Szolnok Megyei Néplap, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-13 / 214. szám
1973. szeptember 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az özem pénzén IIj munkásszálló, óvoda és bölcsőde Hazánk egyik legnagyobb vegyipari üzeménél, a csaknem hatezer dolgozót foglalkoztató fűzfői Nitrokémiá- nál évrőil-évre nagyobb gondot és több pénzt fordítanak a munkások életkörülményeinek javítására. Elkészült és szeptember végén már benépesedik a 450 személyes új munkásszálló, amelyben 400 férfi és 50 nő kap helyet. Ezzel párhuzamosan a Veszprémben lakó dolgozók gyermekeinek elhelyezésére megkezdték a 112 személyes óvoda és 90 személyes bölcsőde éoítését. Csupán erre a célra 7 millió forintot költenek ebben az évben. Már elkészítették annak a garzonháznak a terveit is, amelyet szintén a Nitrokémia építtet fel Veszprémben, főleg az egyedülálló dolgozói részére. Óriási rőzseszőnyeg a Tisza szegedi szakaszán Az Alsótisza vidéki Vízügyi Igazgatóság legnagyobb szabású építkezése, a szegedi árvízvédelmi fal rekonstrukciója júniusban terep- rendezéssel kezdődött, majd folyamszabályozási munkákkal folytatódott A július végi—augusztus eleji magas vízállás-okozta íiehé'-'» égek ellenére sikerült összeállítani és lesüllyeszteni a partbiztosítás céljait szolgáló elsői, hatezer négyzetméteres rőzseszőnyeget. Jelenleg pedig a kedvező alacsony vízszintet kihasználva újabb, az elsőnél kétszerié nagyobb: több. mint 12 000 négyzet- méteres „pokróc” készül. A munkatutajokon negyven ember köti egymáshoz dróthuzallal a kévéket és csúsztatja szakaszonként vízre. Két hét alatt készül el a 380 méter hosszúságú szőnyeg, amit terméskővel terhelve süllyesztenek le. EzA magyar medence kincse zel támasztják meg a folyó medrét, hogy megakadályozzák a partcsuszamlást. Sokezer tonna kő adja a támasztékot. A partfal újjáépítése 176 millió forintba kerül és az eredetileg tervezettnél egy évvel korábban, 1977-ben ! kívánják befejezni, szem t előtt tartva Szeged város esztétikai és árvédelmi biztonsági érdekeit. A munkát úgy szerveztek meg, hogy az építkezéssel együttjáró hátrányokat a város lakossága, illetve Szeged vendégei ne érezzék. Csak az alsó rakpartot használják anyagtárolásra és a mindenkori, ütemezett, építés alatt álló partfa! 4 vikaszon kívül más területet nem zárnak le. A tiszaparti korzó nagy részét a rekonstrukció idején is, meghagylak a sétálóknak, akik figyelemmel kísérhetik a látványos munkát. Kutatás kőolaj és földgáz után Tsz-ek összefogása Jobb !e>z a zöld végellátás a b ínyász- te'epiiléseken Több milliós befektetés — Szakosított termelés A Sajó völgyi iparvidék, elsősorban Özd és Kazincbarcika városok, valamint a környéken lévő bányász-települések lakosságának ellátása érdekében rendezkedett be zöldségtermesztésre a putnoki termelőszövetkezet. Saját erejéből száztíz hektáros. részben öntözött kertészetet alakított ki. Több mint háromezerkétszáz négyzetméteres fóliaházaiban egymillió palántát állít elő az ültetéshez. A konyhakerti zöldségfélék mellett a tájjellegű és kitűnően tartósítható „héti káposztával” és korai burgonyával látja el a lakosságot. A kormányhatározat szellemében százötven hektárra növelik a zöldségtermesztő területeit. A szomszédos tsz-ekkel kötött, megállapodás alapján szakosítják a termesztést, ami lehetővé teszi az intenzív szántóföldi művelést. A talajelőkészítést, ültetést, növényvédelmet gépesítik. A fejlesztéshez szükséges hárommillió forintot a tsz saját eszközeiből, valamint bankhitelből biztosítja, s termelését évi tizenkétezer mázsa zöldséggel növeli. I» TISZTASÁG; KE'MYLLEM Közöljük, hogy vegytisztító szalonjaink felkészülten várják kedves megbízóinkat. (Szolnok, Ságvári krt, Ady E. u.i Nyitva: 7—19 óráig. Jó megjelenés lUka a liszfa ruha! AJÁNLATUNK: Vegytisztító szalonjaink törődöttség nélkül biztosítják a textília szállítását Szolgáltatásainkat mindenekelőtt itt igényeljék. Vegytisztító szalonjaink árai, azonosak üzleti árainkkal. Patyolat szol vált a*ás töbhzt ér, mint «I I «ii PATYOLAT amibü k'rul! Szolnok Az i\DK-ban vállalnak munkál Komárom megyében nagy városban: Tatabányán, Oroszlányon, Esztergomban és Komáromban 200 fiatal tanul most rövidített tanfolyamokon németül. Valamennyien az NDK-ba készülnek. A megyében változatlanul nagy az érdeklődés az NDK-beli munkavállalás iránt. Különösen sokan készülnek most is — a szerződők mintegy fele — a drezdai Transzformátor- és Rönit- gengyárba. Ezzel a vállalattal ugyanis a Komárom megyei tanács olyan kapcsolatot alakított ki, amely már barátsággá fejlődik. Az NDK-beli gyárban megünnepelték például Magyarország felszabadulásának évfordulóját. A tanáccsal csereüdültetést szerveznek dolgozóik részére. A Magyarországról munkára érkező fiatalok pedig az első hat hetet kizárólag a kötelező nyelvtanulással töltik. Erdőövezet Kecskemét körüt Megkezdték Kecskemét zöldövezetének kialakítását. A síkvidék nagyvárosát, amelynek határát elszórtan tarkítja fa, összességében 1700 hektárnyi erdő övezi majd; A légszűrő, díszítő faszegélyek telepítési helyét, rendszerét mérnökök tervezték. Ennek alapján rendezik a széktói strand, az uszoda környékét, itt jelölték ki a napozó és pihenő parkokat. A város másik részén, az úgynevezett műkért folytatásaként szélvédő erdőt telepítenek, amelyet több mint 40 fafajtából alakítanak ki. A közjóléti fásítás mellett intézkedéseket hoztak az ipari levegőszennyezés megszüntetésére. Füstszűrő berendezések felszerelésére kötelezik a gyárakat. Energiatermelésiünkben az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a szénhidrogének szerepe. Energiamérlegünket korábban a kőszén döntő fölénye jellemezte, a kőolaj és a földgáz mindösz- sze néhány százalékos részesedése mellett. Napjainkban viszont már csaknem 50 százalék a szénhidrogének részaránya, 1975-ben 55. 1985-ben pedig 70 százalékkal szerepelnek majd energiagazdálkodásunkban. Sok olyan ország van a világon. amely teljes egészében importból kénytelen fedezni kőolaj- és földgázszükségletét. Hazánk szerencsére nem tartozik ezek sorába. Ha a nagy olajhatalmasságokéhoz képest szerény is a magyarországi kőolajtermelés, azért hazai szükségletünknek mintegy 30 százalékát mégis fedezi. Földgáztermelésünkre még ennyi panasz sem lehet, mivel 1972-ben a hazai kutak hozama csaknem teljesen kielégítette a szükségleteket. Hogy ma itt tartunk, az nem utolsó sorban a tervszerűen folyó kutató és feltáró munkának köszönhető. 7«lá<61 a Dél-Alföldig A múlt század második felében a világméretű „olajláz” folyományaként Magyarországon is elkezdtek kőolaj után kutatni — jószerével eredmény nélkül. Csak századunkban, a 20-as évek derekán hoztak némi eredményt a fúrások a Dél- Dunántúlon, Zalában (Lispe, Nagylengyel. Lovászi). Egészen 1950-ig csupán e területen folyt valamelyes kőolaj- termelés. A- kutatók elsősorban, a hegyes vidékeken gyanítottak olajat és földgázt, egy váratlan esemény azonban a Dél-Alföldre irányította a figyelmüket: 1965-ben termálkutat fúratott egy tápéi termelőszövetkezet és víz helyett kőolajat talált. így fedezték fel az eddigi legnagyobb magyar olajmezőt, mely ma kőolajtermelésünknek több mint a felét adja. A földgáznak is csaknem 20 százalékát a Dél-Alföld, Szeged környéke adja a népgazdaságnak. A földgázkutatás „nagy meglepetése” azonban nem ez a terület, hanem a hatalmas hajdúszo- boszlói földgázkincs felfedezése volt. mely nagyban hozzájárult energia-gondjaink enyhítéséhez. Hol érdemes kutatni? A kőolaj- és a földgáz az üledékes kőzetekhez kötődik, mert ezek likacsai, repedései alkalmasak a szén- hidrogének tárolására. De a kőolaj keletkezéséhez szükséges szerves anyag is rendszerint az üledékekhez kapcsolódott a régmúlt - időkben. Ez azt jelenti, hogy a szénhidrogén-kutatásra elsősorban az üledékes kőzetekből felépülő területek alkalmasak. Hazánk 930 ezer négyzetkilométernyi területének legnagyobb részét — kb. 91 ezer négyzetkilométert — KORSZERŰ ÁLLATTENYÉSZTÉSI TELEPPEL RENDELKEZŐ TERMELŐSZÖVETKEZET ÜZEMI állatorvost VESZ FEL. LAKÁST BIZTOSÍTUNK, AJÁNLATOKAT „NAGYKUNSÁG” JELIGÉRE A SZOLNOKI HIRDETŐBE. FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. Új típusú fúrómotor üledékek alkotják. A hazai föld tehát kutatás szempontjából reményteljesen ideálisnak mondható. A jobbára ősi tengerekből lerakodott üledékek a fundamentum felett változó vastagságban találhatók. A hazai föld egyharmadán az üledékvastagság nem haladja meg az ezer métert, s csupán 3 százalékot tesznek lei azok a mélyüledékes medencék, ahol 4,5 kilométernél nagyobb a rétegvastagság. A terület közel kétharmadán tehát 1000—4500 méter közötti az üledékvastagság, ami abból a szempontból érdekes, hogy sehol sem kell túl mélyre lefúmi az olajért és a földgázért. Alföldjeink földalatti szerkezetéről az első felvilágosításokat Eötvös Lóránd torziós ingamérései adták. Ezek — csakúgy, mint a később használatos gravimé- terek — a nehézségi erőtér rendellenesség alapján mutatják ki a mélyben lévő nagyobb sűrűségű kőzettömegeket. Napjainkban a mesterséges robbantások! ml keltett hullámok visszaverődését is felhasználják a laza üledékek alatti sűrűbb, keményebb kőzettömegek kimutatására. Mindezt azért kell tudniuk a kutatóknak, mert a kőolaj- és a földgáz nem egyenletesen oszlik el az üledékes kőzetekben, hanem — kisebb sűrűségénél fogva — legtöbbször boltozatszerű kőzetrétegek tetején tölti ki a likacsokat, repedéseket. Egyre mélyebbre Hazánk medenceterületeit geofizikusaink már részletesen felmérték a kőzetsű- rűség-eloszlás szempontjából Természetesen az első fúrások a viszonylag magas helyzetű boltozatok megközelítését tűzték ki célul. A kevésbé mélyen fekvő boltozatokat, szerkezeteket nagyrészt már megkutatták. A további kutatófúrásoknak tehát egyre mélyebbre kell irányulniuk. A kutatásokat — és a későbbi kitermelést is — megnehezíti az a különleges helyzet, hogy a hazai föld mélyén mind a nyomás, mind a hőmérséklet lényegesen nagyobb, mint általában a Föld többi táján. Amíg világviszonylatban a nyomás lefelé haladva la méterenként 1 atmoszférával nő, addig a nyomásnövekedés nálunk ezt 30 százalékkal is túllépi. A fúrólyukban cirkuláltatott iszap egyik feladata az, hogy ellensúlyozza a nyomást. Nálunk sok nehéz adalékot tartalmazó. nagyfajsúlyú iszapot kell alkalmazni, ami számtalan nehézséget okoz a mélyfúrásoknál. Amíg a földkéregben lefelé haladva 100 méterenként általában 30 C-fokkal nő a hőmérséklet, nálunk ennek a többszöröse sem ritka (világátlag alapján 2000 méter mélységben 60 C-fokra Beámíthatnánk, Ajlgyőn viszont 90 C-fokos olaj tör fel e mélységből.) A 200 C- fok feletti kritikusan magas hőmérsékletre világviszonylatban csak 6 ezer méternél mélyebben számítanak, nálunk pedig már a 3—4 ezer méteres fúrásoknál is gondot okoz a magas hőmérséklet. Tekintettel a magyar medence speciális viszonyaira — a hazai mélykutatás előfeltételeként — nagy arányú kutatómunka folyik a fenti problémák és sok más kérdés megoldására. Nem véletlen, hogy a KGST keretében éppen Magyarországon létesül a nemzetközi iszaplaboratórium. . De az sem, hogy élen járunk a 200 C-fok feletti hőmérsékleten^ alkalmazható cementféleségek és a hasonló hőfokon is biztonságosan működő geofizikai műszerek kutatása terén is. A Szolnoki Vas- és Faipari Szövetkezei azonnali belépéssel csőszerelőket, lakatosokat, férfi és női segédmunkásokat vess feL Jelentkezés: a szövetkezet Szolnok, Landler Jenő úti telepén, az igazgatási osztályon. *■
