Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-16 / 217. szám
1973. szeptember lö. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Uj Gazdasági körzetek a Szovjetunióban A közelmúltban ú:i gazdaTíz alapelv a békéről Még csupán az elmúlt napok nyugat-európai hírei között tallózni, hogy észrevegye az ember: hangosan és kihívóan tettek tanúbizonyságot aktivizálódásukról azok a körök, amelyek megkísérlik megállítani, vagy ha ez teljességgel reménytelennek látszik, legalább lelassítani az enyhülési folyamatot. Nemcsak a szeptember elején különböző nyugatnémetországi városokban rendezett „szülőföld napjára” kell gondolnunk. Ezeken a jórészt idősebb korú résztvevőkkel megrendezett lengyelelleneg és csehszlovákellenes .gyűléseken a két szocialista országgal szembeni területi követelések , hangzottak fel, türelmetlen és a múltat idéző éles tenorban. Szólni kell azokról a különböző újságcikkekről és rádiókommentárokról is, amelyek a legvadabb, még a hidegháború legfagyosabb napjaiból ismert szovjetellenes hazugságokkal támadták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet augusztus végén Genfben összeült koordinációs bizottságának ülését. Az enyhülés ellenfelei — sajtóban, nyilatkozatokban, rádiókommentárokban — támadásaikat igyekeznek felhasználni a szocialista országok egysége elleni fellépésre is. Hol azt emlegették, hogy bár az úgynevezett kitelepített szervezetek tagsága Lengyelország egyes területeire tart igényt, „a legbarátságosabban tekint például Magyarországra vagy Romániára”. Volt olyan kommentátor, aki megjegyezte: „a Bonn—Prága közötti kénviseleti vita” azaz a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi egyezmény sajátságos bonni magyarázata” nem ronthatja meg a viszonyt az NSZK és Szófia között”, A szocialista országok egymással való szembeállításának szándéka azokban a cikkekben is megtalálható, amelyeket egyes nyugati lapok a szocialista országok külpolitikai kezdeményezéseivel kapcsolatban az utóbbi hetekben írtak. Joggal felelte erre a Pravda: „Az imperialista reakció nem elégszik meg azzal, hogy rágalmakat, ! hazugságokat terjeszt a szo- ' cialista országok külpolitikai kezdeményezéseiről. Az ideológiai felforgató tevékenységgel is igyekszik megzavarni az európai és az ázsiai biztonság problémáinak megoldását, fékezni a nemzetközi enyhülés folyamatát”. Rövid történelmi visszapillantás segít megérteni, miként fejlődött napiainkig a szocialista országok külpolitikai együttműködése. A második világháború után. amikor a szocialista közösség országaiban győzött a néphatalom, az együttműködés első szakasza olyan védelmi szövetség megalkotása volt, amely biztosította a szocialista vívmányok együttes védelmét. Az imperialista katonai szövetség, a NATO nyílt fenyegetéseire feleletül jött létre a hangsúlyozottan védelmi jellegű, sokoldalú politikai és katonai szervezet, a Varsói Szerződés, a szocialista országok védelmi szövetsége. Lényegében ettől az időtől fogva világosan látszott, hogy a szocialista országok a nemzetközi porondon tett minden lépésüket összehangolják: s hamarosan a Varsói Szerződés tagállam Politikai Tanácskozó Testületé ülésein közösen kidolgozott dokumentuBo’oár—román dunai vízurőmű épül . A Bolgár Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között megkötött < szerződés értelmében a Duna vizének teljesebb hasznosítására 1975-ben megkezdődik a „Belene-Csoáre” vízi- erőmű-komplexum felépítése. Ez az építkezés újabb lépés a két ország energiarendszere közti integráció elmélyítésére. Az előkészítő tanulmányokat közös bolgár—román tervező kollektíva végezte. Alexander Alexiev és Va- szile Horbuniev mérnökök vezetésével. 1974. végéig elkészül a komplexum technikai terve. Az építkezés hét évig tart. A vízi erőmű-komplexum gátrendszere tíz méterrel emeli majd a folyam szintjét. A víznyomás ily módon két elektromos erőmű meghajtásához lesz elegendő — az egyik a bolgár, a másik a román parton épül, egyenként 400—400 megawatt teljesítménnyel. A termelt energia mennyisége külön- külön évi 2 milliárd kilowattóra lesz. A felhasznált víztömeget — két átömlesz- tő beton falon át — vezeték viszi vissza a folyam medrébe. A válaszfalak hossza 2900 méter, ily módon 1—3 kilométér szélességű víztároló alakúi majd ki. amely egészen a Timok folyóig, a jugbszláy határig terjed. A •hajók átkelését a berendezéseken két zsilip teszi lehetővé. Az átkelés mintegy 30 percet vesz igénybe. A hatalmas beruházások megtérülnek majd a vízierő- mű-komplexum gazdaságossága révén. Az olcsó villanyenergián kívül több százezer hektár válik öntözhetővé. A dunai hajózási viszonyok is javulnak, mert a duzzasztórendszer biztosítja majd a hajók számára a szükséges mélységet alacsony vízállás idején. A víztárolók mellett pihenésre és turizmusra is megfelelő feltételeket teremtenek. a fordulat nem magától mert végbe. A fordulat sokáig érlelődött Sokáig érlelődött az új helvzetben, amely a megváltozott erőviszonyok eredményeként alakult ki a (nemzetközi küzdőtéren. Az élet megmutatta a nyugati vezetőknek, hogy ma már nem .lehet a tegnapelőtt! mérföldkövek szerint tájékozódni, hogy a vitás kérdések rendezéséhez most egvedül a felek érdekeinek, egyenjogúságának és egyenlő biztonságának kölcsönös tiszteletben tartása nyújt reális lehetőséget. Ez az elv jutott kifejezésre a tavaly Moszkvában aláírt szovjet— amerikai megállapodásokban, amelyek véget vetettek a sok évig tartó elkeseredett hidegháborúnak. A tavaly Moszkvában aláírt egyezmények megteremtették az alapot ahhoz, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok a békés egymás mellett élés szellemében fejlődjenek. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői abban is megállapodtak, hogy politikai síkon együttműködnek az emberiség sorsa szempontjából életbevágóan fontos területen — a nukleáris konfliktus veszélvének elhárításában. A legfontosabb modern fegyverfajták felhalmozásának bizonyos határt szabott akkor a rakétaelhárító védelmi rendszerek kori átozásá ról szóló szerződés, valamint a hadászati támadó fegyverek korsági körzetbeosztást fogadtak el a Szovjetunióban, amely hét összevont gazdasági körzetre osztja fel az országot. A Szovjet Állami Tervbizottság az. ország 1990-ig terjedő távlati népgazdasági tervének kidolgozásakor már az új területi élv figyelem- bevételével »gondoskodik a termelőerők arányos elosztásáról. A körzetek kialakításánál a termelőerők fejlettségi szintjét, az új nyersanyagforrások bevonási lehetőségé* valamint a feldolgozóipar elhelyezkedését meghatározó energetikai és munKaerőtényezőket .vették figyelembe. Az európai rész északi és középső vidéke hatalmas ipari potenciállal, de korlátozott munkaerő- és energetikai forrásokkal rendelkezik. Ez meghatározza az iparfejlesztés további irányvonalát, amely a termelékenység növelésében és az ásványi'kincsekben gazdag — Komi ASZSZK. valamint az ar- hangelszki terület gyorsított fejlesztésében jelentkezik. Az Észak-Káukázusban fontos új feladat a nagy* látozása terén teendő, egyes intézkedésekre vonatkozó ideiglenes megállapodás. Washingtonban, amint az várható is volt, Leonyid Brezsnyev és 'Richard Nixon folytatták ezt a párbeszédet. Pozitívan értékelték a hadászati fegyverzet korlátozásával kapcsolatos tárgyalások második szakaszát és új intézkedéseket irányoztak eiő a fegyverkezési költségek terhének csökkentésére. A hadászati támadó fegyverek további ' korlátozásáról folytatandó tárgyalások alapelvei című, Washingtonban eláírt dokumentum kétségkívül meggyorsítja és célratörőbbé teszi majd a genfi tárgyalásokat. Énnek az egyezménynek az aláírása azt jelenti, hogy a politikai enyhülés kiegészül a katonai enyhüléssel, ami természetesen javára válik minden népnek, a béke ügyének. A leszerelés problémájának és a nemzetközi politika egész sor más kérdésének (egyebek között az európai biztonság kérdésének és az Európában kialakult határok sérthetetlensége kérdésének) megközelítésében elért kölcsönös megértés feltétlenül az egyetemes béke megszilárdítását szolgálja. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden éles nemzetközi problémát sikerült megoldani. Egyvalami azonban vitathatatlan: a szovjet—amerikai kapcsolatok kedvező alakulása biztatóbb távlatokat nyit az emberiség előtt. Erről nem nehéz meggyőződnünk, ha visszapillantunk a legutóbbi időszak legjelentősebb eseméüzemi öntözéses gabonatermelés megszervezése. Az Ural és a Volga-vidék egyes autonóm köztársaságaiban lehetőség van a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerő foglalkoztatására. Az Uraiban vízigényes iparágak kis mértékben fejleszthetők. A Volgán-túli területen öntözött gabonatermelést kell kialakítani. A körzet fontos gazdasági tényezője a kedvező közlekedés földrajzi helyzete, amelv a különböző területek közötti kapcsolat megteremtésében jelentkezik. Távol-Keleten az ip?~+'ei- lesztés gátló tényezője, hogy a területen kevés a munkáskéz. A körzet előnyös földrajzi fekvése, a nyersanyag és az energ.iabőség, a gazdaság exportra való specializá- cióját ei’edményezheti. Kazahsztán Szibériához hasonlóan bőséges nyersanyag- és energiahordozó készlettel rendelkezik. A munkavállalók számát és a vízkészlet korlátozottságát egyes iparágak telepítésénél nagy mértékben figyelembe kell nyeire. A vietnami háború befejezése, az európai biztonsági és együttműködési értekedet összehívása eszméjének megvalósulása, a Szovjetunió Franciaországhoz, az NSZK-hoz és Japánhoz fűződő kapcsolatainak kedvező fejlődése nem kis mértékben összefügg azzal a konstruktív szellemmel, amely napjainkban a Szovjetunió ' és az Egyesült Államok kapcsolataiban tapasztalható. A moszkvai megbeszélések jó alapot teremtettek a szovjet—amerikai kereskedelem fejlődéséhez és a szélesebb körű gazdasági kapcsolatokhoz. Már több mint tíz kétoldalú megállapodás jött létre amerikoi pZpr^ukel. megáilaoodások születtek a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok új formáit illetően. Tizenkét hónap alatt a szovjet—amerikai árucsereforga- lom megháromszorozódott és értéke meghaladta,, az egymilliárd rubelt. Aligha túlzott optimizmus, ha azt mondjuk, hogy a szovjet—amerikai kereskedelemben — ami mindkét fél számára kölcsönösen előnyös — már komoly haladás történt, és megkezdődött „a Szovjetunióval való. hosszú évekre szóló szoros együttműködés gyakorlati formáinak időszaka” — amint azt nemrég W. Armstrong, az Egyesült Államok külügymi- niszter-helyettese megjegyezte. Magától értetődik, hogy e téren sem oldottak meg még minden kérdést, az azonban vitathatatlan, hogy a csúcstalálkozókon folytatott megbeszélések újabb venni. A gabonatermelés növelése mellett az állattenyésztés intenzitását lehet fokozni. Köaép-Ázsiában kedvező lehetőségek vannak az ipari potenciál növelésére;. Fontos feladat a munkaerő szakképzésének megoldása. A rendelkezésre álló előrejelzések szerint a körzet lakossága a Szovjetunió ' összlakosságának 8 százalékát teszi ki jelenleg. ez 1990-re 12—14 százalékra emelkedik. Ezért a kialakult pamutipari komplexum tökéletesítése mellett könnyűipari rádiótechnikai, színesfémipari, energetikai ágazatok fejlesztésére van lehetőség. A Szovjetunió hosszurtávú tervének területi0 ű^sztési szemoootiai a szocialista nemzetközi munkamegosztás és a szocialista integráció e'őnyeit is figyelembe veszi. Ezek a tényezők jelentős befolyást gyakorolnak az államok közötti áruc«ere nagyságára és szerkezetére, a termelési kooperációk elhelyezésére. ösztönzést adtak a mindkét felet egyaránt érdeklő gazdasági kapcsolatok fejlődésének. Szovjet hékeorotfram Korunk eseményeit, elemezve önkéntelenül eszünkbe jut Heine mondása: minden időnek megvan a maga feladata, amelynek megoldása előbbre viszi az emberiséget. Amint azt Leonyid Brezsnyev Egyesült Államokban tett látogatásának politikai eredményei is újból megerősítették,, a mi korunknak az a feladata, hogy megszilárdítsa* visszafordíthatatlanná tegye a fordulatot a hidegháborútól a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése és kölcsönösen előnyös együttműködése elvének érvényesítése felé. A Szovjetunió külpolitikájának ez az orientációja mélyen és sokrétűen tükröződik az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott béke pro gramban. A Dajamondo című japán hetilap hasonlatával élve a Keletnek és a Nyugatnak, miután végre sikerült kijutniuk „a hidegháború hosz- szú és sötét alagútjából, most közösen mindent meg kell tenniük annak érdekében. hogy soha többé ne kerüljenek oda vissza”. Leonyid Brezsnyevnek az Egyesült Államokban tett látogatása kétségkívül ilyen irányban hat. Ezért a szovjet nép. a szocialista közösség országainak népei, a földkerekség összes békeszerető erői helyeslik az amerikai látogatás eredményeit. mok formájában tovább is léptek, a közös külpolitikai programok kidolgozásának útján. A jelen, a hidegháborús időszak lezárulása utáni átmenet, az enyhülés időszaka éppen egy ilyen közös külpolitikai lépéshez kapcsolódik. A budapesti felhívás, a szocialista közösségek nagy jelentőségű békefelhívása indította meg az európai biztonsági és együttműködési értekezlet konkrét előkészítését. Nem fölösleges újra emlékeztetni a biztonsági értekezlet második szakaszának kezdete előtt azokra a nyugati kísérletekre, amelyek most a konferencia munkájának lassításával próbálják meg messzire kitolni az értekezlet mielőbbi eredményes befejezését. Ha majd szeptember 18-án, a Genfitó partján összeülnek a kon- ' ferencia résztvevői, tárgyaL- niok kell arról a szovjet javaslatról, amely az európai államok közötti kapcsolatokban tíz alapelv tiszteletben tartását és érvényre ujttatá- sát kívánja nemzetközi törvénnyé tenni. A tíz elv: a szuverén egyenlőség, az erőszak alkalmazásának elvetése, a határok sérthetetlensége, a területi sérthetetlenség, a viták békés rendezése, a belügvekbe való be nem avatkozás, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, a népek önrendelkezési joga, az államok közötti együttműködés, a nemzetközi jogból eredő kötelezettségek teljesítése. Ha ezt a tíz elvet végigpillantjuk, nagyjából együtt találjuk mindazokat a lényeges gondolatokat, amelyeket a szocialista békepolitika esztendők óta hirdet és védelmez a nemzetközi fórumokon. Ezek a gondolatok hatották át azt a megfontolt, sokoldalú elemzést, amelyet a nemzetközi politikában tapasztalható pozitív változásokról a szocialista országok nyári Krím-fél- szigeti csúcstalálkozóján dolgoztak ki. Az od (liter eredményeket a nemzetközi porondon történt jelentős változásokat; a békés egymás mellett élés elveinek fokozottabb érvényesülését e közösség össze- fqrrottsága, koordinált politikája vívta ki. Ezért minden további lépés biztosítékaként, az eddiginél is nagyobb jelentősége van a szocialista országok összefogásának és akcióegységének. G M.
