Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. július 6. Esztergom ezer éves Székesfehérvár, a magyar városok „nagy öregének” millenniuma után egy esz­tendővel Esztergom falai között harsannak fel az ez­redik születésnap ünnepi hangjai. Királyi székhely A délre kanyarodó Duna kiugró sziklafokán, a folyó ősi magyar nevén az Iszter „gombján” építette Géza fe­jedelem az első esztergomi palotát, nyilvánvalóan abból a bölcs megfontolásból ki­indulva, hogy a hegyek és a Duna között felmagasló, meredek sziklatuskó ered­ményesebben védhető, mint a mocsaras síkságon álló Alba Regia. E palotában született Géza fejedelem fia, Vajk, aki felvette a keresz­ténységet, s akit I. István néven Esztergomban ki­rállyá koronáztak. A táj va­lóban méltó egy királyi székhelyhez. A Duna túl­partjáról a Börzsöny erdős hegyvonulata néz farkas­szemet a várossal, amely a Pilis és a Gerecse hegysé­gek változatos, vadregényes hullámaira támaszkodik. A magyarság I. István uralko­dásával, a kereszténység térhódításával új társadalmi rendre tért át, a történelmi váltás után Esztergom a magyar állami hatalom székhelye, gazdasági, politi­kai és műveltségi központja lett. A történelem viharai Esz­tergomot sem kímélték. Az Árpád-házi királyok uralko­dása alatt, a tatárjárásig hú­zódó két és fél évszázadon át betöltötte a királyi szék­hely fontos hivatását. Má­tyás uralkodása alatt már kibontakozott Esztergom szerepe a tudományok és a művészetek ápolása terén, Az esztergomi Bazilika páratlanul gazdag a közép­kori európai festészet és szobrászat felbecsülhetetlen értékű alkotásaiban, ame­lyeket a látogatók az ün­nepi évben már méltó ke­retek között szemlélhetnek. Géza fejedelem alapította, I. István király tovább épí­tette és gazdagította az Ár­pád-házi királyok első kő­palotáját, amelyet III. Béla legjelentősebb középkori műemlékünkké emelt. 1934— 38 között a Műemlékek Or­szágos Bizottsága feltárta és helyreállította III. Béla pa­lotájának és a várkápolná­nak maradványait. A 60-as évek elején kezdődött esz­tergomi ásatások második szakasza során megtalálták Géza fejedelem és I. István palotájának nagy kiterjedésű maradványait, amelyek hi­telesen bizonyítják, hogy Géza és István korában az állami éjét központja, a fe­jedelmi és a királyi szállás­Á Műszeripari Művek modernvonalú ebédlője az államhatalom központja a humanizmus és a magyar reneszánsz fellegvára lett. Vitéz János érsek könyvtá­ra Mátyás híres budai könyvtárával vetekedett. Mohács után tizenhét évvel Szulejmán elfoglalta Esz­tergomot, a város védelmi harcaiban halálos sebesülés érte a magyar líra első iga­zi költőjét: Balassi Bálintot. A város falai között szüle­tett Rákóczi Ferenc szabad­ságharcának leghíresebb ge­nerálisa Vak Bottyán, aki­nek egykori háza napjaink­ban a városi tanácsnak nyújt otthont. A millennium évében A XIX. század első évti­zedeiben az egyház nagy­szabású építkezéseket kez­dett Esztergomban, felépít­ve a hegycsúcson Magyar- ország legnagyobb templo­mát, az esztergomi bazili­kát, az érseki palotát, majd Simor János érsek megala­pította a Keresztény Múzeu­mot, amelynek felújítása a millennium évében fejező­dött be mintegy húsz millió forintos költséggel. Az or­szág második legnagyobb művészettörténeti gyűjtemé­nye május óta ismét láto­gatókat fogad, akik között évenként közel százezer külföldi szerepel. A múzeum hely az esztergomi palota volt. Húsz év alatt Esztergom az 50-es éve­kig megőrizte csöndes kis­városi zárkózottságát. tar­tózkodó hangulatát. Az or­szág és a külföld azonban „felfedezte” Esztergomot, a város ódon szépségét és muzeális kincseit, elkezdő­dött a látogatók áradása, Esztergom rövid néhány év alatt Magyarország egyik legfelkapottabb idegenfor­galmi célpontja lett. A vá­ros társadalmi szerkezeté­nek megváltozása akkor kezdődött, amikor a doro­gi szénmedence és bánya­ipar, a szénre épült iparágak fejlődése robbanásszerűen kiterjesztette Esztergom ha­tárait. Alig húsz év alatt az ipari munkások száma meg­kétszereződött s bár a köz- igazgatás átszervezésével Ta­tabánya lett az egyesített Komárom—Esztergom me­gyék székhelye, közigazgatá­si és művelődési, valamint ipari központja, a város fej­lődése meggyorsult, egymás után telepedtek meg külső kerületein azok az iparmű­vek, amelyek Esztergom fej­lődését meghatározták. A Labor Műszeripari Mű­vek két hatalmas gyártelepe, a Szerszámgépipari Művek marógépgyára, a Látszeré- szeti Eszközök Gyára és az Elektronikus Mérőműszerek Gyára nemcsak Esztergom lakosságának létszámát nö­velte meg, de új elemekkel gazdagította a város társa­dalmi és szellemi életét. Ily módon a XX. század máso­dik felében a hajdani kirá­lyi székváros, érseki szék­hely és katolikus iskolavá­ros modern középvárossá alakult, amelyben gondosan őrzik az elmúlt évszázadok építészeti hagyatékát, de a nagyarányú lakásépítés már egy új Esztergom körvona­lait rajzolja ki. Esztergom ma már nem királyi város, nem is megyeszékhely: új rangot kapott, a Dunakanyar fővárosa lett. B. G. A rózsa nemzeti parkja Bulgária elsősorban rózsái­ról híres. A nevezetes vi­rág legillatosabb és legérté­kesebb példánya az úgyne­vezett damaszkuszi rózsa, amelyet körülbelül 300 évvel ezelőtt hoztak be Szíriából, és a kazánlaki völgybe tele­pítették. A völgyet a Sztara Planina és a Szredna Gora hegységek övezik, területe száz kilométer hosszú és húsz kilométer széles. A völgybe több mint száz hek­tárnyi rózsát ültettek. A hírneves rózsaolajat főleg a damaszkuszi rózsából sajtol­ják. A varázslatos rózsavölgy központja Kazánlak város, ahol tudományos intézetet építettek az olajtartalmú ró­zsák kutatására. Ugyancsak itt található a világ egyet­len „rózsa múzeuma”, ahol több mint száz kiállítási tárgy mesél Bulgária „ró­zsa-történetéről”. Az elkövetkezendő évek­ben Nemzeti Parkot létesíte­nek Kazánlakban — a ró­zsa tiszteletére. A parkban modem szállodát és éttermet is építenek. Mérgeskíqyók divatja Amerikában tombol a vad­állatok divatja. Nemrégiben egy chicagói gépkocsi alól_3 méter hosszú óriáskígyó má­szott elő. Tavaly New York­ban — a hivatalos statisz­tika szerint — 162 embert mart meg kedvenc állata, amelyek között volt ocelot, majom, oroszlán, de még farkas is. Annak a szervnek, amelynek az a feladata, hogy az embereket megvédje az állatok „támadásától”, az el­múlt év folyamán 30 nagy­vadat kellett befognia, az elhagyott lakásokban szá­mos skorpiót kellett összefog- dosnia, le kellett szerelnie egy 20 kilós csimpánzt, amely rátámadt gazdájára és egy parkoló gépkocsiból 8 mér­geskígyót kellett eltávolí- tania. „Ebben a városban — mondja egy állatkereskedő, aki egzotikus állatok eladá­sával foglalkozik — valósá­gos állat-őrület alakult ki. Legutóbb tevére kaptam megrendelést. De rendeltek már nálam zebrát, zsiráfot és adtam már el két bö­lényt is.” Telefonbetyár Furcsa szokásai vannak egy párizsi betörőnek, aki külö­nösen sokat hallat magáról az utóbbi időben. Az isme­retlen éjszakánként betör a telefonos lakásokba, és mé­regdrága telefonbeszélgetése­ket folytat. Pénz vagy ér­tékcikk egyetlen feltört la- lakásból sem hiányzik. — Figyelj rám, fiacskám! Engem nagyon aggaszt a viselkedésed. Kész mérnök vagy, és egyedül élsz, nem udvarolsz. „ na, persze, te mindig a gyermekem ma­radsz... Moso­lyogsz rajtam? — Nem, papa, csakhogy te té­vedsz. Soha még lányt nem szeret­tek úgy, mint én őt. Ha a nettét hallom is, szinte sírva fakadok... — Szegénykém! Nem is tudtam. Na és ő? — Fél tőlem... — Honnan gon­dolod? — Vettem neki huszonhárom szál azáliát, és nem akarta elfogadni. — Miért éppen huszonhárom szá­lat? — Mert annyi volt a boltban. — Dehát csak mondott valamit? — Nem. semmit. — Talán szenti­mentális a kis­lány. Írj hozzá ide! Ha nem sze­reti az irodalmat, talán a zenéért ra­jong. Adj neki szerenádot. — Már adtam. Este kilenctől reg­gel négyig. Eleki­Petre Bokor; Atyai tanács verset! — Ugyan! Ódá­kat írtam már. Négyezer verssza­kot. Te tudod, mit jelent négyezer versszakot megír- no?! Hát még, ho'1'” rímeljen is! — Szegénykém! És ő? — Semmi! Ab­szolúte semmi! — Nem vála­szolt rá? — El se olvasta! — Figyelj hát romos gitárral, akkumulátorral, ötven este énekel­tettem neki, eső­ben, hóban... — Na és? — Semmi... Az­azhogy; az egyik este gyertyát gyúj­tott az ablakban. Később kiderült, hogy rövidzárlat volt náluk! — Telefonja van? — Van... — Akkor hívd fel néha, és mondd, hogy vá­rod vacsorára, vagy, hogy mag­nód van, szalag­jaid... meg mond­juk egy üveg ko­nyakod. Mondd, hogy hozzon ma­gával pizsamát, fogkefét... — Jó tanácsaid vannak...! —- Te vagy az, fi m? Miért za­varsz éjnek ide­jén...? — Nem éjszaka van, hanem haj­nal. Mi p a­— Na és? történt? — Tudod, pa... nem akar el- menni.~ (Oroszból fordította: Antalfy István) Óriáshíd a Tigris folyón Lengyel építők Észak­iakban, Tikritben kilomé­ter hosszúságú hidat építe­nek a Tigris folyó felett. Ez lesz a leghosszabb híd a Tigrisen. A híd pillérei és lábai 110 nagyméretű, 1,5 méter átmérőjű, a folyó medrébe és a nedves part­menti talajba 25 mé­ter mélyen bevert vasbeton cölöpre fognak támaszkod­ni. A cölöpöket acélpáncél védelmezi majd a korrózió­tól. Az autó áldozatai Hosszas szirénázás, ha­rangzúgás hangzott fel né­hány nappal ezelőtt a fran­cia Mazamet városban, pon­tosan 10 órakor. Erre a jel­re várt a városka 16 610 la­kója: valamennyien a föld­re vetették magukat, bele­értve Pierre Bataille pol­gármester is, aki a városhá­za lépcsőjén nyúlt el. Tíz másodpercen át vala­mennyien visszatartották a lélegzetüket, teljesen moz­dulatlanul feküdtek. Kü­lönböző szögekből a francia televízió tv-kamerái pász­tázták végig a teljes halot­ti csendbe merevedett vá­rost. Ez volt annak a televíziós kísérletnek a csúcspontja, amelyet a lakosság közre­működésével készítettek: ez­zel akarták dokumentálni szimbóilkusan, de igen hat­hatósan annak a 16 610 fran­ciának a sorsát, akik az el­múlt évben közúti baleset folytán haltak meg. A konténer kikötő A MAHART Kikötői Üzemigazgatóságának cse­peli konténer rakodó állo­mása 1971. óta működik sát a magyar—NSZK koope­rációban készült speciális 32 tonnás daru biztosítja. üzemszerűen. Közép-Euröpa legkorszerűbb konténer ki­kötőjében három közlekedé­si ág: a vízi, a közúti és a vasúti szállítási mód talál­kozik. A konténerek átraká­Az állomáson belül a kon­ténerek mozgatását egy 20 tonnás korszerű, oldalvillás önjáró szállító-emelő be­rendezés végzi. Képünkön: A kikötő. Ahol a nap kétszer nyugszik le A Stafford-grófságban lé­vő angol városkában, Le- akeben, nap mint nap szo­katlan természeti tünemény tanúi lehetnek a város la­kói. Leake ugyanis völgy - katlanban fekszik, amelynek nyugati oldalát magas he­gyek zárják el. De az ál­landó erős esőzés folytán a víz hatalmas alagutat vájt a nyugaton lévő hegy olda­lába. s amikor a Nap pon­tosan az alagút mögött nyugszik le, a város két­szer lehet tanúja a naple­mentének. Amikor a Nap lehanyatlik a hegygerinc mögött, a városban szürkül­ni kezd. De a sötétedés né­hány perc múlva abbama­rad: egyre világosabb lesz, s egyszerre csak az alagút túlsó feléről átmosolyog a lenyugvó Nap. így aztán Leake lakói ezeken a na­pokon kétszer látnak nap­lementét. Segítség a hamisjátékosoknak Az atomkorszakban is to­vább virágzik Nyugaton a hamiskártyázás ősi művé­szete. Sőt, igyekszik lépést tartani korunkkal. Ezt kü­lönösen elősegíti az a chi­cagói cég, amely különféle technikai felszereléseket bo­csát a kevéssé tiszteletre méltó szakma képviselőinek rendelkezésére. Az általa kí­nált listán első helyen áll­nak a „vesztésmentes” koc­kák, amelyek súlypontját kissé áthelyezték, (10 dol­lár). Következik az övbe bevarott mágneses beren­dezés, amely távirányítással biztosítja, hogy az említett kockák a kívánt irányba es­senek- (125 dollár). Valamivel többe kerül az a zakóujjba beszerelhető rendszer, amely rugóival biztosítja, hogy a szükséges kártyalap a kellő pillanat­ban ugorjon ki. (197 dollár). De kínál a chicagói cég más agyafúrt szerkezetet is. A jómódú hamiskártyások potom 1125 dollárért olyan csodagyűrűt szerezhetnek, amely prizmákból és nagyi tokból álló szerkezetével le­hetővé teszi, hogy viselője kényelmesen belelásson a mellette, vagy a vele szem­ben ülő partnerek kártyái­ba. Furcsa szakma Egy stockholmi lakos szer­fölött elégedett a foglalko­zásával. Szakmája ugyanis nem igényel különösebb képzettséget: az egyik női ruhaüzlet kapujánál kell áll­nia, s amikor ott egy-egy kiöltözött nő kilép, csettin- téssel vagy elragadtatott felkiáltásával kell kifejezést adnia tetszésének. A gya­korlott csacsenoló most már kellő művészettel alkalmaz­za a bámulat kifejezésének egész skáláját, kezdve a tiszteletteljesen csodálkozó „oh, oh, oh!”-tól a már talp- nyalásszámba menő bérlel­kesedésig. Az áruház igaz­gatósága nagyra becsüli te­hetséges munkatársa közre­működését, mert amióta megkezdte lelkesedését a kapu előtt, a vállalat bevé­tele 35 százalékkal emelke­dett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom