Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-25 / 224. szám
1973. szeptember 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP /juutl&fn; tíft Kubára Ha nem tudnánk, hogy immáron pontosan kétszáz éve, hogy a magyar felvilágosodás zseniális, minden kortársa fölé magasodó költője, Csokonai Vitéz Mihály megszületett, ha a darab jóízűen magyaros nyelvezete, hangulata nem emlékeztetne a korra, bizony arra gondolhatnánk, hogy Csokonai darabjának szereplői közöttünk járó-telő emberek. Épp ez a kettős korszerűség, ami miatt a költő szinte elfelejtett darabját figyelmesen hallgattuk. Korszerű, mert korhű s korszerű, mert mégis a mához szóló. Csokonai a kultúrát csak külföldön kereső, saját nemzeti értékeinket alábecsülő, afektálókról mond ítéletet. Ma a külföld-majmolást a sznobság egy fajta megnyilvánulásának tartjuk, s noha a sznob, mint fogalom Csokonai korában még is, meretlen, a költő kitűnően megrajzolja alapvető tulajdonságait, érzékletesen mutatja meg tartalmatlan ürességét, nevetsségességét. De Csokonai nem elégszik meg a kritikával, túlmutat ezen. Szereplőivel kimondatja azt is, hogy a kultúra külföldi értékeit csak akkor tudjuk igazán mérlegelni- értékelni, ha saját hazánkat, saját értékeinket jól ismerjük, ha van mivel összehasonlítani. Mindebből, a *darab gondolatai tartalmából holmi filozofikus eszmefuttatásokkal tarkított iskoladrámának gondolhatnánk a költő művét. De Csokonai művészi ereje, korán jelentkező tehetsége (mindössze 20 éves, mikor ‘írja) épp abban nyilvánul meg, hőly mindezen gondolatokat egy deákosan jókedvű vígjáték keretében is úgy képes elmondani, hogy mondanivalóját tisztán, világosan megértjük, s komolyan vesszük. Kazán István, a darab rendezője valamelyest visz- szafogott a diák-komédia dévajságából, ezzel — az eredeti hangulatot mitsem csorbítva — a darab gondolatait szinte hangsúlyosabbá tette. A Kaláka együttes — eredeti Csokonai verseket énekelnek — külön műsornak is beillő közreműködése nemcsak önmagában volt élmény, dalaik kitűnően illeszkedtek a műsorba. — trömböczky — Borotvakésből „eszkábált“ bicskával Legfőbb szenvedélye a faragás Az aprócska fehérfalú tanya szinte elsüllyed a nagy pusztaságban. Ha egy facsoport nem vezetné a tekintetet, talán meg 6e találná senki. A házigazda Kupái Sándor, nagybajuszú, idős bácsi, éppen egy kis csapatnyi birkát terelget hosszú, kampós botjával. Egy-egy kurta biztató. Ösztökélő szó, s azok engedelmesen sorakoznak a léccel kerített karámba. Csak a „tülkös” engedetlen ... A belső szoba hűvösében hamar a lényegre terelődik a szó. Az asztal egyik sarkán s.uttyónyi gyerek birkózik apja sapkájával, a másikon pedig cigányasszony vet kártyából szerencsét. Mindez persze fából kifaragva. Egy ottfelejtett díszes oklevél arról tanúskodik, hogy Kupái Sándor fafaragó a népművészet mestere. — Gyerekkoromban festő szerettem volna lenni — mondja vendéglátónk, majd elmosolyodik. — Megláttam egy Munkácsi-képet, s akkor azt éreztem, hogy olyan leszek én is, nem kisebb. „Majd adok én neked pin- gálást...” — csördített nyakam közé apám. Hát ebben maradtunk. Ö győzött... Közben cigarettára gyújtunk. A házigazda köszöni a kínálást, de újabban nem él vele. Pedig... — Pedig nagy dohányos voltam. Faragni iS szipkát faragtam először. Aztán egyszer. talán csak unalomból, hogy elfoglaljam magam, míg az asszony a vacsorával szöszmötöll, megpróbáltam valami mást. Akkoriban már újra rajzolgattam. Csabai Wagner József mezőtúri festőművész vezette szakkörünket. Mikor meglátta, hogy mit csinálok, csak annyit mondott: „Sándor, te ne rajzolj, neked faragni kell..." Szót fogadott. A borotva- késből eszkábált bicska alól sorra kerültek ki az apró szobrocskák. Tenyérjóslás, Fejő juhász. Diótörő varjú. Most. hogy előkerülnek a szekrény mélyéből, . mindegyikhez dukál egy-egy magyarázó szó. — Búcsúzás, vagy mi ez — int a ..Vásár” figurái felé. — Az állat már érzi, valamilyen változás lesz az életében. Kupái bácsi egyik kedvence, a Pányvadobó csikós — Ez meg — mutat egy másikra — a „Bosszú”. Nézzék csak, ugye látni a gazda arcán az ijedtséget? Most egy hatalmas faragott szarv kerül sorra. Míg körbeforgatjuk, Sándor bácsi mesél: — Vagy tizenöt éve, hogy faragtam. Egy hatalmas magyar bika szarva volt. Egyszer a biká megdühödött, s agyontaposta gondozóját. A polgármester levágatta. Azt mondják, tizennégy mázsa volt... A faragott szarv minden képe más nótát idéz. „Jaj de szépen muzsikálnak”. „Édesanyám is volt nékem”, „Kint a pusztán szántok-vetek .. .” — ismerünk rá egyikre-má- sikra. A mester hogy segítségünkre legven: énekéi. Az országos hírű mezőtúri „Petőfi” énekkar szólistája. Legutóbb Baján, a IV. Duna- menti Folklór Fesztiválon és Tiszakürtön, a Rönülj pávakörök megyei seregszemléjén szerepeltek nagy sikerrel. — Baján, az elődöntőn nem vehettem részt, akkor kaptam a Népművészet mestere kitüntetést. Mikor Pesten megtudtam, hogy bejutottunk a döntőbe, azonnal vonatra ültem. Délután már ott voltam. Mikor a többiek megláttak. felugráltak a helyükről. Mindenki egyszerre akart gratulálni. Kicsi híja volt, hogy el nem bőgtem magam. Hamarosan előkerül Sándor bácsi kedvenc zeneszerszáma, a tárogató is. Ezt már felesége sem tudja megállni megjegyzés nélkül: — Volt itt haddelhadd, mikor az ember tárogatózni tanult. A kutya meg a macska azt se tudta, hogy az ajtón. vagy valamelyik ablakon meneküljön. Nevetünk, legjobban maga a „tettes”. Hiába, régen volt már. Pillanatnyi szünet, aztán újra a faragás a téma. — Nyáron dolog van, itt ez az átkozott" birka — füstölög az öreg. — Azért már érzem, csinálni kéne valamit. Elhatároztam, hogy magamat faragom meg. Már nagyolok egy égert. Remélem lesz alkotóerő. Tudják, nálam ez ugyanaz, mint a „nagy- fejűeknél” az ihlet. ' Nincs mindig... Hirtelen elkomorodik: — Csak azt sajnálom, nincs utánpótlás. Hetvennégy éves vagyok, lassan megöregszem. Ügy szeretnék valakit tanítani. de hiába csábítom az ügyeskezű fiatalokat, nem jönnek. Azt mondják, ráérnek, majd öregkorukban. Pedig hogy segítenék. Mutatnám. hogyan, mit kéll csinálni. Én megszenvedtem a tudásért. Volt úgy, hogy a combomat „öltem meg”, de úgy is. hogy minden ujjamon kötés fehérlett. Az asztal, de közben a székek, sőt a lóca is a beszélgetés során megtelt mestermunkákkal. Bármerre nézünk, szobrot és újra csak szobrot látni. Pulik, Béke, Pányvadobó csikós — ragad meg egyiken, másikon a tekintet. Persze sok hiányzik. A Nemzeti Galériában és jó- néhány vidéki múzeumban őriznek már Kupai-faragást. Most, hogy szinte együtt látjuk e nagyszerű gyűjteményt, mégis arra gondolunk: megérdemelne az ősz mester egy önálló kiállítást. Hérész Dezső A szabadság költője L»hunvt Pablo í\eruda Tegnap hajnalban elhúnyt a világirodalom kiemelkedő alakja Pabjo Neruda irodalmi Nobel-díjas, Lenin-béke- díjas költő, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja. Az egyre tragikusabbá váló chilei események során értesültünk róla, hogy a fasiszta junta házi őrizet alá helyezte a világhírű művészt, akinek nem sokkal korábban halálhírét keltették. A súlyos betegségben szenvedő kommunista költő, aki egész életében népe felszabadításáért küzdött, a szabadság eltipróinak fogságában halt meg hatvankilenc éves korában. Első kötetével húszéves korában jelentkezik s költészetében mindinkább tért hódítanak kommunista esz- meiségű gondolatai. Munkásságára legnagyobb hatással volt Federico Garcia Lorca költészete' és személyisége, mellyel spanyolországi tartózkodása során került kapcsolatba. Békeharcosként be-, járta a világot, így hazánkba is ellátogatott. A következő verse a Chile kövei című ciklusban jelent meg. Más semmi Kitartottam az igazságnál: fényt kell hozni erre a földre, Lenni mindenki kenyérének: a harctól távol nem maradtam. Ez vagyok, azzal, mit szerettem s mit elvesztettem, a magánnyal: itt sincs pihenésem, e kőnél. Csöndemben is munkál a tenger, K ossutk'iinnepségek Ceglédi ősz Harmadízben rendezik meg Cegléd őszi ünnepségsorozatát, amelynek célja, hogy bemutassák a történelmi eseményekben gazdag alföldi város életét, fejlődését. A vasárnap megkezdődött rendezvénysorozat keretében megemlékeztek arról is. hogy Kossuth Lajos 125 évvel ezelőtt mondta el Cegléden nagyhatású toborzó beszédét. Az emlékünnepség a Kos- sut-szobornál kezdődött. Dr. Szilágyi Miklós, a város múzeumának igazgatója emlékezett meg az évfordulóról, majd a város állami, párt-, KISZ- és társadalmi szerveinek képviselői elhelyezték a megemlékezés virágait a szobor talpazatánál. Ugyancsak koszorúzási ünnepséget tartottak a Kossuth-emlék- táblánál. Ezután a szabadságharc nagy alakjának nevét viselő múzeumban Kos- suth-arcképek címmel kiállítás nyílt. A múzeum gazdag anyagából válogatott festmények, grafikák, eredeti fényképek a teljesség igénye nélkül is jó áttekintést adnak arról, hogy a korabeli művészek miként látták Kossuth Lajost. Helyet kapott a kiállításon a Kossuth kultusz légkörében keletkezett számos romantikus alkotás is. A ceglédi ősz ünnepi megnyitóját este a Kossuth Művelődési Központ színháztermében tartották meg. Mohos Imrének, a HNF városi bizottsága elnökének ünnepi köszöntője után részletek hangzottak el Kossuth Lajos A néphez című kiáltványából, majd a Magyar Néphadsereg Központi Művész- együttese mutatta be a Honvéd kantáta című műsorát. A november 7-én záruló ceglédi ősz gazdag programjából kiemelkedik a Pest megyei röpülj páva-körök bemutatója, a Mi hoztuk az időt című kiállítás megnyitója. Tudatosság és magasí okú állampolgári ismeretek ikőzben egyre többet beszélünk a társadalmipolitikai rendszer fejlődését szolgáló intézményekről^ viszonylag kevés szó esik arról, hogy a bennük cselekvő, képviseletükben fellépő emberek rendelkeznek-e azokkal a képességekkel, amelyek nélkül ezek az intézmények csak formálisan vagy rendeltetésüktől eltérő módon működhetnek. Kétségtelen, hogy a párt helyesen ismerte fel a szocialista demokrácia fejlesztésének követelményeit, amikor a IX. és X. kongresszuson megjelölte azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek nélkül nincs továbbhaladása szocializmus közéletében. így születtek meg azok a nagy jelentőségű párt- és állami határozatok, törvények a szakszervezetekről, az ifjúságpolitikáról és a KISZ-ről, a nők helyzetéről hozott határozatok ; az alkotmánymódosítás, a választási törvény módosítása, a parlament szerepének növelése, az 1971-es tanácstörvény, az államigazgatás, az igazságszolgáltatás racionalizálását szolgáló intézkedések —, amelyek a szocialista építés mai szükségleteinek megfelelően szabályozták az állami-politikai szervezetek és a társadalmi- politikai szervezetek helyét, szerepét, funkcióját társadalmunkban. Kezdeményezték a legfontosabb társadalmi szférákban — a szövetkezeti törvényt, a Minisztertanács határozatát az üzemi demokráciáról : határozatokat, állásfoglalásokat a szakszervezetek jogairól, kollektív szerződésről, szocialista brigádokról. A jelzett intézkedések végső célja az ember szolgálata, olyan politikai viszonyok megteremtése, amelyekben az állampolgárok, az üzemek dolgozói közvetlenül vagy képviselőik útján egyre többet tehetnek környezetük javításáért, munkakörülményeik megváltoztatásáért, az egész ország fejlettebb szocialista közösséggé való átalakításáért. A szocialista állam és demokrácia meglevő intézményeinek fejlesztése, illetve újabbak létrehozása segítette a tisztánlátást a társadalmi viszonyokban, ügyekben, hozzájárult a valódi érdekek felismeréséhez s egyben társadalmi érdek következetesebb érvényesüléséhez. A szocialista demokráciában azonban nemcsak magasrendű, korszerű politikai intézmények létesülnek, melyekben az állampolgárok, a dolgozók, mint jogos birtokosai jelennek meg és részesülnek valamiféle kívülről adományozott kpzjóban,. hanem feltételezi a kötelességek tudatában lévő, felelős személyiségek jelenlétét is. Vagyis az intézmények nem az embereken kívül és azok fölött léteznek, hanem aktív közreműködésükkel, tudatos részvételükkel. Amennyire igaz, hogy jó intézmények híján a legjobb szándékú emberek is visszahúzódásra, passzivitásra kényszerülnek, annyira igaz az is, hogy a legnagyszerűbb intézmények is kiüresedett formákká válnak, ha az emberekből hiányzik a vágy, az igény az aktív cselekvésre. A szocialista demokrácia fejlődésében lehetetlen továbblépni magasfokű állampolgári ismeretekkel és tudatossággal élő tömegek nélkül. A felelős állampolgár jól tudja, hogy a demokratizmus nem a közösségtől való elszakadás, az önmagunkra való zárkózás útja — jóllehet az egyén, jogainak, biztonságának a védelmét ig jelenti —, hanem minden személy emberi felszabadításának útja azáltal, hogy megteremti egyén és közössége között azt a reális kapcsolatot, amelynek segítségével a közösség anyagi ég szellemi értékekkel gazdagodik, s ez végső soron az egyénnek is hasznára válik. Mindezt azért kellett szóba hozni, mert kevésbé tudatos, rossz szokásoktól béklyózott emberek is élnek köztünk, akik a szocialista demokrácia fejlesztését a társadalomból, a közügyekből való kilépés lehetőségének tekintik. A mindenki mindenbe beleszóljon és mindenki a magánitö- rekvéseit érvényesítse jelszó nem a szocialista demokrácia tartalmát fejezi ki, hanem a polgári liberalizmusét. Olyanok világképe ez, akik félnek az emberek tartós közösségeinek kialakulásától, ezért rendkívül toleránsak a közösséget bomlasztó individualizmussal szemben. A szocialista demokrácia, másik oldala voltaképpen. azt jelenti, hogy tovább kell javítani a politikai intézmények, szervezetek és az állampolgárok egymásra találásának & jó együttműködésének feltételeit. A3 intézmények megadják a lehetőséget a közéleti aktivitásra. az állampolgárok pediíj részvételükkel, fegyelmezett felelősségvállalásukkal tehe-i tik gazdagabbá a szocialista demokráciát. Ehhez arra van' szükség, hogy a lakóhelyi és munkahelyi közösségek a, közélet választott tisztségviselőivel és a legaktívabb, legtu- datasabb állampolgárokkal^ kommunistákkal és párton- kívüliekkel együtt lépjenek fel azért, hogy a szocialista demokrácia megteremtésére rendelt szervezetek ne veszítsék el politikai tartalmukat. Ehhez van szükség hagy számban nemcsak jogokat, hanem fegyelmet, kötelességet is ismerő felelős és felvilágosult demokratikus személyiségekre. Olyan emberekre, akiknek fellépése a demokratikus fórumokon közösségformáló, teremtő erővé válik. P. I. Művészeti hetek a televízióban Bemutatják a Zrínyiről készített, háromrészes tv-játékot Az idei Budapesti Művészeti Hetek rendezvénysorozatában a Magyar Televízió több tv-játékkal, koncertközvetítéssel, kisfilmmel, zenei produkcióval képviselteti magát. Szeptember 28-tól három estén át kerül képernyőre Örsi Ferenc Zrínyi című tv-drámája Zsurzs Éva rendezésében. „A város arca”, illetve „Pesti tavaszok” a címe Szil\aív festő kiállítása Searvasou Vasárnap Szarvason megnyílt Juraj Laukó szarvasi származású, pozsonyi naív festő gyűjteményes kiállítása. A Vajda Péter Művelődési Házban megrendezett tárlaton mintegy hatvan festményét láthatják az érdeklődők. netár Miklós sajátos, egyéni alkotásának, amely a főváros 1848-as. 1919-es és 1945-ös tavaszát idézi fel úgy. ahogy az tovább él az utódok, a jövő számára az írók, költők vallomásaiban. Ugyancsak a művészeti hetek alkalmából tűzi műsorára a televízió Németh László Irgalom című regényének hatrészes tv-fel- dolgozását. A rendező Hintsed György. „Az első kottáiéitól a bemutatóig” címmel Szokolay Sándor „Sámson” című új operájának előkészületeiről és ősbemutatójáról készült dokumentumfilmet láthatunk r képernyőn. Simó Sándor re: dezésében.
