Szolnok Megyei Néplap, 1973. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-15 / 190. szám

1973. augusztus 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Ü Gyermeknevelési költségek a statisztika tükrében Lgyre najjyobb terheket vállal az ál am A kulíúrcr vára 2. Ez nem csak építészet Az utóbbi években az ál­lam lényegesen bővítette a gyermekes családok pénzbe- ni és természetbeni támogatá­sát. Ezelőtt hat évvel a gyermeknevelés költségeinek még 29 százalékát viselte, jelenleg 36—38 Százalékát vállalja a társadalom, amely egy-egy gyermek felnevelé­sét — 18 éves koráig — több mint 100 ezer forinttal segí­ti. A gyermeknevelés azon­ban — különösen a nagy- családosok számára — így is nagy kiadásokkal jár. Egy-egy gyerek eltartá­sára és képzésére 14 éves koráig átlagosan 211 ezer, 18 éves koráig 315 ezer forintot költ a szülő és az állam — állapította meg felmérésében a központi statisztikai hivatal. Mindez természetesen csu­pán átlag, mert a gyerme­kekre költött összeg függ a családok nagyságától, jöve­delmétől, a társadalmi jut­tatások mértéke pedig asze­rint változik, hogy az adott gyermek kap-e bölcsődei, óvodai, kollégiumi ellátást, ösztöndíjat, stb. A gyermekek száma je­lentősen befolyásolja a csa­ládok életszínvonalát. A gyermektelen munkás és szel­lemi dolgozók családjában 2120 forint jövedelem jut egy családtagra, egy gyer­mekeseknél már csak 1700, két gyermekeseknél 1400, a három és több gyermekesek­nél pedig már csak 1130 fo­rintot költhetnek egy-egy családtagra havonta. A pa­raszti háztartásokban csak­nem ugyanilyen az arány. A megfigyelések szerint a gyermekek igényei legalább azonos, vagy még nagyobb mértékben nőnek, mint a felnőtteké, ezért eltartásuk, nevelésük egyre többe kerül. 1965-ben havi átlagban 660, 1972-ben 1060 forintot költöttek átlagosan a szü­lök egy-egy 15 éven aluli gyermekre. A 19 éven aluliak a szülők­nek 1230 forintba kerülnek. Ez is csupán átlag, mert a kétgyermekes családokban 17, a húrom és több gyermeke­sekben 31 százalékkal keve­sebbet tudnak egy-egy gye­rekre áldozni, mint az egy gyerekesek. Az utóbbi években az ál­lam lényegesen bővítette a gyermekes családok támoga­tását. 1966-ban emelték a családi pótlékot. 1968-ban a tsz-tagok családi nótlékát emelték és a jogosultak kö­rét is bővítették, tavaly a 11. öreg Novák pogácsa-arca sugárzott. Homokszínű haja rövidre nyírva libegett. Né­zegette gyerekeit, gyönyörű­ség szállta meg, kibeszélhe- tetlen elégedettség, hogy mindez igaz. Öröm és ital könnyen elbánt vele, nem hangoskodott már, elkoptak, elszóródtak indulatai, szé­gyenkezése maradt, amikor visszaemlkékezett a hajdani időkre. Titkolt félelem gyö­törte; valamelyik megkérdi. — Nagyon haragudott édesapám? Annyit kiabált, szidott bennünket. Hirtelenében mit vála­szolhatna? Egyszer , elma­radhatnak. Nehéz béklyót köt a család, a sors, és már nem segíthet. Elérzéke- nyedett. Tartotta magát. — Tőletek szomjan halha­tok — kiabálta —, akkor se törődtök velem. Húsleves, disznótoros, sült­hús illata terjengett. Elké­három és több gyermekesek családi pótlékát emelték. A gyermeknevelés költségeinek az 1965. évi 71 százalékkal szemben jelenleg 62—64 szá­zalékát viseli a szülő. To­vábbi 12—14 százalékát a társadalom pénzben (családi pótlék, gvermekaondozási se­gély stb.) 24 százalékot pe­dig természetben juttat. A 15 éven aluliak átlagosan 310. a 19 évnél fiatalabbak 340 forint értékű természet­beni juttatást kapnak havon­ta a társadalomtól, a szóró­dás azonban igen nagy, aszerint, hogy melyik gye­reknek tudtak helyet bizto­sítani bölcsödében, óvodában, napköziben. Ki kap kollé­giumi ellátást. kedvezmé­nyes üdülést stb. azok. akik bölcsődei, óvodai, napközi kollégiumi ellátásban is ré­szesülnek, 18 éves korukig természetben 143 ezer forin­Augusztus 20-án, sok más szórakozási lehetőség mellett gazdag választékot kínál a rádió és a televízió is. A tévében 9.51-kor közvetítés kezdődik a Kossuth téri tiszt­avatásról. majd riportfilmet láthatunk a baráti hadsere­gek spartakiádj ára készülő magyar katona csapatokról, utána pedig a budapesti honvédelmi nap keretében a dunai légi- és vízi parade szemtanúi lehetünk. A buda­pesti nemzetközi teniszbaj­nokság eseményeit 14.25.-től láthatjuk, illetve felvételről 22.15 után. A- X. berlini VIT könnyűzenei és sportesemé­nyeit idézi fel 16.30kor egv összeállítás, amelyet látvá­nyos kisfilm követ magyar- országi pillanatképek cím­mel: 18.05-kor Csehov Tréfa című egyfelvonásosát vetítik, este kerül képernyőre Adám Ottó adaptációjában és ren­Augusztus 19-én nyílik és szeptember végéig tart az a nagyszabású kiállítás, ame­lyet a Magyar Honvédelmi Szövetség rendez a szervezet fennállásának 25. évforduló­ja alkalmából. A Hadtörté­neti Múzeumban látható ki­állítás három teremben mű­szóit az ebéd. Körülülték az asztalt, jóétvággyal * fo­gyasztottak, közbe-közbe szóltak, nevettek apróságo­kon. — Savanyúságom nincs — komorodott el Novákné —, megfeledkeztem róla. Pillanatra tenyerébe te­mette arcát, gondolkozott. Két kézzel kapott a húsos tálhoz, vitte az asztalra. Térült-fordult, vöröshagy­mát tisztított, ecetbe áztat­ta, kínálta salátának. Ked­vét kereste mindenkinek, aztán leszedte az asztalt. — Anyám mikor eszik? — Eltelek a szagával. Iszogattak. Eszükbe ju­tott Novák Józsi, a legidő­sebb testvér. — Megkeressük, úgyis a Fényesbe megyünk — mond­ta a vidám természetű Ter­csi —, apám jön? — Szeretnék, mert látná­lak titeket. — Akkor nyomás — mondta a siheder Novák Gabi •—, mire vár? tot kapnak a társadalomtól, azok viszont, akik az emlí­tett gyermekintézményeket egyáltalán nem vették igény­be, 40 ezer forint termé­szetbeni juttatásban részesül­nek. A párt- és kormányhatá­rozatok a gyermekes csalá­dok további fokozott segíté­sét szorgalmazzák, a tervek is arra utalnak, hogy — mindenekelőtt egyes pénzbeni juttatások növe­lésével — tovább javítják e családok helyzetét. Minden jel arra mutat, hogy az eddigi tendenciának meg­felelően további eltolódások lesznek a gyermeknevelési költségek viselésének ará­nyaiban, vapvis az állam a lehetőségekhez mérten egyre nagyobb terheket vállal át a szülőktől. dezésében Csiky Gergely népszerű vígiátéka Mákvirá­gok címmel. A rádióban a Kossuth adón az Államalapító címmel Ist­ván királyról emlékeznek meg. Az ünnepi szivárvány után népzenei összeállítás következik, majd Kenvérsze- gés B. Tóth Bálintéknál cím­mel riportműsort sugároz­nak. Az esti órákban hang­zik el a Zehe nem ismer ha­tárokat című nemzetközi műsorsorozat gálaestje a 6-os stúdióból, amelyet Hegedűs Géza rádiójátéka követ. A harmadik műsorban. öt szobor címmel mutatják be Hámori Ottó — Goldman Györgyről írt hangjátékát. Délután magyar előadómű­vészek Bartók-műveket tol­mácsolnak, míg este a gyulai Várszínházból — felvételről — az István kirány című drá­mát adják. tatja majd be azt a sikerek­ben gazdag, nagyszerű utat, amelyet a szövetség meg­alapítása óta napjainkig megtett. A kiállításon egyebek közt helyet kap 215 fotó. csak­nem 100 visszaemlékezés. — számos kiadvány és sok más érdekesség. — Szólít a kötelesség. A jószágok nem ismernek ka­rácsonyt, éhesek. — Gondol rájuk más, nem egyedül tágja a Csil­lagnak. — Régebben úgy csele­kedtem, igaz, anyjuk? — Nagy lator voltál, szentigaz, szeszesen engem sem ismertél meg. Nem a munkát — Halljátok, hogy beszél? Rusnya szájú — ráncokkal kerítette mélyenülő szürke szemét, busa szemöldöke sövénnyé szaladt homloka peremén. — Szavam sincs. — Fogom vastagabbra is. — Akar mulatni, vagy nem? — türelmetlenkedett Novák Tercsi, aki már túl volt az első szerelmeken. — Itt a helyem. Hétköz­nap, ünnepnap, egyremegy, kivárom a nyugdíjat. A Fényes változott. Bő­vítették, fent boxokat ké­peztek, de asztalhoz nem jutottak. Átséltáltak a tér Nem először fordul elő, hogy hajdani királyi palo­ta kulturális központtá lesz. Európában is számos ország uralkodói rezidenciájában helyeztek el közgyűjtemé­nyeket, múzeumokat. Vala­ha királyok laktak például másik oldalára, a presszó­ba. Zene szólt, divatos dal. Fiatalok kuporogtak a mi­niasztaloknál. Laci sokát nem ismert. „Hazajöttek szüleikhez. A téesz büdös nekik’5 — gon­dolta. Kocsik várakoznak az aj­tó előtt. Motorjuk dümmö- gött. — Kurva jó anyátokat, ótóm lenne, télire bebalzsa­moznám. Bepityulázott istenesen, hagyták, menjen, amerre lát. Felesége nem engedte ma­gához, két lányával aludt. Szűkében voltak a jónak. Elfogyott szalmájuk, kemen­céjük hideg maradt. Spar- helten főzött a konyhában Böske, nyitva hagyta a szo­ba ajtót, áramoljon a me­leg. Vastagabb ruhát kere­sett gyerekeire, az ablakhoz rongypárnákat * nyomott. Szenvedtek. A faluban István-apánkat kereste, de szalmát tőle se kapott. Törte eszét, mihez kezdjen? A befagyott ka­nálisnál járt. Lehet náddal fűteni! Sarlót keresett és kötélrevalót vágott, hátára igazította, bukdácsolva húz­múzeum lett a királyi pa­lotának épült spanyolorszá­gi Escorial, az uralkodási székhelyül szolgált Prado és a prágai Hradzsin is. Je­gyezzük meg: a felsorolt paloták közül egyiket sem sújtotta olyan szörnyű pusz­ta a tanyába. Fűtött. Bol­dog meleg áradt a kemen­céből. Leszedte gyerekei ruháját, szál pendelyben motoztak, a búbos falához nyomták te­nyerükét, elkapták, vidá­man sikongattak. — Süti már. Kenyeret dagasztott. Sü- tőteknőben kelt a tészta. Laci hajnalban elment a sertéstelepre, a kicsi asz- szony sarlót és kötelet ke­resett. Végignézett a szobán, közepén sütőteknő, sarok­ban ágy. Aludtak a kicsik. — Mire felébredtek, meg­sül a finom cipó — mondta —, ehettek. Az átjárón a kanális túl­só partjára sietett. Szaporán dolgozott, percenként nézte a tanyát, halom nádat gyűj­tött, fogta a kötelet. Füst gomolygott az ablakon. „Űristen, gyuíáztak!” — gondolta. Eszelősen előre meredt, füstölt, lobogott az épület, vad pattogással ropogott a nádtető, elnyomta a gyere­kei sikoltozását. Akkor meg­indult és futott, futott a halálba. (Folytatjuk) sági Bizottság tízéves határ­időt szabva, 1969-re tűzte ki a kulturális centrum teljes átadását. Ezt anyagi nehéz­ségek miatt csak részben sikerült az építőknek telje­síteni. Az első intézmény, a Budapesti Történeti Múze­um 1967-ben költözhetett be új helyére, a palota déli szárnyába. (Az eredeti ha­táridő lejárta előtt a Gazda­sági Bizottság újabb hatá­rozatot. hozott, ebben vala­mennyi együttműködőt arra kért, vizsgálják meg a mi­előbbi teljes átadás lehető­ségét és igyekezzenek a ha­talmas munkát 1975-re be­fejezni. A kormány 1,6 milliárdos hitelkeretet tarta­lékolt., ám az építkezés költ­ségei Időközben emelkedtek, így a palota végleges átépí­tése összesen 2,1 milliárd forintba kerül majd.) „Iz haza fiság is...“ A hatalmas költség, a kormány gesztusa, mellyel nemzeti kulturális intézmé­nyeinknek méltó otthont kí­ván biztosítani, minőségi munkára kötelezi a tervező­ket, építőket. Valószínű,' hogy Magyarországon a pa­lotabeli építkezés az egyet­len jelenleg, ahol a főépí­tész, dr. Havassy Pál kis- kalapáccsal a kezében ellen­őrzi a munkát. Kalapács­csal veri le, ami nem jó, nem a legjobb. Dr. Havassy Pál e „dur­va” módszer okát így ma­gyarázza: — Amikor Trautmann Rezső volt építésügyi mi­niszter megbízott rpostani beosztásommal, figyelmezte­tett: „Kedves Pali, ez nem­csak építészet, ez hazafiság is!” Én ehhez tartottam és tartom magam. Ami itt­épül, nem eszpresszó. Nincs helye üres dekorációnak, * félmegoldásoknak. Korunkat kell reprezentálniuk ezek­nek az épületeknek. Arra törekedtünk, hogy az épí­tészeti nyelvezet divattól mentes legyen, kizártuk a túl­fűtött színeket. A tartalmi és formai összefüggések és az építészeti igényesség kell jellemezze a palotát, fejez­ze ki azt a humán tartal­mat, ami az idekerülő in­tézményeket jellemzi. i Áttervezések A vállalkozás nagyságára jellemző, hogy csak a nem­zeti könyvtár épületében 48.000 négyzetméter a bur­kolt terület nagysága. Ez egy ipar teljesítőképessége! Tizennégy éve folyik a munka. Ezalatt az építészet­ben is nagy változások tör­téntek, új építőanyagok, új konstrukciójú berendezé­sek és egyebek jelentek meg. „ A főépítész figyelmén, éberségén változatlanul igen sok múlik. Sokan beleuntak már a tizennégy éve tartó szakadatlan munkába, s ez még föl sem róható nekik, hiszen' nem lehet ilyen hosszú időn át „spannung”- ban tartani az embereket. Ideje lenne, mondogatják egyre többen, hogy befeje­ződjék. A teljes befejezésre azonban csak az ötödik öt­éves tervben kerülhet sor, reális számítás szerint 1978- ban, amikor a ma még hi­ányzó minegy 500 millió fo­rintnyi újabb hitelkeret rendelkezésre áll. Jelenleg a Középületterve­ző Vállalat tervei alapján, a Budavári Palota Beruhá­zó Iroda irányításával (Gó­lya József igazgató és Belo- vári János főmérnök vezeté­sével) több tucat építőválla­lat, több mint félezer szak­embere dolgozik a palotá­ban. Itt-ott még mindig lát­hatók az üszkös falak, a bombázások nyomai. Van még min dolgozni, a kár, ami a királyi várat érte fel­becsülhetetlen. Itt volt ugya­nis a második világháború­ban a németek utolsó főha­diszállása ... Gulay István (Következik: A történelem otthona) SZ. LUKACS IMRE: AZ ÜT KEZDETEN Augusztus 20-ra < Jó műsort ígér a rádió és a televízió A 25 éves MHSZ kiállítása Eltüntetik a pusztítások nyomait a Louvre-ban, cári székhely volt a leningrádi Téli Palo­ta, ahol ma a világhírű Ermitázs található, a nápo­lyi Museo Nazionale erede­tileg az aragóniai királyi család számára készült, a Mátyás-királyi mértékkel Az építészek, akik az új­jáépítési terveket készítet­ték, hatalmas felelősséggel láttak munkához. Hiszen a Budavári palota története elválaszthatatlan része, egy­szersmind összefoglalója a főváros és az ország törté­netének. Az elmúlt hétszáz esztendő alatt, amióta IV. Béla először épített itt bás­tyákkal körülvett királyi palota erődítményt, a vár gyakran játszott jelentős szerepet Európa történelmé­ben is. Zsigmond király né­met-római birodalmi rezi­denciává tette, Mátyás ki­rályunk uralkodása alatt pe­dig — tudjuk — messze föl­dön híres, pazar pompájú"^ kultúrközponttá vált. A tulás, mint a ml várpalo­tánkat. A nyolc hatalmas épülettömbből álló romos palota helyreállítása ezért is rendkívüli, egyedülálló vállalkozást jelent. mostani vállalkozás csak Mátyás-királyi mértékkel mérhető... A roppant munka a kor­mány 1959-es döntését kö­vetően még abban az év­ben megkezdődött. Az 1953 óta szünetelő munkálatok új, az eddigieknél határo­zottabb, világosabb koncep­cióval indultak meg. A ter­vezők az újjáépítésnél és az új rendeltetéshez igazodó átalakításnál a Mária Teré­zia korában emelt, majd a századfordulón Ybl Miklós és Hauszmann Alajos által kibővített és átalakított épületszerkezet rekonstru­álására törekedtek. Az építkezés erős tempó­ban indult, hiszen a Gazda-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom