Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-16 / 217. szám

1973. szeptember lö. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Uj Gazdasági körzetek a Szovjetunióban A közelmúltban ú:i gazda­Tíz alapelv a békéről Még csupán az elmúlt napok nyugat-európai hírei között tallózni, hogy észre­vegye az ember: hangosan és kihívóan tettek tanúbi­zonyságot aktivizálódásukról azok a körök, amelyek megkísérlik megállítani, vagy ha ez teljességgel re­ménytelennek látszik, leg­alább lelassítani az enyhülé­si folyamatot. Nemcsak a szeptember elején különböző nyugat­németországi városokban rendezett „szülőföld napjá­ra” kell gondolnunk. Eze­ken a jórészt idősebb korú résztvevőkkel megrendezett lengyelelleneg és csehszlo­vákellenes .gyűléseken a két szocialista országgal szem­beni területi követelések , hangzottak fel, türelmetlen és a múltat idéző éles te­norban. Szólni kell azokról a különböző újságcikkekről és rádiókommentárokról is, amelyek a legvadabb, még a hidegháború legfagyosabb napjaiból ismert szovjetelle­nes hazugságokkal támadták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet augusztus végén Genfben összeült koordinációs bizott­ságának ülését. Az enyhülés ellenfelei — sajtóban, nyilatkozatokban, rádiókommentárokban — támadásaikat igyekeznek felhasználni a szocialista or­szágok egysége elleni fellé­pésre is. Hol azt emleget­ték, hogy bár az úgyneve­zett kitelepített szervezetek tagsága Lengyelország egyes területeire tart igényt, „a legbarátságosabban tekint például Magyarországra vagy Romániára”. Volt olyan kommentátor, aki megje­gyezte: „a Bonn—Prága kö­zötti kénviseleti vita” azaz a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi egyezmény sa­játságos bonni magyarázata” nem ronthatja meg a vi­szonyt az NSZK és Szófia között”, A szocialista országok egymással való szembeállí­tásának szándéka azokban a cikkekben is megtalálható, amelyeket egyes nyugati la­pok a szocialista országok külpolitikai kezdeményezé­seivel kapcsolatban az utób­bi hetekben írtak. Joggal felel­te erre a Pravda: „Az impe­rialista reakció nem elégszik meg azzal, hogy rágalmakat, ! hazugságokat terjeszt a szo- ' cialista országok külpolitikai kezdeményezéseiről. Az ideo­lógiai felforgató tevékeny­séggel is igyekszik megza­varni az európai és az ázsiai biztonság problémáinak megoldását, fékezni a nem­zetközi enyhülés folyamatát”. Rövid történelmi vissza­pillantás segít megérteni, miként fejlődött napiainkig a szocialista országok kül­politikai együttműködése. A második világháború után. amikor a szocialista közös­ség országaiban győzött a néphatalom, az együttmű­ködés első szakasza olyan védelmi szövetség megalko­tása volt, amely biztosította a szocialista vívmányok együttes védelmét. Az im­perialista katonai szövetség, a NATO nyílt fenyegetéseire feleletül jött létre a hang­súlyozottan védelmi jellegű, sokoldalú politikai és kato­nai szervezet, a Varsói Szer­ződés, a szocialista országok védelmi szövetsége. Lényegében ettől az időtől fogva világosan lát­szott, hogy a szocialista or­szágok a nemzetközi poron­don tett minden lépésüket összehangolják: s hamaro­san a Varsói Szerződés tag­állam Politikai Tanácsko­zó Testületé ülésein közö­sen kidolgozott dokumentu­Bo’oár—román dunai vízurőmű épül . A Bolgár Népköztársaság és a Román Szocialista Köz­társaság között megkötött < szerződés értelmében a Du­na vizének teljesebb haszno­sítására 1975-ben megkezdő­dik a „Belene-Csoáre” vízi- erőmű-komplexum felépítése. Ez az építkezés újabb lépés a két ország energiarendsze­re közti integráció elmélyí­tésére. Az előkészítő tanulmányo­kat közös bolgár—román tervező kollektíva végezte. Alexander Alexiev és Va- szile Horbuniev mérnökök vezetésével. 1974. végéig el­készül a komplexum tech­nikai terve. Az építkezés hét évig tart. A vízi erőmű-komplexum gátrendszere tíz méterrel emeli majd a folyam szint­jét. A víznyomás ily módon két elektromos erőmű meg­hajtásához lesz elegendő — az egyik a bolgár, a másik a román parton épül, egyen­ként 400—400 megawatt tel­jesítménnyel. A termelt energia mennyisége külön- külön évi 2 milliárd kilo­wattóra lesz. A felhasznált víztömeget — két átömlesz- tő beton falon át — vezeték viszi vissza a folyam med­rébe. A válaszfalak hossza 2900 méter, ily módon 1—3 kilométér szélességű víztá­roló alakúi majd ki. amely egészen a Timok folyóig, a jugbszláy határig terjed. A •hajók átkelését a berende­zéseken két zsilip teszi le­hetővé. Az átkelés mintegy 30 percet vesz igénybe. A hatalmas beruházások megtérülnek majd a vízierő- mű-komplexum gazdaságos­sága révén. Az olcsó villany­energián kívül több százezer hektár válik öntözhetővé. A dunai hajózási viszonyok is javulnak, mert a duzzasztó­rendszer biztosítja majd a hajók számára a szükséges mélységet alacsony vízállás idején. A víztárolók mellett pihenésre és turizmusra is megfelelő feltételeket terem­tenek. a fordulat nem magától mert végbe. A fordulat sokáig érlelődött Sokáig érlelődött az új helvzetben, amely a megvál­tozott erőviszonyok ered­ményeként alakult ki a (nemzetközi küzdőtéren. Az élet megmutatta a nyugati vezetőknek, hogy ma már nem .lehet a tegnapelőtt! mérföldkövek szerint tájé­kozódni, hogy a vitás kér­dések rendezéséhez most egvedül a felek érdekeinek, egyenjogúságának és egyen­lő biztonságának kölcsönös tiszteletben tartása nyújt reális lehetőséget. Ez az elv jutott kifejezésre a tavaly Moszkvában aláírt szovjet— amerikai megállapodásokban, amelyek véget vetettek a sok évig tartó elkeseredett hidegháborúnak. A tavaly Moszkvában alá­írt egyezmények megterem­tették az alapot ahhoz, hogy a szovjet—amerikai kapcso­latok a békés egymás mellett élés szellemében fejlődjenek. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok vezetői abban is megállapodtak, hogy po­litikai síkon együttműköd­nek az emberiség sorsa szempontjából életbevágóan fontos területen — a nuk­leáris konfliktus veszélvének elhárításában. A legfonto­sabb modern fegyverfajták felhalmozásának bizonyos határt szabott akkor a ra­kétaelhárító védelmi rend­szerek kori átozásá ról szóló szerződés, valamint a hadá­szati támadó fegyverek kor­sági körzetbeosztást fogadtak el a Szovjetunióban, amely hét összevont gazdasági kör­zetre osztja fel az országot. A Szovjet Állami Tervbi­zottság az. ország 1990-ig ter­jedő távlati népgazdasági tervének kidolgozásakor már az új területi élv figyelem- bevételével »gondoskodik a termelőerők arányos elosztá­sáról. A körzetek kialakítá­sánál a termelőerők fejlett­ségi szintjét, az új nyers­anyagforrások bevonási le­hetőségé* valamint a feldol­gozóipar elhelyezkedését meghatározó energetikai és munKaerőtényezőket .vették figyelembe. Az európai rész északi és középső vidéke hatalmas ipari potenciállal, de kor­látozott munkaerő- és ener­getikai forrásokkal rendel­kezik. Ez meghatározza az iparfej­lesztés további irányvonalát, amely a termelékenység nö­velésében és az ásványi'kin­csekben gazdag — Komi ASZSZK. valamint az ar- hangelszki terület gyorsított fejlesztésében jelentkezik. Az Észak-Káukázusban fontos új feladat a nagy* látozása terén teendő, egyes intézkedésekre vonatkozó ideiglenes megállapodás. Washingtonban, amint az várható is volt, Leonyid Brezsnyev és 'Richard Nixon folytatták ezt a párbeszédet. Pozitívan értékelték a ha­dászati fegyverzet korláto­zásával kapcsolatos tárgya­lások második szakaszát és új intézkedéseket irányoztak eiő a fegyverkezési költsé­gek terhének csökkentésére. A hadászati támadó fegyve­rek további ' korlátozásáról folytatandó tárgyalások alap­elvei című, Washingtonban eláírt dokumentum kétség­kívül meggyorsítja és célra­törőbbé teszi majd a genfi tárgyalásokat. Énnek az egyezménynek az aláírása azt jelenti, hogy a politikai enyhülés kiegészül a kato­nai enyhüléssel, ami termé­szetesen javára válik min­den népnek, a béke ügyének. A leszerelés problémájá­nak és a nemzetközi politi­ka egész sor más kérdésé­nek (egyebek között az euró­pai biztonság kérdésének és az Európában kialakult ha­tárok sérthetetlensége kér­désének) megközelítésében elért kölcsönös megértés feltétlenül az egyetemes bé­ke megszilárdítását szolgál­ja. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden éles nem­zetközi problémát sikerült megoldani. Egyvalami azon­ban vitathatatlan: a szov­jet—amerikai kapcsolatok kedvező alakulása biztatóbb távlatokat nyit az emberi­ség előtt. Erről nem nehéz meggyőződnünk, ha vissza­pillantunk a legutóbbi idő­szak legjelentősebb esemé­üzemi öntözéses gabonater­melés megszervezése. Az Ural és a Volga-vidék egyes autonóm köztársasá­gaiban lehetőség van a me­zőgazdaságban felszabaduló munkaerő foglalkoztatására. Az Uraiban vízigényes ipar­ágak kis mértékben fejleszt­hetők. A Volgán-túli terüle­ten öntözött gabonatermelést kell kialakítani. A körzet fontos gazdasági tényezője a kedvező közlekedés földrajzi helyzete, amelv a különböző területek közötti kapcsolat megteremtésében jelentkezik. Távol-Keleten az ip?~+'ei- lesztés gátló tényezője, hogy a területen kevés a munkás­kéz. A körzet előnyös föld­rajzi fekvése, a nyersanyag és az energ.iabőség, a gazda­ság exportra való specializá- cióját ei’edményezheti. Kazahsztán Szibériához hasonlóan bőséges nyers­anyag- és energiahordozó készlettel rendelkezik. A mun­kavállalók számát és a víz­készlet korlátozottságát egyes iparágak telepítésénél nagy mértékben figyelembe kell nyeire. A vietnami háború befejezése, az európai biz­tonsági és együttműködési értekedet összehívása esz­méjének megvalósulása, a Szovjetunió Franciaország­hoz, az NSZK-hoz és Ja­pánhoz fűződő kapcsolatai­nak kedvező fejlődése nem kis mértékben összefügg az­zal a konstruktív szellem­mel, amely napjainkban a Szovjetunió ' és az Egyesült Államok kapcsolataiban ta­pasztalható. A moszkvai megbeszélé­sek jó alapot teremtettek a szovjet—amerikai kereskede­lem fejlődéséhez és a szé­lesebb körű gazdasági kap­csolatokhoz. Már több mint tíz kétoldalú megállapodás jött létre amerikoi pZpr^ukel. megáilaoodások születtek a kereskedelmi-gazdasági kap­csolatok új formáit illetően. Tizenkét hónap alatt a szov­jet—amerikai árucsereforga- lom megháromszorozódott és értéke meghaladta,, az egymilliárd rubelt. Aligha túlzott optimizmus, ha azt mondjuk, hogy a szovjet—amerikai kereskede­lemben — ami mindkét fél számára kölcsönösen elő­nyös — már komoly haladás történt, és megkezdődött „a Szovjetunióval való. hosszú évekre szóló szoros együtt­működés gyakorlati formái­nak időszaka” — amint azt nemrég W. Armstrong, az Egyesült Államok külügymi- niszter-helyettese megje­gyezte. Magától értetődik, hogy e téren sem oldottak meg még minden kérdést, az azonban vitathatatlan, hogy a csúcstalálkozókon folyta­tott megbeszélések újabb venni. A gabonatermelés nö­velése mellett az állatte­nyésztés intenzitását lehet fokozni. Köaép-Ázsiában kedvező lehetőségek vannak az ipari potenciál növelésére;. Fontos feladat a munkaerő szakkép­zésének megoldása. A ren­delkezésre álló előrejelzések szerint a körzet lakossága a Szovjetunió ' összlakosságá­nak 8 százalékát teszi ki je­lenleg. ez 1990-re 12—14 százalékra emelkedik. Ezért a kialakult pamutipari komp­lexum tökéletesítése mellett könnyűipari rádiótechnikai, színesfémipari, energetikai ágazatok fejlesztésére van lehetőség. A Szovjetunió hosszurtávú tervének területi0 ű^sztési szemoootiai a szocialista nemzetközi munkamegosz­tás és a szocialista integ­ráció e'őnyeit is figyelem­be veszi. Ezek a tényezők jelentős befolyást gyakorolnak az ál­lamok közötti áruc«ere nagy­ságára és szerkezetére, a ter­melési kooperációk elhelye­zésére. ösztönzést adtak a mindkét felet egyaránt érdeklő gazda­sági kapcsolatok fejlődésé­nek. Szovjet hékeorotfram Korunk eseményeit, ele­mezve önkéntelenül eszünk­be jut Heine mondása: min­den időnek megvan a maga feladata, amelynek megoldá­sa előbbre viszi az emberi­séget. Amint azt Leonyid Brezsnyev Egyesült Álla­mokban tett látogatásának politikai eredményei is új­ból megerősítették,, a mi ko­runknak az a feladata, hogy megszilárdítsa* visszafordít­hatatlanná tegye a fordula­tot a hidegháborútól a kü­lönböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élése és kölcsönösen előnyös együttműködése el­vének érvényesítése felé. A Szovjetunió külpolitikájának ez az orientációja mélyen és sokrétűen tükröződik az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott béke pro gramban. A Dajamondo című japán hetilap hasonlatával élve a Keletnek és a Nyugatnak, miután végre sikerült kijut­niuk „a hidegháború hosz- szú és sötét alagútjából, most közösen mindent meg kell tenniük annak érdeké­ben. hogy soha többé ne ke­rüljenek oda vissza”. Leo­nyid Brezsnyevnek az Egye­sült Államokban tett láto­gatása kétségkívül ilyen irányban hat. Ezért a szov­jet nép. a szocialista közös­ség országainak népei, a földkerekség összes békesze­rető erői helyeslik az ame­rikai látogatás eredményeit. mok formájában tovább is léptek, a közös külpolitikai programok kidolgozásának útján. A jelen, a hideghábo­rús időszak lezárulása utáni átmenet, az enyhülés idősza­ka éppen egy ilyen közös külpolitikai lépéshez kapcso­lódik. A budapesti felhívás, a szocialista közösségek nagy jelentőségű békefelhívása in­dította meg az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet konkrét előkészí­tését. Nem fölösleges újra emlé­keztetni a biztonsági érte­kezlet második szakaszának kezdete előtt azokra a nyu­gati kísérletekre, amelyek most a konferencia munká­jának lassításával próbálják meg messzire kitolni az ér­tekezlet mielőbbi eredmé­nyes befejezését. Ha majd szeptember 18-án, a Genfi­tó partján összeülnek a kon- ' ferencia résztvevői, tárgyaL- niok kell arról a szovjet ja­vaslatról, amely az európai államok közötti kapcsolatok­ban tíz alapelv tiszteletben tartását és érvényre ujttatá- sát kívánja nemzetközi tör­vénnyé tenni. A tíz elv: a szuverén egyenlőség, az erő­szak alkalmazásának elveté­se, a határok sérthetetlensé­ge, a területi sérthetetlen­ség, a viták békés rendezése, a belügvekbe való be nem avatkozás, az emberi jogok és az alapvető szabadságjo­gok tiszteletben tartása, a népek önrendelkezési joga, az államok közötti együtt­működés, a nemzetközi jog­ból eredő kötelezettségek teljesítése. Ha ezt a tíz elvet végig­pillantjuk, nagyjából együtt találjuk mindazokat a lé­nyeges gondolatokat, ame­lyeket a szocialista békepo­litika esztendők óta hirdet és védelmez a nemzetközi fórumokon. Ezek a gondola­tok hatották át azt a meg­fontolt, sokoldalú elemzést, amelyet a nemzetközi poli­tikában tapasztalható pozi­tív változásokról a szocialis­ta országok nyári Krím-fél- szigeti csúcstalálkozóján dol­goztak ki. Az od (liter eredményeket a nemzetközi porondon tör­tént jelentős változásokat; a békés egymás mellett élés elveinek fokozottabb érvé­nyesülését e közösség össze- fqrrottsága, koordinált poli­tikája vívta ki. Ezért min­den további lépés biztosíté­kaként, az eddiginél is na­gyobb jelentősége van a szocialista országok össze­fogásának és akcióegységé­nek. G M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom