Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-15 / 216. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. szeptember 15. Fokozott tervszerűséggel A párt 1971. decemberi határozatában állást foglalt a vállalati üzem- és munka­szervezés céljairól, mód­szereiről, kormányzati és vállalati feladatairól, va­lamint a párt- és a társa­dalmi szervezetek ezzel kapcsolatos tennivalóiról. Ezt követően a kormány 1972. márciusában határoza­tot hozott a vállalati szer­vezés fejlesztéséről és fel­adatairól. A határozat végrehajtását 150 ipari, építőipari, közle­kedési, kereskedelmi és me­zőgazdasági vállalatnál, 17 szervező, illetve szervezési munkával foglalkozó kuta­tó intézetnél és az ágazati tárcáknál ellenőrizte a ICNEB. Ä vizsgálatok nyomán megállapították, hogy a ha­tározat — amely a dolgozók körében kedvező visszhang­ra talált — meggyorsította, szervezet­tebbé és tudatosabbá tet­te a szervezési tevékenység fejlesztését; az erre irá­nyuló munka minden szinten megindult. A tapasztalatok alapján a kormány felhívta a vállala­tokat, hogy fokozott terv- szerűséggel használják ki a munka- és üzemszervezés javításában rejlő lehetősége­ket, s hangsúlyozta, hogy a vállalati vezetők és beosz­tottak munkájának állandó jellegű részévé kell1 válnia a szervezésnek. A Minisztertanács a válla­latok szervezettségi színvo­nalának növelése érdekében szükségesnek tartja, hogy a műszaki fejlődést szol­gáló új technológiák be­vezetését a vállalatok kap­csolják ÖFisze a korszerű üzem- és munkaszervezés­sel. Az eddigieknél jobban tá­maszkodjanak az üzem- és munkaszervezésben a másutt már jól bevált tapasztala­tokra, a mintaszervezésék át­vételére, és bátrabban kezde­ményezzék a külföldi —: szo­cialista és tőkés tapasz­talatok megismerését, átvé­telét, alkalmazását. Fontos­nak tartja a kormány azt is, hogy 1 a vállalatok a szocialista munkaverseny, az újító­mozgalom és a szervezési tevékenység kapcsolatának fejlesztésével növeljék a szervezőmunka hatékony­ságát. A negyedik ötéves terv teljesítésének egyik igen fon­tos eszköze az üzem- és mun­kaszervezésben rejlő tarta­lékok módszeres feltárása, a vállalati szervezési tevékeny­ség folyamatos fejlesztése. Ezenkívül azonban már gondolni kell az ötödik ötéves terv koncepciójának kialakításánál a szervezé­si feladatok kijelölésiére, az előfeltételek megterem­tésére. A kormány hangsúlyozta, hogy javítani kell a határo­zat végrehajtásáért felelős minisztériumok koordináló munkáját és minden terüle­ten kiemelt feladatnak kell tekinteni a szervezési szak­emberek képzésével foglalko­zó oktatók kiválasztását, képzését és továbbképzését, továbbá emelni kell a szer­vezéssel kapcsolatos tájé­koztatási és propagandamun­ka színvonalát, szakszerűsé­gét és gyakorlati hasznossá­gát. Iparosodó építés — gondokkal Márciusban volt negyed- százada, hogy az építőipari vállalatokat — amint ko­rábban az ipari üzemeket — állami tulajdonba vették. Nem lenne ildomos összeha­sonlítást tenni az akkori meg a mostani állapotok között, hiszen formában, teljesít­ményben két különböző vi­lágot vetnénk össze. Az év­fordulóra való utalást az Az ismert beruházási íneg- szorításoknak minden bi­zonnyal nem mellékes sze­repe volt abban, hogy a ki­vitelező építőipar tavaly a tervezett 3—4 százalék he­lyett mindössze egy száza­lékkal bővítette termelését, s hogy idén, az év első felé­ben, a három százalékos nö­vekedés szintén elmaradt az előirányzottól. A lassúbb ha­ladásnak azonban vannak más okai is, s nem egysze­rűek. Örömmel kellene üd­vözölni például — a keres­let hosszú éveken át tartó egyeduralma után — a kí­nálat fölbukkanását az épí­tőipari kapacitások piacán. Csakhogy kereslet és kíná­lat összetétele legtöbbször nem egyezik. Az átmeneti nehézségek átmeneti intézkedéseket kö­vetelnek, ám hiba lenne csupán ezekre hagyatkozni. Fontos választóvonal az, amely az eseti, s a folyama­tos teendők között húzódik! A hatékonyság növelése, a termelékenység fokozása — az építőipar e két legérzéke­nyebb pontja — nem mai keletű, s nem csupán hol­napig érvényes program, te­hát a feladatok meghatáro­zásának is ehhez kell iga­zodnia. Van annak haszna is, hogy a kivitelező építőipar telje­sítménye mérsékeltebb ütemben bővül. Meggyorsul a beruházások befejezése, mód nyílik nagyobb minő­ségi követelmények érvénye­sítésére, a kapacitások ész­szerűbb, szervezettebb hasz­nosítására. Azt, hogy erre szükség és lehetőség van, bi­zonyítsuk néhány példával. indokolja, hogy érzékeltes­sük: az ágazat az első döntő változás után a másodikat most éli át. Az építés ipar­szerű módszereinek terjedé­se, a kgrszerű szerkezetek és technológiák, a nagytel­jesítményű gépek alkalma­zása az utóbbi években nagy eredményeket hozott. Ám a lépésváltás ideje még nem telt le; és az új születése fájdalmakkal is jár. Köznapibban: a házgyárak csak lehetséges teljesítmé­nyük egy részét hasznosítják, mert nincs megfelelően köz­művesített, előkészített épí­tési terület. Azután: jóné- hány szakosodott — némileg túlspecializált — vállalat embereit, eszközeit, munka- szervezetét nem képes rövid idő alatt egészen más termé­szetű feladatok elvégzésére átállítani, viszont megszokott teendője most kevesebb van. Míg az ún. vegyes profilú helyi kivitelezők válogathat­nak, mit végezzenek el, mit nem, s ugyanezt megteheti a szak- és szerelőipar jó része is, a nagyvállalatok megbí­zások szerződések után ku­tatnak. A nagyberuházásoknak csak negyede fejeződik be a ter­vezett időre; a'munka ter­melékenysége mindössze két százalékkal emelkedett 1972- ben; a korszerű gyártóbe­rendezések, ' nagyteljesítmé­nyű építőgépek egy része nem eléggé kihasznált, ta­valy mérséklődött a nagyon szükséges állóeszközfgilesz- tés... Mindez az építőipar vállát nyomja, ám a gon­doknak nem egyedül ő a szülője. Több területen a legutób­bi években a korábbiaknál erőteljesebben iparosodott az építés. A gépek darabszáma 1965 és 1972 között 56 ezer­ről 83 ezerre, a motorikus hajtóerő teljesítőképessége megkétszereződve, egymillió lóerő fölé nőtt. Veszélyes fe­szültségek rejtője viszont, hogy az anyagmozgatás, a szerelőipar valamint az ún. befejező munkák gépeinek állománya alig változott, s hogy — további példát em­lítve — a vakolásnak, a festésnek, meszelésnek mind­össze 18 százalékát végzik géppel, s ez az arány 1968 és 1972 között nem módosult. Elismerésre méltó, hogy a lakóházaknál — főként az iparszerű, házgyári építke­zéseknek köszönhetően — az egymillió forintra jutó kivi­telezési idő két év alatt 52 napról 41-re csökkent, de ugyanakkor a kereskedelmi, tárolási épületeknél, a hi­daknál stb„ erőteljesen emel­kedett. Nem minden tehát a több gép. Nagyobb szervezettség is szükségeltetik hozzá! A szakemberek úgy fogalmaz­nak: az építőipar megvál­tozott gazdasági környezet­ben, csökkenő, összetételé­ben átalakuló keresletre tá­maszkodva tevékenykedik. Ehhez igazodni csak rugal­mas, az új igényekre .gyor­san reagáló szervezettel le­het. S ez az, amit eddig az építőipari vállalatoknak csak egy része alakított ki. S végül: a bővített, vagy új kapacitások területileg sze­szélyes megoszlásban jönrfek létre, azaz sűrűn nem ott vannak, ahol alkalmazásukra igény lenne. Részbő! eoész Az építés iparosodásának biztató folyamatai sok min­denre kiterjednek. 1965 és 1972 között például megkét­szereződött a betonacél, meg­háromszorozódott a blokkok, panelek fölhasználása. Ugyanez idő alatt a gépek egy munkásra jutó teljesítő- kéoessége 35 százalékkal nö­vekedett, tavaly több, mint 250 000 négyzetméternyi könnyűszerkezetes épület ké­szült el. Ám, ha arra gon­dolunk, hogy a kivitelezők évente 14—15 ezer építményt adnak át, hogv rohamosan növekszik az ún. technoló­giai szerelések aránva. csak a részterületeken elért ha­ladással nem lehetünk elé­gedettek. Több szükséges. Részekből az egész formá­lód iék tökéletesebbre, szilár­dabbra. a változásokhoz job­ban alkalmazkodóra, felada­tának teljesítéséhez alkalma­sabbra. Az építés ioarosítá- sának célja ugyan5- végső soron ez. M. O. 4 tervezettnél kisebb Fontos választóvonal Presszógépek exportra Vízierőmű központ a föld alatt A szocialista országokban egyre népszerűbbek a Fémfel­dolgozó Szövetkezet félautomata presszógépei, nagy tel­jesítményű kávéfőző berendezései. A szövetkezetben évente mintegy háromezer kávéfőző berendezést készí­tenek, melyeket a szocialista országokba exportálnak A Kaukázus vidéki Aragvi hesyi folyón újabb nagy hidrotechnikai berendezés építése kezdődött. A rendkí­vül nehéz terep miatt a ter­vezők az összes létesítményt a föld alatt helyezik el. Az Aragvi 1 vize a kaukázusi hegyláncon fúrt alagúton keresztül jut majd el az erő­műhöz. Az egyidőben léte­sítendő vízgyűjtő medence nagy területek öntözését te­szi majd lehetővé Grúzia aszályos vidékein. Az új vízierőmű a köztársaság üzemeit, mezőgazdasági szö­vetkezeteit látja majd el ol­csó árammal. Az erőműköz­pont dolgozói számára ké­nyelmes kis város épül, amelynek környékén üdülő övezetet hoznak létre. Több mint 60 000 tó Karé/iáhao Népes expedíció járta be keresztül-kasul Karéliát, amelynek csodálatos erdeit és kék tavait a népdalok is megéneklik. Ezen a festői tá­jon az expedíció 61 270 tavat vett nyilvántartásba. Ezek kivétel nélkül e°v hektárnál nasvobb kiterjedésűek. Ki­derült. hogv a 109.5 ezer négyzetkilométer területű Karéi iának mintegy negyed­részét foglalják el a tavak. Üj olajmező Nyugat-Szibériában Befejeződtek a kutató­munkálatok Nyugat-Szibéria egyik legnagyobb olaj lelő­helyén. A fedorovi lelőhely 35 kútja, melyeknek fúrásá­hoz a közeljövőben kezdenek hozzá, a szakemberek véle­ménye szerint évi 2 millió tonna olajat ad majd. A geo­lógusok ezt a lelőhelyet alig egy esztendeje fedezték feL A tyumenyi területen — ahol eddig már számos olaj- tartalmú réteget tártak fel — a kutató-felderítő munká­latok tovább folynak. Egymillió tonnával több szén A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság valameny- nyi bányáját felújították az elmúlt években és megkezd­ték az új szénkészletek fel­tárását is. Jelenleg a bá­nyák széles körű gépesítése a legfontosabb feladat, ami­hez nagy segítséget nyújtot­tak a szovjet vállalatok. Szénkombájnok, futószala­gok, fejtő és tisztiig gépegy­ségek és más bányaberepde­Bauxitbányát nyitottak zések érkeztek a Szovjet­unióból. Az ipari kapacitás növe­lése, az alapvető termelési folyamatok gépesítése és a legújabb, leghaladóbb mun­kamódszerek bevezetése eredményeként a koreai bá­nyászok az év első felében egymillió tonnával több sze­net fejtettek, mint 1972 azo­nos időszakában. A Fejér megyei Bauxit­bányák Vállalat új bányát nyitott Kincsesbánván. A Rákhegy II. nevű üzemegy­séget a legkorszerűbb .gé­pekkel, berendezésekkel és szállítási rendszerrel szerel­ték fel.. Nemrég megkezdő­dött a termelés, s már az idén 260 ezer tonna bauxitot fejtenek. Képünkön: Az új bánya aknatornya. Az USA-ban emelkednek az árak Hivatalos közlés szerint az Egyesült Államokban augusz­tusban a második világhá­ború óta legnagyobb arány­ban emelkedtek a nagyke­reskedelmi árak. Ebben a hónapban az árindex 5,8 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági termékek áránál 23,1 százalékos emel­kedés mutatkozott. Az árak meggyorsult emel­kedésében az tükröződik, hogy néhány héttel ezelőtt megszüntették az árrögzítést. Hitel a szuezi olajvezeték építéséhez A megállapodások értel­mében Kuwait 80 millió, Szaúd-Arábia. Katar és Abu Dhabi összesen 120 millió dollár összegű hitelt nyújt a Szuez és Alexandria kö­zött tervezett új olaj távve­zeték építéséhez. A vezeték építési költségeit 400 millió dolárra tervezik. Olasz gyár Irakban A Pirelli olasz gumiab­roncsgyár és Irak képvise­lőinek megállapodása értel­A vezeték révén évi 124 millió dollár összegű nyere­ség érhető el. Egyiptom a különböző olajtársaságokkal tízéves megállapodást kötött az új vezetéken át évenként 1,2 milliárd dollár értékű kőolaj továbbítására. mében 25 millió dollár költ­séggel gumiabroncsgyárat épít Irakban. a pánkotai Állami gazdaság eladásra kínál hét Zmaj Kondor rizskombámt esetleg alkatrészenként is. Érdeklődni: SZENTES Klauzál a. 17. szám alatt Telefon: 32 — Telex 82-417.

Next

/
Oldalképek
Tartalom