Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-27 / 226. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1973. szeptember 27. A fiatalok munkakedve A MUNKAERÖGAZ- DALKODAS gondja — ki­csiben és nagyban, vállala­ti és népgazdasági szinten — a munkaerőhiány. Irtuk, s írjuk még sokáig: ki­apadóban vannak a régi források: a mezőgazdaság­ból az iparba áramlás, a nők munkába állítása. Egyedül az iskolából kike­rülő ifjúság adja évről év- ra a nagyobb munkaerő- tartalékot. Ám az ismert demográfiai hullám elvo­nulásával — hozzávetőle­gesen 1977-ig — fokozato­san csökken a munkába állítható fiatalok száma is. Az ipari, mezőgazdasági üzemeknek, a kereskedel­mi és más, a lakosság el­látásával foglalkozó válla­latoknak viszont változat­lanul sok munkásra van szüksége. A munkaerő-hiánnyal kapcsolatos gondokat teté­zi az is, hogy egyes mun­kahelyeken szinte állandó­sult a megengedhetetlenül nagyarányú fluktuáció. Az ilyen munkahelyek vezetői szinte évről évre ott áll­nak az új munkaerőt igény­lők között. HOSSZÜ IDEIG minden tnunkaerő-hiánnyal kap­csolatos gond megoldását központi intézkedésekben látták. Az utóbbi egy-két évben ezek az intézkedések meg is születtek. Az ifjú-, sági törvény megadta a ke­retet, a lehetőséget a cél­tudatos társadalomépítő munkához. A minisztériu­mok és országos hatáskörű szervek a végrehajtási uta­sításokat, az üzemek, vál­lalatok az intézkedési ter­veket dolgozták ki. Ered­ményeképpen számos mun­kahelyen kiváló a fiatalok munkakedve, közérzete, emberi, társadalmi kapcso­lata. A múlt év szeptem­berétől vált érvényessé az a kormányrendelet, amely húsz ipari szakmában teszi lehetővé, hogy havi 200 forint ösztöndíj-kiegészítést adjanak a tanulóknak. To­vábbá összesen negyvenhá­rom szakmában adható ha­vonta 250-től 500 forintig terjedő társadalmi ösztön­díj. A kedvezmények ki­terjednek a tanulóotthonok­ba, kollégiumokba való fel­vételekre is. Az utolsó éves szakmunkástanulók pedig — az elégtelen előmenete- lűek és a fegyelmi eljárás alatt állók kivételével — az egész tanévben szak­munkásbérrel foglalkoztat­hatók. Ennél is több fia­talt érint a munkába álló fiatalok bérének emelésé­re vonatkozó rendelkezés — hogy csak néhányat em­lítsünk a központi intézke­dések közül. Ám a határozatok, ren­deletek .csak akkor válhat­nak igazán hatékonnyá, ha az üzemek, vállalatok is megtesznek minden tőlük telhetőt. Semmiféle rende­let, előírás, jogi szabályo­zás sem pótolhatja a sok­féle munkahelyi törődést. Ez is lehet előírásszerű, de rideg, taszító. Egy fiatal szakember így számolt be fogadtatásáról: „Reggel be­mentem a munkaügyi osz­tályra, jelentkeztem. Átad­tam a munkakönyvemet, ők meg íveket raktak elém. Közölték a beosztásomat, a kereseti lehetőséget, és elintézték a felvételi for­maságokat. Amikor kölcsö­nösen mindent aláírtunk, kimentem a folyosóra, vá­rakoztam. Délben szól flot­tak, bemutattak a főnököm­nek. Nagyon rendes volt: részletesen elmagyarázta, mi a feladatom, mire ügyeljek, mit hol találok, milyen problémámmal, ki­hez forduljak. Hat hónap­nál nem bírtam tovább, felmondtam. Még ma is ir­tózom, ha arra gondolok, milyen bizalmatlanság, örö­kösen hangsúlyozott alá- és fölérendeltség uralkolott”. NEMRÉG TUDOMÁ­NYOS vizsgálódás céljából megkérdeztek huszonöt fia­talt, akik jó szakmai képe­sítéssel kerültek első mun­kahelyükre és egy éven belül áthelyezésüket kér­ték. illetve felmondtak. Egymás létéről mit sem tudtak és valamennyien el­ső helyen említették a rossz munkahelyi légkört, amely csak részben írható a vezetés rovására, inkább az azonos beosztásúak kö­zötti, mély hagyományok­ból, helytelen, de ott meg­tűrt emberi magatartá­sokból származik. Persze, ennek ellentéte is akad. Szerencsére ma már ez van túlsúlyban. Az egyik országos hírű építő­ipari vállalat neves szo­cialista brigádja 15 évvel ezelőtt csavargó fiút vett magához. Nevelték, tanítot­ták, s a fiatalember a szak­májában kiváló és példa­mutató közösségi ember lett. Nemrég magas kor­mánykitüntetést is' kapott; A kitüntetés után sokan gratuláltak neki, márcsak azért is. mert tudták róla, hogy korábbi élete még ar­ra sfem volt garancia, hogy egyáltalán ember marad a talpán. A számtalan jókí­vánság, szorgalmának, em­beri magatartását megvál­toztatni tudó eltökéltségé­nek elismerése volt. S ő kissé indulatosan magya­rázta: bosszantja az embe­rek értetlensége, mert nem látják, hogy a szocialista brigád, a szűkebb munka­helyi közösség törődése, emberséges magatartása az a kötőanyag, amely formál­ja, alakítja a dolgozni aka­ró ember sorsát, életét. EZ ÉS SZAMOS MÁS példa is bizonyítja: ha nem­csak „foglalkoznak” a pá­lyakezdő fiatalokkal, hanem törődnek velük, mind kevesebben váltanak majd közülük „átszállójegyet” a munkahelyükön. A dolgozó nők és a gyermekintézmények helyzete (Folytatás az 1• oldalról.) 1977-re megszüntetik a vá­ros jelenleg aggasztó víz­hiányát. • * • Ülést tartott tegnap a kis­újszállási tanács Végrehajtó Bizottsága is. A város böl­csődei ellátottsága és a böl­csődék egészségügyi helyze­te volt napirenden. Kisújszállás két bölcsődé­jében jelenleg hatvan gyermeket lehet elhe­lyezni. 1970 óta a 7. számú bölcső­dét 56 ezer forint ráfordí­tással felújították és most van folyamatban az 1. sz. bölcsőde felújítása, amelyre a tanács 137 ezer forintot biztosított. v A városban a bölcsődei igényeket eddig ki tudták elégíteni. A női munkaerőt foglalkoztató üzemek fejlesz­tésével azonban várható, hogy újabb igények jelent­keznek. ezért hamarosan szükség lesz egy új, nyolcvan szemé­lyes óvoda építésére — állapította meg a végre­hajtó bizottság, majd hatá­rozatot hozott a bölcsődéket patronáló mozgalom meg­szervezéséről. Felkérte a böl­csődék vezetőit, hogy az üzemekkel, szövetkeze­tekkel kössenek együttmű­ködési szerződést felszere­lések bővítésére, és udvari játékterek kialakítására. A vb-ülésen már két fel­ajánlást tettek. Guba Mi­hály, a Tejipari Vállalat igazgatója és Bori László, a MÁV pályafőnökség veze­tője a szocialista brigádok nevében vállalta, hogy a bölcsődék hiányzó játékfel­szereléseit elkészítik. K. K.—F. M. Felkészülés az országgyűlésre A megyei képviselőcsoport tanácskozása Karcagon Környezetvédelem Nagyszabású erdőtelepítés Az országgyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja tegnap Karcagon tanácskozott. Az ülégen jelen volt Zagyi János, a városi pártbizottság első titkára és Kundra József tanácselnök. Mint ismeretes, az Elnöki Tanács október 4— 5-re hívta össze az országgyűlés legközelebbi ülésszakát. A megyei képviselőcsoport, a felkészülés jegyében három témával foglalkozott. .Meghallgatta és megvitat­ta a Központi Statisztikai Hivatal Szolnok megyei Igazgatóságának tevékeny­ségéről szóló tájékoztatót, melyet dr. Lukács Pál hi­vatalvezető terjesztett elő. E téma napirendre tűzését az indokolta, hogy az ország- gyűlés legközelebb megvi­tatja a statisztikáról szóló törvényjavaslatot. Jakus Vendel, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója a válla­lat munkájáról tartott beszá­molót. A tájékoztató részle­tesen elemezte a megyében folyó beruházásokban meg­határozó szerepet játszó vál­lalat helyzetét. E megállapí­tást adatokkal bizonyította. Elmondta többek között, hogy 700 millió forintos ter­melésével, megközelítően négyezer fős létszámával a vállalat a megye szo­cialista építőipari vállala­ti termelési értékének 65,4 százalékát termelte meg 1972-ben, miközben az építőipari dol­gozók 58 százalékát foglal­koztatta. Szóbeli kiegészí­tésében több olyan tényezőt említett, amely a gyorsabb fejlődést akadályozza. El­mondta például, hogy a be­ruházások menete a kelle­Me gkezdik az őszi búza vetését Jó hírek a Jászsági Állami Gazdaságból Jól halad a szüreti munka a Jászsági Állami Gazda­ságban. A négyszáztizenhét hektáron beérett szőlőből ed­dig 150 hektárnyi területről szedték le a tavalyinál is jobbnak ígérkező termést. Nagy segítséget adhak a szüreteléshez a város álta­lános iskoláinak tanulói, a Lehel vezér Gimnázium és az Erősáramú Szakközépis­kola diákjai. Október 20-ra várhatóan befejeződik a szü­retelés a gazdaságban. A háromszáz hektár cu­korrépából eddig 190 hektár­ról betakarították és a cu­korgyárba szállították a ter­mést. A munkát francia ré­pabetakarító gépsorral vég­zik. Elkezdődött az állami gaz­daságban a kukoricatörés, a kedvezőtlen időjárás elle­nére is jó termést remélnek. A hét közepén kezdik el több mint kétezer hektáron az őszi búza vetését. A ta­lajelőkészítő munka eredmé­nyes volt, 1600 hektáron el­végezték a műtrágyázást. Szolnoki termék — exoorlra A könnyűszerkezetes prog­ram keretében a szolnoki MEZŐGÉP Vállalatnál négy éve gyártják a korszerű épí­tési eljáráshoz szükséges fémszerkezeteket. Ebben az évben több mint 600 épület készül a szolnoki elemekből. A vállalatnál 30 féle épület- típushoz gyártanak szerkezeti, elemeket, elsősorban a me­zőgazdasági üzemek megren­deléseire. Budapesten vasúti raktár és ABC áruház is épült a könnyűszerkezeti ele­mekből. Az idén gyártott több mint 75 millió forint értékű fémszerkezet egynegyedét ex­portálják: Lengyelországban szarvasmarha- és sertéstele­pek épülitek az elemekből. ténél bonyolultabb. A válla­latnak körülbelül 150 szerv­vel kell rendszeres kapcso­latot tartania. — A .gazda­sági szabályozók — mon­dotta — nem oldanak meg mindent, szükség van az együttmű­ködésben érdekelt szer­vek, illetve vezetőik jó munkájára, rugalmasságá­ra, felelősségvállalására. A kapcsolatok további ja­vításához kérte a képviselő- csoport támogatását. A to­vábbiakban a vállalat kapa­citásszerkezetének az igé­nyekhez történő további kö­zelítéséről, az előközműve- sítésnek a lakásépítések meggyorsításában elfoglalt helyéről beszélt, különös to­kintettel a szolnoki József Attila úti és a tervezett kis- gyepi lakótelep esetében. Dr. Polónyi Szűcs Lajos, a Szolnok megyei Víz- .és Csatornaművek Vállalat igazgatnia a megye ivóvízel­látásáról. a csatornázásról, és a fürdők helvze+éről tá* jékoztatta a képviselőket. Az írásos és szóbeli beszámoló­ból kitűnt, hogy az ivóvízellátásban a me­gye országosan jó helyet foglal el, bár — ezt a képviselők is (Tudósítónktól.) Az elmúlt évek eredmé­nyes kísérletei alapján Szol­nok rgegyében jövőre négy­ezer nektáron kezdik meg a szójabab termesztését. Az állati takarmányként jól hasznosítható növényfajta hazai termesztését az tette szükségessé, hogy a világ­szerte fokozódó fehérjehiány., miatt a szójabab világpiaci ára az elmúlt években több­szörösére emelkedett, s így importja is megdrágult. A magas fehérjetartalmú szó­jabab hazai termelésének elősegítésére a felvásárlási árat nemrégiben másfélsze­resére. mázsánként 1 100 fo­rintra emelték. A kedvező felvásárlási ár és az ered­ményes termesztési kísérle­tek felkeltették a gazdasá­gok érdeklődését az új nö­vény iránt, amelynek ter­mesztése Szolnok megyében iparszerű feltételek, mellett kezdődik meg. megjegyezték — a hálózat nagysága nem jelzi automa­tikusan az ivóvízellátást, mivel a vízszolgáltatás nyá­ron sok helyen akadozik. Rosszabb a helyzet a szenny­vízcsatornák építésénél. Van olyan városunk (Túrkeve), több nagyközségünk (például Kunhegyes, Jászapáti), ahol nincs szennyvízcsatorna. Ez a hiány pedig a lakásépíté­seket is nehezíti, akadá­lyozza. Az ivóvízellátás a Jász­ságban a legjobb, bár még ott sem mindenhol megfelelő. A tiszafüredi i á- rásban, de a megye többi részén is több új beruházás folyik, illetve kezdődik, s ezek eredményeként 1978— 80-ra várható, hogy megol­dódik az ivóvízellátás gondja. A beszámolóhoz Soós Ist­ván, a megyei tanács elnök- helyettese fűzött kiegészítő megjegyzéseket. A fürdők fejlesztéséről például el­mondta, hogy a megyei ta­nácsnak jelenleg ötmillió forintja van e célra, s ezt a cserkeszőllői, a berekfür­dői és a szolnoki tiszaligeti strand fejlesztésére fordítják. Dr. Bene Zoltán, aki Oláh Jánosnak, a képviselőcsoport elnökének távollétében elnö­költ az ülésen, ezután az országgyűlés napirendjéről tájékoztatta a jelenlevőket. Délután a képviselőcsoport tagjai városnézésre indultak Karcagon, majd Berekfürdő­re látogattak. B. A. A rákóczifalvi Rákóczi Tsz irányításával kidolgoz­ták az iparszerű termesztés agrotechnikai, gépi betaka­rítási módszereit, á a ter­mesztési technológiába be­építették a szója termeszté­séhez nálunk nélkülözhetet­len öntözést is. A tervek szerint a termesztési tech­nológiát az öntözőcsatornák, öntözőfürtök közelében mű­ködő közös gazdaságok és állami gazdaságok is átve­szik, azok az üzemek, ame­lyek biztosítani tudják a szói a számára az évi ezer milliméter csapadékot. Azt tervezik, hogy az iparszerű termesztéshez szükséges gé­peket tőkés importból szer­zik be. ennek fedezetét az úgvnevezett deviza kon­strukciójú hitel biztosítja: a gépekért — amelyek több­sége az Egyesült Államokból érkezik — kukoricával fizet­nek. Az Alföld fában, természe­ti értékekben szegényebb vi­dékén Szolnok megye fásítá­sára széles körű programot dolgozott ki a tavasszal meg­alakult megyei természetvé­delmi bizottság. Felmérte a megye területén lévő olyan erdőségeket, amelyek távla­tokban is alkalmasak üdülés céljára. A Jászságban és . a Nagykunságban, valamint a Tisza völgyében 20 helyen, csaknem 2400 hektár erdőt jelöltek ki védett területnek. Két és fél ezer hektár olyan erdősávokat, fás területeket is védelem alá vettek, ame­lyek környezetvédelmi célo­kat szolgálnak. A megye lélekszámúhoz vi­szonyítva azonban ez az er­dőterület korántsem elégíti ki az igényeket. Programot készítettek a további fejlesz­tésre. Üdülésre és környezet­védelmi célokra négy ütem­ben, együttesen 2100 hektár új erdőtelepítésre kerül sor. Tizenegy helyen létesítenek olyan összefüggő erdőséget, amely hétvégi kirándulások­ra. üdülésre lesznek alkalma­sak. Szolnok környékén, az ipari negyed elhatárolására több mint 1000 hektáros „élő fal” telepítését vették tervbe. Tiszafüreden 150, Karcagon 200 hektár új fásított terület szolgálja majd a jobb klímát, az egészségesebb környezetet. Külön fásítási terv szüle­tett a Tisza II. vízlépcső és a főcsatornák környékének fá­sítására. A Debreceni Erdő­rendezőség már megkezdte a Tiszafüred és Tiszaörvény közötti magasparti üdülőterü­let feltárását, fásítási tervé­nek kidolgozását. A Jászsági és a Nagykunsági Főcsatorna mindkét oldalán 50—50 mé­ter széles erdősáv telepítését tervezik. Angol’—magyar kooperációban gyártják a festék- alapanyagokat a ItM-ben Angol—magyar kooperá­cióban, világszínvonalon ál­ló technológiával. festék­alapanyagok próbagyártását kezdték meg a Tiszamenti Vegyiművekben . Az angol ICI vegyipari gyárral kötött szerződés alapián a világ egyik legnagyobb vegyiüze­me a TVM rendelkezésére bocsátotta az ipari felhasz­nálású festékek alapanyagá­nak. az úgynevezett króm­pigmenteknek gyártási tech­nológiáját. A korszerű gyám tási ismeretek alapján a ve­gyiművek porfesték üzemé­ben átalakították a techno­lógiát. új gépeket állítottak be. és megkezdték a próba- gyártást. A Kőbányai Gyógyszergyár üvegtechnikai üzemében készítik a gyógyszergyártáshoz szükséges különleges üvegkészülékeket — nagyméretű lombikokat (képünkön), dupla­falú spirálhűtőket és a különböző páracsöveket Emelkedett a világpiaci ár Négyezer hektáron iparszerű szójatermesztés

Next

/
Oldalképek
Tartalom