Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-01 / 178. szám

1973. augusztus 1. • SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Falatozás — szépséghibákkal LVASölNK Jutalomüdülésen Rusvay Lajos jászalsó- szentgyörgyi nyugdíjas le­velének éppen csak a kezdő sorait — jóformán a ténye­ket közölhetjük e helyen. Részletesen beszámolt pedig négynapos jutalomüdülésé­ről. Levelét így kezdte: „A jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz évek óta példa­mutató abban, hogy dolgozóit üdülteti. így volt ez már ta­valy is. amikor Jugoszláviá­ba mentek a csoportok. A tervek szerint jövőre Cseh­szlovákiával ismerkedhetnek a tsz-tagok. De maradjunk egyelőre a jelennél. A négy napig tartó üdülé­sen — ezúttal Romániában — húszas csoportokban vált­ják egymást a nyaralók, ko­ra tavasztól késő őszig, amíg csak van jelentkező. Egy-egy kiránduláson min­den tag, nyugdíjas és hoz­zátartozó részt vehet, cse­kély térítési díj ellenében, illetve a kiváló munkát vég­zők térítésmentesen...” Dicsérte Rusvay Lajos a mintaszerű szervezést. az útiprogram összeállítását. A csoport vezetője minden ne­vezetességre felhívta a fi­gyelmüket ismertette a tör­ténelmi kapcsolatokat és eseményeket. A résztvevők­kel egyetértésben határozta meg a pihenőket, a kisebb kitérőket, kirándulásokat. Beszámolt olvasónk arról is. hogy a tsz Robur gépko­csiján tették meg az utat. Kiemelte a gépkocsivezető szerepét, mennyire fontos az ő józansága, figyelme. Sora­it így zárta: „ ... Köszönjük a tsz vezetőségének a kelle­mes utat, nekik is hasonló nyaralást kívánunk.” A vasárnapot általában aktív pihenéssel vagy szóra­kozással töltjük. Legutóbb kis községünk JWkes fut­ballcsapata -Kunszentmárton- ba utazott, ahol előkészületi mérkőzést játszott. Elkísér­tem az együttest. Vonattal vágtunk neki az útnak. Amikor megérkeztünk Kun- szentmártonba, részemre is­meretlen volt a környezet, mivel még ebben a nagy­községben soha nem voltam. A sportpályára igyekez­vén, megéheztem. Nem messze a vasútállomástól, van egy falatozó. Ez kell a magyarnak — gondoltam. Beléptem a helyiségbe. Sült hal illatát éreztem. Kértem Lapunk július 18-1 számá­ban közöltük H. S. szolnoki olvasónk levelét, aki kifo­gásolta. hogy a fontos gyó­gyászati segédeszközökre egy hónapot kell várakozniuk a is. Hát ami azt illeti. jól megsütötték. Olyan száraz volt, hogy képtelen voltam rágcsálni, emellett nem is volt friss. Nem volt mit tenni, le kellett „öblíteni”. Egy pohár sört kértem. Et­től is elment a kedvem, ugyanis rengeteg légy volt a falatozóban. Az üzlet — a kiírás sze­rint — délelőtt 13 óráig tart nyitva. A meglepetés ezután következett: fél 12-kor meg­szólalt egy hang: Uraim, záróra, a viszontlátásra... Lehet, hogy a falatozó ve­zetője sietett valahová? Tóvízi István Kengyel betegeknek. Kecskés László, a Szolnoki Minőségi Szabók Ruházati Kisipari Termelő Szövetkezet elnöke válaszait az észrevételre. Idézünk so­raiból : Mese és valóság Soron kívül... „...Sajnos, a közlés igaz. Két dolgozónk végzi a gyó­gyászati cikkek gyártását. A vezető szabász beteg volt, majd egészségügyi okokból szabadságát vette igénybe. Így a vállalási idő némileg eltolódott. Intézkedtem, hogy az el­maradt gyógyászati eszközöket soron kívül elkészítsék, és a várakozók azokat megkapják...” Megfékezik a száguldozókat B. K. szolnoki olvasónk hozzánk küldött levelében szó- vátette, hogy a megyeszékhely központjában sokszor ta­pasztalható a gépjárművezetők felelőtlen száguldozása. So­rait július 11-én közöltük „Ámokfutók a belvárosban” címmel. Választ a Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályától kaptunk erre. íme: ,,Az iskoláskor előtti ne­velés” című cikkre írom meg véleményem. A mai gyerekek bizony hadilábon állnak a munkával. Pedig a jövő emberének ahhoz, hogy kevesebb munkával többet és jobban dolgozzon, nagyobb munkaszeretetre, na­gyobb tudásra és több kol­lektív érzésre lesz szüksége. Éppen ezért azt a régi Ha­mupipőke-mesét át kellene ültetni a gyakorlatba. A gyermek óvodai. asztalá­nál miért ne lehetne külön­válogatni babot, borsót, bú­zát. kukoricát és még ki tudja mit; különböző szí­nű műanyag-kockákba, olyan jelszóval, hogy most pedig dolgozunk gyerekek ... A munka egy kicsit kö­zelebb kerülne a gyermekek­hez házon kívül, az óvodá­A Szolnok város fásítását irányító szervnek és szemé­lyeknek ezúton köszönjük meg, hogy az elmúlt évek­ben olyan fákat ültettek egyes utcákba (Rákóczi, Hu­nyadi út), amelyek virágzás alkalmával, a virágok illa­tával kellemessé teszik az ott tartózkodást, és ugyan­akkor méheinknek nektár­hordást biztosít. Kérjük az illetékeseket, ban, ahol rendszeresen és fegyelmezetten dolgoménak, s ha készen vannak utána jöhetne az önfeledt játék, a nevetés, uzsonna és ebéd, hiszen még meg is dolgoz­tak érte. Ma inkább király­fiakat és királylányokat ne­velünk. Pedig ebből a ..kor­ból” mór ki kell nőnünk, s nincs is erre szükségünk. Nem jobb lenne ezt for­dítva? Lehet, hogy az elképzelé­sem pedagógiai szempontból rossz. Mindenesetre a mun­ka tette az embert emberré, és a munka, illetve' az ered­ménye teszi az emberek életét még szebbé és köny- nyebbé. Molnár Ferencné Szolnok madzaggal hogy az újonnan kialakuló utcák, terek beültetésekor is tartsák szem előtt a mézélő fák és cserjék ültetését. E cél érdekében szívesen vál­laljuk a fák ültetését, és szükség esetén az anyagi támogatást is. Sándor János, a méhész társulás elnöke Szolnok „Tilos a kijelölt gyalogát­kelőhely előtt a másik for­galmi sávon lassító, vagy álló jármű mellett elhalad­ni, ha a gyalogátkelőhelyen gyalogos megy át.” KRESZ 48. § (5) bekezdés. Igaza van tehát B. K. szolnoki olvasónak, aki a Szolnok megyei Néplap jú­lius 11-i számában bírálja a gyalogosok elsőbbségét és vé­delmét figyeimen kívül ha­gyó járművezetőket. Az „ámokfutók” megféke­zése csak közösen, az állam- pdlgárok segítségével lehet­séges. Már ezideig is sok se­gítséget kaptunk ehhez a vállalatoktól, állami és tár­sadalmi szervektől. A rendőrség következete­sen ellenőrzi és bünteti a felelőtlenül száguldozó gép- járművezetőket. A gyorshaj­tás az egyik legsúlyosabb szabálysértés. Ezzel kapcso­Téglás József né (Szolnok) aláírással érkezett szer­latos az átkelőhelyeken a gyalogosok elsőbbségének fi­gyelmen kívül hagyása is. A közlékedésrendészet egy­re modernebb technikai esz­közökkel rendelkezik a gyorshajtók megfékezésére. A rendőri járőrök egy hó­nap alatt több mint ezer gyorshajtót bírságoltak meg a helyszínen, vagy súlyo­sabb esetben feljelentették őket. Súlyos pénzbírságot kellett fizetni például Kál- di György törtei! és Kocsor Sándor budapesti lakosnak, mert a Iájelölt átkelőhelyen nem adták meg a gyalogo­soknak az elsőbbséget. A továbbiakban is számí­tunk a fegyelmezetten köz­lekedők segítségére. A rend­őrjárőrök segítik a forgal­mat, indokolt esetbeír pedig megbüntetik a közlekedés biztonságát súlyosan veszé­lyeztető közlekedőket.” kesztőségünkbe egy levél. Írójának üzenjük: amennyi­Csokoládé — Július 28-áu vásároltam egy 14 forintos mogyorós cso­koládét. Nagy meglepetésemre a mellékelt zsákmadzagot találtam benne. A Budapesti Csokoládégyárat arra kérem, madzag helyett is mogyorót tegyenek a csokoládéba. Vagy talán ezt étvágygerjesztőnek szánták? Nem értek célt vele! Dobó Lajosné Kunmadaras (A mintegy 3 cm hosszú, nem is vékonyka madzagot őrizzük. A szerk.) Hasznos elképzelés A LAKÁS DISZE, KEDVES AJÁNDÉK A MODERN KERÁMIA HASZNÁLATI ÉS DÍSZMŰÁRUK NAGY VÁLASZTÉKBA N KAPHATOK A SZAKÜZLETEKBEN ÉS AZ ÁRUHÁZAKBAN ben pontos lakcímét közli, úgy bejelentésével érdem­ben foglalkozunk. A. B. Szolnok: Munkajogi alapelv az, hogy „egyenlő munkáért egyenlő bért”. Az alapelv elsődlegesen a dol­gozó nők jogait védi. A Ma­gyar Népköztársaság alkot­mánya szerint ugyanis a nők és a férfiak egyenlő jogokat élveznek. A nők egyenjogúságát szolgálják: munkalehetőségeiknek és munkafeltételeiknek megfe­lelő módon való biztosítása; terhesség és szülés esetére fizetett szabadság, az anya­ság és a gyermek fokozott törvényes védelme, továbbá az anya- és gimrm «kvédelmi intézmények rendszere. Az egyes munkakörök bértéte­leit a vállalatok a kollektív szerződésben határozzák meg. OGI TANÁCSADÓ A reprezentációról Az állami, társadalmi, szö­vetkezeti szervezeteknél a reprezentációs kiadás több esetben meghaladta a tevé­kenységük által indokolt mértéket. Ezért a pénzügy- miniszter a 20/1973. (V. 15.) PM sz. rendeletével az ész­szerű takarékosság érdeké­ben korlátozta e kiadásokat. A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatokra, a tanácsok végrehajtó bizott­ságaira, a tanácsi vállala­tokra és intézményekre, a szövetkezetekre, s még a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekre is. Az ésszerű takarékossá érdekében A jogszabály rendelkezése szerint a vállalatoknak gon­doskodniuk kell arról, hogy vendéglátásra csak akkor kerüljön sor, amikor az elő­segíti a feladatok megoldá­sát. Korlátozni kell a magas kötséggel megrendezett kon­ferenciák, ankétok szervezé­sét és az azokkal kapcsola­tos vendéglátást. Meg kell szüntetni a nagyértékű tár­gyak ajándékozását, s ke­rülni kell az indokoltnál magasabb színvonalú ven­déglátások igénybevételét, az ajándékok elfogadását, ezzel is csökkentve a vi­szonzás! kötelezettséget. Tar­tózkodni kell a nem feltét­lenül szükséges berendezési tárgyak beszerzésétől, az irodahelyiségek luxusjeilegű kialakításától. A törvényes lehetőségek Az említett rendelet al- kalamzásában reprezentáció a különböző vendéglátással, valamint az ajándékozással kapcsolatban felmerült ki­adás. Vendéglátással kapcso­latos költség minden olyan eseménnyel kapcsolatos ki­adás — kiállítás, bemutató, szakmai tájékoztató, üzleti tárgyalás is, — amikor étel, ital fogyasztására sor kerül. Személyes reprezentáció a vezetői beosztással kapcso­latos vendéglátás. Ajándékozási költség az ajándék beszerzésével kap­csolatos minden kiadás. A vállalatok, intézmények vezetőinek reprezentációs keretét a felügyeletet ellátó állami szervek vezetője ha­tározza meg. Az új szabályozás szerint a rendezvényeken vendéglá­tás a következők szerint tör­ténhet: a belföldiek számá­ra szervezett rendezvények esetén frissítők (feketekávé, alkoholmentes italok, stb.) szolgálhatok fel. Étkezés sem a reprezentációs költsé­gek, sem egyéb költségek terhére nem számolható el. Közös étkeztetés csak a résztvevők saját költségére történhet. A részesedési alap terhé­re kell elszámolni a válla­lati dolgozók kizárólagos céljait szolgáló hivatalos összejövetelek rendezésével kapcsolatos költségeket. A mezőgazdasági termelő- szövetkezet munkájában és szervezeti életében kimagas­ló események — például zárszámadási közgyűlés, év­fordulók, stb. — alkalmából a dolgozóknak ellenérték nélkül kiszolgáltatott ételek, italok költségeit a vállalati elszámoláshoz hasonlóan — a részesedési alapból kell fedezni. Konferenciák csak térítés mellett szervezhetők. A té­rítések összegét meghaladó kiadásokat a reprezentációs költség terhére kell elszá­molni. Belföldiek részére 100 fo­rintot meghaladó értékű ajándék nem adható. E rendelkezés nem vonatkozik a kiskereskedelmi forgalom­hoz, illetőleg a szolgáltatá­sokhoz kapcsolódó, közvetle­nül a lakosság részére adott ajándékozásra vagy juttatás­ra. fokozott eilenőrzés A reprezentációs költsége­ket csak az intézmény, vál­lalat, szövetkezet vezetőjé­nek, illetve elnökének en­gedélyével szabad felhasz­nálni és elszámolni. Az ilyen összegek felhasználásáért, s az ismertetett rendeletben szabályozott rendelkezések betartásáért a vállalat veze­tője, a szövetkezet elnöke a munkaviszonyára, szövet­kezet esetében a tagsági vi­szonyára vonatkozó szabá­lyok szerint anyagilag és fe- gyelmileg felelős. Dr. Cs. L Értesítjük kedves üzletfeleinket, hogy jászapáti és kunhegyesi telepünkön 1973. augusztus hó 1-től augusztus 15-ig leltározást tartunk Ezen idő alatt telepeinken az áruátvétel és értékesítés szünetel. Tiszavidéki MÉH Nyersanyaghasznosító V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom