Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-19 / 194. szám

XXIV. évf. 195/ sz. 1973. aug. 19., vasárnap. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Alkotmányunk nnnepen Irta: dr. Hegedűs Lajos / A Szovjetunió a második világhá­borúban kivívott győzelmei során felszabadította hazánkat. Megnyi­totta a magyar nép előtt a de­mokratikus, majd a szocialista fejlődés útját. 1945 után történelmünk új kor­szaka kezdődött. A felszabadulás óta el­ért eredményeinket rögzítette, és az el­következendő évek feladatait határozta meg új alkotmányunk, az 1949. évi XX. törvény. A Magyar Népköztársaság legmagasabb törvényhozó testületé, az országgyűlés 1972 tavaszán elfogadta és törvényerőre emelte az alkotmány módosítását, a Népköztár­saság alkotmányának egységes szövegét. Alkotmányunk a független és szuverén szocialista magyar állam sérthetetlen tör­vénye és egyben foglalata a szocializmus útját járó nép minden történelmi vív­mányának. Alkotmányunk múlt évi módosításakor a hazánk társadalmi rendjéről szóló fe­jezet nagy mértékben gazdagodott. És ez természetes is egy eseményekben gazdag negyedszázad után. „A Magyar Népköz- társaságban a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekben tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a tár­sadalom többi dolgozó rétegével gyako­rolja” — olvasható az alkotmányban. A hatalom gyakorlásának osztálytartalmát és osztálybázisát jelöli meg ez az új meg­fogalmazás. Világossá teszi, hogy a mun­kásosztály, mint a szocializmust építő tár­sadalom vezető osztálya a hatalom gya­korlásába széleskörűen bevonja osztály­szövetségeseit, a társadalom minden dol­gozó rétegét. A munkásosztály a szocialista Magyar- országért vívott nehéz küzdelemben vál­lalta a történelmi felelősséget, és egyben a főszerepet. Tudott és mert nagy táv­latokban gondolkodni, bátran cselekedni, áldozatosan helytállni, s ezzel kivívta a társadalom vezető osztályának rangját és a társadalom megbecsülését. A munkás- osztály hatalmát — mint az eltelt év­tizedek eddig is bizonyították — az egész nemzet felemelkedése, előrehaladása és boldogulása érdekében gyümölcsözteti. „A munkásosztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje” — mondja ki a módosított alkotmány. A Magyar Szocialista Munkáspárt politiká­jában jutnak kifejezésre a legkövetkeze­tesebben a munkásosztály érdekei és tö­rekvései, melyek egybeesnek egész né­pünk célkitűzéseivel. Pártunk, mint kor­mányzó párt következetes, jó politikájával kivívta az egész magyar nép elismerését és nagyrabecsülését. A dolgozók tevé­keny részvétele a Központi Bizottság múlt évi novemberi határozatainak végrehaj­tásában, az ez évi tanácsválasztások po­litikai aktivitása és eredményei ezt bizo­nyítják. Az alkotmányban foglatak mind telje­sebb érvényesülése alapvetően azon mú­lik, hogy mennyire sikerül a dolgozókat az eddiginél is fokozottabban bevonni a közügyek intézésébe. Az államélet, a de- mokratizijius fejlesztésének főtartalmát ez adja. A cél az, hogy fokozódjék a köz­ponti irányítás hatékonysága, s ezzel fcgy- időben növekedjék a helyi szervek ön­állósága. Nélkülözhetetlen feltétel mindehhez, hogy a lakosság az egész országban, így Szolnok megyében is minél aktívabban vegyen részt a közügyek intézésében. A vállalati, intézményi demokrácia szerves része az államélet fejlődésének, a szo­cialista demokrácia kiteljesedésének. Ez minden körülmények között a munkás- osztály, a párt vezető szerepének további erősödését vonja maga után, továbbfej­leszti, magasabb szintre emeli a dolgozó osztályok és rétegek együttműködését. A törvény lényeges új rendelkezése a tanácsok népképviseleti-önkormányzati jellegének megfogalmazása, amely első­sorban a tanácsok testületi tevékenysége útján valósul meg. A törvény hatályba lépése óta növekedett a testületek elha­tározó, meghatározó és ellenőrző szerepe. Ezt a választási törvény új szabályai, a képviseleti rendszer korszerűsítése nagy­mértékben elősegítette. Megállapíthatjuk, hogy a tanácsok meg­felelően képviselik a lakosság érdekeit, egyben gondoskodnak a központi, állami célkitűzések megvalósításáról. Az állam- polgári fegyelem növekedése elősegíti a tanácsi munka további kiteljesedését. A testületek jól éltek a megnövekedett ön­állósággal. A tanácsok tevékenységének lényeges feltétele, az önkormányzati jelleg, a taná­csi gazdálkodás és munka pénzügyi, gaz­dasági megalapozása. A tanácsok gazda­sági önállósága, jogosítványainak száma és jelentősége, a lakosság igényeinek ki­elégítéséhez szükséges eszközök, a szer­vezeti és működési hatáskörök növeked­tek. Az elmúlt két évben a tanácsok alap­vetően jól oldották meg gazdasági fel­adataikat is. Nagy többségük teljesítette fejlesztési tervét A lakosság ellátásának javítása érdekében szélesítették gazdasági koordinációs tevékenységüket, s hatéko­nyabban gazdálkodnak a rájuk bízott anyagi eszközökkel. A lakosság nagy része dolgozik, így a vállalatoknak is elsőrendű feladata a la­kosság ellátásának javítása, a dolgozók jó közérzetének alakítása, az ehhez szük­séges feltételek biztosítása. A vállalati fej­lesztési lehetőségek, támogatások szinte korlátlan területe a lakásépítés, az óvoda- és bölcsőde létesítésében, fenntartásában való résztvállalás, a kereskedelmi és szol­gáltatási hálózat fejlesztése, a környezet védelme és tisztántartása, a dolgozók egészségvédelme, kulturális színvonalának emelése, hogy csak néhány kiaknázatlan lehetőségre utaljak A szocializmus építésétől elválasztha­tatlan a gazdaságpolitikai célkitűzések sikeres teljesítése. Negyedik ötéves ter­vünk hátralevő időszakában minden erőt arra kell összpontosítanunk, hogy me­gyénkben is létrejöjjenek a hatékony ter­melés legfontosabb tényezői. Megfejelő számú, képzett és kellően begyakorolt munkaerő, a technikai fejlődést szolgáló termelőeszközök és azok eredményes al­kalmazása, a II. Tiszai Vízlépcső komplex hasznosításának megkezdése, a termelés­ben és szolgáltatásban, de a hivatali mun­kában is a racionális üzem- és munka- szervezés megvalósítása, a tervezés, az információ és az ügyvitel gépesítése, va­lamint az ipar és az élemliszergazdaság infrastruktúrális hátterének kialakítása. E célkitűzések megvalósításával a vál­lalati kollektívák nagy mértékben segítik és előmozdítják a tanácsi feladatok tel­jesítését. Augusztus 20-a* egyben az új kenyér ünnepe is. Az új kenyér kellő mennyi­ségben, minőségben és időben az aszta­lunkra került, mert megyénk mezőgazda- sági dolgozói már a múlt év őszén jól megalapozták az idei termést. Augusztus 1-én befejeződött a búza aratása. Vár­hatóan több mint 15 százalékkal növek­szik az ez évi felvásárlás, s jelentős átlag­termés-emelkedéssel számolunk. Az ara­tási munkák sikeres befejezéséért köszö­net megyénk termelőszövetkezeti és állami gazdasági dolgozóinak. Az elért szép ered­mény serkentse további erőfeszítésekre mezőgazdaságunk dolgozóit a gabonater­més további növelése érdekében. A hagyományoknak megfelelően sok helyen munkás—paraszt találkozót tarta­nak az alkotmány ünnepén. A gyárak munkában edződött dolgozói és a terme­lőszövetkezetek szorgalmas tagjai a mai napon büszkén emlékeznek a felszabadu­lásunk óta eltelt eseményekben gazdag, együtt végig küzdött évekre. K öszönet jár mindazoknak, kik al­kotmányunk céljainak elérésében közreműködtek és a maguk tég- lácskájukkal hozzájárultak az al­kotmány hatalmas „építményének” össze­állításához és részt kívánnak venni ered­ményes továbbépítésében. Alaptörvényünk és más jogszabályaink a jogok és kötelességek együttes gyakor­lásának feltételeit biztosítják. Alkotmá­nyunk bővíti és gazdagítja a jogokat, de egyben aláhúzza azok egységét az állam- polgári kötelességekkel. Ebből következik, hogy jogait csak az követelheti, aki be­csülettel teljesíti kötelességeit. Az alkot­mány és a többi jogszabályunk alapos megismerése és megismertetése fontos kötelességünk. De még további nevelő és felvilágosító munkára van és lesz szük­ségünk annak megértéséhez, hogv nálunk mindenki számára a békés, boldog jelen és jövő csakis becsületes munkával, olyan mértékben és olvan *módon érhető el, ahogy ki-ki hozzájárul a szocialista Ma­gyarország teljes felépítésének történelmi ügyéhez és sikeréhez. A nemzetközi viszonyok kedvezően alakultak Péter János mondott ünnepi beszédet a kaposvári nagygyűlésen Tegnap több mint tizenötezren gyűltek össze Kaposvá­ron, a Cseri parkban, hogy meghallgassák Péter János kül­ügyminisztert, az alkotmány ünnepi nagygyűlés szónokát. Ott volt a nagygyűlésen Kaposvár testvérkerületének, a főváros IX. kerületének küldöttsége, továbbá a szovjetunióbeli test­vérmegye Kalinyin terület Komszomol bizottságának dele­gációja is. 3f Péter János bevezetőben a nemzeti és a nemzetközi ügyek szoros összefüggései­ről szólva kijelentette: — nem szolgálhatja eredménye­sen nemzeti ügyét senki úgy, hogy figyelmen kívül hagyja a nemzetközi ügyeket, a nemzetközi helyzetet. Ugyan­akkor nem viheti előre a nemzetközi ügyeket sem az, aki elhanyagolja az egyes nemzetek és saját nemzete ügyét. Ugyanúgy összefügg­nek egymással a nemzeti és nemzetközi ügyek, mint aho­gyan a bel- és külpolitika összefügg. — 1972-ben módosított al­kotmányunk új paragrafusa úgy fejezi 3d a nemzeti és nemzetközi ügyek összefüg­gését a mai viszonyok kö­zött, hogy kimondja: „aMa­gyar Népköztársaság állama védi a dolgozó nép szabad­ságát és hatalmát, az or­szág függetlenségét, harcol az ember ember általi ki­zsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocia­lizmus teljes felépítésére. „Ugyanebben a szakaszban a belpolitikai feladatokhoz kapcsolódik a nemzetközi feladat: „a Magyar Népköz- társaság”, mint a szocialista világrendszer része, fejleszti és erősíti barátságát a szo­cialista országokkal, a béke és az emberi haladás érde­A feszültségek ■— A kedvező eredmények elérésében — hangsúlyozta Péter János — a Magyar Népköztársaság is részt vett Először is az európai vi­szonyok javításával. Szom­szédainkkal most olyan jó a viszony, amilyen a történe­lem során soha nem volt. A nemzetiségi kérdést úgy ké­kében együttműködésre tö­rekszik a világ valamennyi népével és országával”. Péter János részletesen elemezte a nemzetközi vi­szonyok javulásának ténye­zőit eseményeit s rámuta­tott: az enyhülés, a javuló légkör alapvetően azt jelen­ti, hogy a nemzetközi erővi­szonyok megváltoztak — a béke, a haladás, a társadal­mi fejlődés, a szocializmus javára és az Imperializmus, a kolonializmus, a kapitaliz­mus rovására. Túlzás veszé­lye nélkül mondható — je­lentette ki, — hogy a törté­nelem során a tartós béke szempontjából a nemzetközi helyzet soha olyan jó nem volt. mint most. Ennek alá­támasztására felidézte: — Megkezdődött az ag­ressziók felszámolása és a vitás kérdések rendezése — Vietnam. Indokína, a Közel- Kelet ügyében. Következetes tárgyalások folynak a fegy­verkezési verseny korlátozá­sára. Európában — ahol a szembenálló felek legfőbb katonai erői néznek egymás­sal farkasszemet és ahol a legközvetlenebb lehetne az új világháború veszélye — meg­indult a biztonsági rendszer előkészítése. Ma az a fő fel­adat, hogy megszilárdítsuk az eddigi eredményeket, és azo­kat megváltoztathatatlanok- ká tegyük. kiújulhatnak zeljük, hogy a nemzetiségek ne elválasztó, hanem össze­kötő tényezőik legyenek kö­zöttünk. Szólt a továbbiakban ar­ról, hogy szélesebb terüle­ten is küzdjünk a békés megoldásokért, s ennek pél­dájaként említette jelenlé­tünket a vietnami ellenőrző bizottságban. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a nem­zetközi viszonyok még ter­hesek további problémákkal, veszély-lehetőségekkel is. Utalt arra, hogy a feszült­ségek bármikor kiújulhat­nak. az atom- és termonuk­leáris fegyvereket az impe­rialista hatalmak még újabb zsarolásokra használhatják. Az atomfegyverkezési ver­senyt nem egy újabb állam fokozhatja, új államok vál­hatnak atomhatalommá. Vannak a hidegháborúnak hívei, akik a nemzetközi érintkezésnek a mostani új szakaszát is a feszültségek felújítására kívánják hasz­nálni. ( A katonai és haditechnikai egyensúly Elmondta Péter János, hogy a mai kedvező eredmé­nyek nemzedékek szívós munkájának és harcának kö­szönhetők. Az eredmények megszilárdításához és újabb eredmények eléréséhez to­vábbi szívós munkára és harcra van szükség. Ennek kapcsán kifejtette: — A nemzetközi politikai életben ma az a fő feladat, hogy a mostani kedvező je­lenségeket visszafordíthatat- lanokká tegyük. Vannak az utóbbi évek. évtizedek poli­tikai fejlődésében olyan eredmények, amelyek máris visszafordíthatatlanok. A volt gyarmattartó hatalmak soha többé nem tudják visz- szaállítani gyarmati uralmu­kat felszabadult egykori gyarmataikon. Az imperia­lista hatalmak soha többé nem tudják visszahódítani világuralmi helyzetüket. A szocialista világrend- szer végérvényesen és visz- szafordíthatatlanul — a tör­ténelem lényeges formáló tényezője. Valószínűleg az is végérvényes igazság, hogy amint soha nem volt, nem Is lesz még egy olyan hadi­(Folytatás a 3. oldalon.) H í K EK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK —TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Budapestre érkezett Pokriskin légimarsall Kiss Lajos vezérőrnagy­nak, a Magyar Honvédel­mi Szövetség főtitkárának meghívására néhány napos látogatást tesznek hazánk­ban a szövetség külföldi test­vérszervezeteinek vezetői. Tegnap délelőtt érkezett Budapestre küldöttség élén A. I. Pokriskin légimarsall, a Szovjetunió háromszoros hőse, a DOSZAAF Központi Bizottságának elnöke. Ifjúsági találkozó Szolnokon Három napra ifjúsági ta­lálkozó színhelye lesz Szol­nok. Augusztus 18—19. és 20-ra a KISZ városi bizott­sága százhúsz fiatalt hívott meg Budapest XIV. kerüle­téből. Szekszárdról és Salgó­tarjánból. Szolnok üzemeit, vállalatait, termelőszövetke­zeteit ötven fiatal képviselt A találkozón gazdag prog­ram várja a KISZ-eseket. Többek között lesz városné­zés. tapasztalatcsere az út­törőházban, üzemlátogatás, strandolás, sportolás és ki­rándulás. A fiatalok megné­zik a vízikarnevált is. Üj ABC-áruház Jászkiséren Tegnap délután adták át Jászkiséren az ÁFÉSZ új ABC áruházát, melyet két hónappal a határidő előtt fejezett be a kivitelező tar- namérai Építő és Szakipari Szövetkezet. A MÉSZÖV vá­lasztmánya a szövetkezetek közös fejlesztési alapjából 2,5 millió forinttal támogat­ta . a több mint 4,5 milliós beruházás megvalósítását Segített a tagság is, az áru­ház építéséhez befizetett cél­részjegy összege meghaladta a 300 ezer forintot. Az új egység 1 millió 600 ezer forintos árukészlettel várta a vásárlókat. Alkotmányunk —■ díszkiadásban „A Magyar Népköztársa­ság alkotmánya” — ez a cím és fölötte országunk címe­re aranyszínű nyomattal dí­szíti azt a reprezentatív al­bumot, amelyet augusztus 20-ra jelentetett meg a Köz- gazdasági és Jogi Könyvki­adó. Egy mondatban — Az alkotmány ünnepe alkalmából Budapesten, a MÉM Váci utcai bemutató termében tegnap megnyílt a Pest megyei közös gazdasá­gok negyedszázados fejlődé­sét bemutató kiállítás. — Tegnap adták át Szom­bathelyen az új Savaria filmszínházat, amelynek épí­tésére és berendezésére hu­szonötmillió forintot fordí­tottak. — Ä lenti Fém-; Fa- és Szolgáltatóipari Szövetkezet­ben alkotmányunk évfordu­lójára elkészült az új faipa­ri üzem, amelyben elsősor­ban gyermekbútorokat gyár­tanak. — A városi tanács és Gyu­la város üzemeinek összefo­gásával 75 személyes új óvo­dát építettek Gyulán. Á! korszerű gyermekintézményt tegnap adták át rendelteté-' sének. — Elkészült tegnap a fél-' milliomodik tonna cement Beremend új üzemében a BCM-ben. amely tavaly nyá­ron kezdte meg a termelést;

Next

/
Oldalképek
Tartalom