Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-19 / 219. szám
1973. szeptember 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Újra itthon Villáminterjú Barta Lászlóra", a szó. no ki Városi Tanacs e.nőkével — Riihimäkiben szeretik a szolnokiakat, ottlétünk idején boldogan nyugtáztuk a finnek felénk áradó megbecsülését — kezdte egyhetes finn útjáról szólva Barta László tanácselnök. — Mikor érkeztek haza? — Vasárnap késő este. Négytagú küldöttségünk egy hetet töltött mindössze a finn városban, de nem egy tarisznyára, hanem egy zsákra való élményt és tapasztalatot gyűjtöttünk. A zsákot még ki sem bontottuk. Nem volt időnk rá. — Mi célja volt, határozott a mostani látogatásnak? — Természetesen elsősorban bővíteni, erősíteni már meglévő kapcsolatainkat. Űjabb személyes ismeretségekkel is bővíteni e kapcsolatok körét. Meg aztán meg akartuk ismerni a tisztaságáról híres Riihimä- kit, s szerettük volna megtudni többek között azt is, hogy a város miként gazdálkodik szellemi és anyagi lehetőségeivel, hogy ílymódon sikerült vonzóvá varázsolnia önmagát. Mert számomra az igazi élmény: a tisztaság. Ragyognak az utcák, ragyognak V terek, tisztaság ragyog a házakon. Ebből a szempontból van mit tanulnunk takarékos északi rokonainktól. * — Egyéb élmények? — A véletlen hozta úgy, hogy amikor ott jártunk, a város éppen akkor ünnepelte fennállásának évfordulóját. Az ünnepi alkalommal természetesen mi is köszöntöttük őket, s ami külön is érdekes, itt barátkoztunk össze Riihirnäki szovjet testvérvárosának küldötteivel. Mondhatnám, testvéri háromszöget alkottunk. Jó volt érezni, mennyire egyet gondolunk, mennyire egyet akarunk: boldogan, békében élni, szorítva egymás kezét. Túl lírai? A barátságnak költészete van. S mi ennek a költészetnek nap mint nap éreztük bensőséges megnyilvánulásait. — Itt említem meg, finn barátaink lelkemre kötötték, hogy hozzam el baráti üdvözletüket, és adjam át valamennyi szolnokinak. íme, most átadom. I — A következő lépés? — Jövőre Riihirnäki küldötteit várjuk ide, városunkba. Az interjú befejezéseképpen kedves epizódot említ a városi tanács elnöke. — Mikor hazafelé jöttünk, a vámosoknak feltűnt, hogy milyen sok csomagunk van, körül vagyunk véve bőröndökkel. Üresek — mondtam néhányra mutatva. Szolnok üzemeinek, gyárainak ajándékait vittük benne finn barátainknak. És sorban meg is mutattam őket. Egyet azonban nem nyitottam ki. A vámtiszt kérdő tekintetére azt válaszoltam: ez nagyon „tele van.” — Baráti üdvözletekkel, finnek küldik, s itthon kell majd átadnom az ismerősöknek. Mire a vámtiszt mosolyogva: a baráti üdvözletek vámmentesek. V. M. Pályavá’asztc'si konferencia Tiszavárkonyban Tizenkilenc megye több mint hatvan pedagógiai szakembere vett részt a Tiszavár- konyban tegnap megrendezett pályaválasztási. tanácsadó intézetek országos konferenciáján. A kétnapos szakmai találkozón a kollégiumi tanulók pályaválasztásának elősegítésével. annak nevelési és módszertani kérdéseivel foglalkoztak. A tegnapi programban három elméleti előadás hangzott el a bentlakásos nevelőintézetek pályaválasztási feladatairól, a fizikai dolgozók gyermekeinek egyetemi előkészítésének problémáiról, és a tiszavárkonyi diákotthon pályaválasztási munkájának tapasztalatairól. Délután módszertani-gyakorlati foglalkozáson mozgó- és diafilmvetítéssel egybekötött pályaismertetőt tartottak az állattenyésztő, a növénytermesztő és a cipőfelsőrész készítő szakmákról. A klubformában megtartott összejövetelen egy-egy fiatal szakmunkás találkozott a pálya- választás előtt álló 7—'8. osztályos tanulókkal. A szakmai találkozó mai eseményei közt szerepel a Szolnok megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben tartandó tapasztalatcsere, majd ezután a Papírgyárban üzemlátogatáson vesznek részt, ahol a gyár szakmunkás utánpótlásának problémáival ismerkednek meg. Jugoszláviai magyar festőművészek kiállítása Kisújszálláson Vasárnap nyitotta meg Kisújszálláson Székelyhídi Ágoston esztéta Torok Sándor és Gyurkovics Hunor jugoszláviai magyar festőművészek kiállítását. Ez a kiállítás jó példája annak, hogy szerény hajlék (a volt „Morgó” iskola) is fogadhat rangos művészeket, — ezúttal a két szabadkai művészt, akik nagy nemzetközi tárlatok után — illetve közben — szívesen elhozták alkotásaikat Kisújszállásra. Torok Sándor és Gyurkovics Hunor a hajdúböszörményi Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep (!) tagja, nyaranta a kis, Hortobágy- széli városkában dolgoznak. Torok Sándor a mai jugoszláv festészet vezető művészei közé tartozik, fiatal kora ellenére csaknem két tucatnyi önálló kiállítása volt már Európa-szerte, s több mint száz tárlaton szerepelt, hazájában és külföldön. Festészetének filozofikus mélységét a képeivel történő első találkozáskor nem könnyű megérteni, csak a színdinamizmus és a vonalritmus alapos1 analízise vezet el a mű megértéséhez. Művészetének középpontjában az ember és környezet kölcsönhatásának. sokszor mitikusnak látszó, de mégis a valóság talajáról ábrázolt problémaköre áll. A szín és a szerkezet változásain keresztül viszi el gondolatainkat a végtelen felé, a világűrbe, amelyet úgyszintén változónak fog fel. Festészetében a tér és a fény logikus rendszerbe kapcsolódik, a meghökkentő, de harmonikus színözön és az elektromos hullámokhoz hasonló kör-ritmus a művész által kívánt asszociációkat teremt a nézőben. A végtelen felé terjedő mozgás egyéni és nagyon kifejező ábrázolását adja a művész, de korántsem öncélúan, mert figyelmeztet is: az ember a tudomány révén messzire juthat, saját javára, de katasztrófába is sodorhatja önmagát. A Fenyegetés a térben című kompozíció ennek a legkifejezőbb példázata. Gyurkovics Hunor a hagyományos festészeti mód és a grafika szerencsés ötvözésével alkotja képeit, Iparművészként indult, mindössze néhány éve fest, főleg pasztellképeket. A Kisújszálláson bemutatott alkotásai szigorú vonalveze- tésűek, a történés, a mozgás belső harmóniáját hangsúlyozó, határozott dinamiz- musú képek. A vonalak mozgásiránya azt hangsúlyozza, hogy az emberiségnek a katasztrófálc-mentes világ felé kell haladnia, hogy teljes boldogságára leljen. Kollégium átadása részletekben Félbeszakadt a tanítás a jászberényi erősáramú szakközépiskolában Tavaly nyáron hírt adtunk arról, hogy Jászberényben elkezdték az erősáramú szak- középiskola kétszáznégy személyes kollégiumának építését, és a szakközépiskola tanulói az 1973—74-es tanévet már a 14,5 millió forintos költséggel épült kollégium lakóiként kezdhetik eL — ,hogy Jászberényben szépen berendezett kollégium várja. Sajnos, a kollégium á szerződés és az ÉPSZER igazgatójának szóbeli ígérete ellenére sem készült él. A gyerekeknek viszont szállást kellett adni, elvittük hát őket a Bács megyei Szikrai Állami Gazdaságba gyümölcsöt szedni, ott ugyanis szállást is kaptak. A tanév tehát nem az iskola tantermeiben, tanműhelyeiben, hanem egy állami gazdaság gyümölcsösében kezdődött. délyét, egy úgynevezett „deformált” tanévhez. Tíz nappal később hívtuk volna a gyerekeket az iskolába, tíz napig pedig gyümölcsöt szedtek volna. Utána kezdtük volna el a tulajdonképpeni tanévet: biztos, hogy a két rossz közül, ez lett volna a 1 kisebbik. Hazautaznak a tanulók Sajnos az ÉPSZER Vállalat sem akkor, sem később nem gondolt mulasztásának következményeire. Pedig augusztus közepén — amikor újból összeült a bizottság, — már mindenki tudta, a késést Csak nagy erőfeszítések árán lehet csökkenteni. Tudták a várositanács illetékesei, akik az építkezésre küldték segíteni a költségvetési üzem és a városgazdálkodási vállalat valamennyi festőjét, mázolóját. A szakközépiskola 3—4 osztályos tanulói felajánlották, hogy segédmunkásokként segítenek. A vállalat érthetetlen módon még akkor sem vette komolyan a késést. A városi tanács segítségét fanyalogva fogadta, a diákok munkáját pedig nem vette igénybe. Kérdésünkre, hogy mi a helyzet két héttel azután, hogy az ország valamennyi iskolájában elkezdődött a tanítás, az iskola igazgatója elmondta: — Szeptember 5-én, amikor a bizottság harmadszor is összejött, az ÉPSZER képviselője bejelentette: 17-én lesz a kollégium első és második emeletének műszaki átadása, és a földszintén a műszaki átadás után tovább folyik az építkezés. Most már ez a határidő áo-ra módosult. A gyerekek vasárnap visz- szajöttek a Szikrai Állami Gazdaságból. Ilyen körülmények között azonban — elsősorban biztonsági okokból — nem engedhetjük őket az építkezés alatt álló kollégiumba Ügy döntöttünk, hogy házaknál keresünk részükre szállást, akiket így sem tudunk elhelyezni, azokat ha- zaküldjük, és a további értesítésig otthon maradnak. Jászberényből az erősáramú szakközépiskolából hétfőn — az 1973—74-es tanévet megszakítva — több tanuló hazautazott, hogy otthon várja meg a kollégium építésének befejezését. Reméljük, nem kell sokáig várniuk és szorgalmas tanulással a gyerekek „behozzák” majd az ÉPSZER által okozott többhetes késést. Reméljük azt is, hogy hamar elfelejtik a szokatlan tanévkezdést és elhiszik, mert van rá példa, hogy nem minden vállalat veszi könnyelműen a szerződésben vállalt kötelezettségét. Illés Antal Tanterem helyett a gyümölcsösbe Két héttel a tervezett átadási határidő után a kollégiumba látogattunk. Az elképzelt diákszállói rend helyett hegesztőpisztolyok sistergése és fülsiketítő kopá- csolás fogadott. Ráczi István, az iskola igazgatója borús arccal mondta: — A kollégium átadásának elhúzódása miatt felborult iskolánk egész rendje. Az évnyitóra érkező tanulók közül száznegyvennégy gyerek azzal ipdult el otthonról — Zalaegerszegről, Kelebiáról, Pápáról vagy Nagykanizsáról Az FPSZhR igazgatója megígérte A beszélgetés során további részleteket tudtunk meg a kollégium építéséről, ami jól haladt a nyár elejéig. Akkor „sürgősebb” munkához helyezték át az építés vezetőjét. attól kezdve megváltozott minden. Lelassult, gyakran napokig szünetelt a munka, az építkezésen alig lézengett néhány ember. _ __ A nyár derekán mar l átni lehetett — folytatta Ráczi István a beszélgetést, _— hogy nem készül el határidőre a kollégium. Kérésünkre július 27-én a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésével egy bizottság tartott helyszíni szemlét az építkezésen. Az ÉPSZER vállalat igazgatója altkor határozott ígéretet tett: teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettségüket, szeptember 1-re átadják a kollégiumot. Ha nem ezt teszi, akkor még kérhettük volna a Művelődésügyi Minisztérium engeDuna-Tisza közi napok Bács megyében Tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyei tanács épületének dísztermében dr. Gajdócsi István, a Bács- Kiskun megyei Tanács^ elnöke köszöntötte az első ízben megrendezett Duna-Tisza közi napok megnyitójára érkezett vendégeket. Milyen céllal rendezte meg ezt a 14 napon át az egész megyét átfogó programsorozatot a Duna-Tisza közi intézőbizottság védnökségével több mint harminc, vállalat, fogyasztási szövetkezet? A külön erre az alkalomra megjelentetett újságban így határozták meg a célt a rendezők: „Szolgálja a szakmailag önállósult vendéglátás jó hagyományaink ápolását (a megye valamely tája, vagy nemzetisége speciális ételei bemutatását és megkedvel- tetését), különösképpen pedig a korszerűsödő életkörülmények által egyre jobban megkövetelt célszerűbb étkezési és szórakozási szokások elterjedését; az idegenforgalom fejlesztését, különösen a megye őszi programkínálatnak bővítését; a kereskedelem és egyes termelőüzemek olyan bemutatóinak rendezését, amelyen a látogatók megismerkedhetnek a legkorszerűbb élelmi- szeripari háztartási cikkekkel, ezáltal hozzájárulnak a fogyasztási szokások és az ízlés fejlesztéséhez.” Molnár Károly, a belkereskedelmi miniszter helyettese megnyitó beszédében nagy elismeréssel adózott a Duna-Tisza közi napok megrendezéséért. Mint mondotta: ezzel is gyarapodott a regionális jellegű kereskedelmi, vendéglátóipari rendezvények száma hazánkban, és ez az idegenforgalom szempontjából nagy jelentőségű. Annak a reményének adott kifejezést, hogy az idei program tapasztalatai alapján sikerül kialalu'taniok a Bács megyeieknek e rendezvénysorozat sajátos arculatát, amellyel az elkövetkező években e programokra számtalan bel- és külföldi vendéget vonzzanak majd. A miniszterhelyettes ezután hazánk idegenforgalmának alakulásáról szólt: többek között ismertette, hogy míg 1970-ben 42 millió szállásigényes vendégnapot vettek igénybe a turisták hazánkban, addig az idén 48 milliót, a vikend napok száma is nőtt ez idő alatt félmillióval. Az idén 6.4 millió külföldi állampolgár lépi át hazánk határait, ez azt jelenti, ha olyan ütemű lesz a fejlődés, mint eddig volt, akkor néhány év múlva annyi külföldi jön hozzánk, amennyi hazánk lakosságának száma. Éppen ezért erre a nagy idegenforgalomra, belföldi turistaforgalomra fel kell készülni. Megemlítette: a napokban született döntés arról, hogy 1976-ig tíz eredetileg előirányzott szállodai hely építésén kívül további háromezer hely épül. Elsősorban annak a területnek adnak állami támogatást, ahol a helyi erőforrásokat is célszerűen, okosan és főként gazdaságosan lehet hasznosítani. A megnyitó után már az első nap több kiállítás nyílt meg Kecskeméten és a megyében: így a Korszerű háztartás több szabad idő című kiállításon, amelyet a kecskeméti úttörőházban rendeztek meg, a legmodernebb háztartási eszközöket mutatták be. Itt találkoztunk többek között a jászberényi Hűtőgépgyár ízléses bemutatójával. Űj termékeivel szerepelt a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat. Tetszett az a kiállítás is, ahol a korszerű táplálkozást mutatták be, kóstolóval egybekötve. Érdekessége a két hétig tartó rendezvénysorozatnak, hogy egyszerre egyidőben egy témában a megyében több helyen rendeznek bemutatót. Így például tegnap Baját), Kalocsán, Kiskőrösön. Kiskunfélegyházán és több más településen nyílt a kecskemétiekhez hasonló témájú kiállítás. V. V. — ti — Tegnap délelőtt adták át a széles körű társadalmi összefogással bővített rákóczl- falvi óvodát, amely megoldotta a helyi elhelyezési gondokat. A kényelmesen berendezett modern új óvodai szárnyban a rákóczifalvi ÁFÉSZ ajándékai, többszáz gyermekjáték és felszerelési tárgy várta a kicsinyeket. Kedves színfoltja volt az átadási ünnepségnek az „idős” óvodások félórás műsora Képünkön; az új épületrész és boldog tulajdonosai
