Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-08 / 184. szám
1973. augusztus 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megtermett as or&ság kenyere A tavalyinál 5—6 százalékkal nagyobb a gabonatermés — Az országos operatív bizottság ü ése a MuM-ben Országszerte befejeződött az aratás, amely idén 8—10 nappal később kezdődött, de egy héttel korábban befejeződött. mint az elmúlt évben. — mondotta dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese tegnap a MÉM- ben. a mezőgazdasági munkák meggyorsítására létrehozott operatív bizottság ülésén. Az idei esztendő jó gabonatermést hozott. öt-hat százalékkal több gabonát takarítottak be a gazdaságok, mint 1972-ben, s az eredmény értékét csak növeli, hogy a termőterület 3 százalékkal kisebb volt a tavalyinál. A mezőgazdasági nagyüzemek teljesítették, illetve túlteljesítették termelési terveiket Megtermett az ország kenyere, tartalékok képzésére is van lehetőség, sőt exportra is jut a gabonából. Elégedettek a mezőgazdasági szakemberek a termés minőségével: a gabona hektoliter súlya — ez a fontos minőségi mutató — országszerte 80—81, ami a sokévi átlagnál lényegesen jobb eredménynek számít. A sikértartalom is nagyobb, mint az elmúlt években bármikor. ; I ; A felvásárló vállalatok 5j augusztus 5-ig /250 ezer I vagon gabonát vettek át, ?! a*n£g tavaly összesen 247 ezer vagont vásároltak. Takarmánygabonából 17 ezer vagon nyit vettek át. 1 Az idei terméseredmény azt jelenti, hogy a hazai mezőgazdaság tíz év alatt megkétszerezte a gabona terméshozamokat Az idei jó termést részben annak tulajdonítják. hogy a Bezosztáia I. búza mellett nemrégen termesztésbe fogott még nagyobb hozamú szovjet búzák beváltak a gyakorlatban. Javult a műtrágyaellátás, és a gabonatermő terület 75 százalékán korszerű vegyszerekkel irtották ki a gyomokat. A kombájnokat messzemenően kihasználták a gazdaságok: 3 ezer aratócséplőgépet adtak kölcsön egymásnak. A legújabb típusú kombájnok száma növekedett, ezek a gépek idén 500 ezer hektárról takarították be a termést A miniszter első helyettese hangsúlyozta: további lehetőségek vannak a gabona- termesztésben: ezt bizonyítja, hogy országszerte különbségek mutatkoznak a termésátlagokban, — hektáronként 25—55 mázsa között váltakozik a termés — sőt helyenként még annál is nagyobb — ami azt jelenti, hogy lehet javítani az eredményeken. Elégedettek a mezőgazdászok az őszi betakarításé növények érésével is. v A kukorica érése egy héttel előbbre van, mint tavaly ilyenkor. Az Alföldön már általános a silókukorica betakarítása, a Dunántúlon pedig a jövő héten indul ez a munka. A gazdaságok megkezdték a betakarítást követő talajelő- készíntő munkákat. — Erre most van lehetőség, és ki lehet használni a gépeket az őszi betakarítás újabb munkacsúcsáig. Szomjazó földek Ismét beköszöntött a kánikula, az utóbbi tíz nap alatt nem volt számottevő csapadék a megyében. A hőséget alaposan megsínyli — az egyébként jó termést ígérő — növényzet. Azt , hihetnénk, hogy az öntözési Iehetőségelf- kel rendelkező gazdaságok szivattyúi, öntöző gépei teljes kapacitással, éjjel-nappal dolgoznak. Sajnos, nem így van. Elgondolkoztatóak a Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igazgatóság legutóbbi, az öntözés helyzetéről szóló adatai. Az állami és közös gazdaságok az idén 70 419 hektár öntözésére kötöttek szerződést, augusztus elsejéig azonban csak 55 731 hektárnyi földet öntöztek. A leszerződött és az öntözött terület is jóval kevesebb a tavalyinál. Pedig az akkori is jelentősen elmaradt a lehetőségekhez, szükséglethez viszonyítva. Az idén még inkább. A megyében ugyanis 75 ezer hektárnyi terület öntözésére van lehetőség. A gazdaságok vezetői, szakemberei tehát a szerződéskötés időszakában is óvatosak voltak. Az öntözőművek most csak 80 százalékban vannak kihasználva. A vizüg-i igazgatóság adataiból kitűnik, hogy a karcagi és a mezőtúri vízgazdálkodási társulathoz tartozó gazdaságok 1924. illetve 2389 hektárral kevesebb területre juttatták el a mesterséges csapadékot, mint amennyire leszerződtek. A tiszasasi Rákóczi Tsz 500 hektárt tudna öntözni, azonban csak 20Ó hektárra adott vizet. A ti- szainokai Szabadság Tsz-ben sem élnek a lehetőségekkel. Sajnos, tovább lehetne sorolni a rossz példákat. Az öntözővíz jótékony hatása közismert, a növények bőven meghálálják a többletköltségeket. Sokan mégis ennek ellenkezőjére hivatkoznak. Szerintük nem térül meg az öntözés költsége a többlet termésből. A eibak- házi Vörös Csillag Tsz közismerten a legjobban gazdálkodó szövetkezetek közé tartozik a megyében, öntözési lehetőségei rosszabbak, mint másutt, mert az átlagosnál magasabb költséggel jut vízhez: mégis teljes kapacitással öntöz. Ügy látszik, a Qi- bakháziaknak megéri. Mások munkaerő hányra hivatkoznak, pedig kellő szervezettséggel, átcsoportosítással az öntözéshez is juttathatnának munkaerőt. Augusztus első fele az az időszak, amikor még érdeme^ a kukoricát, cukorrépát és a takarmánynövényeket öntözni. A mesterséges csapadék még kellően hasznosulhat. Ezért a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya, a VÍZIG, a vízszolgáltató vállalat és vízgazdálkodási társulat szakemberei felkeresik azokat a gazdaságokat, melyek a vízjogi engedélyeiket 80—90 százalék alatt használják ki. Igyekeznek meggyőzni őket álláspontjuk helytelenségéről. Sok gazdaság nem fordít elég gondot az öntözésre: noha az ésszerű gazdálkodás azt követelné, ne nézzék ölbe tett kézzel, hogy szomjaznak a földek. < ► M. L. Aczél György a párt Központi Bizottságának titkára Szolnokon Megnövekedtek feladataink az ideológiai munkában (Folytatás az 1. oldalról.) ta: „Ez egy mintaüzem, melynek nemzetközi versenypályán a helye.’’ A Tiszamenti Vegyiművekben tett látogatás után Aczél György és kísérete megtekintette a Szolnoki Galériát, ahol Barta László, a városi tanács elnöke és Kaposvári Gyula muzeum- igazgató fogadta őket. Zá- dor István kiállításának megtekintése mellett Aczél György zsúfolt programja ellenére szakított időt arra is, hogy a Damjanich múzeum tulajdonában lévő értékes festmények közül néhány híres alkotást megnézzen. A Galériából a művésztelepre vezetett Aczél György útja. A közös műteremben a művészek fogadták őt. Nevükben Szabó László szobrászművész köszöntötte a vendégeket. Beszélt arról, hogy a párt politikája szellemében az emberközpontú, szocialista művészet felvirágoztatása a céljuk. A művészekkel való találkozáson sok mindenről szó volt. így például arról, hogy nemcsak állandó lakással egybeépített műtermeket kellene fenntartani, hanem olyanokat is, melyekbe csak bizonyos időszakokra hívnának meg művészeket. Ez jó hatással lenne mind a művésztelepi kollektívára, mind az ide érkezőkre. Erre nézA Központi Bizottság titkára Simón Ferenc szobrászművész műveivel ismerkedik ve már vannak jó tapasztalatok, hiszen a század első felében a képzőművészek színe-java megfordult Szolnokon. Felvetődött az is, hogy a Galériát jobban ki kellene használni, esetenként otthont adhatna országos érdeklődésre számottartó kiállításoknak. Nem törvényszerű ugyanis, hogy a kulturális élet eseményeinek zöme a fővárosba koncentrálódjon. A Központi Bizottság titkára a beszélgetés után felkereste Chiovini F erenc, Szabó László, Simon Ferenc, Bokros László, Fazekas Magda és Meggyes László műtermét. A látottak alapPillanatkép a Szolnoki Galériában tett látogatásról ján — arra utalva, hogy a absztraktnak — tréfálkozva nyugati művészeti berkek- jegyezte meg: „Szolnok Fá- ben hátat fordítottak az rúzzsal szinkronban van.” Aktívaülés a megyeszékhelyen A zsúfolt program betetőzéseként Aczél György tegnap délután előadást tartott a megyei pártbizottság székházában rendezett aktívaülésen. Több száz hallgató előtt ideológiai és művelődéspolitikai kérdésekre adott választ. Többek között beszélt arról, hogy megnövekedtek feladataink az ideológiai munkában, melyet a nemzetközi osztályharc bonyolult feltételei között folytatunk. A békés egymás mellett élés politikáját a burzsoázia nem jószántából fogadta el. A szocializmus, és elsősorban a Szovjetunió fejlődése kényszerítette a realitások felismerésére a burzsoáziát. Nagy jelentőségű Európai népei számára, hogy a II. világháború óta békében élhetnek, és a földrész történetében, mióta írott történelme van. ez a leghosz- szabb békés időszak. A nemzetközi osztályharchoz tartozó és legfőbb eredmény a vietnami béke, amely egyben az Egyesült Államok történetében az első háborús . vereség. A tizenhét milliós hős vietnami nép győzelme is a reálpolitika elfogadtatását segítette elő. Az USÁ-ban is folyik a harc a reálpolitikát és az irreálpolitikát képviselő erők között. Majd arról szólt Aczél elvtárs, hogy a békés egymás mellett élés viszonyai közt milyen erőt jelent a proletár internacionalizmus és milyen hátrányt, ha a szocializmus építése közben felmerülő problémákra nem a marxizmus—leninizmus alapján keresik a megoldást. A szocialista építés nemzeti keretek között folyik, sorsa Aczél elvtárs előadás közben azonban elválaszthatatlan a szocializmus erőinek nemzetközi összefogásától és össze- fofrottságátóL Ezután a közoktatásról beszélt Aczél elvtárs. Többek között megemlítette: a tanárképzésnél azokat kellene előnyben részesíteni, akik az állammal szemben kötelezettséget vállalnak, hogy ott töltenek be nevelői állást, ahol szükség van rájuk. Utóvégre több megyében nincs sem egyetem, sem tanárképző főiskola, pedagógus viszont jócskán hiányzik. Szólt arról is, hogy felül kellene vizsgálni a gyakorló- iskolák hálózatát. Azok ugyanis sem a tanulókat, sem a szemléltető és kísérleti eszközöket tekintve nem tükrözik a tényleges iskolai helyzetet, nem a hétköznapi valóságnak megfelelő körülmények között képezik a leendő pedagógusokat. A jobb képességű, jobb magaviseletű tanulókat általában odairányítják, s ezeket az intézményeket az átlagosnál sokkal jobban felszerelik. Ezáltal a gyakorlóiskolák és a való élet között nagy a különbség. Mindenkinek szüksége van a kikapcsolódásra — mondotta Aczél György a továbbiakban —, ezért rendkívül megnő a közművelődés szerepe. Nálunk már mindenkinek van megfelelő ruhája, nincsen, élelmezési gondja. Tömegméretekben viszont megoldatlan ’ kérdés: hogyan éljünk értelmesen a megnövekedett szabad időnkkel. Társadalmunk’ fejlődése elérkezett oda, amikor erőteljesen lép fel az új, szocialista életforma igénye. Mi elutasítjuk — hangoztatta az előadó — a „fogyasztói” társadalmat. mi azért dolgozunk. hogy ne csak fogyasz- szunk, hanem értelmesen, teljes embert életet élhessünk, az egész társadalom és a magunk javára,’ Azt kellene minél szélesebb körben elérni, hogy a fogyasztási javak az értelmes élet eszközei legyenek, s ne váljanak életcéllá. Nem az jelenti egy-egy ember értékét, hogy milyen anyagi javakkal rendelkezik, van-e autója, víkendháza, vagy nincs, hanem az: mit tesz a közösség boldogulásáért. Szocialista távlatokat, és értelmes, konkrét közeli célokat kell ezért az emberek élé tűzni. Befejezésül arról beszélt a Központi Bizottság titkára, hogy a tömegeket be kell vonni a művészet vonzáskörébe. Hangsúlyozta, hogy a művészet a szocialista társadalom számára nem áru. Nem az a lényeg például, hogy mennyit fizet rá az állam egy-egy színházjegyre, hanem az, hogy minél többen járjanak színházba, azaz minél többen művelődjenek. Akkor ugyanis, ha a nép egésze jártas a művészetekben, könnyebben fejlődik maga a művészet is. Miután Aczél elvtárs megadta a hozzá írásban eljuttatott kérdésekre a választ, dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára zárszavával befejeződött az aktívaülés. Aczél György az esti órákban visszautazott Budapestre^
