Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-10 / 159. szám

1973. július 10;

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

/

Az éltető víz

1. Víz nélkül nincs élet

Az éhségnél is gyöt- rőbb kín a szomjúság. A jóízű, tiszta ivóvíz mindennapi szükséglete az embernek. De mit is nevezünk jó ivóvíznek? Nem a tiszta H20-t, amely tulajdonképpen a más anyagoktól mentes desztillált vízzel azonos; hanem az olyan vizet, amelyben oldott állapotban megtalálható sokféle ásványi anyag, ugyanakkor mentes mindenféle bomló szervesanyagtól, káros mikroorganizmustól és hőmérséklete 15 Celsius fok körül van. Csak ilyen vízzel élhet az ember, mert szervezetében az anyagcsere folyamatok az e vízben oldott különféle anyagokkal bonyolódhatnak le.

Hasonló jelentősége van a víznek az állati szervezetek fejlődésében és fennmaradásában is. Köztudott, hogy növényi élet sem létezhet víz nélkül. A növényekben az asszimilációs folyamathoz — amellyel gyökereit, szárukat, leveleiket, virágaikat és termésüket felépítik — sok vízre van szükség. Kerti és szántóföldi növényeink vízigénye eltérő. Eszerint vízigényes, vagy szárazságtűrő kultúrának nevezzük azokat. Ahhoz, hogy egy kiló szárazanyagot hozzon létre a búza átlagosan 420, a burgonya 407, a rozs 685, a kukorica 340, a cukorrépa 400, a rostlen 820, a rizs 410, a lucerna 700 liter vizet „használ el”, , ,

Gondol .falc csak meg: amikor megeszünk egy kiló kenyeret, e fogyasztásunk mögött 4—500 liter víz fel- használása áll, és akkor még nem is számoltuk azt a vízmennyiséget, amely a búzának tésztává és kenyérré való feldolgozásához szükséges.

Ha valahol kevés a víz, akkor ez súlyos gondokat okoz a növény és állatvilág, valamint az ember életében. Ha pedig teljesen hiányzik, akkor megszűnik az élet lehetősége. A régmúlt történelemből tudjuk, hogy fejlett emberi civilizációk haltak ki vízhiány miatt, mert a föld sivataggá vált és nem juthatott táplálékhoz semmiféle élőlény. De éppen napjainkban vehettük hírül, hogy most is Afrika nagy területein a szárazság miatt a tenyésztett és vadon élő állatok százezrei pusztulnak el az ott élő emberek minden erőfeszítése ellenére. A világ más tájairól viszont időről időre olyan hírek érkeznek, hogy a víz bősége pusztít, nagy áradások formájában.

Az élet szempontjából az a legkedvezőbb, amikor éppen annyi víz van, amennyi optimálisan szükséges. Ezt a tényt ismerték fel őseink, s ezért olyan helyekre — folyók, tavak, tengerek partjára — települtek elsősorban, ahol elegendő vízhez juthattak. Csak később, az emberiség szaporodása miatti kényszer hatására létesítettek településeket a víznyerés szempontjából ‘kedvezőtlenebb térségben is. Azt mondhatjuk tehát, hogy az emberiség legősibb ismeretei közé tartozik a víz szerepe és jelentősége az élet fenntartásához. E megállapításból az következnék, hogy az emberek évezredek alatt megtanulhatták, miként bánjanak, gazdálkodjanak a vízzel.

De vajon megtanulták-e?

Földünk vízkészlete csak első pillanatra látszik korlátlannak. Mert ha leírjuk, hogy a tudósok számítása szerint a földön található vízmennyiség másfélmilliárd köbkilométerre tehető — ez csakugyan mérhetetlennek tűnik. Ám ennek a víznek valamivel több, mint 83 százaléka tengervíz. További 15,5 százalék kőzetvíz, amelynek használatbavételéhez vízbányászati technológiára lenne szükség. Végeredményben tehát, az ember közvetlen létfenntartására a föld vízkészletéből alig több; mint egy százalék marad, vagyis megközelítően 15,5 millió köbkilométer. De még ennek a vízkészletnek számottevő részét is leköti az állandó jégtakaró; tehát a folyókban, patakokban, tavakban, a talajban és a föld légkörében jelenlévő és az emberi élet számára legközvetlenebbül

hasznosítható édesvíz-készlet nagyon is korlátozott mennyiségű.

A* érem másik oldala: az emberiség szaporodásával, a civilizáció fejlődésével, az ipari és mezőgazda- sági termelés növekedésével mind több vízre van szükség. Víz kell a kohóknak, a vegyipari üzemeknek, a textilgyáraknak; víz kell a mezőgazdasági öntözéshez, az élelmiszerek feldolgozásához, a falvak és városok fejlesztéséhez. Az európai városok jelenlegi lakosonként: átlagos napi vízfogyasztása 150 liter. Magától értetődik, hogy e használat során a tiszta víz szennyeződik, s az emberiség olyan gondok megoldására kényszerül, amelyekről néhány évszázada még mit sem tudott.

Horváth László

(Következik: Á vizek

szennyezése és védelme)

Termés zelvé delem

Térkép készül a védett területekről

Készül az országos távlati természetvédelmi koncepció, amely a technika fejlődése következtében a környezetünkre nehezedő megterhelést kívánja ellensúlyozni. Az Országos Természetvédelmi Hivatal széleskörű munkával behatárolja azokat a tájakat, tájrészleteket, amelyekben sok az országos jelentőségű természeti érték, különleges állat, növény, barlang, vagy forrás. A felmérés célja, hogy a koncepciónak megfelelően új, viszonylag nagykiterjedésű védetté nyilvánításra alkalmas területet jelöljenek ki.

Jelenleg 300 természetvédelmi területet tartanak számon, ez az ország összterületének 0,87 százaléka. Az elképzelés szerint a 3—4 százalékos arány az optimális védett területnagyság.

A távlati természetvédelmi terv megvalósítása több évtized munkája. Az idei program Szerint az év végéig térkép 'készül az ország védetté nyilvánított területeiről. A térképet elküldik a minisztériumoknak, a megyei tanácsoknak, állami gazdaságoknak, vízgazdálkodási szerveknek, hogy a természetvédelmi munkát, elképzeléseket összehangolják a gazdasági egységek fejlesztési tervével. „,**

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Légkörfizikai Intézetében különleges műszerekkel veszik a ESS A 8. meteorológiai műhold adását. A műhold naponta két óránként fényképet továbbít 1400 km magasságból kontinensünk légköri helyzetéről — a felhőzetről, és különböző ciklonokról. Az Intézet munkatársai ennek alapján közük a napi meteorológiai előrejelzéseket .........-> ... ..-__________,.3

M

ozgalmas volt a vasárnap a IV, Pécsi ipari Vásáron, ahová mintegy tízezer embert vártak a nap folyamán. Az idő is kedvezett a több mint tízezer négyzetméter területet elfoglaló vásárváros megtekintésének, különösen nagy a sikere az óriás műanyagsátor alatt látható bútoripari bemutatónak k

Áldatlan állapotok a törökszentmiklósi postán —

Keresik a megoldást

/

Kerestem Törökszentmikió- son a postahivatalt, de hiába. Megkérdeztem azután egy járókelőtől, hogy melyik a posta épülete. Megmutatta és hozzátette: „Az idegenek soha nem találják, mert nincs kinn egy jól látható tábla”.

A postahivatalba tizenöt- húsz meredek lépcső vezet fel, mert az emeleten van. A szűk, sötét előtérből nyílik a hivatalvezető szobája. íróasztalokkal telezsúfolt kis iroda, öt ember dolgozik benne. Ott ültünk le beszélgetni Kraftsik Józseffel, a hivatal vezetőjével.

— Üj helyiségekre lenre szükségünk, mert nagyon zsúfolt, minden iroda. Egészségügyi, munkavédelmi és biztonsági szempontból sem felel meg hetvenöt embernek a 255 négyzetméteres terület. Tavaly a debreceni igazgatóság átutalt 420 ezer forintot a városi tanácsnak azzal a céllal, hogy minél előbb megoldódjon a problémánk. Arra kaptunk ígéretet, hogy a Táncsics Mihály úton épülő új lakóépület földszintjén a postának is lesz helye.

A telefonközpontot csak egy ajtó választja el a „főnöki szobától”.

— A telefonközpontunkat 1954-ben kaptuk és két-há- rom év után már bővíteni

kellett volna: A t város fejlődik. Üj lakóházak épülnek, és sokan szeretnénekt telefont. Jelenleg: 350 előfizetőnk van és 1000—1200 jellentke- ző lenne, de '< egyelőre nem tudjuk teljesíteni aí kéréseket. Nem beszélve arról, hogy központunk még kézi kezelésű, egy modern központban pedig ma már .automaták , vannak. f.:í

A telefonközpont * melletti keskeny folyosót alakították £ át távírdának. A másik fo- lyosón húsz kézbesítő' kapott ó helyet, érthető, hogy; nagy a zsúfoltság. : V H *

— A hivatal előterében, - ahol a pénzbefizetés^, csomag-, levélfeladás történük egy-egy forgalmas napon Vnég egy gombostűt sem leihet elejteni. Minden ablak mögött három-négy íróasztalt kellett elhelyezni, mert másképpen nem férnének el a dolgozók. Kaptunk volna már bélyeg- és levelezőlap árusító automatákat, de ha beállítjuk őket, tíz—tizenöt embernél többen nem jöhetnek be. Mindannyian reménykedünk, hogy hamarosan új helyre 1 ■-Atozunk.; I

Fehér Miklós a legutóbbi választások óta tanácselnök,

•' de jól ismeri ezt a problémát. i

— A posta elhelyezését valóban meg kell oldanunk. A 4-es számú út szélesítése miatt nem is maradhatnak a helyükön. Több variáció is született a posta elhelyezésére. Mivel a földhivatallal egy épületben vannak, először úgy volt, hogy a posta marad és a földhivatal költözik. Azután úgy határoztunk, hogy a Táncsics Mihály úton épü• lő 44 lakásos épület földszintjén kapnak a postások he- . lyet. Ha a debreceni igazgatóság elfogadja ezt a javas- ; latot, akkor a posta az új helyen kap egy 350 négyzet- méteres kiszolgáló helyiséget. Ott csak csomag-, levql-, pénzfeladás lenne. Az emeleten lesznek az irodák. A telefonközpont maradna a régi helyén, természetesen modernizálva.

' — Minél előbb segíteni akarunk, hiszen nehéz körülmények között dolgoznak az emberek és a lakosságnak sem megfelelő ez a helyzet.

— Mikorra tervezik az áttelepítést?

— Nagyon szeretnénk, ha

jövő év októberében már új helyén működne a postahivatal.

Sz. E.

v*. ;$f'

Karcag VIT-küldötíe

Világifjúsági Találkozó, 1973. Berlin. Szerte a világon millió és millió fiatalban fogalmazódik meg az óhaj: bár csak én is ott lehetnék. A békeszerető fiatalok seregszemléjén azonban csak pár ezren vehetnek részt. .Méltán mondhatja tehát magáról, aki kijut hazája képviseletében, hogy szerencsés ember.

A karcagi fiatalokat Kovács István, a Dimitrov Tsz főállattenyésztője, a KISZ városi bizottságának tagja képviseli. Azon kevés fiatal agrárszakember közé tartozik, akik az egyetemi évek alatt végzett lendületes KISZ-munkát később is folytatják. A KISZ-munka bármely területén számítani lehet aktvitására, hozzáértésére. Kiemelkedő tevékenységét 1971-ben aranykoszo-' rús KISZ-jelvénnyel ismerték el.

1970-ben' végzett a Gödöllőt Agrártudományi Egyetemen, a szövetkezet ösztöndíjasaként. A gyakorlati idő eltöltése után először helyettes főagronómus, egv éve pedig főállattenyésztő. Munkájáról elismeréssel nyilat- y koznak vezetői is.

A város VIT-küldöttével a tsz egyik üzemegységének központjában találkoztam.

— Nyolcvan ember tartozik az irányításom alá. Három állatfaj tartásával foglalkozunk.

Kedvenc ágazata a juhászat.

— Kétlépcsős keresztezési kísérletet kezdtünk a kapós- ? vári felsőfokú technikum se- • gítségével. Ez a kísérlet a fésűs merinó állomány korszerűsítését segíti elő.-r- Milyen érzés VIT- küldöttnek lenni?

— Figyelemmel kísértem a VIT-ek eseményeit, és mindig vágyakozással gondoltam rá. Nagyon boldog vagyok, hogy a magyar VIT- delegáció tagja lehetek, és rövidesen találkozhatom a különböző nemzetek fiataljaival. Remélem, alkalmam lesz szót váltani vietnami fiatalokkal is, a béke időszakának nagy feladatairól.

F- — Mit vár a VIT-től?

— Beszámolhatok a magyar ifjúság életéről. Elmondhatom majd, hogy az ifjúsági törvény milyen távlatokat nyitót,t a fiatalok számára, beszélhetek az országépítésben vállalt védnökségeinkről. A szakmámról sem feledkezem meg. Valószínűleg találkozom fiatal agrárszakemberekkel és kicserélhetjük- szakmái tapasztalatainkat. Szőkébb hazám. a Kunság népművészetét is elviszem magammal emléktárgyakban, melyeket a néoművészeti szövetkezetektől, városunkban alkotó népművészektől kaptam.

Üt; F. M.