Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-08 / 184. szám

\ 1973. augusztus 8. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP rf&efl&stßity pOStäjäbÖl O LVASÖINK vCfá^ Diesel-lakatosok szabadultak Régesrégen apáról fiúra szállt ez a szakma, ez a mes­terség. Mondják,, az is oka. hogySzolnokot mint a vasutas- családok városát ismerik. A nagy család egyik otthona a valamikori vasgyár, MÁV-műhely — a mostani Járműjavító. Az üzem falai között jónéhány generáció nőtt már fel. Az apák, a nagyapák nyugdíjba mentek, de a fiúk folytat­ták elődeik útját. Ebben az öreg üzemben 75 éve lépte át a küszöböt az első kisinas, az akkor tanoncnak nevezett fiatal. Hetvenöt éve kezdődött a szakmunkásképzés. A századfordulótól számítva napjainkig kétezerötszáz fiatal szabadult fel, tanult szakmát a műhelyben. Gépla­katosok, esztergályosok, kovácsok, szerelők. Többségük min­dig a járműben maradt, általában hetven százalékuk ott öregedett meg eddig. Az öreg üzem 1973 nyarán új történelmet ír. A Diesel­program hozta sok változás új feladatokat adott a vasútnak. Mi ehhez a legfontosabb? A szakmáját, feladatát jól ismerő és szerető ember. Ezért örül most mindenki az üzemben. Először szaba­dultak a szolnoki Járműjavítóban ifjú szakmunkások a Die­sel-szakmában. Első fecskék ők, akik majd évek múltán büszkén emlékeznek rá: mi voltunk az elsők, mi együtt kezdtük munkánkat az új, megváltozott arcú és feladatú üzemmel. Maglódi Gyula Szolnok Vége a nagy munkának Régen az aratás volt az a bizonyos nagy munka. Sok arató embernek egy hónapon keresztül csavarodott a de­reka azért, hogy a minden­napi kenyere szűkösen meg­legyen. Sovány koszton ten­gődtek, és az aratás végére soknak jártányi ereje sem maradt. Voltak, akik kidől­tek a sorból. Így esett, hogy sokunk idő előtt megrok­kant. Engem is betegség mi­att nyugdíjaztatok; a tsz. Minek írok a régi időkről? Érdemes visszaemlékezni' rá, összehasonlítást tehetünk; mennyivel könnyebb most! A mi szövetkezetünkben az idén nyolc kombájnnal arat­ták le a kenyérgabonát. Szó sincs arról, hogy a kombáj­Cserkeszőlő — Berekfürdő Szegedről jöttem CseiVe- szőlőre, reumatikus pana­szokkal. Itt töltök öt ■> hóna­pot. A fürdő vize — tudom — a reumatikus betegsége­ket gyógyítja. Itt naponta ezer és ezer beteg, idős nő és férfi keres gyógyulást, fel­üdülést. Hétvégeken még sok­kal többen. Ezt a látogatott­ságot „nem bírja” a fürdő, pedig az ország minden tá­járól jönnek az emberek. Éppen ezért érthetetlen* hogy itt nem kielégítő a fej­lődés, mint másutt, ahol gyógyvíz van. Az idős embe­rek nem bírják a tűző na­pot. Mindenki úgy védekezik, A Karcag-Berekfürdőn ta­pasztaltakról szeretnék be­számolni. A hazai és külföldi fürdőzőkre egyaránt kellemes hatást gyakorol a fürdő cél­szerű elrendezése, ideálisan szép fásítása és a sok-sok il­latos rózsa, valamint az egész terület tisztasága. Mindannyian kifogásolták viszont, hogy a gyógymeden­cék mellett csak két-két zu­hanyozó van, természetes hát, hogy esetenként itt tor­lódás van. Még lehetne a bó­dék oldalára kétágú zuha­nyozókat szereltetni, s akkor a jelenlegi két-két zuhanyo­zó helyett tizennégy lenne. Másik általános panasz, hogy a két gyógymedencé­be egyre több gyermek megy be hatalmas gumibábúkkal, labdákkal, sőt kisebb csóna­kokkal is. Nagy lármával ug­rálnak. nem törődve azzal, hogy a vizet az idős fürdő- zők szemébe-szájába fröcs­kölik. Akadt olyan felnőtt is, ahogy tud, szalmaksalappal, esernyővel, kár, hogy nincs befedve a medence. Az a hír járja, hogy télie- sítik a fürdőt. De mikor? Halogatják-halogatják, pe­dig milyen jó lenne, ha té­len is nyitva állna a bete­gek előtt. Medencéket is le­hetne még építeni, ezzel nö­velni a fürdő befogadóképes­ségét. Természetesen ezzel párhuzamban az utak, víz­vezetékek kiépítésű, illetve bővítése is indokolt lenne. Ez utóbbiakat is ígérgetik már évek óta, Szollár János Cserkeszőlő aki többedmagával érkezve, egy nagy gumimatracot ho­zott a medencébe. Igaz, a medence mellett lé­vő táblán olvasható, hogy mit szabad a medencébe be­vinni, s hogyan kell ott vi­selkedni. Ügy látszik, az il-ren hangos lények nem tudnak olvasni, vagy rangjukon alu­linak tartják, hogy a fürdő szabályaihoz alkalmazkodja­nak. Jó lenne, ha a hangos­bemondón időnként figyel­meztetnék a fürdőzőket. Kifogásolható az is, hogy felváltva, az egyik meden­cében a víz nagyon lan­gyos, szinte hideg volt, míg a másikban olyan forró, hogy abba csak néhányan mertek bemenni. Tavaly ez egyszer sem fordult elő. A fürdő vendéglőjében az ellátással és a kiszolgálással mindenki elégedett volt. Id. Wesniczky Antal Besenyszög * Helyt adtunk a fenti két levélnek, melyben a Cser- keszőlőn és Berekfürdőn ta­pasztaltakat írják meg ol­vasóink. Megjegyezzük azon­ben amennyire az anyagi le­hetőségek engedték, az ille­tékes szervek költöttek a két fürdőre. Javítottak az ellá­táson. Tervek is készültek el­bán, hogy xr- utóbbi évek- sősarban Berekfürdő fejlesz­tésére (például az idén or­vosi rendelőt építettek), de tudomásunk szerint Cserke- szőlőt is szeretnék korszerű­síteni. A tervek megvalósítá­sát egyelőre az anyagi lehe­tőségek korlátozzák. Lapunkban is több alka­lommal foglalkoztunk a két fürdő problémáival. Ügy vél­jük azonban, hogy egyik­másik panasz orvoslásához helyben is megvan a lehető­ség. Berekfürdőn nyilvánva­lóan nem nagy beruházással több zuhanyozót lehetne lé­tesíteni. A fürdő rendjére pe­dig a gondnoknak kellene szigorúbban felügyelnie. Az sem ártana, ha a fürdőzők egymást figyelmeztetnék, a szabályok betartására. Költözés — bosszúsággal A Rét—Kassai úton létesült épületek 73 lakásának egyi­kébe költözött volna Ficzere Mihály szolnoki lakos. De mint levelében szerkesztősé­günknek megírta, ez nem si­került simán és bosszúság nélkül. Levelet kapott 1973. július 11-én a lakásépítő szö­vetkezettől, hogy a következő napon 9 órakor a műszaki átadásra jeleni j ék meg. Mun­kahelyén két órára eltávozá­si engedélyt kért, de hiába, mert lakásában zavartalanul szét sem nézhetett, ott még az ÉPSZER munkásai dol­goztak. Néhány hibát azon­ban így is felfedezett, a vil­lanykapcsolók különbözőek voltak, az ablakot nem lehe­tett bezárni, és a nagy szoba parkettája sem egyforma la­pokból készült. nosoknak könnyű dolguk volt. Odaadóan végezték a rájuk bízott feladatot. Gé­peikkel 80—100 ember he­lyett dolgoztak. . A tsz-nyugdíjasok — saj­nos — már csak gyönyörköd­hetnek a munkában és cső-, dúlhatják a hatalmas gépeket. És örülhetnek a sikereknek, mert ettől várhatják például a nyugdíjuk felemelését, az életszínvonaluk emelkedését. A közös gazdaság attól füg­gően tudja segíteni nyugdí­jasait, hogy a dolgozó tagok milyen eredményeket férnek el. Köszönet tehát mindenki­nek, aki ebben a nagy mun­kában részt vett. Tóvizi István Kengyel Olvasónk panaszát megvizsgáltuk és a vállalat főmér­nökének tájékoztatása szerint is való igaz, hogy kár volt őt erre a napra odahívni, mert még ekkor ott dolgoztak, az „utolsó simításokat” végezték a szakmunkások. Az épület mßszaki átvételéről készült jegyzőkönyvet egyébként július 12-én aláírták az illetékesek és az észlelt hibák kijavítását a szerződésben kikötött időben el fogják végezni a vállalat emberei Ficzeréék is beköltözhettek már a lakásukba, mert sa­ját maguk hozzáláttak a hiányosságok megszüntetéséhez, nem vártak a vállalatra. Rendbe hozatták az ablakokat, az eldeformálódott függönykarnis helyett újat vásároltak, vil­lanykapcsolókat cseréltek. És bizonyára lassan el fogják felejteni az első bosszúságot, ami feleslegesen, egy meghiú­sult lakásátvételi szemle miatt érte őket. Elsirattuk” a csomagot Július 17-én a Karcag— Tiszaroff között közlekedő autóbuszon utaztunk. Kisúj­szálláson szálltunk fel 16.25- kor. Bánhalmára, haza igye­keztünk. Végül a buszon fe­lejtettük az egyik csomagun­kat, amiben ruhanemű, élel­miszer és 1800 forint volt. Kérjük, tegyék lehetővé, hogy az újságban köszönjük meg a kalauz. Szőke Sándor II. becsületességét, aki más­nap reggel hiánytalanul visz- szaadta a csomagot. ZaboIai Károlyné Zabolai Imréné Bánhalma Bizonytalanságban ;;. * Június elején a Hold utcai óvodából a Kassai úti isko­lába költöztek gyermekeink. A kényszermegoldás ellen nem lehetett panaszkodni, bár a gyermekeknek és a pedagógu­soknak nem a legmegfelelőbb volt a környezet. De mindenki tudomásul vette azzal a reménnyel, hogy rövid időn belül tiszta, felújított óvoda várja vissza gyermekeinket. Jelenleg egyhónapos szünetet tart az óvoda, de olyan felvilágosítást kaptunk mi, szülők, hogy nem tudjuk: szep­tember 1-én hová és hogyan helyezzük vagy helyezik el gyermekeinket. A Hold utcai óvoda tatarozása ugyanis há­rom hónap alatt nem készült el. Akkor, amikor egy vásár- csarnokot szinte hetek-hónapok alatt felépítenek — melynek szükségességét fontosnak tartom — nem lehetne gondolni arra is, hogy 140—150 kisgyermek óvodájának rendbehozá­sát hasonlóan oldják meg? György Ferencné Szolnok Káplár Józsefitől, a városi tanács vb művelődésügyi osz­tályvezetőjétől a következő­ket tudtuk meg. A Hold utcai óvoda felújítása valóban nem halad a megfelelő ütemben. A munka eleve 30 napos ké­séssel kezdődött el. Augusz­tus 6-án voltak a helyszínen, afnikor az építési naplóba, is beírták, hogy a munkálatok kezdeti stádiumban vannak. Ahhoz, hogy határidőre, szeptember 1-re elkészülje­nek a felújítással, intenzí­vebb munkára van szükség — tájékoztatott bennünket Káplár József. Mit tudtunk még meg: a Hold utcai óvo­da felújítását a tószegi Ve­gyesipari Szövetkezet végzi, a megbízott lebonyolító a SZÖVTERV. Augusztus 6-án egyébként tízen dolgoztak a Hold utcai óvoda felújításán. A munká­sok elmondták, hogy koráb­ban egy hétre „elvezényel­ték” őket onnan..; Információnk szerint „SOS- jelzés” ment a tanácstól a KISZÖV-höz is. Augusztus 10-re a tanács illetékesei a Hold utcai, s egyéb intézmé­nyeik felújítása érdekében összehívják a KISZÖV, a SZÖVTERV és a Tószegi Ve­gyesipari Szövetkezet vezető­it, valamint az érintett is­kolák igazgatóit. Kíváncsian várjuk — a kisgyermekes szülőkkel együtt —, hogyan döntenek a tanácskozáson, milyen megnyugtató intézke­déseket tesznek, hogy az óvo­dák, bölcsődék, iskolák ide­jében elkészüljenek. (A szerk.) A tószegi Vegyesipari Szövetkezet főkönyvi érték­könyvelőt keres felvételre. Jelentkezni lehet; a szövetkezet főkönyvelőjénél. Tószeg. Attila út 27. szám alatt. TANÁCSADÓ A sorkatonák munkajogi kedvezményei A honvédelmi törvény és végrehajtási rendelkezései szerint a sorkatonák köte­lességük teljesítése esetén meghatározott kedvezmé­nyekre is jogosultak. Ezek a kedvezmények azt kíván­ják biztosítani, hogy a sor­köteles katonák a lehetőség­hez mérten anyagi hátrány nélkül teljesíthessék köte­lességüket. A kedvezmé­nyeknek két csoportja kü­lönböztethető meg. Egyik csoportba tartoznak azok, amelyek a sorkötelest kü­lön kérelem nélkül is meg­illetik. A másik csoportba azok a kedvezmények tar­toznak, amelyeket a sorkö­telesnek vagy hozzátartozó­jának kérni kell. Ä munkaviszonyról A katonai szolgálatot tel­jesítők munkaviszonyát szolgálati idejük alatt meg­szüntetni nem lehet. A munkaviszony folyamatossá­gát tehát a katonai szolgá­lat nem szakítja meg. Meghatározott időre vagy meghatározott munkára lé­tesített munkaviszony a meghatározott idő, illetőleg a meghatározott munka el­végzéséhez szükséges idő elteltével, a katonai szol­gálat tartama alatt is meg­szűnik. Próbaidővel létesí­tett munkaviszony esetén, ha a behívásra a próbaidő tartama alatt kerül sor, a munkaviszony a bevonulás napján szűnik meg. A sorkatonai szolgálatot teljesítő hadkötelesekről va­ló fokozottabb gondoskodást tükrözi a munkaügyi mi­niszternek az a rendelke­zése, amely szerint 1970. ja­nuár 1-től a sorkatonai szol­gálatban eltöltött időt azok­nál is munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni, akik behívásuk előtt nem álltak munkaviszonyban. Ha a dolgozó ellen fegyel­mi eljárás indult és még a fegyelmi határozat közlése előtt sorkatonai szolgálatra behívták, a fegyelmi eljá­rást meg kell szüntetni. Ki­vétel e szabály alól az az eset, ha „elbocsátás” fegyel­mi büntetés kiszabása lát­szik szükségesnek. A sorkatona leszerelése után 14 napon belül köte­les a munkáltatónál mun­kavégzésre jelentkezni. Em nek elmulasztása esetén a részére biztosított kedvez­ményektől elesik. A munkáltató a sorkato­nai szolgálatot teljesítő dol­gozó számára engedélyezhe­ti az illetményföld további használatát is. Ebben az esetben családtagjai vagy a hozzátartozók kötelesek az illetményföldet megmunkál­ni, vagy a föld megműve­léséről gondoskodni. A me­zőgazdasági termelőszövetke­zet tagja sorkatonai szol­gálatának ideje alatt is jo­gosult háztáji földjének használatára,, úgyszintén a földjáradékra is. Bevonulási segély A munkaviszonyban álló dolgozó és a termelőszövet­kezet tagja sorkatonai szol­gálatra való behívás esetén­— a behívóparancs alapján — egyszeri bevonulási se­gélyre jogosult. A bevonulá­si segélyt a munkáltató, il­letőleg a termelőszövetkezet a bevonulás előtt köteles kifizetni. A segély összege a munkaviszonyban álló és a kisipari szövetkezeti tag sorköteles esetében havi át­lagkeresetének 50, vagy 100 százaléka lehet. A sorkato­nai szolgálatra bevonuló ha­vi átlagkeresetének 100 szá­zalékát akkor kapja bevo­nulási segélyként, ha olyan gyermeke van, akinek el­tartásáról bevonulása előtt maga gondoskodott. A bevonulási segélyből a munkabért terhelő vagy más tartozás nem vonható le. Ha a behívott hadköteles a sorkatonai szolgálat alól — bármilyen oknál fogva — halasztást kap, vagy igény- bevételére nem kerül sor, a bevonulási segély visszafize­tésére nem kötelezhető.’ Ojabb behívás esetén azon­ban. a bevonulási segély is­mételten nem illeti meg. Fizetett szabadság A sorkatonának munka­helyén bevonulása előtt, ké­résére legfeljebb két mun­kanap fizetés nélküli sza­badságot lehet engedélyezni. Ugyanez vonatkozik a kis­ipari szövetkezeti tagokra is. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezet tagját sorka­tonai szolgálatra való be­vonulása előtt — kérésére — legfeljebb két munkanap­ra fel kell menteni a közös munkában való részvétel kötelezettsége alól. Erre az időre azonban térítés nem jár. A bevonulás évében, ha a munkaviszonyban álló hadköteles sorkatonai szol­gálatra vonul be és emiatt a rendes szabadságát az év folyamán letölteni már nem tudja, úgy szabadságának a munkában letöltött teljes hónapokra eső arányos ré­szét meg kell váltani, tehát pénzben ki kell fizetni. Pél­dául, ha a hadkötelest a be­vonulás évében 18 nap sza­badság illeti meg, és július 15-én sorkatonai szolgálat­ra történő bevonulásáig sza­badságot. nem vett ki, a munkaadó köteles a munka­vállalónak 9 nap szabadsá-; got átlagkeresettel kifizetni! Ha a bevonuló hadköteles évi rendes szabadságából már többet vett igénybe! mint amennyi a bevonulás időpontjáig időarányosan megillette volna, a munka­béréből emiatt levonni nem szabad, Dr. Cs. I. 1 Felveszünk férfi rakodómunkásokat — 12 Ft-os órabérrel 40 % éjszakai pótlék, 10 % folytonos üzemi .pótlék. Jelentkezés: a szolnoki papírgyár munkaügyi osztályán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom