Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-30 / 202. szám
1973. augusztus 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A sugárvédelem helyzete és fejlődése hazánkban A veszély forrása mconőlt — Ellenőrzés havonta Korunkban egyre terjednek a különféle sugárforrások, atomreaktorok épülnek, rádióaktív izotópokat használnak fe! az ipar, a mezőgazdaság és az egészségügy területén, és egyre több ember találkozik a röntgensugárzással. E sugárzások az élő szervezetekre különböző biológiai hatást fejtenek ki. A sugárzások biológiai hatását évtizedek Őta tanulmányozzák. A legfontosabb megállapítása: a radioaktív sugárzásnak az emberi szervezetre kizárólag roncsoló hatása van. Ezt használja fel az orvostudomány akkor is, amikor az egészséges testszövetnél lényegesen sugárérzékenyebb daganatos sejteket radioaktív besugárzással pusztítja el. A fentiek alapján nyilvánvaló. hogy a biológiai károsodás elkerülése végett rendkívül fontos feladat a sugárveszélyes anyagokkal dolgozó emberek védelme. A sugárvédelem szükségessége egyidős az első sugárzást kibocsátó izotóp kezdeti alkalmazásával. A magyar tudósok már a kezdetkezdetén eredményes tevékenységet fejtettek ki e területen. Elsőként Hőgyes Endre vetette fel a röntgensugárzás káros biológiai hatását, az Orvosi Hetilapban 1896-ban megjelent cikkében. Napjainkban is jelentős tudományos munkát végeznek tudósaink. Közöttük Bozóky László, az Országos Onkológiai Intézet sugárfizikai osztályának vezetője. Évtizedes, eredményes munkásságának elismeréseként májusban a .Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Bozóky professzor a diploma megszerzése után kezdett foglalkozni az ionizáló sugárzásokkal. Az Eötvös Lóránd Rádium Intézet megalakulása után külföldi tanulmányútra küldte a professzort. Nevéhez fűződik a sugárvédelmi ólompajzs alkalmazása. Ezeket a védőpajzsokat a rádiumos nőgyógyászati kezelések alkalmával használják : védelmet nyújtanak orvos és asszisztens számára. A sugárvédelem fő célja kettős. Az egyik az emberi szervezet védelme a kívülről jövő besugárzások ellen, a másik: a radioaktív anyagok emberi szervezetbe jutásának megakadályozása. A se emberi szervezet védelme A sugárkárosodás elleni tudatos védekezés szükségességét nemzetközi fórumon először 1925-ben mondták ki. 1928-ban megalakult a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság, amelynek magyar tagja is van. Ezen időszakban a veszély forrását a röntgen- sugárzás, a természetes radioaktív izotópok (radium, kobalt, uranium) gyógyászati és ipari felhasználása jelentette. 1942 után az első atomreaktor üzembehelyezésével, valamint az atomfegyver bevetésével a veszély forrása megnőtt, s így — hivatásánál fogva — több ember került kapcsolatba sugárforrásokkal. A légköri atomfegyver-kísérletek a népek egészét érintették. A veszély nagyságának mennyiségi növekedése mellett, a minősége is megváltozott. Az atomenergia békés fel- használása azonban olyan lehetőségeket nyújt az emberiségnek, melyek szebbé, gazdagabbá, kényelmesebbé tehetik életünket. A felhasználási terület napról-napra nő; így az orvostudományban. az iparban, a mezőgazdaságban, stb. Hazánkban, Pakson hamarosan felépül az első atomreaktor, amely energiát termel, és az eddig importált izotópokat állítja elő. Magyarországon 1954-ig hivatásszerűen senki sem foglalkozott sugárvédelemmel, jelenleg pedig 250 sugárvédelmi szakember működik. Az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat keretében megalakult a sugárvédelmi szakcsoport. Fő célkitűzése a sugárvédelemmel foglalkozó szakemberek tömörítése, az ionizáló sugárzás és az atomenergia veszélytelen s békés felhasználásának elősegítése. A hazai sugárvédelem második korszakára a szervezettség, a konkrét, tudományosan megalapozott munka jellemző. A sugárvédelem mellett a kutatási munka nagyobbik része a fizikai problémák megoldására irányul, a terápiás kezelés alkalmazásánál. A rutinmunkában használatos eszközök — a röntgen, a kobalt ágyú — sugárveszélyesek. Az ezekkel dolgozókon meghatározott időnként Borotva — minden a ka ómra A férfiak nagy többsége évszázadok, sőt évezredek óta reménytelen harcot vív a naponta kiserkedő szakállal. Századunk embere nem nyugodott bele, hogy csak helyhez kötötten végezheti el a szőrtelenítés műveletét. Mindenekelőtt a szappanhabot kellett valahogy kiküszöbölnie a borotválkozás „technológiai folyamatából”, ami sikerült is a forgó- vagy lengőkéssel működő, hálózati árammal táplált un. száraz borotvák konstruálásával. Innen már csak egy lépés volt a hasonló rendszerű, de elemmel működő elektromos borotvák elkészítése és használatba vétele. Azok számára, akik még az elem kimerülésének „kockázatát” sem vállalják, — szovjet mérnökök felhúzható rugóval üzemeltethető, kör- késes borotvát terveztek: a „Szputnyik—3”-at. A rugó mintegy 7—8 percig forgatja egyenletes sebességgel a szőrszálakat elmetsző, a perforált lemez mögötti háromélű körkést. orvosi vizsgálatokat végeznek. Minden orvosnak, asz- szisztensnek van egy ún. filmdozimétere, amelyet havonta ellenőriznek. Ez a kis mérőműszer megmutatja, ért-e valakit sugárzás, s ha igen, milyen mértékben. Hazai vonatkozásban eddig még nem fordult elő számottevő baleset. Rátfiósktív hal adékok temetője A sugárvédelemben újabb megoldandó probléma állt elő. Szükséges fejleszteni a radioaktív hulladékok (kísérleti állatok tetemei), fel- dolgozási módszereit és a végső elhelyezés, a temetés módját. A rövid felezési idejű anyagok, sugárzásuk megszűntével nem szorulnak temetésre. A hosszú felezési idejű sugárzó anyagok 22 és 500 év között bomlanak el. Ezeket mesterségesen nem lehet megszüntetni. A tárolást tehát úgy kell megoldani, hogy ne veszélyeztessék az organikus szervezeteket. Ezért különleges tartályokat helyeznek el olyan területen, ahol a talajvíz 20 méter mélyen van. Ilyen módon, ha tartályrepedés történne, a talajvíz akkor sem érné el az eltemetett, még sugárzó anyagokat, amelyek feldúsítva, közvetve fertőznék a környezetet. Eddig csak Solymáron volt izotóptemető, most Püs- nökszilárdiban készítik az újat. Ez egyelőre elegendőnek bizonyul. Ha azonban felépül a paksi atomerőmű, további temetőhelyekről kell gondoskodni. Az Egészségügyi Minisztérium ellenőrzési hálózatot hozott létre, amely szigorú óvórendszabályok és szabványok alapjain tevékenykedik. Az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet kísérleteket folytat a sugárhatás gyógyszeres befolyásolására, (ez azonban sajnos még utópiaszám- ba megy); az Országos Onkológiai Intézet a gazdája az egész ország területén a sugárvédelmi eszközöknek: berendezéseknek, és a KÖJÁL végzi a sugárveszélyes munkahelyeken a méréseket. Budai Mária Kétszáz kilométeres sebességgel A vasúti személyszállítás csak akkor állhatja a versenyt a közúti és légi közlekedéssel, ha jelentősen fokozza a menetsebességet. Két-három évtizeddel ezelőtt még az óránkénti 100 kilométeres > sebesség elérése volt a cél, ma viszont a 200 km/óra vagy azt meghaladó sebesség a korszerű szerelvényekkel szemben támasztott követelmény. Rigai mérnökök tervei alapján elkészült a képen látható villamos motorkocsi, amely 14 vagont vontatva, körülbelül ezer utast juttathat céljához 200 km/óra sebességgel. A szerelvény irányítása a lehető legnagyobb mértékben automatizált. A vonatvezető állandó tájékoztatást kap az előtte haladó vonat mindenkori sebességéről és hollétéről, s a vezérlőpulton kigyulladó számok jelzik a számára megengedett sebességet a pálya adott szakaszain. A kocsik ülései kényelmes karosszékek, az utastér pedig légkondicionált. Különös gonddal oldották meg a vagonok hang- szigetelését és rugózását is. A sebesség fokozásához azonban nem elegendő csupán egyre nagyobb teljesítményű mozdonyokat építeni, a vasúti pálya állapota, minősége is döntő fontosságú. Az óránként 400—500 kilométeres sebességet már nem is lehet sínen gördülő, hagyományos konstrukciókkal elérni, hanem csak a lebegtetett, lineáris motorokkal mozgatott megoldásokkal. f íj műszer a lev cm szennyezettségének mérésére Űj műszert szerkesztettek a levegő szennyezettségének mérésére a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet szakemberei. Az új konstrukció a munkahelyeken elhelyezve azonnal jelzi a levegő kén, illetve szer- versanyagtartalmát, s kimutatja azt is, hogy a szennyezettség szintje mennyiben tér el a megengedettől. A műszer mintapéldánya jól vizsgázott a Chinoinnál és az egyik szovjet vegyipari üzemnél. A sikeres próba után az új műszer gyártására is vállalkozott a Chi- noin, s a tervek szerint az idén már 20-at ad át a vegyipari üzemeknek. Műhold figyeli a gabonát Földfotó munkabizottság alakult Hogyan lehetne Magyar- országon hasznosítani a föld körül keringő mesterséges holdak adatait? — ennek tanulmányozására bizottság alakult a MTESZ-ben. Tagjai többek között a mező- gazdaság, a meteorológia és a növénybiológia körében tárják majd fel, hogy a hazai adottságoknak megfelelően a kutatás és a gyakorlat szolgálatába állíthatók-e az űrből érkező információk. Jelenleg több mint 3 ezer mesterséges égitest „figyeli” földünket, nagyrészük rendszeresen küld adatokat. A föld-felszint fotózzál? a műbolygók, az országunkról készülőket különösen mező- gazdaságunk hasznosíthatja majd. A fotók színárnyalatából növénybiológusok közreműködésével megállapíthatók, például a gabonatermés kilátásai. Az Alpok hó- takaróját rögzítő felvételekből pedig jó előre kikövetkeztethető. mikor tetőzik folyóinkon az árhullám. A meterológiai előrejelzésnél már fel is használnak műbolygóról felvett adatokat; a Központi Légkörfizikai Kutató Intézet különleges műszere „veszi” az információkat. A MTESZ asztronautikai szakosztályában alakult úgynevezett földfotó munkabizottság hamarosan híradás- technikai szakemberekkel is kiegészül. Ugyanis készülnek már a hazai földi űrtávközlési állomás tervei, amely felépülte után a szovjet moinija hírközlő mesterséges égtesttel áll majd kapcsolatban. Az állomás és a keringő műbolygó lehetőséget teremt, hogy távoli városok — mint például Havanna vagy Vlagyivosztok — tv- adását egyenes közvetítésben lehessen venni. Előreláthatólag 1976-ban készül el az állomás. A magyar földfotó munkabizottság tagjai figyelemmel kísérik a külföldi kutatási eredményeket, koordinálják a hazai tudományos munkát, s megvitatják egyebek közt azt is, hogy a műbolygókról készült felvételeket melyik külföldi vevőállomásról célszerű megrendelni. Vissza varrt kezek . . . A lengyelországi Trzeb- nika kórházában működik az ország egyetlen — s világ- viszonylatban is ritkaság- számba menő — Kézvissza- ültetésí és Vér edény sérülések Gyógyító Központja. Nemrégiben a központ sebészeinek, specialistáinak csoportja dr. Ryszard Ko- cieba irányításával elvégezte a sorrendben nyolcadik sikeres kézvisszavarrási műtétet. A páciens, akinek kézfejét munkahelyén levágta a körfűrész, jól érzi magát. Az operált kéz „él”: érzékel, tapint. A trzebnicai kórházban eddig hasonlóan bonyolult műtétet végeztek hat férfin, egy nőn és egy 8 éves fiún. A három első beteg már visszatért eredeti szakmájához. — a befejezett rehabilitáció után megmentett kezük éppen úgy érzékeL és mozog, mint a baleset előtt. A trzebnicai Kézvisszaül- tetési Központ huszonnégy órás, állandó ügyeletet tart, s Lengyelország minden részéből fogadja a betegeket. Az ország minden kórháza részletes utasítást kapott, mi a teendő akkor, ha a levágott kezű beteg állapota lehetővé teszi a gyors szállítást és a visszaültetési műtét elvégzését. Megfelelő gyakorlattal rendelkező ívhegesztőket veszünk feL Fizetés megegyezés szerint) 44 órás munkahét Jelentkezni letíets Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalat központi gyártó üzeme Szolnok; Hunyadi J. n. 4. Értesítjük kedves ügyfeleinket, hogy rövid \ X határidővel minden típusú öninditó, ♦ dinamó javítását ♦ ♦ garanciával vállaljuk. Több típus azonnali cseréje lehetséges! Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalata. :-♦ Szolnok, Hunyadi u. 4. i
