Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-06 / 156. szám
1973. július í. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Matematikai tagozat általános iskolásoknak Alacsony a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya Az elmúlt év pedagógiaimódszertani eseményeinek irodalma közt tallózva felfigyeltünk a Művelődésügyi Minisztérium által rendezett matematikai országos szaktárgyi tanácskozás értékelésében egy aláhúzott mondatra. „A matematika szakosított osztályok ügye messzemenően összekapcsolható a fizikai dolgozók gyermekei hatékony segítségével, ebben a vonatkozásban Szolnok és Borsod megye jól politizál”. Hogy a minisztérium által is kiemelt pedagógiai munka eredményeivel közelebbről is megismerkedjünk, felkarestük dr. Szalay András általános iskolai megyei szakfelügyelőt, aki a fizikai dolgozók gyerekeinek matematika-tagozatos oktatásán legtöbbet rrtunkálkodott. Négy éve indult — Mi jellemzi a megyei általános i/;kolai matematika tagozatos képzést? — A tagozatos osztályokban magasabb óraszámban van matematika oktatás, így ebben megegyezik minden hasonló képzési formával. A különbség itt az, hogy elsősorban a fizikai dolgozók jó képességű gyerekei számára szervezzük az osztályokat hetedik-nyolcadikosok bevonásával. Ezekben nemcsak jeles tanulók kapnak helyet, hiszen a munkás vagy paraszt származású gyerekek hátránya éppen abban jelentkezik, hogy kedvezőtlen körülményeik folytán nem tudják elérni a képességeiket tükröző osztályzatot. Az a feladatunk, hogy a közepes osztályzatú, de tehetséges gyerekeket felzárkóztassuk a többihez. A szakosított képzés első ízben egy osztállyal indult a kunszentmártoni Deák Ferenc általános iskolában az 1969/70-es tanévben a megyei tanács szervezésével. Ennek sikerei alapján 70/71-ben kilenc vidéki és három szolnoki iskolában jött létre matematika tagozat. Jelenleg tizennyolc van. Látványos eredmények — A szeptemberben kezdődő tanév az ötödik lesz. Mivel bizonyítható az eddigi munka sikere? — A tavalyi és az idei tanévben megvizsgáltuk a középiskolába került tanulók matematika tudását. Az év eleji felmérő dolgozatokat a tagozatra nem járt tanulók 40 százalékos átlageredménynyel oldották meg, ugyanez a tagozaton végzett munkásparaszt származású gyerekeknél 75 százalék volt. A 74 ellenőrzött fizikai dolgozó családból származó gyermek az általános iskolában 4,1-es matematika jegyátlaggal érkezett a középiskolába. Ezeknek az első félévi átlaga 4,15, tehát jobb volt, mint a nyolcadikos átlagosztályzat. — A fizikai dolgozók gyerekei közül a tagozatos osztályokból az elmúlt tanévben kétszázegy került középiskolába, ez annyit jelent, hogy az ilyen származású első osztályosoknak csupán tizenkét százaléka. A nyolcadikosok létszáma az 1973/74- es évben négyszázhatvanhat, akik közül háromszáztizenhét, tehát 68 százalék az érintett kategóriába tartozik. Az osztályokban az arány emelkedik, de ez nem jelenti azt, hogy elégedettek lehetünk. Még mindig nem kerülnek be a fizikai dolgozók gyermekei a matematika tagozatra olyan számban, amilyen az kívánatos volna, és amit a jelenlegi lehetőségeink lehetővé tesznek. Ez a feltöltés anélkül történhetne, hogy az értelmiségi gyerekek közül egyet is kiszorítanánk. A legfőbb probléma az, hogy míg az értelmiségi szülők felismerik a tagozat előnyeit, addig a többi szülő nem él a lehetőséggel. Fel kell világosítani őket, hogy a gyermekük érdekeit szolgálják, ha tagozatos osztályba járatják. A jövőről — Lehet-c a képzés kereteit továbbfejleszteni? — Az adott osztálykeretek között feltétlenül.' Be lehetne kapcsolni a tanyai kollégiumokat. Más meny ékben százezreket költenek rá, nálunk viszont 18 kollégium van betölthető férőhellyel. Meg lehetne például valósítani, hogy Jászszentandrás- ról, ahol évek óta szaktanárproblémánk van, az arra érdemes gyerekek a Jászapátiban működő tagozatos osztályba járnának, s az ottani tanyai kollégium helyet adna számukra. Hasonló lehetőségek adódtak Karcagon és Kunhegyesen is. Elindult egy kezdeményezés, amelynek az eltelt idő óta hasznát és eredményét is láttuk, s elismerték a hivatalos szervek is. örülnénk, ha a megyében továbbra is keresnék azokat a megoldásokat, amelyek a fizikai dolgozók gyerekeinek segítésével a párthatározatban meghirdetett program megvalósítását, a tanulók egy szintre hozását eredményezd. I. Zs. Kapunyitás a nyári egyetemeken Az idén tizenegy városban rendez nyári egyetemet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, együttműködve a vendéglátó városok egyetemeivel és főiskoláival. A nyári egyetemek, amelyeken külföldi érdeklődők mellett természetesen egy-egy szakma, tudományág hazai képviselői is részt vehetnek, kellemes környezetben biztosítanak tanulási, művelődési lehetőséget. Elsőként július 8-án a Soproni Nyári Egyetem nyitja meg kapuit, Gyulán július 9—15. között nyári eszperantó egyetemet avatnak, két tagozattal várja a jelentkezőket július 11 és 22. között a Szegedi Nyári Egyetem. Július 23-án nyitja meg kapuit a Debreceni Nyári Egyetem, amelynek témája a magyar nyelv és irodalom, illetve általában a magyar kultúra lesz. Augusztus 2. és 11. között a műemlékvédelemmel, az építészeti helyreállítás és a városrendezés időszerű feladataival foglalkoznak az Egri Nyári Egyetem részvevői. Keszthelyen augusztus 6-tól két héten át a zöldség- és gyümölcstermesztés fontos kérdéseit tanulmányozzák a Georgikon nyári egyetem hallgatói. A fanfárok hangja Találkoztam egy cigánylánnyal. Mindig Brigittáról beszélt, közben elejtett egy kis doboz mokkacukrot. Észre se vette, hagyta elgurulni a kis kockákat, de ők megállapodtak a szőnyegen, a fényes parkettán. Marika is megállt, leült. A megnyugvás ösvényére talál, talán már holnap, talán egy hét múlva, de őszre biztos. Így hiszi, velem is ezt próbálja elhitetni. V Mondja, hogy ő Kolompár Mária, de ne higgyem, hogy születése óta. mert családi nevét az intézetben adományozták. Évekig Pólya Mária volt az anyja után, aztán valakinek eszébe jutott, hogy rendezi a világ kusza dolgait. Csapongva, színesen mesél az életéről, előbb azokat az eseményeket említi, amelyekre ő nem emlékezhet. A kéthónapos, hóba kidobott, félig megfagyott csecsemőre, akit jó emberek keltettek életre, vittek az elhagyottak otthonába. Sok év után találkozott a szemtanúkkal, olvasta is a róla készült jegyzőkönyvet, nem minden keserűség nélkül. Mutatta örök „bélyegeit”. A forradást, a sérülés helyét az álián, a karján. Erre már emlékszik ez már cseperedő, emlék-raktározó korában A kis jövevény esett. Űri cigányok vették ki gondozásra, főleg a pénz miatt. Ö, a kis fekete szemű, nagyon szomjas volt, de a családfő sziesztázott. Nem merte zavarni, mert erre nyomatékosan figyelmeztették. Nagy úr a szomjúság, hát maga akgrt vizet tölteni. Felébredt ám a nagydarab ember, s csattos nadrágszíjjal oltotta szom j át. Örök nyomot hagyott lelkében is, testén is. Vésztő, Sarkad, Köröstar- csa és még sok, feledésbe merült hely, jobb-rosszabb nevelőszülők következtek. Az intézetben jó volt. Elvégezte a nyolc osztályt, szép eredménnyel. Első, máig is tartó munkaviszonya az állami gazdaságban kezdődött, annyi csupán a változás, hogy Alcsiszigetről kilenc év után a hékibe került. Növénytermesztő. Munkásélete kezdetén először ösztönösen, majd tudatosan azt bizonyította: ér annyit, mint más. De nehéz magányosan. Barátot, ismerőst, kedves szót óhajtott. A szőke, kékszemű fiú ekkor lépett életébe. Szerette, tiszta szívvel fogadta. Katona volt a fiú, kevés költőpénzzel, de ez igazán semmiség. Ö, Marika keres, és az külön boldogság volt sok időn át, hogy fizetését már három részre kellett osztania. A szeretett kékszeműnek, aztán öccsének — aki kitüntetéssel szerelt le a honvédségtől, most az NDK-ban van hároméves szerződése, tanul, dolgozik a nővérke biztatására, támogatásával —, no, és a harmadik, a maradék rész az övé. Terhes lett. Első és megváltoztathatatlan gondolata, hogy életet ad a kicsinek, rendesen felneveli, mégha egyedül birkózik is kettőjükért. De ez utóbbit nem hitte, csak úgy elgondolta. Tisztelettel kereste fel a fiú szüleit, nem, nem azonnali házasságot akart, csak becsülettel bejelenteni szerelmüket és a kis jövevényt. Most sír Marika. Nem tárt karokra várt ő, ...de amit akkor kapott... Más lett a világ, más ő is azóta. Nem ingott meg azonban akaratában, ereje volt arra is, hogy támogatásért az igazgató elvtárshoz folyamodjon. Emberi segítséget kapott, amit nem felejt el. Jubileum Gyulán A Gyulai Várszínház életre hívása Miszlay István nevéhez fűződik. A szolnokiak jól ismerik őt, hiszen a Szigligeti Színház sikeres rendezője volt jónéhány évig, majd átszerződött Békéscsabára. Tíz év telt el azóta, hogy a Várszínház megnyitotta kapuit, s a tizedik szezon kezdete előtti napon ugyanott ülünk Miszlay Istvánnal a várszínpaddal szemben, mint akkor, amikor az első interjút kértem tőle. — Elég régen volt, amikor először beszélgettünk arról, mit is akarok a félig romos várban. Akkor azt mondtam: vétek lenne kihasználatlanul hagyni a vár adta remek lehetőséget. A gyulai és a megyei vezetők támogattak, — megcsináltuk. Victor Hugo Hernani- jával kezdtük, majd 1966- tól a történelmi drámákat vígjátékkal felváltva játszottuk. Eddig 150 előadást tartottunk és — hogy lekopogjam — mindössze kettőt mosott el az eső. — A magyar történelmi dráma fellegvára — csaknem szószerint — a gyulai színpad. — Kilenc magyar történelmi dráma közül nyolc magyar bemutató volt. Ügy hiszem ez a várszínház legnagyobb érdeme. — Hosszú és küzdelmes út volt ez azért attól, amikor először szólaltak meg a fanfárok a vár fokán, az idei nyitásig. — Meg kellett találnunk a műemlékhez, a várhoz gondolatilag és praktikusan is legjobban illeszkedő darabokat. Ügy vélem, ez hamar sikerült. A közönség Paláncz Ferenc érdeklődése is ezt bizonyítja. Mindig zsúfolt „ház” előtt játszunk. — A színpadon a magyar színművészet kiválóságai. Jó „kis társulat ...” Újpesten szült á leányanyák otthonában, majd kicsijével a Rege úti csecsemőotthonba került. Kazánt fűtött, takarított, sokat dolgozott. A fekete, csodálatos kicsiért. Ügy köszönt el onnan, hogy nem sok víz folyik le a Tiszán, viszi haza Brigittát. Lakás, lakás, lakás kell! Csak így kaphatja meg. hozhatja haza a kicsit. Három és fél éves harc, munka, kérelem. Minden két hétben utazott, utazik. Előbb azért, hogy távol tőle is, neki mondja legelőször Brigi azt, hogy anya. Aztán ruha, ajándék, csecsebecse. Nem tört le, inkább boldoggá teszi a remény közeli beteljesedése. A szakszervezeti titkár már biztosra ígérte a kis fészket, a lakást. És ő ebben nagyon hisz. & Kisgyermekét várja haza Marika. És én elhiszem, hogy gondolatban most is nála van. S a közénk telepedett csendben a szekrényajtó egyszer csak magától kinyílt. Babahintőpor, baba- szappan, hajkefe, játékok, kis alsóruhák katonás rendben. Egy pillanatig láttam őket, mert Marika “vorsan felugrott s becsukta az árulkodó szekrényt. Szűcs Etelka — Az első hívó szóra szívesen jöttek Gyulára. Megérezték, hogy jönniük kell, mert a várjátékokkal színművészetünk fejlődését is segítik. Egy-egy szezonban itt játszott a várszínházban Lukács Margit, Bessenyei Ferenc, Rajz János, Mészáros Ági, Greguss Zoltán, Bicskey Károly, Upor Péter, Iványi József, Tyll Attila, Horváth Sándor, Horváth Gyula, — és még sorolhatnánk. Tyll Attila — 'Az idei műsor? — Gyula város meghívásos dráma pályázatot írt ki. Az idén már ebből a „termésből’* is játszunk. Darvas József Hunyadi című történelmi drámáját mutatjuk be, majd egy ismeretlen francia szerző Pathlen mester című komédiáját. Rögtön fél nyolc, kezdődik a főpróba. Egymás után érkeznek a szereplők. Egy kis nosztalgiát érzéki itt a fél, régi szolnoki „stáb”. Tyll Attila; a Nemzeti Miszlay István Színház tagja — Zsigmond királyt alakítja a Darvas drámában — is el mélázva emlékezünk a „Szigligetinél” töltött évekre. — Jó színház volt... Men- sáros, Mádi Szabó, Somogy- vári, Andaházy Manyika, Győri Ilona, Upor, Tallós Bandi, majd a fiatalok: Drahota Andrea, Kozák András... Persze nem panaszkodhattak, az idén is néhány kitűnő előadást lát; tam Szolnokon. Paláncz Ferenc, a Miskolci Nemzeti Színház tagja, a Rozsdatemető-ben Hábetler Janit játszotta Szolnokon. — Maradandó emlék számomra az akkori vendégszereplésem. Remélem a kitűnő előadás — amely kollégáim érdeme volt — a közönség számára is emlékezetes marad... Iványi Józseffel a várkapuban találkoztam, ö újra szolnoki. Kezdődik a főpróba. Fo- nyó István, a Csokonai Színház tagja még a „lel- kemre köti”, hogy továbbítsam a „régi szolnokiak” üdvözletét a kedves Tisza-par- ti közönségnek. Ezennel átadom a 'gyulai képeslapot”. Aláírták még: Kertész Péter, Horváth Gyula, Kis László, Szp- boszlay Sándor. A fanfárok ma este már á X. évad kezdetét jelzik. I- -I Tiszai Lajos „Mintha kiválogatták volna őket“ Előadók Moszkvából és Leningrádből Nyelvszakos tanárok továbbképzése Szolnokon Orosz szakos tanárok to^ vábbképzését szervezték meg június 25-e és július 7-e között Szolnokon, a Verseghy Ferenc Gimnáziumban. Ilyen módszertani tanfolyam mindössze kettő van az országban, így aztán tíz megye, valamint Miskolc és Szeged orosz szakos általános iskolai nevelői jöttek most Szolnokra. Nyolcvanan vannak. Tanfolyamuk vezetője Simon Jánosné vezető szakfelügyelő. A továbbképzésről így vélekedik: — Hét melegszívű, lelkes szovjet pedagógus érkezett hozzánk. Mindannyian főiskolán tanítanak odahaza — többen idegen nyelvű hallgatókkal foglalkoznak. így kiforrott módszereket alkalmaznak, könnyen szót értenek nevelőikkel. Sok szemléltető eszközt s könyvet hoztak magukkal. Ezeket a megyei kabinetnek adják át. Ez az ajándék képezi egy későbbi orosz nyelvű könyvtár alapjait. A hallgatók és az előadók kölcsönösen elégedettek egymással. Reméljük, a tanfolyam hatása nevelőink további munkájában érződni fog. A szovjet pedagógusok mindent megtesznek ezért. Kedvesek, szorgalmasak, segítőkészek. Egy orosz mondás szerint: mintha kiválogatták volna őket. A szovjet csoport vezetője Nyina Aleszejevna Macsmár harmadizbem tanít hazánkban nyári továbbképzéseken. Szolnokkal, a magyar vendéglátással egyaránt elégedett. A tanfolyamról elismerően szól: — Örülök annak, hogy a magyar hallgatók nagy akaratot, szorgalmat és érdeklődést tanúsítanak. Nemcsak szakmai vo-' natkozásban aktívak, hanem a Szovjetunióról is sokat kérdezősködnek. Hazánk iránti megkülönböztetett figyelmet érzünk ebből. i Inna Fjodorovna Kuznye- cova előadó a tanfolyamon: — A csoportokkal áltálában elégedettek vagyunk. Ä komplex gyakorlati szemináriumon egy csoport előkép-] zést kapott, az kiemelkedik az átlagból, — de a többi is jó előrehaladásáról tesz tanúbizonyságot. Ügy véljük, á hallgatók elégedettek a tan-; folyammal, nyelvi készségük fejlődött, s módszertani se-* gítséget is kaptak. A velük való beszélgetésből kitűnt az is, hogy van, aki először vesz részt ilyen tanfolyamon, van aki negyedszer. Ebből következtetve: talán rendszeresebbé kellene tenni az orosz szakosok továbbképzését. — Szolnokról annyit: nagyon kedves város, teljesen aklimatizálódtunk. Néha már azt mondjuk: nálunk, Szolnokon. A. helyiektől egyébként a legmesszebbmenő támogatást élveztük. Hálásak vagyunk figyel mü'-*érí. ’ & P »
