Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-19 / 219. szám

1973. szeptember 19. \ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Előnyben kell részesíteni a két vagy több gyermekes anyákat Több mint 250 dolgozó nő, Szocialista ' brigádveaető, munkásasszony és a szak- szervezeti nőmozgalom ve­zetői részvételével tegnap megkezdődött a SZOT tit­kárságának országos nökon- ferendája a szaktanács szék­hazában. A konferenciát Gál László SZOT-titkár nyitotta meg. A kétnapos tanácskozás céljá­ról szólva hangsúlyozta, hogy egyetlen központi kérdés — a munkavállalás és az anyai hivatás — köré csoportosítva lényegében I a nőpolitikái határozatok- I kai kapcsolatos feladatok 1 egészét áttekintik, s meg- I vizsgálják, miként lehetne I a szakszervezetek erejét I még céltudatosabban fel- [ használni a női munka fel­tételeinek további javítá- I sara, i­B nőpolitikái határozatok végrehaj Sásának gyorsítá­sára. A megnyitó után Czerván Mártonná dr., a SZOT nőbi­zottságának elnöke tartott vi­taindító előadást a munka- vállalás és az anyai hivatás egyeztetésének időszerű kér­déseiről. Részletesen össze­gezte a dolgozó nők, az anyák érdekében hozott köz­ponti és helyi intézkedéseket. Hangsúlyozta, hogy a dolgo­zó nő számára kulcskérdés a biztonságos, örömet nyújtó múnka. A legjobb szociális intéz­kedés is csak mérsékelheti a gondokat, ha a nők mun­kafeltételei nem javulnak, ha feladatait csak nehézsé­gek árán tudja elvégezni. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az anyá­kat védő rendelkezések jók. Végrehajtásuk, ellenőrzésük a munkavédelmi gyakorlat­ban azonban még nem elég következetes. Még sokféle fi­zikai, erkölcsi és pszichikai sérelem éri, érheti az anyát a munkahelyén. A kollektíváknak megértő­én és felelősen támogatni­uk kell a gyermeket váró nevelő anyákat Az elmúlt tíz év alatt 250 ezerrel nőtt a férfi és csak 34 ezerrel a női szakmunká­sok száma, ugyanakkor 47 ezerrel emelkedett a férfi, és 139 ezer fővel a női betaní­tott munkásoké. Ez azt mu­tatja, hogy a segédmunka terhe lassan átkerül a nők vállára. A szakszervezeti szervek saját munkaterületü­kön vizsgálják meg ezeket az arányokat, s következetes, folyamatos munkával segít­sék elő megváltoztatásukat. A munkahelyet kereső nők — ha dolgozni akarnak — kapnak munkaalkalmat, de ezt a fejlődést nem követte a nők megfelelő szintű szak­mai képzése. Változtatni kell az ifjúkori képzéseken is. Nagy gond, hogy a lány­gyermeket a család, sőt az iskola is csak részben vagy sehogyan sem tájékoztatja az ipari pályákról, viszont befolyásolják a munkát vállalókat a hagyományok, s jelen van a mielőbbi pénzkeresés szándéka is. Ügy ítéljük meg — hangsú­lyozta a beszámoló —, hogy a nők szakképzettségének helyzete ma az a terület, ahol újratermelődhet, meg­csontosodhat a nemek közöt­ti egyenlőtlenség. Az előadó a továbbiakban erről beszélt, hogy a szak- képzettség hiánya mennyiben hat a nők életszínvonalának alakulására, majd a csalá­dok helyzetével foglalkozott. A család és az anyaság tá­mogatására megfelelő törvé­nyeink vannak, a hangnemre, a bánás- . módra, a helyi munkafel­tételek javítására azonban nem lehet törvényt hozni. Nevelő-ellenőrző munká­val kell ezt elősegíteniök a szakszervezeteknek, s ha a törvényesség érvényesítése úgy kíván ja, bátrabban kell élniök vétójogukkal. A szakszervezeték külön sze­retnék ösztönözni azt, hogy a jutalomszabadságok elosz- tásánáj részesüljenek előny­ben a két vagy több gyer­meket nevelő anyák, kapja­nak munkaidőkedvezményt azok a több műszakban dol­gozók, akiknek a bölcsőde, az óvocja nyitvatartási rendje miatt problémát jelent a munkahelyre érkezés. A SZOT nőkonferenciája ina folytatja munkáját. Fogalmak — fókuszban Mennyiség és érték a termelésben Különösebb gondot senki számára nem okozhat a ter­melés mennyiségi növeke­désének megítélése. Ha idén, az első félévben pél­dául a tavalyihoz mérten kilenc százalékkal több Di­esel-járműmotort gyártottak, akkor a növekedés — mi­vel havonta 1400—1700 da­rab volt a gyártott motorok száma, — 126—153 motort tesz ki. Jó dolog, ha több motor hagyja el a szerelő- szalagot? Minden bizonnyal, felelheti bárki, hiszen föl­tehetően vevő is van rá. A motorra igen, ám nem min­den termék ilyen kapós, amelyből több készül. A termelés különböző ágaza­tainak mennyiségi mutatói fontosak, de önmagukban még nem igazítanak el a tényleges produktum, az ér­ték, a fölhasználhatóság, a korszerűség, a gazdaságos­ság stb. szövevényes útjain. A motoroknál maradva: már sokkal beszédesebb az az adat, hogy e berendezé­sek lóerő teljesítmény alap­ján számított termelésnöve­kedése az év első felében 19 százalékra rúgott; a mennyiségnél gyorsabban változott a minőség, erő­sebb, nagyobb teljesítmé­nyű és értékű motorokat ál­lítottak össze. A régi jelszó — termelj többet, jobban élsz — a ma­ga idején kifejezője volt a gazdasági adottságoknak, s a szükségszerű teendőknek. Abban a szakaszban ugya­nis az volt a döntő, hogy az alapvető termékekből elegendő legyen. Volt, hasz­náltuk két ízben is, hang­súlyozva a múlt időt. Nap­jainkban a mennyiségtől már elválaszthatatlanok a minőségi jellemzők. A tex­tiliparban négy év alatt 1,7- szeresére növekedett a kor­szerű textíliák gyártása, mind több kötött, hurkolt kelme talált vevőre. Ter­meljünk többet, értékeseb­bet — ma így fogalmazhat­juk át a régi jelszót. Sokféle mérleg Sematikus csoportosítás szerint megkülönböztetnek anyagigényes —. sok, vagy nagy értékű anyagot tartal­mazó — és munkaigényes termékeket. Munkaigényes termék egy bonyolult mű­szer, anyagigényes a vasbe­ton-gerenda. Ebből azonban hiba lenne arra következ­tetni, hogy hagyjunk fel a betonacél előállításával, s a kiinduló anyagból, a vas­ércből minél több műszer­nek valót olvasszunk. A kü­lönböző termékcsoportok összetételét, mennyiségét döntő módon meghatároz­zák az össztársadalmi igé­nyek,' azaz szükségletek. Nem kevésbé a külföldi ér­tékesítés lehetőségei. Mérlegelésre szorul ugyan­akkor, hogy milyen lépté­kű legyen a termelés meny- nyiségi fejlesztése, hiszen rengeteg anyagból behoza­talra kényszerülünk (Az építőipar gyors haladása a cementfelhasználást ugrás­szerűen növelte. A hazai termelés nem győzi az igé­nyek kielégítését, a világpi­acon viszont folyamatosan emelkedik a cement ára.) Elemezni kell az export táv­latait is, mert más az un. konjuktúrális, s megint más a tartós áremelkedés. Ez utóbbiak közé tartozik pél­dául a gyorfagyasztott élel­miszerek árának növekedé­se; évek óta egyenletesen, tavaly négyezer tonnával bővült a hazai hűtőipar tel­jesítménye, azaz kamatostól kifizetődnek a fejlesztési rá­fordítások. Érdekek találkozása Tavaly a kohó- és gép­iparban — a gazdaságosabb termékszerkezet kialakításá­ra tett erőfeszítések ered­ményeként félmilliárd fo­rinttal javult a jövedelme­zőség, idén, a tervek sze­rint ez további 200 millió forinttal növekszik. A termelői és a felhasz­nálói érdekek találkozása­ként foghatjuk fel min­den esetben föltételezve a tisztességes vállalati üzlet- és árpolitikát — az értéke­sebb cikkek eladásának az átlagosnál gyorsabb bővülé­sét. A tartósabb gumiab­roncs, a tetszetős műszálas kelme, a textilhordozós ha­bosított műbőr, a higiénikus papírzsebkendő, — törülkö­ző napi holmijaink közül való, de hasonlókat — sze­rencsére — szép számmal említhetnénk a termelőesz­közök, s más, nem fogyasz­tási cikkek sorából is. M. O, Uj cserépgyár üzemszerűen termel az új tatai cserépgyár, amely a hazai üzemek közül a leg­korszerűbb és egyben az egyik legnagyobb. A most épülő bátaszéki gyár ennél is modernebb lesz, de már itt is mentesülnek a dol­gozók minden nehéz és az egészségre ártalmas fizikai munkától, f Az új gyárban olyan ki­váló minőségű cserepet gyártanak, hogy a termelés növekedésének arányában leállítják a környékbeli cse­répgyárakat. Ha elérik a teljes kapacitást, akkor már az egész Dunántúlt el tud­ják látni. Ebben a hónap­ban már egymillió darabos cseréptermelésre számíta­lak. Jövőre 28 millió darab cserepet és 11 millió darab téglát, 1975-ben pedig, ami­kor teljes kapacitással dol­goznak, 37 millió darab cse­repet, és 17 millió darab téglát gyártanak majd. Mindig az ember érdekében Beszélgetés Árvái Istvánnal az SZMT vezető-titkárával Munkavédelem A megyei párt-vógrehaj tóbizottság a közelmúltban tájékoztatást kért Árvái Istvántól, az SZMT vezető-tit­kárától az üzemi balesetek alakulásáról, a megelőzés soron következő feladatairól — az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján. A tájékoztató megvitatása és el­fogadása Után kértük beszélgetésre Árvái Istvánt Másfél év alatt 7025 üzemi bal­eset történt a megyében. Az iparban ez idő alatt huszonegy ember vesztette életét, n mező- gazdaságban öten haltak meg tízeim balesetben. Nyugtalanító helyzet... Ez így van, bár az üzemi balesetek a korábbi másfél évhez viszonyítva 6.3 száza­lékkal. a halálos szerencsét­lenségek 33 százalékkal csökkentele Ha meggondol­Minden özemben elemzik a balesetek okait. Milyen ipar­ágakban nőtt a balesetek szá­ma? A helyzet elemzése alap­ián azt mondhatjuk: az ipa­ri és az állami gazdasági munkahelyeken általában a balesetek és a kárba veszett, kiesett munkanapok számá­nak ingadozása volt jellem­ző az eltelt másfél évre. A kereskedelemben és az élel- miszerioarban jelentős ja­vulás történt A vas- és fémiparban és az olajbányá­szatban szám szerint és sú­lyosságát tekintve is több volt az üzemi baleset. Az állami sazdaságokban a ko­rábbinál több súlvos szeren­csétlenség történt Az üzemi balesetek után kö­vetkezik a vizsgálat. Sokszor hallottam már. hogy elég ké" ■nveirriéscn ‘intézik ^eket az ügyeket. Igen. a kivizsgálások so­rán évek éta tapasztalunk eev bizonyos vállalati felü­letességet. A baleseti jegyző­könyvekben gyakori bejegy­zések; „Figyelmetlen mun­kavégzés” — „A sérült meg­szegte a munkavédelmi elő­írásokat” — hasonlók. Arról már ritkábban szólnak ezek a jegyzőkönyvek, hogy a munkahelyi vezetők eleget tettek-e a munkavédelmi elírásoknak, hogy a munka­helyen biztonságos volt-e a munka, védték-e megfelelő eszközök és berendezések a dolgozó embert? Lemérhető ez abból is, hogy a balesetek után mindössze 1 százalék­ban tettek műszaki intézke­déseket, és 54 százalékban letudták kötelességeiket az­zal. hogy újra oktatták a szabályokra az embereket A Szolnok megyei Néplap terjesztésének feladatairól tanácskoztak tegnap a me­gye postahivatalainak vezetői és hírlapfelelősei. A postás értekezleten Boros Ottóné, a megyei pártbizottság osztály- vezetője ismertette a Néplap példányszám-fejlesztósi ter­vét, megindokolva a sajtó szerepét a tájékoztatásban és az emberek politikai látókö­rének szélesítésében. Szólt arról, hogy a megyében mű­ködő pártszervezetek a közeli hetekben hozzákezdenek az előfizetők gyűjtéséhez. Hang­súlyozta; a megyei pártbizottság el­várja a posta vezetőitől és dolgozóitól, hogy felelős­séggel és politikai elköte­lezettséggel vegyenek részt a Néplap-kampányban. Majd dr. Kiss Zoltán, a Debreceni Postaigazgatóság helyettes igazgatója elemezte juk, hogy a 7025 baleset után 160100 munkanap ment kárba, ennyi időn át hiányzott munkahelyéről a dolgozó ember, akkor vilá­gosan érthető, hogy a csök­kenéssel nem lehetünk elé­gedettek, hogy dolgoznunk kell az eddiginél is jobban, hatásosabban a megelőzés érdekében. Azt k elemzik, milyen korosa- tályokat, mennyire képzett em­bereket ér legtöbbször üzemi baleset. Ellentmondást tár fel ez az elemzés. Nem a szaikmát kezdő fiatalok, nem is a munká­ban alaposan elfáradt idő­sebb korosztály. — a har­mincadik évüket betöltött, jól kéDzett szakmunkásokat éri legtöbbször baleset. Ez oedie azt jelenti, hogy a gé­püket. szakmájukat, felada­taikat jól ismerők szegik meff a munkavédelmi elő­írásokat. ŐK a túl biztosak. A segédmunka még sok tes­ti erőkifejtéssel jár — ezt is bizonvítja. hogv a szak­munkások után a segédmun­kások „vezetnek” a balese­tekben, ' A balesetet szenvedett felelős- séaének meaállaoitása persze mást is takar... . f Ügy van. Ha beírják a jegyzőkönyvbe, hogy a sze­rencsétlenség a sérült hibá­jából következett be. hogyan is fordulhatna kárigénnyel a vállalatához? Másrészt manapság már jól tud­ja a munkás, hogy balesetéért felelősségre vonják vezetőjét, annak prémiumába is kerülhet egy-egy eset, sőt pénzbírsá­got is kiróhat rá a szakszer- vezet. Sokan nem akarnak „rosszba kerülni” a vezetők­kel. Az ilyen szubjektív okok is magyarázzák, hogy másfél év alatt a sérültek mindössze 28 százaléka kért és kapott kártalanítást Ezzel el Is Jutottunk a válla­latok felelősségéhez, kötelessé­géhez. Törvény Írja elő a dol­gozók egészségének, épségének védelmét a vállalatoknak, azok felelős vezetőinek. 1971-ben kor­mányhatározat, maid annak végrehajtási utasítását minisz­az elmúlt három év sajtóter­jesztési akcióit, amelyek az Újság példányszámának, elő­fizetőinek gyarapodásában szép sikereket hoztak. Meg­jegyezte, a fejlődés azonban nem egyenletes, mert 43 postahivatalnál sajnos csökkent az előfizetők szá­ma, főleg a jászberényi já­rásban, ezzel szemben viszont 15 hi­vatal körzetében örvendetes módon nőtt. Felhívta a posta vezetői­nek figyelmét a lapok pon­tos kihordására, ahol hiány van, a hírlapkézbesítők pót­lására. A posta e szolgálta- Jtására ne legyen panasz — (mondotta. A megyei lap ter­jesztésére az előkészületek is­meretében a helyzet kedvező, és ez az alapja a feladatok jó elvégzésének, amivel a vitában felszólalók is egyet­értettek. téri rendeletek, szakszervezeti állásfoglalások tették szigorú kötelességgé a munkavédelmet. A kormányhatározatot kö­vető intézkedések pozitív­nak minősíthetők. A munka­biztonság növelése érdeké­ben műszaki, szervezési, adminisztratív intézkedések következtek. Sok vállalatnál átdolgozták a munkavédel­mi szabályzatot, az éves, il­letve a távlati munkavédel­mi intézkedési terveket. A vállalatok sokat tettek a munkahelyi zsúfoltság csök­kentésére. a szellőzés, a mű­helyek megvilágításának ja­vítására. Korszerűsítették gépesítették a belső szállítá­sokat. anyagmozgatást, javí­tották az üzemi tisztálkodás lehetőségeit. Mindez azt bi­zonyítja, hogy sok pénzt ál­doznak a munkavédelemre, hogv erre a fontos feladat­ra legtöbbször jut is pénz. A vállalatoknak tehát törvény, rendelet írla elő a munkavédel- mtt. Feladata ez a szakszerve­zetnek is. A megelőzésben, a dolgozók nevelésében és a mun­kahelyek széles körű társadal­mi ellenőrzésével nagyon sokat tehetnek. Az SZMT elnöksége irá­nyításával működő munkavé­delmi bizottság öt függetle­nített felügyelővel, ötven­nyolc vállalati, üzemi, társa-1 dalmi munkavédelmi fel­ügyelővel, valamint két éa fél ezer társadalmi aktívá­val dolgozik a megyében. Ezek az emberek 156 ezer dolgozó — e számban 48 ezer mezőgazdasági termelő­szövetkezeti tag van — munkahelyi védelmét, egész­ségét. épségét vigyázzák és ellenőrzik. Igyekszünk ké­pezni. alapos tudással fel­vértezni őket Tavaly pél­dául tizenkét hetes tanfolya­mon ötvenöt társadalmi munkavédelmi felügyelő vett részt. Mi azt valljuk, a legfontosabb a megelőzés — az emberek felvilágosítása, meggyőzése arról, hogy le­gyenek elővigyázatosak, tartsák be a munkavédelmi szabályokat, használják a munkavédelmi felszerelései­ket A meeevőzés. a felvilágosítás, a munkavédelmi képzések és előadások sokat segíthetnek: az embereknek. A munkahelye­ken az ellenőrzés, a vizsgálatok i«c segítik a munkavédelmi hely­zet további lavítását. A legfon­tosabb azonban az. hogy * min­den ember vigyázzon magára, tartsa fontosnak és legelsőnek élete, testi épsége védelmét. És ezt sem árt mindmegannviszor hangsúlyozni, ha a munkavéde­lemről van szó. s. J. a mezőgazdasági munkákat Ülés a MltM-bcn Tegnap a MÉM-ben ülést tartott az őszi mezőgazdasá­gi munkák szervezésére lét­rehozott operatív bizottság, amely megállapította: a hó­napok óta tartó szárazság nagymértékben hátráltatja az őszi szántást-vetést, vala­mint a szeptemberben és októberben beérő növényi kultúrák fejlődését. A burgonya kétharmadát takarították be eddig a ter­melők, a napraforgó 15 szá­zalékát csépelték el. A cu­korrépa betakarítása is megkezdődött, ugyanúgy a kukoricáé is, szeptember második felében a korai érésű kukorica került a be­takarító gépek alá, ország­szerte leszüretelték a fehér almát, és szedik a piros al­mákat. I A közép ború, képzett szakmunkások „reze nek44 Figyelmetlen munkavégzés Néplap-kampány Postavezetők tanácskozása Szolnokon Szí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom