Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-12 / 161. szám
1973. július 12. SZOLNOK MEG7E3 NÉPLAP 7 I Hadüzenet a durrdefekt rémének A biztonsági kerék Az ideális gépkocsikeréli az lenne, amely soha sem kaphat durrdefektet, s ígv teljes biztonságot nyújt. Feltehetően nincs messze az idő, amikor ez megvalósul — elérhető áron. Addig azonban be keli érni egy közbülső, de nem kevésbé hasznos megoldással. Az autó kerekének története egyben az autóhoz használt gumiabroncs története is. Még alig egy évtizeddel ezelőtt is azt tanították, hogy a keréktárcsa átmérőjének és a gumiabroncs szélességének ismeretében kiszámítható a gumiabroncs külső átmérője, mert az abroncs szélessége és „magassága” megegyezett. Azóta két olyan irányzat alakult ki a gumiabroncsgyártásban, amelyeknek következtében elveszítette érvényességét ez a számítási módszer. Az egyik irányzat jellegzetes ismertető jegye, hogy a gumiabroncsok szélesedni, illetve „laposodni” kezdtek. Ma már ott tartunk, hogy az abroncs szélességének csak mintegy 70 százaléka a magasság (erre utal egyes gumiabroncsgyárak méreti elzé- sésében a ,.70-es széria” megjelölés). Az ilyen gumiabroncs rendkívül impozáns benyomást kelt. s már nem olyan „virsli-formájú”, mint például egy tíz évvel ezelőtti szériaabroncs volt. Az abroncsszélesítést ugyanúgy a versenyautóktól örökölték a szériaautók, mint annyi mást. Az előnyök közül csak a legfontosabbat említjük: a futófelület mintázata jobban érvényesülhet, s azonos oldalvezető erő esetében az abroncsnak kisebb az oldalkúszási szöge, ami rendkívül előnyös a stabilitás szempontjából. Ahol nincs lehetőség az abroncs tetszés szerinti szélesítésére, viszont fontos cél az oldalkúszási szög csökkentése, általában ikerabroncsot alkalmaznak például teherautókon, autó- busákon, amelyeken nem kizárólag vagy nem feltétlenül teherbírási okokból alkalmaznak hátul ikerabroncsot.) Az utóbbi évek gumiabroncsgyártásának másik irányzatát az „ővabroncsok” képviselik. (Az „övabroncs” szolgai fordítása a német „Gürtelreifen” szónak; magyarul nem hangzik túlságosan szerencsésen, de egyelőre nincs jobb.) Ennek az abroncsfajtának az a lényege, hogy az abroncs futófelülete alatt, körkörösen kemény ővet találunk, amely pozitívan befolyásolja az abroncs deformációs és oldalstabilitási tulajdonságait. Eleinte sugárirányú (radikális) szövésű vászonréteggel gyártották, s erről kapta a „radiál- abroncs” nevet, ma már azonban egymást keresztező (dia- gonális) szövésű vászonréte- gekkel is gyártják. Bármennyire is fejlődött azonban áz utóbbi évtizedekben, sőt években a gumiabroncsok konstrukciója, a közlekedés biztonságát még mindig fenyegeti a nagysebességű autózás egyik legveszedelmesebb réme, a durrdefekt. Ez általában a tömlős abroncsokkal fordul elő. de a tömlő nélküliek is elveszthetik hirtelen a levegőt, ami ugyanolyan tragikus következményekkel járhat, mint a tömlősök esetében. A hirtelen levegővesztésnek tulajdonképpen az a veszélye. hogy a kerékpánt leér az úttestre, s az autó irányíthatatlanná és fékezhetet- lenné válik. A lapos gumiabroncs természetesen már önmagában is veszélyes, kivált a kormányozott kerekeken, mert a hirtelen megnövekedett menetellenállás elrántja a kocsit Erős kézzel — és szerencsés esetben — azonban ez még elkerülhető, de ha á kerékpánt leér az úttestre. az autó bukfencet is vethet. / Erre a felismerésre támaszkodva alkotta meg az angol Avon Rubber cég a biztonsági kereket, amely nem a de- fekteket küszöböli ki. hanem megakadályozza a defekt következtében jelentkező, sokszor tragikus következményekkel járó stabilitásvesztést. Ismeretes, hogy a személygépkocsik kerékpántját mély- ágú pántként képezik ki. hogv a gumiabroncsot felszerelhessék a pántra., A gumiabroncs drótbetétes pereme ugyanis nem nyúlik, s ha egyik felét nem lehetne a kerékpánt mélyített ágyába fektetni, a perem nem csúszna fel a pántra. A kerékpántnak ez a konstrukciója az oka annak, hogy a gumiabroncs hirtelen levegővesztésekor a pánt leérhet az úttestre mert a gimuabroncs begyűrődik a mélyített részbe. Az új konstrukciójú -biztonsági kerék pántja viszont egészen lapos. Hogv a gumiabroncs mégis felszerelhető legyen, mély hornyot képeznek ki rajta, amelybe a gumiabroncs drótbetétes pereme belefekhet. Felszerelés után az abroncsot íélretolják a pánton, s a hornyot fémszalaggal fedik le. Leszereléskor fordított a sorrend: a félretolt abroncs láthatóvá teszi a fémszalagot, amelynek eltávolítása után az abroncs leszerelhető a horony segítségével. A biztonsági kerékkel végzett kísérletek teljes mértékben igazolták a hozzá fűzött reményeket. A gumiabroncs hirtelen levegőeresztése után az autó továbbra is az abroncson fut. mert az abroncsnak nincs helye a be- gyűrődésre. s így a kerékpánt nem érhet le az úttestre. A hirtelen megnövekedett menetellenállás természetesen ekkor is problémát okozhat, de ha a gépkocsivezető „észnél van”, a katasztrófát könnyűszerrel elkerülheti. — mert az autó kormányozható marad. A biztonsági kerék jelentős előrelépés a biztonságosabb gépkocsizás felé, bár a tökéletes megoldás valóban a defektmentes gumiabroncs lenne. Ilyen irányú kísérleteket is végeznek világszerte (légkamrás bumiabroncsok stb.), de bizonyos, hogy az ilyen különleges gumiabroncs lényegesen drágább lesz. — mint egy „közönséges”. — A biztonsági kerék egyik nagy előnye viszont éppen az, hogy a kerékpánt előállítása nem bonyolultabb, mint a hagyományosé. N, Á. Okos gép A „Vacuumatic’* elnevezésű gép papírkölcgek lapjainak megszámlálására szolgáló elmés szerkezet. A berendezés bármely méretű papírköteget átszámol — 1500 ív/perc sebességgel, és minden ötvenedik ívet füllel lát el (a későbbi könnyebb szétválasztás céljából), önbeálló kerekein a munkaasztalokhoz gördíthető, így nem kell emelgetni és cipelni a papírkötegeket. — azok egyszerűen átcsúsztathatók a 80—95 cm közötti magasságra állítható gépasztalkára. A működés alapját adó vákuumszivattyút egy 250 Wattos villanymotor hajtja, a számlálófej motorja 93. a függőleges emelés motorja pedig 30 Watt teljesítményű. A gép tehát bármely egyfázisú világítási hálózatra, — annak túlterhelése nélkül rákapcsolható. Az új gép révén emberkezek százai, ezrei mentesülnek az ívszámlálás nehézkes, lassú és már jó ideje gépesítésre megérett feladatától. Az eddigi tapasztalatok szerint a papírívszámláln berendezés száz százalékos pontossággal dolgozik, sohasem téved, ami abból a szempontból lényeges, hogy később banki egy számlálásra is igénybe vehetik. f Erika gyü A gyümölcsök légzésének mérése laboratóriumban Mielőtt egy-egy barackot, szilvát vagy körtét elfogyasztanánk, ösztonszerűen megállapítjuk, hogy érett-e. Azt azonban kevesen tudják, milyen hatások következtében változik meg a gyümölcs színe meghatározott időpontban, milyen belső elváltozások történnek a gyümölcsben az érés folyamán, vagyis: mi az, hogy érett. A gyümölcs életében négy fejlődési szakasz követi egymást: a sejtosztódás, a sejt- növekedés, az érés és az öregedés (túl érés, elhullás). Ezek minden gyümölcsben felismerhetők, de az egyes szakaszok időtartama fajonként és fajtánként is változik. A színeződéstől az érésig A növekedési szakasz végén a gyümölcsök színeződ- ni kezdenek, keménységük csökken, az ízük kellemessé válik. E jelenségeket kémiai átalakulások kísérik. A zöld krolofil lebomlik, túlsúlyba jutnak a sárga színű karotinoidok, amelyek a gyümölcsök alapszínét határozzák meg. Öröklődő sajátosságok úgy irányítják az anyagcsere útjait, hogy egyes gyümölcsökben vörös vagy kék, másokban sárga színezőanyag képződik. A napfény fokozza a fotoszintézist, nő a levelek cukor- tartalma és több cukor áramlik a gyümölcsbe. Az érés során tapasztalható másik jelenség — a gyümölcsök puhulása — az éretlen gyümölcs sejtfalában felhalmozódott protopektin átalakulásával kapcsolatot: enzimek hatására egyszerűbb szerkezetű pektinek keletkeznek belőle. Az érés előrehaladtával a pektinek is tovább hasadnak pektin savakká, és a gyijmölcshús tovább lágyul. Az érett gyümölcs ízét a felszaporodó cukortartalom, a szerves savak mennyisége és minősége, továbbá a képződő aromaanyagok alakítják ki. Az érő gyümölcsben a cukortartalom állandóan növekszik, a savtartalom pedig csökken, ezért a cukorsav arány az érett állapot jellemzője lehet. Az alma és az őszibarack a savak közül főként almasavat, a ribiszke és az egres pedig citromsavat tartalmaz. Áramlásmérő i A hódmezővásárhelyi met- ripondban elektronikus elven működő „mérlegek”, vagyis folyadék-áramlásmérő berendezések gyártását kezdték meg. Ezekkel akár többszáz kilométeres távolságról is pontosan megállapítható a távvezetékben haladó kőolaj mennyisége. Különleges követelmények nem megfelelően — például vezetékelágazásoknál — elérte meghatározott mennyiség átengedése után a készülék le is zárhatja a megfelelő vezetékszakaszt. Az újtípusú, elektronikus vezérlésű áramlásmérőkből az év végéig 20 millió, a következő három évben pedig százmillió forint értékűt gyártanak túlnyomórészt a szocialista országok, főként a Szovjetunió részére. A gyümölcsök egy részét csak érett állapotban szüretelhetjük. A korán szedett málna nem folytatja az érést, az érés kezdetén leszedett alma vagy körte viszont a fától elválasztva is teljes értékű gyümölccsé válik. Az un. utóérő gyümölcsök — mint pl. az alma és a körte — viszonylag hosszú ideig eltarthatok. A tárolás időtartama a szedés idejének helyes megválasztásával kitolható. Az almát és a körtét az érés kezdetén az un. szedési érettség állapotában kell szüretelni. A túl korán szüretelt almában még nem alakulnak ki azok a vegyületek, amelyek a tartós tárolást lehetővé teszik, a későn szedett gyümölcs pedig hajlamosabb az élettani betegségekre. Az érettségi fok mérése A szedési érettség megállapítására? a régebbi tapasztalati módszerek helyett igyekeznek pontosabb eljárásokat bevezetni. Így került sor például a színskálák alkalmazására, amelyek a gyümölcsök alapszínének megfelelő 4—5 különböző szín- USA-ban és Nyugat-Európá- ban a gyümölcsök húsának keménységét műszerrel mérik, és a húskeménység változásából állapítják meg az érettséget. Ezeknek az eljárásoknak a használhatósága meglehetősen korlátozott, mert a gyümölcsök színeződését, keménységét, viz-, valamint cukor- és savtartalmát az időjárás és a szervetlen tápanyagok erősen befolyásolják. A magyar kutatók által kidolgozott un. légzésvizsgálati módszerrel sokkal pontosabban megállapítható az érettség foka. A gyümölcsben végbemenő anyagcsere intenzitása a légzéssel jellemezhető, melynek során a levegőből oxigén használódik el és széndioxid keletkezik. Ha tehát mérjük a gyümölcsből távozó széndioxid mennyiségét, egyúttal mérjük a légzés erősségét is; Mivel a légzés összefügg a növények többi életfolyamatával és erőssége a gyümölcsök egy részében — az almában, a kajsziban; az őszibarackban, a körtében, a szilvában stb. — ugrásszerű változást mutat az érés során, — a légzés vizsgálata megbízható támpontot ad a gyümölcs fejlődésének, a tárolt gyümölcs utóérésének * nyomon követésére. Az említett gyümölcsök esetébdn az érés előrehaladtával a légzés (a széndioxid-képződés), erősen csők-, ken, az érés beálltával éri el a legkisebb értéket, majd ugrásszerűen emelkedni kezd, azután újra csökkenésnek indul. A légzés erősségének legkisebb értéke tehát azt jelzi, hogy a gyümölcs — ha tárolni kívánjuk — megérett-e a szedésre. A legnagyobb érték viszont azt árulja el, hogy az érés befejeződött, a gyümölcs már fogyasztásra érett (az ekkor szüretelt gyümölcs tartósan már nem tárolható.) Az újabb csökkenéskor pedig már kezdetét vette az öregedés, a gyümölcs már túlérett, ellenállóképessége csökken, fogékonyabbá válik a különféle gombás és baktériumos megbetegedésekre. A légzés mértékét- és ezzel az érés folyamatát befolyásolja a hőmérséklet. Alacsony hőmérsékleten a légzés intenzitása csökken, az érés lelassul (ez történik a hűtötárolókban). De a légzésre hatással van az oxigén és a széndioxid aránya is: Ha a légtérben a levegőéhez képest csökkentik az oxigénnek, és növelik a széndioxidnak az arányát, ezzel olyan összetételt érhetnek el, amely még lehetővé teszi, de a legkisebb mértékre szorítja a légzést, tehát az érést a legkedvezőbb mértékben lassítja. A légzésintenzitás méréséhez a gyümölcsöt olyan tökéletesen zárt üvegedénybe helyezik, amelynek alsó részében ismert töménységű alkálihidroxid-oldat van. A mérőoldat elnyeli a széndioxidot, kémiai reakcióba lép vele, így megváltozik az oldat kémiai összetétele és e változás következtében olyan arányban csökken a vezető- képessége, amilyen meny- nyiségű széndioxiddal lépett reakcióba. Az oldatba merülő elektródát egy műszerhez kapcsolva így leolvasható az értékek változása, a folyamat tendenciája. A naponkénti adatok összehasonlításából pedig kitűnik, hogy a vizsgált gyümölcs az érés milyen stádiumában van.’ AZ AUTO sok oromét, de gondot ?s okoz, A zsúfolt utakon, az időjárás változékonysága miatt baj, kár, gondos vezetés ellenére fs előfordulhat'. j\ CASCO winden autósnak nélkülözhetetlen A biztosítás • fedezi az autótulajdonost leginkább érintő törési (baleset!) karókat # érvényes tűz, viljámcsapás, robbanás, lopás, rablás, üvegtörési és egyeb rongálásból eredő karokra # balesetbiztosítást is nyújt az autó vezetőjének és utasainak ^ • fedezi az árvíz, az utak hibái miatt bekövetkezett károkat A biztosítás anyagi biztonság %