Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-19 / 219. szám
n 1973. szeptember 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A&M&tfaty postájából Qlvasöink Mit tennének a helyemben? A felháborodás késztetett levélírásra. Kérem, ítéljék meg az alábbi esetet, és adjanak tanácsot: mit tegyek? Hosszú évekig építettük családi házunkat, melynek tatarozására — anyagiak miatt csak most került sor. Frissen tatarozott házunkat egy este (nem találok rá szavakat, milyen jnódon) egy kapupulcs- csal összekarcolta szomszéd- asszonyunk, akit tetten értem. ítéljék meg ezt a magatartást! Egy idős asszonyról van szó. Jelentsem fel, perlekedjek vele? Egy tudatlan gyermek sem tenne ilyet! Ne tekintsék ezt „tyúkpemek”, mert nekünk bizony többet jelent. Hosszú évek munkája van a házunkban. Gondozzuk, rendben tartjuk, de nem azért, hogy másoknak legyen mit rongálniok. A frissen tatarozott ház eleje bizony most nem szívet gyönyörködtető látvány. B. M. Szolnok Mit' tennénk az ön helyében? Ugyancsak mérgelődnénk, méghozzá nagyon. Sajnos, a leírt eset nem egyedi. Irigységből, unalomból — vagy ki tudja, miért — nagyon sok ember bosszantja szomszédját, munkatársát. Pedig nincs semmi értelme! Olvasónknak is — és még azoknak, akik „hasonló cipőben járnak” — azt ajánljuk: bekül jenek szépen meg egymással. Tartsák be az oly sokszor hangoztatott szocialista egymás mellett élés szabályait. Éneikül az élet rettenetes lehet! Nap mint nap egymás mellett járni gyűlölködve...? Egy egész életet megmérgezhet, tönkre tehet! S közben mennyi más, hasznos, szép időtöltés van a világon. (A szerk.) A magyar úttörők megbízását teljesítettük Úttörőcsapatunk 1972 tavaszán hirdette meg az „1000 km Petőfi útján” kerékpáros túrát. Ennek első szakaszát még tavaly nyáron teljesítettük; bejártuk azokat a magyarországi helyeket, ahol Petőfi Sándor élt és alkotott. Az idén nyáron csapatunk tizennyolc pajtása vett részt az országos Petőfi-vándortú- rán. Kiskőrösön kaptuk a megbízást: július 31-ig jussunk el Segesvárra. Július 20-án tizenöt úttörő, hét ifivezető és három felnőtt vágott neki a 750 km-es útnak. Természetesen sátortól kezdve minden felszerelést vittünk magunkkal. Az időjárástól és a tereptől függően, naponta 30—100 km-t tettünk meg. Útközben megcsodáltuk a gyönyörű tájat, emberekkel, szokásaikkal ismerkedtünk. A román határnál a Román Pionír Tanács küldöttsége várt bennünket. Maros- vásárhelyen és Segesváron az ottani pajtások vendégei voltunk. Nagyon sok barátság szövődött. A sok kedves élmény és program mellett nem feledkeztünk meg célunkról. Kutattuk Petőfi életének eseményeit, emlékeit. Jártunk Tordán abban a házban, ahol családját hagyta, mielőtt a csatatérre indult. Láttuk a házat Marosvásárhelyen, ahol Bem tábornokkal találkozott, s ahol kitüntetését is kapta. Meghatódottan álltunk Szé- kelykeresztúroh a Gyárfáskúria kertjében, ahol utolsó estéjén verset írt. A magyar úttörők megbízatását teljesítettük. Több helyen is koszorút helyeztünk el Petőfi Sándor emlékére. Molnár Imre, a túra vezetője Törökszentmiklós Petőfi Sándor úttörőcsapat / Jászberényben nincs kályha A kedvezményes tüzelőak- ció jelentős segítséget nyújt sok családnak. Magam 40 mázsa brikett vásárlásával 850 forintot, az ingyenes szállítással 160 forintot takarítottam meg. Ez adta a gondo- iatot, hogy a matuzsálemi kort megért kályhámat kicseréljem. A helyi vasboltban — többszöri érdeklődésemre — udvariasan közölték: jelenleg nincs kályha, de a tél beállta előtt biztosan, érkezik. Az utóbbi időben azonban valami mégis megzavarta nyugalmam. Az ÁFÉSZ iparcikkboltban — ahol szintén érdeklődtem — azt mondták/ nem sok remény van rá, talán már nem is gyártanak ilyen kályhákat, hiszen igény sincs rá. Kormányzatunk a lakosságnak segít a tüzelőakcióval. Ugyanakkor a gyárak nem gyártanának kályhát? Ez hihetetlen! Mi az oka hát, hogy mégsincs széntüzelésű kályha Jászberényben? A megvásárolt szenet el kell tüzelnünk, mert arra biztosan nincs mód, hogy a szenet olajra cseréljük. Olajkályha ugyanis bőven van.” Oláh János Jászberény Együtt — közös célért A Túrkevei Termelőszövetkezetek önálló Vállalkozásának (TÖVÁLL) Igazgatósága az 1973. évi gazdasági feladatok teljesítéséhez a versenybizottság segítségét kérte. A mozgalom megszervezését követően — a felhívás^ közzététele után — a brigádok egymás után tettek felajánlásokat. Köztük a kétszeres Lenin szocialista ács és a Salix szocialista kosárfonó brigád. A félévi munka értékelésekor a bizottság megállapította, hogy a brigádok többsége teljesítette a vállalásokat. A Lenin ács brigád 120, a Nagy László kőműves brigád 125, a salix brigád 115 százalékra teljesítette termelési tervét. A Salix brigád mintegy 300 ezer forint értékű fűz-bútort készített nyugati exportra. A fűz-üzem dolgozói egyébként az idén több mint egymillió forintos bevételre számítanak — kerti bútorból, divatkosarakból. . Az építőrészleg előtt is nagy feladatok állnak. Megkezdték a Vörös Csillag Tsz szociális épületének alapozását. Befejezés előtt áll a kuncsorbai Vörös Október Tsz 120 férőhelyes borjúnevelője. A lakosság építkezései gondjain is igyekeznek segíteni. A repülőgépes növényvédő állomás dolgozói is túlteljesítették tervüket. Az anyagmozgatásra és a szállításra sem lehet panasz. Meggyőződésem, hogy brigádjaink amelyek a szocialista munkaverseny létezésének negyedszázados évfordulója tiszteletére tettek felajánlásokat, teljesítményükkel elősegítik az 1973-as év gazdasági sikereit. Papp Sándor, a versenybizottság elnöke Túrkeve Az idő mindenkinek pénz Szeptember 11-én szállítottam a kuncsorbai Vörös Október Tsz-en keresztül 10 hízót az örményesi vasútállomásra. Többedmagammal 5 órára voltunk „kirendelve”. Sajnos, az átvevő csak 10 órára érkezett a helyszínre, többszöri telefonálgatásra. Érthetetlennek tartom az állatforgalmi vállalat illetékeseinek magatartását. „Ettük” a mérget, a bosszúságot, miközben a hízók „apadtak”. A munkaidőkiesést, a járművek gazdaságtalan kihasználását senki nem tudja megfizetni ebben a nagy dologidőben. Ne csak a saját hasznukat tartsák fontosnak! Abrahám Sándor Kuncsorba Megbecsülik a bölcsődei gondozónőket Lapunk augusztus 7-i számában „Évfolyamtársak nehéz pályán” címmel riport jelent meg a csecsemő- és gyermek gond özön öli tízéves találkozójáról. E cikkhez fűzött megjegyzéseket Halla Zoltán, Jász- felsőszentgyörgy tanácselnöke levelében, melyet kivonatosan közre adunk. A találkozón részt vevő Lovász Erzsébet (Tóth Istvánné) tíz évvel ezelőtt került a községi bölcsődébe gondozónőnek. Több alkalommal emelték soron kívül fizetését. Jelenleg mint bölcsődevezetőhelyettes dolgozik, és 1714 forint a havi fizetése. Munkájáért nem egy alkalommal •— mint ahogyan a cikkben szeretjei —, hanem többször kapott jutalmat is. Halla Zoltán azt is megírja, hogy a község vezetői értékelik. a bölcsődében dolgozók munkáját, és ezt az anyagi megbecsülés mellett más módon is kifejezésre juttatják. A jászalsószentgyörgyi bölcsődére nem áll. hogy szakképzetlen gondozónőkkel igyekeznek az alacsonyabb fizetés miatt betölteni az üres állásokat. A hét' gondozónőből öt szakképzett. Kettőnek nincs meg a szak- képesítése, de munkájukat ők is lelkiismeretesen, hozzáértéssel végzik. Köszönjük a gyors intézkedést ÚJ Balázs Lajos szolnoki olvasónk levelét szeptember 5- én közöltük „Még választ sem kaptam” címmel. Sérelmezte, hogy a szomszédságában lévő építkezés során frissen bepucolt házát az építők több helyen lefröcskölték. Május 26-án küldött panaszos levelére a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) igazgatója még választ sem küldött... Szeptember 14-én érkezett Balázs Lajos levele, amelyből megtudtuk, hogy panaszát időközben orvosolták. Sorai megjelenése után az AÉV-től felkeresték, s szeptember 11-én eltüntették a házát csúfító nyomokat. Szeptember 17-én már postánkban volt Jákus Vendelnek, az ÁÉV igazgatójának tájékoztatása is. E szerint olvasónk sérelme jogos volt. Az említett ajánlott levél az igazgatóhoz nem jutott él, a panaszról csupán lapunkból értesült. A javítási munkák késedelmes elvégzéséért Balázs Lajos elnézését kéri. Mi meg — az ő nevében is — köszönjük az intézkedést. Túlfizetés: 109 forint címmel kapott helyet lapunk szeptember 12-i számában Méri István mezőtúri olvasónk panasza. Erre is dicséretes gyorsasággal érkezett — méghozzá kedvező válasz. Úgy hisszük, a 109 forintot Méri István azóta már meg is kapta, ugyanis a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat szolnoki üzemigazgatósága a levelet szeptember 13-án keltezte. Egy-két mondat belőle: „...A fogyasztónak igaza volt, de kérjük megértését, és reméljük, hogy hasonló eset a jövőben nem fordul elő. A visszafizetésről levelünkkel egyidőben gondoskodtunk...” Ejtsünk azonban néhány szót arról, miért Húzódott a visszafizetés. A TITÁSZ az idén tért át az elektronikus számlázásra. Az új módszer természetesen új feladatokat, s a kezdeti időszakban ráadásul többletmunkát is ró az ügyintézőkre. Nekik sem — nekünk fogyasztóknak sem kellemes, ha hiba csúszik a „számításba”. De reméljük. fog ez menni! A TT- TÁSZ levele arról győzött meg bennünket, hogy ők mindent elkövetnek a zökkenőmentes és pontos számlázás érdekében. SjjOGI TANÁCSADÓ Az ösztönző nyugdíjpótlék és a nyugdíjasok íoglaíkoztatása A kormány rendelete alapján 1972. január 1-én vezették be a továbbdolgozás- ra ösztönző nyugdíjpótlékot, s azzal egyidőben — majd azóta ismételten — bővítették a nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségeit. Az intézkedésekkel részben a munkaerőhiányt kívánják enyhíteni, másrészt a nyugdíjasok, vagy később nyugalomba vonulók szociális helyzetét javítani. A Munkaügyi Minisztérium és a SZOT felmérései, tapasztalatai azt igazolják, hogy ezek az elgondolások helyesek voltak, az intézkedések hatásai megfelelnek a vá- rokazásnak. A nyugdíjba vonulók száma 1972-ben 6—7 százalékkal csökkent, vagyis lényegesen megváltozott a nyugdíjazások évek óta emelkedő, tendenciája. Munkaerőforrás A nyugdíjkorhatárt elértek közül 1972-ben 13,8 százalékkal többen dolgoztak a népgazdaságban teljes munkaidőben, mint egy évvel korábban. E tendenciát megerősíti az a felmérés is, amelyben a néhány év múlva nyugdíjjogosulttá válókat megkérdezték, hogy a nyugdíjkorhatár után mik a szándékaik. Kitűnt, hogy elérése után körülbelül 25 százalékuk néhány évig még dolgozni akar, tehát az ösi- tönző nyugdíjpótlék hatása jelentősebb mértékben főként az ötödik ötéves terv éveiben bontakozik ki. Ez annál is inkább örvendetes lesz, mert ebben az időszakban az ifjúsági munkaerő- forrás jelentősen csökken. Sokan ma is előnyösebbnek tartják a nyugdíjasként való munkavállalást, mivel ez is biztosítja a nyugdíjba vonulás előtti jöyedelmi szintet, és emellett az év nagyobb rész< pihenésre is a lehetőség. Ezért a vállalatok egy része az ösztönző nyugdíjpótlékon kívül egyéb ösztönzőket is alkalmaz, hogy dolgozói a legfontosabb területeken a nyugdíjkorhatár elérése után se menjenek nyugdíjba. A fizikai dolgozók közül 10.2 százalékkal kevesebben, a nem fizikai munkakörökből 3,8 százalékkal többen mentek nyugdíjba, mint 1971-ben. Mivel az ösztönző nyugdíjpótlékot visszamenőleg is alkalmazzák, a tavaly nyugdíjba vonultak egy része — 23 százaléka — már az új rendelkezések alapján kap pótlékot nyugdíjához. Elsősorban a nyugdíjbavo- nult kereskedelmi, egészség- ügyi dolgozók, továbbá a kulturális területekről nyugalomba vonultak szerezték meg már 1972-ben sokévi munkájukkal a nyugdíjpótlék jogát. A figyelembe vehető időszak Az öregségi nyugdíjasoknak jár ösztönző nyugdíj- pótlék az 1972. január 1-ét követően munkában töltött időre, ha nyugdíjának folyósítását a teljes naptári év folyamán szünetelteti. Ez azt jelenti, hogy szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását a munkában töltött időnek arra a részére is, amikor a nyugdíjat egyébként folyósítani lehetne. Vagyis arra a 840 órára is, amelyet a nyugdíjas nyugdíja mellett munkában tölthet. A nyugdíj szüneteltetését írásban kell kérni a folyósító szervtől a munkába lépést követő nyolc napon belül. Aki a naptári év első napján már munkaviszonyban áll, kérelmét a nyugdíj szüneteltetése iránt január 8-ig adhatja be. Az ösztönző nyugdíjpótlék a termelésben és a forgalomban, valamint a lakosság ellátásával kapcsolatban álló fizikai (munkás) munkakörben eltöltött minden év után az öregségi nyugdíj hét százaléka, egyéb munkakörben három százaléka. ösztönző nyugdíjpótlékot csak egy évet elérő időre (365 napra) lehet megállapítani, és csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozónak jár. Ebből a szempontból csak azok az időszakok vehetők figyelembe. amelyre a dolgozó munkabért (munkadíjat) kapott. Figyelmen kívül kell tehát hagyni például a munkaviszonynak azt a tartamát, amelyben a dolgozó kereső- képtelen betegsége miatt táppénzben részesül, vagy amelyet fizetés nélküli szabadságon tölt stb. Nem jár ösztönző nyugdíjpótlék a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetnél vagy szakszövetkezetnél munkaviszonvban töltött időre, továbbá a bedolgozóként eltöltött időre sem. Az ipari szövetkezetekben tagként dolgozók, vagy munkaviszonyban álló dolgozók azonban jogosultak az ösztönző nyugdíjpótlékra. A korlátlan lehetőség A már korábban nyugdíjazottak foglalkoztatására is a korábbinál jóval nagyobb lehetőségeket biztosítottak az utóbbi években megjelent rendelkezések. Mint ismeretes, a régebbi évi 6 000 forintos keret helyett a nyugdíjasok most már 840 órát — néhány munkakörben X 260 órát — dolgozhatnak évente, a havi 800 forintot meg nem haladó nyugdíj esetén pedig a munkavállalási lehetőség korlátlan. A nyugdíjkorhatárt elért, de még munkabíró emberekre gazdasági életünkben továbbra is számítanak, s közös érdek, hogy a lehetőségeket minden érdekelt ismerje meg. Különösen a nyugdíjelőkészítő bizottságok nyújthatnak jó tájékoztatást a nyugdíj előtt állóknak, hogy az adott vállalat, intézmény mely területeken számít továbbra is munkájukra. Hr. Os, L i Szeptember 20-tól 28-ig tlŐl humkl vásárt / Nyitva: hétköznap 10—18 óráig szombaton 10—17 óráig rendezünk Szolnokon, a Barátság Klubban (Kossuth ten Irodaház) „ 4DRIA“ KbSZRV a ABOLT SZOLNOK. 0