Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-26 / 225. szám

iS**«« XXIV. cvf., 225. sz. 1973. szept. 26., szerda ÄRÄ: 80 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szocialista brigádok 1^’ apjainkban tovább erősödik és fejlődik a sző­jél cialista brigádmozgalom. A hangsúly a szocialista brigádtagok számának növeléséről, áttevődött a gazdasági-gazdaságossági, tudati, erkölcsi követelmények teljesítésére. Köztudott, hogy az üzemek életében a szo­cialista brigádok összetett szerepet játszanak. Feladatkörük egyaránt magába foglal gazdasági, politikai és ideológiai tényezőket. A megyében dolgozó több mint 2600 szocialista brigád gazdasági tevékenysége közismerten szerteágazó. Az éves tervek megvalósítása érdekében tett felajánlásuk jelentősen segíti a vállalati gazdálkodást, a népgazdaság fejlődését. Klen járnak a rendkívüli feladatok végrehajtásában, és ők alkotják a szocialista munkaverseny-mozgalom bázisát is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a pártszervezeteknek, pártbizottságoknak nincs tennivalójuk e kollektív gazdasági tevékenységének fejlesztésében. Sőt, éppen ez az a terület, ahol az előrelépés különösen szükséges. .Mindenekelőtt olyan feltételeket kell teremteni, amelyek biztosítják, hogy a bri­gád vállalásai jobban igazodjanak a vállalati tervekhez. A pártszervezeteknek fel kell ismerni a végrehajtás értékelésének fontosságát! Az értékelés nem korlátozódhat csak (negyedévi, félévi, vagy esetleg éves) ciklusokra. Ez esetben ugyanis óhatatlanul formálissá válik. Ez elkerül­hető, ha az értékelés rendszeres és folyamatos. Helyesen cselekednek ott, ahol nemcsak év végén, hanem év közben is — a teljesítményekhez ez által rugalmasabban igazodva :— jutalmazzák a kiemelkedő eredményeket. A szocialista brigádok sokoldalú társadalmi-politikai aktivitást is kifejtenek. Széleskörűek — és igen hasznosak — azok a társadalmi akciók, amelyeket a bölcsődei, óvodai hálózat fejlesztésére kezdeményeznek. Ennek a megyében számos szép példája van. Különböző szociális-jóléti akciók kezdeményezésében és végrehajtásában is jelentős szerepet játszanak. Ilyen például a véradás, vagy az állami gyermek- gondozó intézetek patronálása. A szociálpolitikai célok és tevékenységek gazdag változatossága is mutatja, hogy a szocialista bri­gádok tevékenysége nemcsak a termelőmunkában jelentős, hanem az új típusú szocialista közösségi szellem kialakulásában is. A kollektivizmus, a szocialista huma­nizmus erkölcsi értékei egyre erősödő mértékben jelent­keznek tevékenységükben. Mindezek alapján túlzás nélkül állítható: a szocialista brigádmozgalom olyan fejlettségi szintet ért el, hogy az üzemek jelentős részében e kollektívák nélkülözhetetlenné váltak a párt-, állami, szakszervezeti vezetés terveinek, döntéseinek, határozatainak végrehajtásában. Ez a felismerés egyes üzemekben már abban is kifejezésre jut, hogy a szocialista brigádok vezetőit bevonják a lényeges dönté­sek meghozatalába. Ennek formái, módszerei természetesen eltérőek, hiszen az üzemek létszáma, szervezeti felépítése, technikai fejlettsége ugyancsak különböző. Néhol a szo­cialista brigádok vezetői rendszeresen részt vesznek a mű­szaki tanácskozásokon, másutt külön értekezleten vitatják meg a készülő döntéseket és határozatokat, mint például legutóbb a vasipari vállalatnál. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy azok az üzemi pártbizottságok és pártszervezetek járnak a helyes úton, amelyek kezdeményezik a szocialista brigádvezetők sokoldalú bevonását döntéseik kialakításába. vni kívánunk azonban a szocialista brigádok sze­repének félreismerésétől. Némelyek ugyanis úgy vélik, hogy a tervek eredményes végrehajtása kizárólag a szocialista brigádokon múlik. Hangsúlyozni kell: e kollektívák tevékenysége valóban rendkívül jelentős, de szerepük nem kizárólagos. Kevéssé eredményes a szocialista brigádok mozgalma, ha csak ők vállalnak részt a feladatok megoldásából. De f/.kor erős a szocialista brigádmozgalcin, ha hajtóerejévé válik a munkahelyi közösségnek, ha tevé­kenységével. példamutatásával, az üzem összes brigádjának és dolgozójának tevékenységét a helyes, meghatározott irányban befolyásolja. Kádár János Finnországban Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és felesége Urho Kek- konennek, a Finn Köztársa­ság elnökének meghívására tegnap délután baráti láto­gatásra Finnországba uta­zott. Kádár Jánost elkísérte Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a KB osztályvezetője és Nagy János külügyminiszter- helyettes. A kísérethez Hel­sinkiben csatlakozik Rónai Rudolf, hazánk finnországi nagykövete. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Kis­házi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Benkei András belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Púja Frigyes külügyminisztériumi államtitkár és Gyenes And­rás, a Központi Bizottság osztályvezetője. Jelen volt Ulla-Maria Tainio, a Finn Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője is. Tegnap délután, közép­európai idő szerint 6 órakor landolt Helsinki központi re­pülőterén a TU—134-es kü- löngép, fedélzetén Kádár Já­nossal, feleségével és kísére­tének tagjaival. A finn főváros légikikötő­jében Kádár Jánost és a töb­bi magyar vendéget ünnepi ßleqnyilt a KGST Végrehajtó Bizottságának ülésszaka Moszkvában megnyúlt a KGST Végrehajtó Bizottsá­gának 64. ülésszaka. Az ülésszak megvitatja a gazdasági és tudományos­műszaki együttműködés kér­déseit a szocialista gazdasá­gi integráció komlex prog­ramjának realizálásával kapcsolatban. Ezt a progra­mot mint Ismeretes, 1971- ben fogadták el Bukarest­ben. Az ülésszakon Tano Colov a bolgár minisztertanács el­ső elnökhelyettese elnököl. külsőségek között fogadta Urho Kekkonen köztársasági elnök, Kalevi Sorsa minisz­terelnök és több más magas- rangú finn közéleti személyi­ség. Az ünnepélyes fogadtatás Tavaly decemberben azt irtuk, túl lassan épül a szolnoki kenyérgyár. Állan­dóan változnak a részát­adási időpontok, „csúszik” a próbaüzem ideje. Az épít­kezés 1970 közepén kezdő­dött és az átadást — a Szol­nok megyei Állami Építő- ipari Vállalat, a technoló­giai berendezéseket gyártó és szerelő ÉLGÉP-pel együtt 1972. decemberére vállalta. Az eredeti tervek szerint a gyárban ez év januárjában már meg kellett volna kez­deni a próbaüzemet Azóta csaknem kilenc hó­nap telt el, kenyérgyárat adtak át Miskolcon és az utóbbi hetekben Hatvanban. Pedig építésük később kez­dődött mint a szolnoki gyá­ré. A sorozatos határidő mó­dosítások ideje már végleg lejárt, hangoztatták a múlt heti munkaegyeztető tárgya­láson az építők, a munká­után Kádár János, felesége és a kíséret tagjai szállásuk­ra. az elnöki palotába haj­tattak. Este, a vacsora után Kádár János és Urho Kekkonen megkezdte megbeszéléseit. ban alvállalkozóként részt­vevő élelmiszeripari beren­dezéseket gyártó, szerelő ELGEP és ÉBGV vezetői. . Bizakodásra minden ok megvan, hiszen Cseuz Imre építésvezető, a kivitelezési munkák irányítója bejelen­tette: az építők szeptember 28-án befejezik a munkáju­kat azután már csak a mű­száki ellenőrzés során fel­iért hibák kijavítása és a gáz-biztonsági berendezés szerelése marad hátra. A próbaüzem kezdetét ez azonban nem késlelteti, mert a TIGÁZ akkorra le­hetővé teszi a hálózati gáz felhasználását. Ezen a hét végén meg­kezdődhet az üzemcsarnok, a liszttároló és egyéb épü­letek átadása. Azonban az építészeti elemek felülvizs­gálata. az észlelt hibák ki­javítása a műszaki átadás­nak csak egyik része. A ne­heze még azután követke­Ma: A mezőgazdaság nehézipara ☆ A teljes gépesítésé a jövő ☆ A marxizmus oroszországi úttörői A tv képernyője előtt ☆ Magyar—finn kapcsolatok ■ér Búcsú a katedrától Az első kapavágás óta cölöpöznek ☆ Autó-motor ☆ Gyorslista az I. Békekölcsön sorsolásáról zik: a bonyolult technoié giai berendezések műszaki felülvizsgálatáról van szé A szolnoki Sütőipari Vál­lalat két pékműhelyét is le­bontották az utóbbi hóna­pokban, ezért egyre nehe­zebb a szükséges napi ke­nyér mennyiséget elkészíte­ni. Megfeszített munkát kö­vetel a vállalattól, hogy Szolnokot naponta több mint 60 tonna kenyérrel és pék­süteménnyel ellássa. Az át­állás további terheket ró a sütőipari vállalatra. Mint Frey Ferenc, a vállalat ter- mérnöke elmondta már több dolgozójuk hozzákezdett a tanuláshoz, hogy az új gyár berendezéseihez is értsen majd. A próbaüzem, a foko­zatos átállás valószínűleg az év végéig eltart. Végül is egy évvel később mint tervezték, de 1974-ben már Kenyeret síit az új szolnoki gyár. Októberben megkezdődik a próbaüzem Jövőre az új gyárban sülik Szolnokon a kenyerei HÍR® JOGSIT ÁSOK HÍREK Kozári József látogatása Szolnokon és Martfűn Tegnap Kozári József, az MSZMP Központi Bizottsá­ga pártgazdasági és ügyke­zelési osztályának vezetője megyénkbe látogatott. A délelőtt folyamán részt vett a megyei párt-végrehajtóbi- zottság ülésén, majd Tóth János és Bede János, a me­gyei pártbizottság titkára, illetve osztályvezetője kísé­retében Martfűre utazott. Martfűn megtekintette a Tisza Cipőgyárat, találkozott az üzem párt- és gazdasági vezetőivel, munkásaival. A késő délutáni órákban Szol­nokon dr. Gergely Istvánnal, a megyei pártbizottság első titkárával tárgyalt. Műszaki-tudományos együttműködés Szeptember 18—25 között a szovjet fővárosban tartot­ták meg a magyar—szovjet műszaki-tudományos együtt­működési állandó albizottság 19« ülésszakát. ... / A tanácskozáson részt vett magyar delegációt dr. Jávor Ervin, az albizottság ma­gyar tagozaténak elnöke, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese vezette, a szov­jet delegáció vezetője Mi­hail Rakovszkij, a Szovjet­unió Állami Tervbizottságá­nak elnökhelyettese volt. A két ország műszaki-tu­dományos integrációját szol­gáló űj kutatási feladatok elvégzésére hozott döntések közül a hivatalos közlemény a statisztika és kartográfia együttműködését emeli ki. Propagandista tanácskozás Karcagon Tegnap délelőtt Karcagon a tanácsháza nagytermében a városi pártbizottság az 1973/74-es oktatási év meg­nyitójaként propagandista tanácskozást rendezett. A tanácskozáson az üzemek, vállalatok, szövetkezetek propagandistái vettek részt. A tanácskozás első részé­ben dr. Nuber István, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa tartott előadást a politi­kai oktatás időszerű kérdé­seiről. Ezután Fodor Gyula, a városi pártbizottság mun­katársa értékelte az 1972/73- as évi politikai oktatás eredményeit és ismertette az ezévi feladatokat. A városi pártbizottság nevében az el­múlt év vezető és alapszer­vezeti propagandisták kö­zül huszonhatot jutalomban részesítettek. Ifjúsági fórum Ma délután 6 órakor a Ságvári Endre megyei Mű­velődési Központ kistermé­ben kezdődik az ifjúsági fó­rum őszi sorozatának első előadása. A kéthetenkénti foglalkozásokat a művelődé­si központ, a szolnoki városi KISZ bizottsággal közösen rendezi meg. Az első napon: A VIT-ről jöttünk címmel Kelemen Béla, Kanizsa La­jos. Bacsa Júlia és Csontos Béla szolnoki VIT küldöttek tartanak filmvetítéssel egy­bekötött élménybeszámolót. Aszályos nyár volt A Középlisza vidéken az utóbbi évtizedek egyik leg­szárazabb nyarát jegyezték fel. Az év nyolc és fél hó­napjában csupán 312 milli­méter eső hullott, 200—250 milliméterrel kevesebb az átlagosnál. A csapadékhiány pótlására több száz millió köbméter vizet használt fel a tájegység mezőgazdasága: 67 és félezer hektár mező- gazdasági kultúra, rét, lege­lő kapott vizet. A nyár ugyan veget ért, de az ön­tözőművek még üzemelnek. Az öntözés az őszi időszak­ban is aranyat ér, mert az egyébként is rossz vízház- lartású, szikes alföldi talajok repedezettek, kemények, rendkívül nehéz a művelé­sűk. Munkaidő az évvégi munkaszüneti napok előtt Ebben az évben november 7-e szerdára esik. Mivel a megelőző vasárnaptól két munkanap választja el, a munkaidő beosztás nem vál­tozik. Ennek megfelelően hétfőn és kedden a szokásos munkarendet kell követni. December 25-e és január 1-e keddre esik, a megelőző va­sárnaptól csak egy munka­nap választja el. Ezért a heti pihenőnapot az általá­nos érvényű rendelkezések értelmében a közbeeső mun­kanapon, vagyis hétfőn kell kiadni. A munkaidőbeosztás tehát az alábbiak szerint alakul: December 22-én és 29-én (szombaton) hétfői, 23-án és 30-án (vasárnap) szombati munkaidő-beosztás szerint kell dolgozni. 24-e és 31-e (hétfő) heti pihenőnap, de­cember 25., 26. és január 1. munkaszüneti nap. Azoknál a vállalatoknál, ahol december 22-én vagy 29-én szabadszombat lenne, ezt 23-án, illetve 30-án kell kiadni. A munkaidő-beosztás ezeknél a vállalatoknál te­hát a következő: December 22. és 29-e (szombat) rendes munkanap, 23-a és 30-a (vasárnap) sza­badnap. 24-e és 31-e (hétfő) heti pihenőnap, december 25—26 és január 1. (kedd, szerda, illetve kedd) munka­szüneti nap. E rendelkezések nem al­kalmazhatók a megszakítós nélkül üzemelő vállalatok; nál. A kereskedelmi, a köz­lekedési és a lakosság ellá­tását szolgáló más vállala­tok működési rendjét a fel­ügyeletet gyakorló minisz­ter, illetve a tanács határoz­za meg. Egy mondatban — Az Építők Dózsa György úti Székházában teg­nap megkezdte többnapos ülését az Építő-. Fa- és Épí­tőanyagipari Dolgozók Szak- szervezeti Nemzetközi Szö­vetségének vezető testületé, az adminisztratív bizottság. — A vízlépcsők, a közmü­vek, az árvízvédelmi létesít­mények az öntözőművek és más nagy vízügyi beruhá­zások szellemi alkotóinak fontos szakmai találkozója, a vízgazdálkodási tervezés­fejlesztési konferencia kez­dődött meg a Magyar Tu­dományos Akadémián. — A KGST Mezőgazdasá­gi Állandó Bizottságának öntözési és meliorációs ál­landó munkacsoportja Bu­dapesten tartja ülését, ame­lyet Madas András mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes nyitott meg. Kádár János Biszku Bélától búcsúzik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom