tést. Nem sikerült. Derűs választ kaptunk: Ó hát ké­rem nem szoktunk mi ilyen este ülést tartani! Még sose volt — No és a napirend... a téma? — Majd megbeszéljük azt még. Később egv másik al­kalommal. Arra jöi jenek el. Elmegyünk. Csak azt Ír­ják meg. hogy mit tartanak majd helyette. LZa. Napirenden a tsz-tagság anyagi helyzete Tanácskozott a?OT A tsz-tagság anyagi és szociális helyzetét, fejlődési tendenciáit vitatják meg a mezőgazdasági szövetkezetek szociális bizottságainak teg­nap reggel kezdődött tanács­kozásán, a Béke szállóban. Dr. Novobáczky Iván, a TOT titkára beszámolójában elsőként a mezőgazdasági szövetkezetek munkaerő-ellá- tottsagának problémáiról, el­látottságáról beszélt. Megál­lapította egyebek között, hogy a fejlett nagyüzemi termeléshez szükséges szak­képzett munkaerő kevés a szövetkezetekben, amelyek egyébként szociális szempon­tok miatt foglalkoztatási gon­dokkal küzdenek. A törvény előírt foglalkoztatási köte­lezettség és a hatékonyság követelménye nem esik egy­be. Egyik megoldásként fel­vetette a tsz-tagok nyugdíj- korhatárának leszállítását. MISKOLCON ÉPÜL az ország legnagyobb cementgyára. Az épülő cementgyárban befejezték két 84 méteres siló építését és 67 méteres siló építését és két —67 mé­teres hőcserélő torony betonozását. Megkezdték a berendezések szerelését, helyére emelték az egyik 100 méteres kemence elemeit és előkészítik a második kemence összeállítását Képünkön: Előkészítik a második kemence szerelését Kilencvenhat létesítményt adtak át az idén Tájékoztató a megyei építőipari vállalatnál Tegnap a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat központjában tájékoztatón vettünk részt. A vállalat igazgatója, Jakus Vendel vá­zolta a nagyvállalat munká­jának idei eredményeit, a jövő legfontosabb feladatait. Az építőipari vállalat dol­gozói ebben az évben 96 létesítmény építését fejez­ték be, s adták át a meg­rendelőnek, beruházónak. A létesítmények közül har­mincat a vállalt határidő előtt, negyvenkettőt a vállalt határidőre, huszonnégyet pe­dig a szerződés szerint előírt határidő után tudtak befe­jezni. Az igazgató elmondta azt is, hogy a vállalat — tekin­tettel a megyeszékhely kö­zelgő jubileumára — már az idén különös figyelmet for­dított, s az erőket összpon­tosítva gyorsított olyan épít­kezéseken, mint Szolnok városköz­pontja, a vízügyi székház, a Pelikán Szálló, valamint a szolnoki lakótelepek és a kenyérgyár. Azt is hangsúlyozta, hogy a további beruházások befeje­zéséhez jobb kapcsolatok ki­építésén fáradoznak a társ­vállalatokkal, valamint a tervezőkkel, beruházókkal. A vállalat vezetőit és dolgozóit a jobb munkamegosztásra, szervezettebb munkára sar­kallja az a tény, hogy a kö­vetkező évekre is megfelelő nagyságú és értékű munkára van számításuk, megbízatá­suk. A következő feladatokat is az eddigihez hasonlóan rangsorolják. Tevékenységük­ben első helyen áll a tanácsi célcsoportos beruházások megvalósítása, valamint az ipart beruházások gondos, határidős elkészítése. Az igazgató után Eszenyl Kálmán, az építőipari párt- bizottság titkára a vállalat dolgozóinak párt-, KISZ- és szakszervezeti életéről, a tö­megszervezetek, valamint a szocialista brigádok munká­járól tájékoztatta a megje­lenteket. Felszólalt a vitában Benedetti Tibor, a LAKÓ­TERV vezérigazgatója, aki a vállalattal kialakult jó munkakapcsolatok tovább­fejlesztését vázolta. A tájékoztatón részt vettek és felszólaltak a megye párt­ós tanácsi vezetői: dr. Ger­gely István, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. He­gedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, Tóth János, a megyei pártbizottság titkára, Soós István, megyei tanácselnök­helyettes és Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság, vala­mint Jenei László, a megyei tanács osztályvezetője is. Dr. Gergely István felszó­lalásában többek között elis­merését fejezte ki a vállalat dolgozóinak és vezetőinek a sok erőfeszítéssel járó, ne­héz, de eredményes munká­jukért. Kukorica fa jiik bemutatója Jászboldooházán Tegnap Jászboldogházán, a Jászsági Fajtakísérleti Ál­lomáson kukorica fajtabe­mutatót tartottak. Váczi Dániel, az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet főmunkatársa el­mondta, hogy a 20-as évek­ben jellegzetesen kisüzemi növényfajta — a kukorica — eredményesen illeszkedett be nagyüzemi termesztési rendszerünkbe, természtése az elmúlt tíz év alatt .mező- gazdaságunk legdinamiku­sabban fejlődő növényágaza­tává lett. A fejlődést segí­tette, hogy a mezőgazdasági szakemberek idejében felis­merték a hidridizációban rejlő lehetőségeket, így hat­hét év alatt sikerült megva­lósítani a teljes fajtaváltást. A tájékoztató után a részt-; vevők megtekintették a faj­takísérleti állomás kispar- cellás kísérleti kukoricatele­pét, ahol 131 fajtát — 64 magyar és 67 külföldit —• mutattak be. A tervezel! határok között az árszínvonal Pt csenveb irányok Olaszországba Expressz-IiizI alás A besenyszögi Kossuth Tsz öreg lóistállója is bárányok­kal van tele. A gazdaságban most 2400, két-hárcxmhóna- pos korú pecsenyebárányt hizlalnak exportra. A fő- állattenyésztő és gondozók is büszkék rá, hogy a bárányok napi súlygyarapodása 275— 280 gramm. Átlagosan 30 kilós súllyal kerülnek a nyugati piacokra a pecsenyebárányok. Főként Olaszországba, de Francia- országba, Görögországba és Líbiába is szállítottak már. Az expressz pecsenvebárány keresett cikk. drágább a ser­tésnél, hisz kilójáért 40 fo­rintot kap a szövetkezet. 1971 óta kétévenként há­romszor elletnek a szövetke­zetben, jobban kihasználják az anyák termelőképességét. Az expressz hizlalást tavaly vezették be. Teljes sikerrel, mert 3,8 millió forint árbe­vételt hozott a gazdaságnak. Az idén 3 millió forint be­vételre számítanak, ugyanis a legszebb jerkéket tovább- tenyésztésre válogatták ki. A Kossuth Tsz rövid idő alatt megduplázza a juhállomá­nyát. A népgazdaság igé­nyeinek megfelelően 1975- ben ötezer anyabárányuk lesz, s az újonnan épülő te­lepen az eddiginél több jó­szágot hizlalnak majd, Az állami irányító szervek nagy figyelemmel kísérik az árak alakulását, hogy a szá­mítottól eltérő tendenciák esetén az árszínvonalat — mindenekelőtt közgazdasági Emlékeztetett arra, hogy az idei terv a központi árin­tézkedések, továbbá a piaci ármozgások együttes hatása­ként a fogyasztói árszínvonal 3,6 százalékos növekedésé­vel számol. Mint mondotta, megfelelő biztosítékok van­nak arra, hogy a felső határt ne lépjük túj — igaz ugyan, hogy az év első felében 3,7 százalékkal volt magasabb az árszínvonal, mint egy év­vel korábban, figyelembe eszközökkel — a tervezett határok közé tereljék. Az árak alakulásáról teg­nap az újságírókat Is tájé­koztatta dr. Csikós Nagy Bé­la államtitkár az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke. kell azonban venni, hogy a márciusi és az azóta több ízben végrehajtott árcsök­kentések az első félévben még csak részben éreztették hatásukat, a továbbiakban pedig már folyamatosan ér­vényesülnek. A kedvező ten­denciákra utal, hogy a kis­kereskedelmi árak augusz­tusban már csak 3,1 száza­lékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban; ugyanis elő a piacon a je­lenlegi helyzetben, hogy a szocialista kereskedelem ma­ximált, a magánkiskereske­delem pedig szabad áron ér­tékesítheti a burgonyát. Mi­vel a burgonyatermés gyen­ge, könnyen előfordulhatna, hogy a magánkiskereskede­lem magasabb áron felvásá­rolja a burgonyát a korláto­zottabb felvásárlási összegek­kel rendelkező szocialista kereskedelem elől. Ezért rövidesen rendelkezést adnak ki, amelyben átmene­tileg, a mostani idényre a magánkiskereskedelemre is kiterjesztik a maximált bur­gonyaárakat. K eresebb szeszes Italt és cigarettát vásároltak Ugyanakkor kevesebb ége­tett szeszes italt és cigaret­tát vásárol a közönség, ami­ben nyilvánvalóan az ár­emelések is közrejátszanak. Gyümölcspálinkából 35, ko­nyakból 25, likőrből II szá­zalékkal, égetett szeszes ita­lokból összesen 13,4 százalék­kal vásároltak kevesebbet ez év első felében, mint tavaly ilyenkor. Cigarettából ugyan­csak az első félévben 3 szá­zalékkal, vagyis kereken 350 millió darabbal adtak el ke­vesebbet, mint az előző éy hasonló időszakában. Import paprika és bargonja Az árleszállításokkal min­denekelőtt a zöldség- és gyümölcsáraknak a tervezett­nél gyorsabb növekedését ellensúlyozták. Eredetileg a zöldség- és gyümölcsárak 5 százalékos növeke­désével számoltak, az ár­emelkedés azonban az el­ső félévben elérte a 10 szá­zalékot. Ez természetesen összefüggött azzal, hogy egyes cikkekből, mint pél­dául paprikából, burgonyá­ból a szükségletnél jóval ke? vesebb termett. A gyenge termésről szóló előzetes jel­zésekre a kormányzat im­portáruról gondoskodott, sőt az importált paprika, burgo­nya, s néhány más cikk árá­hoz anyagilag hozzá is já­rult, ily módon is segítve a megfelelő piaci egyensúly fenntartását, s gátat szabott az árak még gyorsabb növe­kedésének. A burgonyaárak növekedésének megakadályo­zása egvéb intézkedést is kí­ván. Feszültséget idézhet Árcsökkentések az első félévben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom