Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-18 / 218. szám

1973. sseoíemSer 18.' SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Könnvűioar Űj gyárak épülnek Több mint 300 ezer látogató Bezárult a Otthon *74 lakberendezési kiállítás Tegnap este bezárult az Otthon ’74 lakberendezési kiállítás, amelynek 12 000 négyzetméterén mintegy 80 hazai és külföldi vállalat termékeit, — több mint 100 lakószobát és teljes konyha­berendezést, valamint több­száz egyedi bútort — mu­tattak be. a tíznapos kiállí­tás t-oasztalatairól a Bútor­értékesítő . Vállalat vezér- igazgatója adott tájékozta­tást. A kiállítást több mint 300 000-en tekintették meg, annak ellenére, hogy nem volt olyan látványos, nem nyújtott annyi újat, mint a tavalyi. Az első vélemények alapján osztatlan elismerést aratott egyebek között a Szék- és Faipari Vállalat kárpitos bútorcsaládja, a BUBIV Bajkál berendezése, a Cardo bútorprogramja, s a bútoripar többi nagyüzemé­nek 1975-ig szóló gyártási programjából kiválasztott egyes elemek. A bútorkereskedelem jö­vőre 11—12 százalékos for­galomnövekedést tervez, s a növekményt — mintegy 500—600 millió forint érté­kű bútort — a kiállítás anyaga alapján kötötték le. A kiállításon írták alá a szerződéseket a jövőre lé­tesítendő Domus bútoráru­házak több mint egymilliárd forintos árualapjára, amely a bútorpályázaton kiválasz­tott termékeiken kívül 60—65 százalékban a nagyüzemek gyártmányaiból, s importból tevődik össze. A jövő évben fokozatosan nyitják meg a Domus bútoráruházakat, a csaknem tízezer négyzetmé­teres budapestit, valamint a 3000—5000 négyzetméteres székesfehérvárit. miskolcit, szombathelyit és zalaeger­szegit. Az Otthon ’74-et felhasznál­ták külföldi üzleti tárgyalá­sokra is. A szovjet és a len­gyel kiállítókkal egyenként 2—2,5 millió rubel értékű bútor jövő évi szállítására kötöttek megállapodást, a jugoszláv cégektől 2 millió dollár értékben vásároltak. Az ÁRTEX külkereskedelmi vállalat több export-szerző­dé^ írt alá a most bezárult Otthon ’74 kiállításán. Földi Lászlónak, a könnyű­ipari miniszter első helyet­tesének vezetésével tegnap a Divattervező Vállalat szék­házéban tartották a kötszö- vőipar igazgatói értekezletét. Megállapították, hogy a termékek átlagos minősége nem romlott, ám nem is ja­vult, s ebből következően azt is, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet kell for­dítani a minőségre és a termékek minősítésére. A rekonstrukció a terve­zettnek megfelelő ütemben halad: valamennyi vállalat­nál hozzáláttak a korszerű­sítéshez. s fokozatosan lép­nek be az új termelőegysé­gek. Az iparág rekonstruk­ciójára egyébként a jelen ötéves tervben 1,8 milliárd forintot irányoztak elő, és az idén az állami tervbizott­ság elvileg hozzájárult, hogy további 600 millió forint felhasználásával hozzálássa­nak három egyedi nagybe­ruházás — két új sík-kötött­áru- és egy új harisnyagyár létrehozásának — előkészü­leteihez. Jövőre előrelátha­tólag 10—11 százalékkal több árut kap a belföldi piac a hazai kötszövóipartól, mint az idén. Az ismert nagyteljesítményű Sirius táskarádió újabb típusának sorozatgyártását kezdi meg hamarosan a székesfehérvári VIDEOTON. Az AS Sirius de Luxe há­lózatról és telepről egyaránt üzemeltethető. Az esztétikailag is szebb rádiót a Ke­reskedelmi Ellenőrző Intézet „Kiváló” minősítéssel osztályozta Képünkön: Bán Miklós villamosmérnök konstruktőr és Szadlics Erzsébet műszerész a sorozatgyártás előtt ellenőrzi a készüléket Napirenden: ciklusprogram, egészségügy Politikai képzés és pártmunka Tapasztalatok a törökszentmiklósi járásból A törökszentmiklósi járási párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban a pártiskolát, a marxista-leninista középisko­lát és az esti egyetemet végzettek gyakorlati pártmunkájá­ról tárgyalt. A vb-ülést gondos helyszíni tapasztalatgyűjtés előzte meg a községekben, melyben az apparátus dolgozóin kívül a járási pártbizottság, pártépítési bizottság tagjai is részt vettek. Többen tanultak A vb korábban, 1969 no­vemberében foglalkozott ez­zel a tértiával, így mód nyí­lott az akkori és a jelenlegi helyzet összehasonlítására. Négy évvel ezelőtt a párt­tagság 16,4 százalékának volt különböző fokú pártis- kolai végzettsége, most 30 százalékának van. Csaknem kétezren fejezték be tanul­mányaikat a pártiskolákon. Számottevő, hogy a párttag nők egynegyede gyarapítot­ta elméleti ismereteit. A fizikai dolgozók aránya meg­háromszorozódott a pártis­kolát végzettek között, az utóbbi években százhetve­nen tanultak a marxista- leninista középiskolákon. A pártonkívüliek közül száz- harminchatan fejezték be a marxista-leninista középisko­lát, illetve az esti egyete­met. A végrehajtó bizottság az iskoláraküldés községi ará­nyait is vizsgálta. Fegyver­neken, Tiszabőn és a Kö­zéptiszai Állami Gazdaság­ban rendszeresen küldenek pártiskolára, ugyanakkor Kengyelről, Tiszaroffról és Tiszagyendáról ez már nem mondható el, ezért az utób­bi helyeken kevesen végez­tek pártiskolát. Az értékelésből kitűnik, hogy a pártiskolát végzettek közül 863-an töltenek be különböző tisztségeket a já­rási, községi, üzemi párt- bizottságokban és alapszer­vezetekben. Sokan az állami, társadalmi, kulturális és gazdasági élet vezető poszt­jain dolgoznak. Mindössze hatvankét párttagnak nincs megbízatása. szólt a pártiskolát végzettek tevékenységéről. Követendő példaként említette, hogy Kunhegyesen, Fegyverneken és Kenderesen a községi párt vb-k évenként értéke­lik a pártiskolát végzettek tevékenységét, s a jó mun­kát erkölcsileg is elismerik. A végrehajtó bizottság szükségesnek tartja, hogy a pártiskolát végzett elvtár­sak a községekben vegye­nek részt a politikai vitakö­rök tevékenységében és az 1974/75-ös oktatási évben intézményesen gondoskodja­nak politikai továbbképzé­sükről. A vb határozatot fo­gadott el a felelős társadal­mi és gazdasági beosztásban dolgozó párttagok tervszerű beiskolázásáról. — m.— Tanácsülés Kenderesen és Jószágén Tegnap ülést tartott Ken­deres Nagyközség Tanácsa. A tanácsülésen többek közt megtárgyalták az 1973/76 évekre szóló ciklusprogram­tervezetet, mely felöleli a lakosságot érintő községfej­lesztési terveket, a gazda­sági célkitűzéseket, magába foglalja a tanács testületi üléseinek programját és az ellenőrzési feladatokat. A nagyközségi tanács a program központjába a kommunális ellátottság továbbfejlesztését, a la­kosság — főleg a nők — foglalkoztatásának növelé­sét állította. Tordai József tanácselnök, a ciklusprogram ismerteté­sekor szólt a fejlesztési, költségvetési és beruházási-*-, tevékenységgel, valamint a község egészségügyi, szoci­ális és művelődésügyi hely­zetével kapcsolatos felada­tokról. A közművesítési és az ipari szolgáltatással kapcso­latos programon túl, többek közt megemlítette, hogy a bolti kereskedelem ja­vítása érdekében az idén a helyi ÁFÉSZ új, 300 négyzetméter alapterületű áruházat akar építeni. Kiemelten foglalkozott a bölcsődék és óvodák hely­zetével; még ebben az év­ben az eddigi 20 helyes bölcsődét további 10 hely- lyel bővítik. Jászágón a tanácstagok interpellációs kérdései után a község egészségügyi hely­zetét értékelte tegnap meg­tartott ülésén a községi ta­nács. A községben fél éve van állandó orvos, s azóta jelentősen javult az egészségügyi ellátás. Fejlődött a közegészségügyi ellátás is, az elmúlt félév alatt 20 létesítmény­nél — üzletben, szolgál­tató részlegnél, munkahe­lyen — végeztek egészség- ügyi vizsgálatot. Tovább javul a község egészségügyi ellátása azzal, hogy rövidesen orvosi kézi gyógyszertárat hoznak létre. A legközelebbi gyógyszertár ugyanis 10 kilométerre van Jászágótól. Az egészségügyi helyzet javulását ígéri, hagy 1974. január 1-től a helyi tsz-ben megszervezik az üzemorvosi ellátást. Első számú propagandisták A járási-pártvégrehajtőbi- zottság sokoldalúan elemez­te a pártiskolát végzettek gyakorlati munkáját. Meg­állapította, hogy túlnyomó többségük aktívan vesz részt a községi, üzemi pártszer­vek és az alapszervezetek munkájában. Kitűnnek kez­deményező készségükkel, el­vi szilárdságukkal, nagyban hozzájárulnak a párt veze­tő szerepének érvényesíté­séhez, a párt egységének erősítéséhez, tekintélyének, befolyásának növeléséhez. Környezetükben ők a párt első számú propagandistái. Tevékenységükre jellem­ző, hogy bátrabban alkal­mazzák az új módszereket, igényesebbek önmagukkal szemben. A párt határoza­tait ismerik és törekednek annak helyi végrehajtására. Fellépnek a helytelen, téves nézetekkel szemben. A járási párt vb a nega­tív jelenségekre is rámuta­tott. Arra többek között, hogy vannak közöttük, akik elhanyagolják politikai, ál­talános műveltségük gyara­pítását. Gondot okoz, hogy egyes elvtársak túlterheltek a társadalmi munkában, túl sok megbízatásuk van. A továbbképzés A végrehajtó bizottság határozatában elismeréssel Tanévnyitás az országos vezetőképző központban Komplex továbbképző tan­folyammal nyitották meg tegnap az országos vezető­képző központ idei tanévét. A tanfolyamon a Közleke­dés- és Postaügyi Miniszté­rium közlekedési, postai és távközlési ágazatába tartozó 29 kiemelt és a-kategóriájú vállalat vezérigazgató-helyet­tesei, igazgatói és más magas beosztású vezetői vesznek részt. Ötszáz tanyát javasolnak Tanulmány a kerületi települések villamosításáról n icar" lő?eg küllőidre A szolnoki Háziipari Szö­vetkezet profilja évek óta változatlan: leányka és gyer­mekruhát gyártanak, bedol­gozóik vert csipkét és hor­golt térítőt is készítenek. Termékeik ismertek, kere­sőitek. Munkájukért nem­rég miniszteri dicsérő okle­velet kaptak. Első féléves tervüket — anyagellátási problémák el­lenére — teljesítették; 132 ezer különféle gyermek- és lányka ruhát készítettek, eb­ből 40 ezret az NDK-ba ex­portáltak. A keresletet így sem tudják maradéktalanul kielégíteni. A szövetkezet számára is előnyös, ha ter­mékeit exportálja. Fő keres­kedelmi partnerük az NDK, de Csehszlovákiában is ér­deklődnek termékeik iránt A 74-es évre 20 ezer női fehérneműt rendeltek. ötszáz tanyát leame érde­mes villamosítani Szolnok megyében — állapították meg az energiagazdálkodási szakemberek a megyében végzett felmérés alapján. A TITÁSZ és a Magyar Elekt­rotechnikai Egyesület szolno­ki csoportja által készített ^vizsgálat szerint egy-egy 'ilyen tanya bekapcsolása az áramszolgáltatásba 25 ezer forintba kerülne. Az elemzés készítői fi­gyelembe vették, hogy Szol­nok megyében az országos ütemnél gyorsabban csökken a külterületi népesség száma és aránya, jelenleg 861 tele­pülésen 53 ezren éln°k fele­annyian mint 1960-ban. En­nek oka. hogy a megye me­zőgazdaságának iellege eltér a többi ..tanyás” megyéktől, elsősorban a szomszédos Bács Kiskun adottságaitól. Az ország „legtanyásabb” megyéjében, Bács-Kiskun- ban a szőlő- és gyümölcs- termesztés révén nagy je­lentősége van a szakszövet­kezeteknek, a kisüzemi ter­melésnek. Szolnok megyé­ben viszont az iparszerű me­zőgazdaság, a nagyüzem térhódítása a jellemző. A Szolnok megyei tanyák több­sége valósággal út iát állja a nagyüzemi gazdálkodásnak, ezért megszűnésük, elnéote- lenedésük viszonylag rövi- debb idő alatt megy végbe. A tanyák másik csoporti a, az úsvnevezett sortanyák és a nagyüzemek lakóteleoei azonban még hosszú ideig fennmaradnak, sőt feüődé- sükkel is számolni kell. A villamosítási tanulmány készítői ezekkel az pa^mávs- hoz közel fekvő sortanyák­kal foglalkoznak, és ezek b<=*.k o -''-solását az áramszol- eái*"*ásba gazdaságosnak ítélik. Sikeres vállalkozás volt Bezárult a Szolnoki Galériában megrendezett tűzvédel­mi kiállítás. Az érdeklődőknek két hét állt rendelkezésre ahhoz, hogy megtekintsék a Tűzvédelem régen és ma, vala­mint az Ezt védjük címmel bemutatott gazdag anyagot, amely megismertetett az állami és az önkéntes tűzoltóság történetével, szervezeti helyzetével, technikai felszereltségével, életével, munkájával; amely felhívta a figyelmet a társadal­mi tulajdon fokozott védelmére. Véget értek a kiállítás ideje alatt megrendezett szakmai napok is, ahol előadások kere­tében vitatták meg a szakemberek és a téma iránt érdek­lődök a különböző ipari gyártási folyamatok tűzvédelmével kapcsolatos tennivalókat. A kiállítást, amelyet a megye üzemeinek, intézményei­nek, vállalatainak, az Országos Tűzoltóparancsnokság és a Tűzoltó Múzeum közreműködésével rendezett meg a városi tanács végrehajtó bizottsága, valamint a Megyei Tűzoltó­parancsnokság, csaknem tízezren tekintették meg. (53 vál­lalat, 10 önkéntes tűzoltó testület csoportos látogatást szer­vezett) a szakmai napokon mintegy ötszázan vettek részt. Az emlékkönyv tanúsítja: a látogatóknak tetszett a bemu­tató. Egyszóval siker koronázta a vállalkozást! Azt a hagy vállalkozást, amelyet az országban elsőként a Szolnok me­gyeiek hajtottak végre. A rendezők elérték céljukat; ez alatt a tizennégy nap alatt a tűzvédelem fontosságának gondolata nagyobb tért kapott a megyében, mert mindazok, akik megnézték a kiállított anyagot, olvasták lapunk több tízezer példányban megjelent mellékletét — amelyet a meg­nyitóra jelentettük meg —, részt vettek a szakmai vitákban, ismételten ráébredtek arra: nem elég csak dolgozni, ered­ményeket elérni, gazdagodni — javainkat, életünket meg is kell védeni. És ennek egyik területe, a tűzvédelem. Nem nagy dolgokról van szó: ismerni kell a szabályokat, és be kell tartani őket. Igaz, megyénkben viszonylag jó a tűzvédelmi helyzet; évente átlag 231 tűz van körülbelül 2 millió forint kárral. Az ország területén összesen tíz év átlagát alapul véve mintegy 80 millió forint évente a tűzkár. Ugyanakkor Csehszlovákiában évi 150 millió rubel, Ausztriában 1 mil­liárd schilling a kárérték. Tehát nem állunk rossz helyen. Mégis, ha arra gondolunk, mennyi munka, bánat testesül meg abban a 2 vagy 80 millió forintban, ha arra gondolunk, hogy az újrateremtéshez szükséges pénzt mi mindenre le­hetett volna fordítani, a fejlődés, az egyéni és társadalmi boldoguláshoz mennyi mmdenre futotta volna belőle, azt mondjuk: ..bizony nagy pénz, megmenthettük volna a ma­gunk hasznára”. Véget ért a kiállítás, jó, hogy a rendezőszervek most azon gondolkodnak, hogy vándoroltatják a megye többi városába, nagyobb településére, pontosabban javasolták a városi, nagyközségi tanácsoknak, rendezzenek hasonló ki- 1 állítást. y, V,

Next

/
Oldalképek
Tartalom