Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-21 / 221. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. szeptember 81. Á kilencek dilemmája Üjabban sűrűn hallatnak masukról a kilences, va­gyis a Közös Pias tagjai. Alig, hogy véget ért’ az EGK-ba tömörült államok külügyminiszterednek kop­penhágai ülése — ahol el­sősorban a Nixon elnökkel esetleg még az ősz folya­mán folytatandó megbeszé­lések közös nevezőiét pró­bálták meghatározni —. má­ris újabb értekezlet kezdő­dött. Ezúttal Brüsszelben, s a Kilencek Miniszteri Taná­csa főként a gazdasági ie! legű kérdésekben próbál azonos álláspontot kialakí­tani. A kétnapos eszmecserék jellemzője az érdekek kü­lönbözősége és a meglehetős bizonytalanság. A sokat vi­tatott cukorpolitikában épp­úgy ellentétesek a nézetek, mint ahogy általában a me­zőgazdasági politikát más­ként értelmezik Párizsban, mint Bonnban, nem is szól­va az olasz és a brit felfor gás szembenállásáról. Nincs egységes álláspont az afri­kai országokkal ősszel foly­tatandó társulási tárgyalások egyes témaköreiben sem. Október első napjaiban Ortoli. a Közös Piac Bizott­ságának elnöke Washing­tonba utazik, s Nixon elnök­kel találkozik. Ezt Brüsszel­ben úgy értékelték, hogy az USA végre elszánta magát, hogy a Közös Piaccal füg­gőben lévő kérdésekről tár­gyaljon. Ezzel összefüggés­ben — s ez bizonyára érez­teti hatását a mostani Két­napos konferencia légköré­ben Is — Brüsszelben olyan hírek terjedtek el, amelyek szerint Nixon netán mégis eltekint ősgre tervezett nyu­gat-európai útj ától, s a jövő évre halasztja. Ez azt jelen­ti, hogy Washingtonban is komolyan mérlegelik, érde- mes-e addig érdemi megbe­széléseket folytatni a ki- iencekkel, amíg ők maguk — vagyis a Közös Piac — nem hangolta össze elkép­zeléseit. álláspontját. Éppen a gazdasági kérdé­sek összeegyeztetését tűzte ki célul most Brüsszelben a Kilencek Miniszteri Taná­csa. Miután a kérdéskomp­lexum rendkívül kiterjedt, s felöleli a vámkérdésektől és más pénzügyi témáktól a mezőgazdasági termelésig — beleértve például a ten­gerentúli termények nyugat­európai értékesítésének megkönnyítésére irányuló amerikai törekvéseket — a gazdasági élet egész spektru­mát, valószínű, hogy a mi­niszteri tanács végül is dol- gavégezetlen hagyja ott a tár­gyalóasztalt. Erre már több nyugati sajtóorgánum tett burkolt célzást, rámutatva arra az igényre, hogy a ki­lencek pénzügyi és gazda­sági együttműködésében mutatkozó ellentétek most egy újabb, igen fogós prob­lémával gyarapodtak. Ez pedig a Közös Piac és az Egyesült Államok jövő­beni kapcsolata. S erre néz­ve egyelőre nagyon távoli­nak tűnik az egységes állás­pont kialakítása. Száznégy kérdés az ENSZ előtt — Szarka Károly a különleges politikai bizottság elnöke Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politi­kai Bizottságának tagja New Yorkban több mint egyórás tanácskozást foly­tatott Walter Scheel nyu­gatnémet külügyminiszterrel. A baráti légkörben le­zajlott találkozón a TASZSZ jelentése szerint a Szovjet­unió és az NSZK kétoldalú kapcsolataival összefüggő kérdéseket, továbbá néhány, az ENSZ XXVIII. közgyű­lésének munkájával kapcso­latos problémát vitatták meg. Andrej Gromiko üd­vözölte Scheelt abból az al­kalomból, hogy a Német Szövetségi Köztársaságot fel­Hunkóban az albizottságok vették a világszervezet tag­jává. Az ENSZ XXVIII. köz­gyűlésén megválasztották a közgyűlés elnöki hivatalát, amelyben Leopolde Benites ecuadori elnök mellett 17 al- elnök foglal helyet, köz­tük a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának képviselő­je. A szocialista országok közül még Csehszlovákiát bizták meg alelnöki funkci­ók ellátásával. A közgyűlés megválasztot­ta hét fős bizottságának el­nökeit is: Szarka Károly, a Magyar Népköztársaság ál­landó ENSZ-képviselője, a közgyűlés különleges politi­kai bizottságának élére ke­rült. A Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára (jobbról a harmadik) vezette szovjet és a Todor Zsivkov, a BKP KB el«ő titkára, az Államtanács elnöke vezette (balról az ötö­dik) bolgár küldöttség a tárgyalóasztal mellett Bsezsnyev Razgrad megyében folytat a tárgyalásait a bolgár vezetőkkel Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakasza tegnap az albizottságokban folytatta munkáját. Ezen a napon ösz- szesen nyolc albizottság tar­tott ülést, és ezzel az érte­kezlet 12 alapfokú szervéből kilenc máris munkába lé­pett Az albizottságok jelen­leg munkájuk megszervezé­sével foglalkoznak, vagyis azzal, hogy milyen módszer­rel fogjanak hozzá a helsin­ki ajánlásokból számukra ki­jelölt részterületek feldolgo­zásához. Az Hajjat című beim ti lap tegnapi számában arról tudó­sít. hogy Szadat egyiptomi el­nök New Yorkba utazik és felszólal az ENSZ közgyűlé­sének jelenlegi ülésszakán. A lap tudni véli, hogy utazása alkalmával Szadat felkeresi Párizst és Londont is. Az egyiptomi elnök Párizs­ban Pompidou államfővel, Londonban Heath miniszter- elnökkel kíván eszmecserét folytatni. KAIRÓ Az AJ Akhbar közilése sze­rint Tripoliban megkezdték az egyiptomi—líbiai únió kö­zös gazdaságfejlesztési tervei­nek megvitatását. E tervek többek között előirányozzák egy atomerőmű és egy atom­A konferencia jóltőjékozott köreiből nyert értesülés sze­rint az ülések első tapaszta­lata az, hogy a nyugati or­szágok képviselői igyekeznek általános vitát indítani a részfeladatok tartalmáról, ho­lott ezeket a helsinki ajánlá­sok már pontosan megjelöl­ték. A szocialista országok diplomatái azt szorgalmaz­zák, hogy az albizottságok az ajánlások alapján haladékta­lanul térjenek rá a szerkesz­tésre és a felmérő problémá­kat menet közben vitassák meg. meghajtású tengervíz-desztil­láló üzem építését. ☆ Az izraeli csapatok kivo­nása a megszállt területek­ről elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy igazságos és tar­tós béke jöjjön létre a Közel- Keleten — hangsúlyozza az az egyiptomi—török közös közlemény, amelyet Haluk Bayülken török külügymi­niszter egyiptomi látogatásá­nak befejezésekor adtak ki Kairóban. A ciprusi kérdéssel kapcso­latban a közlemény megálla­pítja, hogy a kérdést a szi­get függetlenségének, szuve­renitásának és területi integ­ritásának, valamint a nem­zetközi egyezményeknek meg­felelően kell rendezni. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, aki a BKP KB meghívására baráti lá­togatáson a Bolgár Nép- köztársaságban tartózkodik, szerdán délután Todor Zsiv- kovnak, a BKP KB első tit­kárának társaságában a Razgrad megyei (Észak-Bul- gária) Voctenbe érkezett. Boncso Mitev, a Bolgár Kommunista Párt Razgrad megyei szervezetének első titkára ismertette a megye dolgozóinak a szocialista építés, az ezévi népgazdasá­gi terv teljesítése terén el­ért eredményeit, a körzet ipari és mezőgazdasági üze­mei előtt álló feladatokat. A vodeni kormányreziden­ciában szerdán és ma foly­tatódnak a megbeszélések Leonyid Brezsnyev és To­dor Zsivkov között. A tár­gyalásokon részt vettek az SZKP főtitkárának kíséreté­Az NDK—NSZK határbi­zottság — eddigi munkájá­nak eredményeképpen — tegnap Bonnban két meg­állapodást írt alá. A meg­állapodások azokat az in­tézkedéseket szabályozzák, amelyekkel a két német ál­lam illetékesei a határvidé­ken esetleg bekövetkező ter­mészeti csapásokat elhárít­hatják. A műszaki jellegű ben Bulgáriába érkezett sze­mélyiségek: Konsztantin Ka- tusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára és Nyikolaj Rogyinov külügy­miniszter-helyettes, bolgár részről pedig Konsztantin Tellalov, a BKP KB titkára, Andon Trajkov külügymi- nisztre-helyettes, valamint Boncso Mitev, Razgrad me­gye pártszervezetének első titkára. A két párt és a két or­szág kapcsolatait, testvéri együttműködését érintő megbeszéléseket szívélyes, baráti légkör jellemezte. Az SZKP KB főtitkára — az előzetes program szerint — tegnap este tért vissza a bolgár fővárosba, ahol át­nyújtotta Cola Dragojcsevá- nak, a BKP KB Politikai Bizottság tagjának, a Bol­gár—Szovjet Baráti Társa­ság elnökének, a „Népek Barátsága” érdemrendet. egyezmények rendelkezései olyan katasztrófák megaka­dályozását célozzák, mint például erdőtüzek, határfo­lyók áradásai, stb. A most aláírt megállapo­dások a határvizek használa­tának és a határvizeken fo­lyó vízgazdálkodásnak az alapelveit is meghatároz­zák. Szadat az ENSZ közgyűlésre utazik — Egyiptomi—török közös közlemény Megállapodás az NDK—NSZK kö ött Döntetlen a svéd választás Csaknem biztosra vehető, hogy választási döntetlen alakult ki Svédországban. A közzétetett, úgynevezett „előzetes hivatalos végered­mény” szerint a hatalmon levő szociáldemokraták és a kommunisták együttesen a voksok 48,9 százalékát sze­rezték meg, a centrumnak, a liberálisoknak és a kon­zervatívoknak pedig össze­sen 48,8 százalék jutott. Az egytizedes különbség ellenére a 350 tagú Storting (parlament) képviselői he­lyeinek megoszlása 175:175. Végleges hivatalos ered­ményt csak mára várnak, mert mégegyszer ellenőrzik az egyes választási körzetek­ben kialakult eredményeket. Szovjet—amerikai egyezmény Richard Nixon, az Egye­sült Államok elnöke ratifi­kálásra a szenátus elé ter­jesztette a szovjet—amerikai adóügyi egyezményt, ame­lyet 1973. június 20-án Le­onyid Brezsnyevnek az Egyesült Államokban tett látogatása ideien írtak alá. Az elnök az egyezmény­hez csatolt levelében rámu­tat: „ennek az egyezmény­nek a legfőbb célja az adó­zási akadályok maximálisan lehetséges felszámolása út­ján serkenteni a két or­szág közötti gazdasági és kulturális kapcsolatokat. Partizánosztagok Santiagóiban — Polgár­háborús hadiállapot Alandó titkárság Rómában Chilében változatlanul bo­nyolult és feszült a helyzet. A junta katonái járőrszol­gálatot teljesítenek Santia­go főútvonalain — jelenti a UPI hírügynökség a chi­lei fővárosból. Időről-időre a város különböző kerületei­ből lövések zaja hallatszik. New Yorkba érkezett hírek szerint a népi egység hívei átcsoportosítják erőiket, par­tizánosztagok alakulnak. Ilyenek létezését Pinochet tábornok, a katonai junta vezetője is megerősítette. A Prensa című lapnak adott interjújában kijelentette, hogy „ez idő szerint sok helyen alakulnak partizán- osztagok” és emiatt „pol­gárháborús hadiállapot ki­kiáltásával” fenyegetőzött. Chilében továbbra is ül­dözik a demokratikus erő­ket. Mint a UPI jelentette, a katonai kormányzat közöl­te, hogy 5200 embert, az államcsíny során letartózta­tott személyeket, állít bíró­ság elé, akiket „bűnösnek” minősítenek, azokat „súlyo­san megbüntetik”. A chilei tragédia szemta­núi arról számolnak be, hogy a reakció terrorja na­gyon sok áldozatot követelt, így a mexikói Stempre cí­mű lap tudósítója, León Roberto Garcia, aki az ál­lamcsíny idején Santiagó- ban tartózkodott, megírja, hogy a lázadók légiereje bombázta a főváros lakóne­gyedeit és a bombázásnak több mint 6000 halálos ál­dozata volt. A junta betiltotta a ha­ladó kiadványok terjesztését. Betiltották mindazokat a rádióállomásokat, napilapo­kat és folyóiratokat, ame­lyek támogatták a népi egy­ség kormányát. Sok újság­írót letartóztattak. Hortensia Bussi de Allen- de, a chilei elnök özvegye a New York Times mexikói tudósítójának adott interjú­jában részleteket ismertetett Altende haláláról. Meggyő­ződésem — mondotta —, hogy a katonák ölték meg akkor, amikor megtámad­ták az elnöki palotát. Az elnök özvegye azt is el­mondta, hogy szemtanúk, többek között lánya, orvo­sok és újságírók szerint Sal­vador Allendén golyó ütöt­te sebek voltak. Nem mond­hatom meg a szemtanúk ne­vét — jegyezte meg Allende asszony —, nehogy veszély­be sodorjam őket Férjem — folytatta — azt mondta nekem: harcolni fogok és csak holtan hagyom el a La Moneda palotát, nem követek el öngyilkosságot.’' Allende asszony kijelentet­te, hogy a külső reakció erői felelősek a törvényes chilei kormány megdöntésé­ért. A chilei egységfront Ró­mában tartózkodó vezetői találkoztak az Olasz Kom­munista Párt és az olasz szocialista párt vezetőivel. A népi egységfront veze­tői felhívást tettek közzé, támogatást kérve a világ népeitől a chilei dolgozók ellenállási harcához. Azt is bejelentették, hogy állandó titkárságot alakítanak Ró­mában, amely összehangol­ja majd a népi egységfront­hoz tartozó chilei politikai erők tevékenységét. Grivasz folytatja a harcot Grivasz tábornok a cipru­si görög lapokban tegnap közzétett nyílt levelében, meg­erősítette, hogy folytatja a fegyveres harcot és egyidejű­leg visszautasította Makari- osz elnök korábbi felszólítá­sát, hogy oszlassa fel föld­alatti szervezetét és korlátoz­za tevékenységét a politika területére. Grivasz az utóbbi időben sejtetni engedte, hogy a kor­mán - elleni fegyveres ham mellett fokozza a Görögor­szághoz való csatlakozás ér­dekében folytatott politikai kampányt is. NATO nyomás Izlandra Izlandban felháborodást keltett a NATO vezetőinek az az igyekezete, hogy nyo­mást gyakoroljon az or­szágra. A kormánykoalíció­ban résztvevő népi szövetség elnevezésű párt „Izland bel- ügyeibe való durva beavat­kozásnak” nevezte Lusnak, a NATO főtitkárának a kö­zelmúltban vállalt „misz­szióját”. A népi szövetség Lunshöz címzett és Rag- nar Arnalds elnöke által aláírt nyilatkozata élesen elítéli a NATO álláspont­ját, amelynek lényege': kényszeríteni az izlandi kor­mányt, hogy továbbra is bo­csássa az amerikaiak ren­delkezésére a keflaviki tá­maszpontot. Támadás a repülőtér elen A kambodzsai hazafias erők tegnap ismét megtá­madták Kompong Cham tartományi székhely repülő­terét — közölte a Phnom Penh-i katonai főparancs­nokság. Kompong Cham, va­lamint közvetlen környéke továbbra is a leghevesebb csaták egyik színhelye Kam­bodzsában. A Phnom Penh-i parancs­nokság azt is közölte, hogy a Lón Nol-rezsim csapatai tegnapra virradóra vissza­foglalták az 1. számú ma­gaslatot, ahonnan ellenőrzé­sük alatt tarthatják a Neak Luongot Phnom Penh-nel összekötő, csaknem 50 kilo­méteres útvonalat. Az 1. számú magaslatot a Khmer felszabadítók vasárnap fog­lalták eL A sai^onS kormány továbbra sem ismer harmadik erőt Dél-Vietnamban Nguyen Huu Tho, a Dél- vietrvami Nemzeti Felszaba­dítása Front Központi Bi­zottsága Elnökségének elnö­ke nyilatkozatot adott a Monde tudósítójának. Nyi­latkozatában megcáfolta azt a hírt, amely szerint a DIFK és a saigoni kormány között megállapodás jött volna lét­re arról, hogy kik képvisel­jék a „harmadik tényezőt” a nemzeti kibékülés és egyet­értés országos tanácsában. „Szó sincs erről — mon­dotta —, elsősorban azért, mert Saigon hallani sem akar a „harmadik tényező­ről”. másodsorban pedig azért, mert mi úgy véljük, hogy lenne demokratikus el­járás négyszemközt kijelölni a tanácsnak ezt a részét, en­nek a lakosság soraiból kell kiindulnia”. „Arra a meggyőződésre ju­tottunk — hangsúlyozta a továbbiakban az elnök —, hogy Thieu immár tudja: csak a párizsi megállapodá­sok megsértésével biztosít­hatja hatalma fenntartását. Ezeket a rneff^-ooHrisokr fc tehát csak akkor lehet majd végrehajtani, ha Thieu letű­nik a színről.” J

Next

/
Oldalképek
Tartalom