Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. július 6. Megértés és bizalom KOVÁCS — július 5-én — LAP — Petit 20 ciceró Már az előzetes nyilatkozatok érzékeltették: Alekszej Koszisin ausztriai látogatása sikerrel járt. A szovjet kor­mányfő a vendéglátói tiszteletére adott fogadáson kijelen­tette: „Elégedett vagyok a tárgyalásokkal, elégedett vagyok azzal, hogy a szovjet—osztrák együttműködés számos szem­pontját, az együttműködés perspektíváit, valamint a nemzet­közi kapcsolatok további javulásának folyamatát azonosan ítéljük meg.” Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár egy televíziós nyilatkozatában hangsúlyozta: „Szovjet ven­dégemmel nagyon sokat beszélgettünk a gazdasági együtt­működésről. Együttműködésünkre további lehetőségek kí­nálkoznak.” A tegnap nyilvánosságra hozott közös közlemény — amelyet Koszigin és Kreisky ünnepélyes külsőségek között írt alá — a négynapos látogatás gyümölcsöző eszmecseréit tükrözi. Mindenekelőtt rámutat a közlemény: a bécsi tárgyalá­sok „lehetővé teszik a megértés és a bizalom növekedését a Szovjetunió és Ausztria között”. S ami a kétoldalú kapcso­latokat illeti, a tárgyalófelek véleménye szerint gazdasági együttműködésük kielégítően fejlődik. A továbbiak szem­pontjából bizonyára lényeges az a körülmény, hogy a Szovjet Állami Bank a közeljövőben kirendeltséget nyit az osztrák fővárosban. Ugyanakkor állást foglaltak a tárgyalá­sokon a kooperáció továbbfejlesztése mellett. • Kétségtelenül nagyjelentőségű a szovjet kormányfő bécsi látogatása abból a szempontból is, hogy a semleges Ausztria az elsők között támogatta és szorgalmazta a hel­sinki biztonsági konferencia összehívását. Most alkalom kí­nálkozott a két ország külpolitikai törekvéseit közvetlen, személyes eszmecseréken tisztázni. Mindkét fél megelége­déssel állapította meg: az utóbbi időben örvendetesen to­vább javult az általános nemzetközi helyzet, különös te­kintettel a nemrég lezajlott magasszintű szovjet—amerikai tárgyalásokra, az elmúlt években megkötött európai szer­ződésekre. Koszigin bécsi látogatása a dinamikus szovjet béke­politika újabb fontos állomása. Ismételt bizonysága annak, hogy különböző társadalmi berendezkedésű államok sok alapvető kérdésben közös nevezőre juthatnak. Így például — mint a közös közlemény megállapítja — a Helsinkiben megkezdett biztonsági konferencia tekintetében is egybe­esik a szovjet és az osztrák közvélemény. Mindkét fél sze­rint „a tanácskozás új fejezetet nyit az európai történe­lemben”. Ezt az új fejezetet a bécsihez hasonló tárgyalások töltik ki hasznos gyümölcsöző tartalommal. Kádár János a jövő héten Jugoszláviába iáfogat Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége elnökének meghívására Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára július 10—13 között baráti látogatást tesz Jugoszláviában. Koszigin befejezte ausztriai látogatását Tegnap délelőtt befejezte hivatalos megbeszéléseit és látogatásait Ausztriában Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke. A látogatás negyedik nap­ján Koszigin és Kreisky alá­írta a közös közleményt. A déli órákban a Hofburg konferenciatermében Alek­szej Koszigin nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, majd délután elutazott Bécsből s az esti órákban hazaérkezett. Sok közös nevező Folytatta munkáját a biztonsági konferencia Tegnap is dús programot bonyolított le a Biztonsági konferencia: a szerdai tizenkettővel szemben a két plenáris ülésen tizenhármán szólaltak fel, délelőtt hatan és délután heten. Néhány perccel fél hét előtt (helyi idő) véget ért dél­utáni ülésen — amelyen Joannisz Hrisztofidesz ciprusi kül­ügyminiszter elnökölt — elsőnek Giuseppe Medici olasz, majd Haluk Bayülken török és Pierre Graba- svájci kül­ügyminiszter felszólalására került sor. Ezután rövid szünetet tartottak, s a szünet után első­nek Péter János külügyminiszter, a magyar küldöttség ve­zetője mondta ed beszédét. Péter János beszéde Ä magyar külügyminiszter* beszéde bevezető részében köszönetét mondott azért a gondos politikai munkáért, amellyel Finnország aktívan és folyamatosan részt vett ■ennek a konferenciának az előkészítésében és megszer­vezte első szakaszát, majd • arról szólt, hogy a biztonsági »értekezlet első szakaszának • megkezdése kifejező jele an- í nak, hogy milyen nagy vál­tozásokat éltünk át a legutób­bi két-három évben. Külön­böző történelmi és társadal­■mi hátterű országok nyugodt és nyílt szellemű légkörben - tudnak egymással tárgyalni ‘nagyon kényes és bonyolult kérdésekrőL i > ,y t . fi Péter János ezután a kiP tkezőket mondotta: — Ezen a konferencián a különböző társadalmi rendszerű orszá-*.. gok kormányközi értekezle­tein soha nem tapasztalt köl­csönös megértésre irányuló törekvés számtalan jele vesz bennünket körül. Mindez a nemzetközi helyzet jelentős változását tükrözi. — A nemzetközi helyzet javulásának általában több tényezőjét és jelét szokás említeni. A tényezők közül egyet emelek ki: a nemzet­közi erőviszonyok megválto­zását. A jeleket is csak uta­lásszerűén sorolom fel: a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kétoldalú kapcsolatainak javulása, szá­mos megállapodás aláírása, amely más országok kapcso­lataira is kihat, a Szovjet­unió, a Lengyel Népköztár­saság, az NDK és az NSZK szerződései, a Nyugat- Berlinnel kapcsolatos négy­hatalmi megállapodás, a két­oldalú kapcsolatok jelentős fejlődése az európai orszá­gok között. — A nemzetközi enyhülés nem állt meg Európa hatá­rainál, ebben az esztendőben olyan jelentős esemény tör­tént, mint amilyen a vietna­mi fegyverszüneti megállapo­dás aláírása és néhány meg­állapodás létrehozása a le­szerelés témakörében. A továbbiakban a Magyar Népköztársaság külpolitikai élveiről beszélt, amelyek mindenkor a békés egymás mellett élés elvén alapultak. Ennek az elvnek alapján gyümölcsöző kapcsolatokat építettünk ki egész sor nyu­gat-európai országgal; Auszt­riával, Franciaországgal, Olaszországgal, de az Egye­sült Államokkal és Kanadá­val is. Diplomáciai kapcso­latok nélkül széles körű gaz­dasági és kulturális kapcso­latok létesültek országunk is a Német Szövetségi Köz- .írsaság között. — A Magyar Népköztársa­ság kormánya jelen helyzet­ben azt tekinti legközvetle­nebb nemzetközi feladatá­nak, hogy elősegítse az elért kedvező eredmények megszi­lárdítását, azok visszafordít­hatatlanná tételét és hogy közreműködjék további nagy eredmények elérésében — folytatta beszédét Péter Já­nos. — Éppen ezért figyeli éberen azokat a veszélyeket, amelyek még kétségtelenül elevenen élnek és fenyegetik már elért eredményeinket is. Ilyen felismerések vezettek bennünket akkor, amikor ke­restük az együttműködést önökkel ennek a konferen­ciának az előkészítésében és most, amikor önökkel együtt új feladatok megoldására ké­szülünk. Az itt képviselt államok Helsinki nagykövetei több mint hat hónapon át tanács­koztak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítéséről. El kell ismer­ni, hogy jó munkát végeztek, összeállították a különböző bizottságok feladatterveit. — amelyeknek a segítségével az értekezlet második szakaszá­ban megfogalmazzák majd a biztonsági és együttműkö­dési értekezlet hivatalos do­kumentumait. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a munka neheze még hátra van. A második szakasz so­rán kell a közös állásfogla­lás végleges dokumentumait megfogalmazni, a mostani vita figyelembevételével. — Nem lesz könnyű ez a mun­ka sem. Reálisan lehet azon­ban úgv tervezni, hogy a bi­zottságok ősszel elvégzik munkájukat és a harmadik szakasz még ebben-az évben megkezdhető. A mostani külügvminisz- , téri értekezleten számos ja* . vaslatot terjesztettek elő, —■ amelyeket a második sza­kaszban kell majd ♦"»"»»i- tatni. —■ Á Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszte­re. kormánya és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében előterjesztette az európai országok gazdasági együttműködéséről és a kör­nyezetvédelemről szóló közös tervezetünket. Mi az európai országok gazdasási együtt* működésének rendkívüli je­lentőséget tulajdonítunk, úgy véliük, hogy ennek a kér­désnek különleges figyelmet kell szentelni. Mi hangsúlyo­zottan gazdasági együttmű­ködésről és nem egyszerű kereskedelmi kapcsolatokról beszélünk. — A gazdasági együttműködés több ennél. — Végül meg szeretném jegyezni, hogv a Magyar Népköztársaság feltétlenül szükségesnek tartja, hogy be­hatóan megvizsgáljuk az európai biztonság állandó szervének létrehozását. Eb­ben a gondolatban a nemzet­közi együttműködés nagy táv­latai tárulnak fel. Ha létezne egy olyan szerv, amely folya­matosan foglalkozhatna az európai biztonság ügyével, bizonyos, hogv újabb és újabb javaslatokat kaphat­nánk az országok multilate­rális és bilaterális együttmű­ködésének mind szélesebbé tételére, a biztonság megszi­lárdulását célzó újabb lépé­sekre. Úgy gondolom, hogy mos­tani értekezletünk minden részvevőjét foglalkoztatja az európai biztonság és együtt­működési konferencia máso­dik szakaszával összefüggő sok kérdés. A mi faladatunk meghatározni a második sza­kasz előkészítését. Azt hi­szem. célszerű lenne, ha a koordinációs bizottság mi­előbb összeülhetne és mi­előbb megkezdődhetne Genf- ben a bizottságok tevékeny­sége. Meggyőződésem, min­den részvevő ország töreked­ni fog arra, hogy a bizottsá­gok a lehető legrövidebb időn belül megkezdjék mun­kájukat és mielőbb dolgoz­zák ki a biztonsági és együtt­működési értekezlet végleges dokumentumait. Bízom abban, hogy a do­kumentumok elfogadásával már a kormányfők és állam­fők értekezlete foglalkozik majd — fejezte be beszédét Péter János. A helsinki konferenciára akkreditált tudósítók köré­ben többen úgy vélekednek: még ezen a héten befejező­dik a külügyminiszterek ta­nácskozása. Egyesek már péntek estére, mások szombat délre „jósolják” a befejezést. Tartja magát az a vélemény is, hogy csak a jövő kedden ér véget a konferencia. Akár így lesz, akár nem, túljutot­tunk a félidőn. Elhangzott a szovjet és az amerikai kül­ügyminiszter beszéde, s teg­nap Péter János volt a 25. felszólaló. Mérleget vonva örömmel és megelégedéssel állapítjuk meg. alapjában véve sikeres a helsinki találkozás. Az ed­digi felszólalásokból és vé­leményekből arra következ­tethetünk, hogy sok közös nevezőt találtak a külügymi­niszterek. Ez nem zárja ki, hogy a további teendők moz­zanatainak megítélésében el­térnek a vélemények. Péter János beszédét a de­legátusok nagy tetszéssel fo­gadták. A délutáni ülésen felszó­lalt még Ronaat Van Els- lande belga. Garret Fitzge- rald ír és Giancarlo Ghironzi San Marino-i külügyminisz­ter; A konferencia ma délelőtt folytatja munkáját. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke hivatalos baráti látogatásra Bulgáriába érkezett. A szovjet államfőt a bolgár államtanács a Dimit­rov érdemrenddel tüntette ki, amelyet Todor Zsivkov adott át Szovjet—bolgár tárgyalások Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének Szófiá­ban tartózkodó elnöke, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja tegnap befejez­te hivatalos tárgyalásait Uodor Zsivkovval, a BKP Központi Bizottságának első titkárával, a Bolgár Állam­tanács elnökével. A- megbeszéléseken min­denekelőtt a két ország ba­rátságának, sokoldalú poli­tikai és gazdasági együttmű­ködésének további gazdagí­tása, elmélyítése szerepelt napirenden. Áttekintették a felek a legfontosabb külpo­litikai kérdéseket is, egyez­tették tevékenységüket a nemzetközi küzdőtéren. Ez utóbbival összefüggésben egyes szófiai megfigyelők a szocialista Bulgária balká­ni politikájának további élénkülésére számítanak a jövőben. Az olasz szocialista párt részt vesz az új kormányban Az olasz szocialista párt résztvesz a megalakítandó új kormányban — döntött a párt központi bizottsága. A döntést heves vita előzte meg, a balszárny elhatárol­ta magát a többség vélemé­nyétől és a kormányba való belépés ellen szavazott. De Martino, a párt főtit­kára az ülésen vázolta azt a programmegállapodást, amelyre Rumor kijelölt mi­niszterelnökkel és a jöven­dő balközép koalíció másik három pártjával jutott. El­ismerte, hogy a program né­hány pontot nem tükrözi teljes mértékben a szocia­listák célkitűzéseit, az OSZP azonban „nem állhat meg félúton” — hangoztatta. Azzal, hogy a szocialista párt igent mondott, lénye­gében elhárult az utolsó akadály is az új balközép- kormány megalakulása elől. A szociáldemokraták már előző nap jóváhagyták a ko­alíciós megállapodást. ügyminiszterének kezében van. A kigali rádió adása sze­rint Rwandában Juvenal Habyalimana tábornok, a nemzeti gárda és a rendőr­ség minisztere (a hadügymi­niszter) vette kezébe a ha­talmat. A legújabb hírek szerint Kapibanda elnököt őrizetbe vették. A nemzeti gárda főparancsnokságának közleménye szerint a kor­mány hatáskörét ideiglenesen egy „országos békebizottság” látja el. Kissinger Kínába utazik Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadója várha­tóan augusztusban utazik Pekingbe, hogy újból talál­kozzék Csou En-lajjal, a Kí­nai Népköztársaság állam­tanácsának elnökével. Erről maga Kissinger tá­jékoztatta telefoninterjújá­ban a UPI amerikai hírügy­nökség munkatársait. Hoz­záfűzte azonban, hogy pe­kingi látogatásának konkrét időpontját még nem tűzték ki. Erről — mint mondotta — azon a megbeszélésen lesz szó, amelyet Nixon amerikai elnök a San Cle- mente-i „nyugati Fehér Házban” ma tart majd Hu- ang Csen-nel, a Kínai Nép- köztársaság Egyesült Álla­mokbeli összekötő irodájá­nak vezetőjével. MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, Nyiko­laj Podgornij és Alekszej Ko­szigin üdvözlő táviratot kül­dött Huari Bumediennek, Al­géria forradalmi tanácsa és miniszertanácsa elnökének az ország függetlensége ki­kiáltásának ll*ik évfordulója alkalmából .MONTEVIDEO Juan Maria Bordaberry uruguayi köztársasági elnök tegnapra virradóra parancsot adott a fegyveres erőknek és a rendőrségnek, tartózassák le a dolgozók országos kon- ventje (CNT) nevű nagy munkás-szakszervezet 52 ve­zetőjét. Az elnök szerint a hatalom átvételekor illegali- litósba kénvszerített szak- szervezet „felforgató” tevé­kenységet folytat, nem ad utasítást a dolgozóknak arra. hoay ismét állja­nak. GENF A genfi leszerelési bizott­ság tegnapi ülésén Alva Myr* dal asszony. Svédország kép­viselője sürgette a leszerelési világértekezlet összehívását. Mint emlékezetes, a világér­tekezlet megtartását még ta­valy javasolta a Szovjetunió. ÜJ-DELHI Az Egyesült Államok je­lenleg tizennégy katonai tá­maszpontot tart fönn az In­diai-óceán térségében, és tá­maszponthálózatának további bővítését tervezi — adia hí­rül az Új-Delhiben működő katonai tanulmányok és elemzések intézetének ez évi jelentése. A jelentés szerint az indokínai háború befejez­tével az Egyesül Államok a Csendes-óceánról az Indiai- óceánra kívánja áthelyezni stratégiai tevékenységének fő bázisait BEIRUT, KAIRÓ 'Az arab és a fekete-afrikai országok nem hívják meg az ENSZ nemzetközi munka­ügyi szervezetének (ILO) képviselőit két. ez évben sor­ra kerülő szak-tanácskozá­sukra. mert az ILO vezér- igazgatója a szervezet múlt hónapi ülésén meggátolta — egy Izarelt elítélő határozat elfogadását. 1 j Államcsíny Rwandában Tegnap hajnalban vértelen puccsal a hadsereg magához ragadta a hatalmat az afri­kai Rwandai Köztársaság­ban — jelentették diplomá­ciai forrásokra hivatkozva a hírügynökségek. A rwandai főváros, Ki­gali utcáin járőrök cirkál­nak, a hivatalokat bezárták, a telefon- és távíróösszeköt­tetés a küllőddel megsza­kadt A tényleges hatalom valószínűleg a kis, 2,5 mil­liós kelet-afrikai ország had­Kiújuhak a harcok mukba és gyújtottak fel, úgy hogy öt ember égési sérü­léseket szenvedett), tegnap Belfast egyik utcájában egy férfit találtak átlőtt fejjel. A helyi lapok a protestán­sok nemrég megalakult szél­sőséges szervezetét, az úgy­nevezett ulsteri szabadság- harcosokat (UEF) teszik fe­lelőssé a merényletért, Az észak-írországi tarto­mányi választásokat követő néhány napos nyugalom után ismét kiújultak a fegy­veres akciók a tartomány két nagyvárosában, Belfast­ban és Londönderryben. A szerdai zavargásokat követően (ezek során fegy­veres fiatalok hét városi autóbuszt kerítettek hatal-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom