Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-03 / 180. szám
1973. augusztus 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ajándék Szolnoknak Filmjegyzet 4z utolsó tnozielőadis Ne tessék megijedni, a cím félrevezető. Ma, holnap, holnapután és még remélhetőleg jó darabig lesz mozielőadás. Erre a bizonyos utolsóm Amerikában, egy picinyke texasi városkában került sor. Az ok mindenesetre figyelmeztető: elfogytak a nézők... . Mindez persze mert lényegtelen. Ami fontos: eddig, az utolsó filmelőadásig egy nyáron át nagyon sok minden történik. Kicsit talán túlságosan is sok... Hosszú, forró, amerikai nyár. A televízió „jóvoltából” bőven volt ebben részünk. Szerencsére ez most valami egészen más. A film 1951-ben, a koreai háború idején játszódik. Színhelye, mint említettük Texas, a cowboy, a Wildwest és a western filmek hazáia. „Az utolsó mozielőadás” hősei azonban nem „pionírok”, nem tüzelnek csípőből, nem vetnek lasszót és nem törnek be szilaj lovakat sem. Bátorságot és határozottságot tekintve a „dicső” ősöknek legfeljebb korcs utódai ők. Mégis ez a bátortalanság, ez a határozatlanság teszi rokonszenvessé a film két főszereplőjét, Sonnyt és Dua- net, r'dk egy affértól eltekintve tulajdonképpen jó barátok. Osztálytársak, a helyi középiskola végzős növendékei, s nemcsak egy életkorváltás, de egy életformaváltozás küszöbén is állnak. Sonny egy váratlan örökség révén játékterem-tulajdonos lesz, majd a csőd után olajmunkás. míg Duane elkerül a városból, idegenben vállal munkát, de igazán mc’sze akkor kerül, amikor a behívóparancs Koreába szólítja. Sorsuk mégis közös, életútjuk egyformán kilátástalan. Peter Bogdanovich filmjét híre már megelőzte. Az Amerikai Egyesült Államokban Az utolsó mozielőadásnak rendkívüli művészi jelentőséget tulajdonítottak. A film két szereplője, Ben Johnson és Cloris Leachman Oscar-díjat kapott. Az első Sam, az Oroszlán, míg a második a futballtréner „szexuálisan és intellektuálisan is kiéhezett” feleségének kitűnő megformálásáért. Ugyancsak kivívta a kritika elismerését a két főszereplő, Timothy Bottoms és Jeff Bridges, valamint amatőr partnemőjük Cybill Shepherd. Nos ezúttal mi sem csalódunk. Az utolsó mozdelő- adás valóban jó film. Legfőbb erénye a szinte kíméletlen őszinteség, pont az a tulajdonság, mely az amerikai filmek túlnyomó többségéből hiányzik. S ha valamit mégis a filmalkotás „számlájára” kell írnunk, az a helyenként fel-felbukkanó érzelgősség. —sz —ő Népszerű a kemping Makón, az új városközpont déli részén öt új, úgynevezett csipkés háztömb kapcsolódik egymáshoz. Az érdekes formájú lakóházak földszintjén összesen kétezer négyzet- méter alapterületű üzletsor kapott helyet. A mesve ifjúsági klubjainak képviseletében Megteltek az ország kempingjei; a több mint hatvan táborban összesen 40 ezren ütöttek tanyát, a Magyar Kemping és Karavánklubhoz érkezett becslések szerint. A hazai táborozókon kívül Európa csaknem valamennyi országából érkeznek a sátorozás kedvelői, — többségük autóval. Jelenleg brazil, kanadai és francia turisták is laknak a táborokban, de legtöbbjük csehszlovák és lengyel. Ritka vendégek a ghanaiak, akik európai kőrútjukon a magyar kempingekben is megpihennek. A kempingezés növekvő hazai kedveltségét jelzi, hogy idén már több mint Égett a tanya. Füst csapódott a maréknyi ablakon, gomolygott a nádtető alól, lobot vetett a 30 ezer tagot számlál a magyar kemping klub. A táborok közül a Balaton-partia- kon kívül a harkányi, a haj- dúszoboszlói és a cserkesző- lői a legkedveltebb. Nemrég Aggteleken adtak át a közönségnek új, korszerű tábort, s most épül egy kemping Zalakaros mellett is. A társadalmi szervezet kedvezményes elhelyezést biztosít, tagjainak a táborokban, s a külföldi kempingszervezetekkel együttműködve más ország kempingjeiben is. A klubtagok 500 fős csoportja most készülődik, hogy részt vegyen a nemzetközi kemping szervezet által meghirdetett török- országi világtalálkozón. törpe épület, vad pattogással ropogott a nád. A barna ajtó ijedten lángolt. Fekete pernye hullott, a silány kis Szigetvár címere Szigetvár város Tanácsa címert alapított. A történelmi múltú ^dunántúli városkának ugyanis eddig nem volt címere, ünnepi alkalmakra a várbaráti kör emblémáját használták. A tanács\ megbízásából most Sinka Mátyás grafikusművész megtervezte a címert Szigetvár hősi múltjának figyelembevételével. A pajzson kék és fehér alapon — ezek a város színei — harcoló arany oroszlánok állnak egymással szemben, amelyek a XVI. század két legnagyobb hadvezérének, Zrínyi Miklósnak és Szulej- mán szultánnak a küzdelmét jelképezik. Az alsó mezőben a híres végvár képe látható a falai alatt kanyargó Almás folyócskával. Szocialista társadalmi rendszerünket a címer vörös csillaga fejezi ki. A címer nagyméretű képét a hagyományos Zrínyi-emlékünnepség alkalmából — szeptember 9-én — sorrakerülő tanácsülés keretében avatják fel. melléképületek sapkának használták. Annyira kicsi tanya volt, elszíneződött szürke falával, Kalocsán rendezik meg augusztus 4- és 5-én a klubvezetők országos tanácskozását. A Szolnok megyei klubok vezetőit nyolctagú küldöttség képviseli, amely Kecsmarik Lászlónak, a KISZ megyei bizottsága kul- túrfelelősének vezetésével vesz részt a tanácskozáson. A Szolnok megyei klubvezetők nem csupán jelen leszA Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Fotóművészek Szövetsége az emberi környezet védelmében síkraszállt az éllen a kevéssé ismert környezet- rombolás ellen, amelyet az épületek és a természet kapcsolatának diszharmonikus jelenségei okoznak. A városképet megbontó, hivalkodó épületek, az építészeti környezetet, és a tájat semmibevevő létesítmények, vagy primitív alkotások hatása nem mérhető, mint a fizikai-kémiai szennyeződések, mert közvetett úton, pszichikailag befolyásolja az ember közérzetét, mégis szoros kapcsolatban áll a mérhető szennyeződésekkel, földes szoba kemencével, kéttenyérnyi ablakával, hogy percek alatt ellángolt. Kétségbeesett sírás, sikoltozás, jajveszékelés hallatszott a pusztulás zajában, amit fokozatosan elnyomott a bömbölő tűz, a sűrűsödő fuldok- lás. Alig röpült fel a vörös kakas, megszűnt a gyermeksírás, kiszenvedett az énü- let, kormos, feketére égett csupasz falak meredeztek. Alacsony asszony futott a kanális túlparjáról, Hátáról a nádcivomót leszórta, ernyedt kezéből kihullott a sarló, átgázolt a mellig érő jeges vízben. Eszelősen bámult a piros tanyára, aminek füstjét, mocskát, rettenetes nyögéseit arra vitte a hajnali szél. Némán futott az asszony, ömlött a könnye. Szemét nem tudta levenni a tanyáról, megbotlott, tovább vitte a lendület, idétlenül kacsázott és hasra vágódott. Erőteljesen zihált, kendőjét elhagyta útközben, csapzott haja a havas földet érte. Felugrott, futott a boldogtalan. Életéért futcitt. Kíméletlen lassúsággal fogyott a távolság és elviselhetetlen iramban növekedett a reménytelenség. Érthetetlen mondatnék az eseményen, hanem aktívan be is kapcsolódnak a vitába. A küldöttség mellett a megye két aranykoszorús ifjúsági klubjának, a szolnoki Miniklubnak és a rákóczifalvi Rákóczi Tsz ifjúsági klubjának húsz-húsz tagja is elutazik Kalocsára. A negyven fiatal jutalomból vehet részt a tanácskozáson, illetve a kiegészítő rendezvényeken. mert azok hatását fokozza. Az építészeti környezet pozitív és negatív hatásainak, példáinak felderítésére - és bemutatására írt ki most építészeti fényképpályázatot a szövetség. A pályázóknak a helyes építészeti-környezetvédelmi szemlélet kialakítását segítő — pozitív vagy negatív példaként bemutatható — tájképet, faluvagy városképet, utcaképet kell készíteniük. Pályaműveiket legkésőbb november 23-ig kell elküldeni a Magyar Építőművészek Szövetségének. A legjobb képek díjazására összesen 30 000 forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság ez év decemberében hirdeti ,ki a pályázat eredményét. foszlányok kapaszkodtak a könnyű szélbe, de elfáradtak hamar, elvesztek a tágas határ magányában. Talán szabadulni se szerettek a kicsi, halott-fehérre búsult asszonytól, aki szüntelenül újra szülte őket és értelmét vesztve elhullaj tóttá. ...é... des... ki... esi... gye... re... ke... im... Aztán már nem maradt ereje csak a sírásra. Egyenese-' rontott az égett kenyér, emberi hús-szagú tanyába, szenesedő gyerekeit hozta karján, ölelte öntudatlanul. Halott gyerekeit. Az égett, kemény testeket lefektette az épület elé, visszafutott a harmadik szerencsétlenért. Csókolta, szeme záporával mosdatta őket. A legkisebb élt. Most ijesztően, a pusztulás dramaturgiájának megfelelően, sikoltoztak újra a gyerekek, nyöszörögtek, csak nagyon mélyről, önmagából hallotta mindezt az asz- szony, hiszen már csend honolt különben, gyászba öltözött a vidék. A halálhör- gésük felerősödött. elhamvadt gyufaszálak tobzódtak, s mint végső mozdulattal, földre engedte magát, körmeit belevágta a lucsokba, harapta, tépte kínjában a mocskos talajt. Februárban a szolnoki Városi Tanács ülésén elhangzott interpellációval indult el a telefonügy. Bodnár Lajos körzetének, a Szűcs-telep lakóinak kérését tolmácsolta, mikor arra kérte a tanácsot, segítsen, hogy telefont kapjon a Szűcs-telep. Nein azt kérte, hogy a 40 ezer forintos telefonfülke költségeit a tanács fedezze, hiszen a városnak éppen elég a kiadása. Bodnár Lajos elképzelése a következő volt: A legésszerűbb, legcélszerűbb az lenne, ha a telefont a 27-es számú élelmiszerbolt környékén szerelnék fel. Ezért arra kérte a városi tanács vb műszaki osztályát, hogy vegye fel a kapcsolatot azzal a négy vállalattal (Tejipari, Sütőipari, Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi és az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat) amelyek árut szállítanak az üzletbe, járuljanak hozzá a telefon költségeihez. A kérést a tanács támogatta. A vállalatok közül azonban egyedül az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat adott pozitív választ, és 10 ezer forintot. A tanácstagnak más megoldást kellett keresnie, és keresett is. Orbán Józsefhez, a város egyik országgyűlési képviselőjéhez fordult, aki kérésüket személyesen tolmácsolta a posta műszaki vezérigazgató-helyettesének. Nem kellett „üres kézzel”, mennie. Már magával vihette a TEMPO KSZ és a szolnoki munkásőrség szocialista munkavállalását. A vezérigazgató-helyettes személyében patronálóra találtak. A kérés így zöld úton juthatott tovább a Debreceni Postaigazgatósághoz, ahol vállalták, hogy — a TEMPO KSZ és a munkásőrség társadalmi munkájára igényt tartva — még az idén felszerelik a nyilvános telefont a Szűcs-telepen. Ez az a ajándékuk a 900 éves jubileumára készülő Szolnoknak. A telefonügy öt hónapja egy tanácstagi interpellációval kezdődött. A gyors eredmény — a debreceni igazgatóság nemes gesztusa —• bizonyítja, milyen sikerrel járhat, ha a tanácstag nemcsak tolmácsolja, és kéri ű választók egy-egy jogos igényének teljesítését, hanem maga is utána jár és keresi a megoldást. K. K. — Várjál, isten — verte öklével később a földet, hátára hemperedett és fenyegette az eget. — Cirkuszt csinálunk. Lerántotta a kaK'fir’f bugyolálta legkisebb gyerekét, eszelős pillantással végigmérte a halottakat és futott a távoli tanyába. A szomszéd Váradiné, amikor észrevette a lohadó tüzet, szaladni kezdett. Tanyájukhoz közel találkozott á gyászoló asszonnyal, aki már alig tudta értelmesen elnyöszörögni, mi történt. — Futok a sertéstelepre, ott van telefon —, kiáltotta Váradiné, és teljes erőből megindult. Novák Böske nem fordult vissza tűzbeveszett gyerekeihez, sietve erős zsineget keresett, az istállóban felkötötte magát. István-apánk lecsapta a telefont, kirohant az előszobába. tJ0vákné Potomai Zsuzsának ezeket mondta. — Azonnal hívja a mentőket, a dokit, meg akiket kell, leégett egy tanyánk a sertéstelep közelében, kis gyerekek voltak benne, a maga rokonsága, ha jól tudom. (Folytatjuk.!) Bemutatjuk Sz. Lukács Imrét Csak azoknak kell őt bemutatni, Sz. Lukács Imrét, akik lapunknak nem rendszeres olvasói. És neve csak azok számára nem cseng ismerősen, akik az utóbbi időben vették kezükbe a Szolnok megyei Néplapot. Hiszen a jelenleg a Dél- magyarország szerkesztőségében dolgozó író-újságíró pályájának egy meghatározott szakaszában — 1965-től 67-ig — lapunk munkatársa volt, mitöbb, első írói próbálkozásait is ez a megyei sajtóorgánum publikálta. Azóta, hogy eltávozott a szerkesztőségből, az utóbbi öt esztendőben is mindegyre csak küldte riportjait, tárcáit, írásait — üzeneteit, — mert bárhová is vitte útja, ez a táj mindigre is megmaradt szellemi otthonának. Ez a vidék, a miénk, még közelebbről a Nagykunság. Ide köti gyermekkorának yilága — Kunhegyesen született — s az itt szerzett élmények rakódtak le benne, a lélek legmélyebb rétegeibe. Ide húzza' szegények sorsához fűződő makacs szerelme. Az íróknak abból a fajtájából való4 akik az újságírás mindennapi penzumában szerzik meg a valóságlátás és a valóság megformálásának képességét. Lapokban, folyóiratokban megjelenő riportjai, épülő életművének szerves részei, építőkövek egy nagyobb épülethez, amelyet Sz. Lukács Imre szenvedélyesen építget, s amely, ha elkészül, prózai eposza lesz majd a sokáig elmaradott, félfeudális lelki terheket hordozó, de sorsfordító, történelmi változásokat megélő tájnak, a Nagykunság népének. Szegények krónikája, Elvesztett szegénység, Szép szegénység — íme a születendő épület három része. Egy-egy könyv mindhárom. Az első már két éve megjelent, a második éppen útban van, és a harmadik most formálódik Sz. Lukács Imre tolla alatt. Háromrészes krónikájában — bár a krónika historikus műfaj és száraz tényekre épül, — Sz. Lukács rendkívül érzékeny módon ábrázolja a magyar falu életének változásait, fordulóit, nem hallgatva el a történelmi váltással szükségszerűen együttjáró egyéni tragédiákat sem. Elöljáróban a’ír kötetből, az Elvesztett szegénységből vett részletek út- rabocsátásaként — úgy hiszem — talán ennyi elegendő is. V. M. 1. Az út kezdetén Építészeti fotopályázat
