Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-01 / 152. szám
1973. július 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I 3 GUTENBERG SZOLNOKI UTÓDAI János-nap, nyomdászünnep, Johannes GutenBerg emlékére. Gutenberg neve 1434-ben jelenik meg először egy krónikában Strasbourgban: Titkos mesterség” elsajátításával foglalkozik, írták róla. 1438-ban műhelyt alapított. Ebben, a hivatalosan tükrök készítésére engedélyezett műhelyében. egy Konrád Sahspach nevű esztergályos által készített fasajtóval kísérletezett Guten- berg. Munkáját nagy titok övezte, több mint tíz esztendő múlva állt csak találmányával a nyilvánosság elé. Székhelyét ekkor Mainz- ba helyezte át, 1454—1457- ben alapított ott nyomdát, ahol elkészítette a „Bűnbocsánati levelek”-et, majd egymást követően az első nyomtatott könyveket: egy 42 soros és egy 36 soros bibliát. Június 5-én múlt 500 esz-; tendeje. hogy Budán megjelent az első magyar földön nyomtatott könyv a Chronica Hungarorum: Hess András budai nyomdászmester érdeme. Csaknem ellenőrizhetetlen forrás szerint a XVII. században Szolnokon már működött nyomda. Valahol, valakik, állítólag láttak egy magyar nyelvű könyvet, amely akkor nyomatott Szolnok várában. A hír megbízhatatlan, teljesen valószínűtlen, hogy a török hódoltság idején nyomda működhetett volna a városban. Meg kell elégednünk azzal, hogy Szolnokon az első nyomda 1868-ban, tehát 105 évvel ezelőtt jelentette meg az első könyvet. Bittermann Ede, Jászberényből idetelepült nyomdászamester alapított nyomdát a Tisza partján. Néhány évvel később egy másik híres nyomdászdinasztia alapítója is itt dolgozott: Bakos Istvánnak hívták. Az első világháborút követő években megszaporodtak e tájon is a nyomdák, főleg a parányi kis műhelyek. De négy-öt, viszonylag korszerű, nagyobb nyomda is működött Szolnokon. A Szolnoki Nyomda Vállalat is egy nagyobb, a múltból örökölt telephelyen dolgozik a Május 1. úton. , V... \ S* da működik majd a városban. I olyan mostohán kezeltek volna, mint á nyomdászatot. De ne hány forgassuk a IImúltat, hiszen a jövő meg "minden szépet ígér. Horváth Zoltán gépszedő munka közben A teljesség kedvéért azt is meg kell említeni, hogy az elmúlt néhány év alatt a szolnoki nyomda műszaki fejlesztésében már jelentős Volt a fejlődés, nyomdász barátaink az adott lehetőségek határain belül a maximumot adták. A jövő már itt van a jelenben. Azt hiszem, a szolnoki nyomdia egyedülálló vállalat, ahol több a szakmunvárják vissza őket az új nyomdába. Az idén húsz nyomdász szakmunkás iratkozott be a nyomdaipari szakközépiskolába, hárman pedig műszaki főiskolára jelentkeztek. 1975-re, amikorra megérkeznek a mindent tudó nyomdagépek a Német Demokratikus Köztársaságból, a jelenleginél jóval több, magasabb szakképzettségű nyomdász lesz a megye legnagyobb. legmodernebb eljárásokkal dolgozó nyomdájának. Igen nagy áldozatot vállal ezért már évek óta a szolnoki nyomda, hogy így legyen. A nyomdász valaha a legjobban fizetett szakmunkás volt. Havi keresete megelőzte a kohászét, bányászét. Ma a könnyűipari ágazaton belül is a legszolidabban fizetett szakmák egyike. Régen főnyereménynek számított, ha felvették a gyereket nyomdászinasnak. Ma igen nehéz tanulókat szerződtetni nyomdásznak. Csaknem elnőiesedett ez a szakma is. Am már Szolnokon is felnövőben a jólkép- zett nyomdászgeneráció. — tiszai — Nagyjelentőségű kutatás Talajjavítás erdősítéssel A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli intézetében — Pécsett — nagyjelentőségű kutatás indult meg az eróziópusztította talajok termőképességének természetes úton való helyreállítására. Mint közismert: hegy és dombvidékeinken felmérhetetlen károkat okoz a talajerózió, mely ellen költséges beruházásokkal — védművek építésével, csatornázással, stb — tudnak csak védekezni a mezőgazdasági üzemek. Hazánkban elsőként dr. Lehmann Antal természetföldrajz-kuta- tó, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa gondolt arra, hogy az erősítést nemcsak eróziógátló műveletként alkalmazzák, hanem a leromlott talaj termőképességének helyre- állítására is. Evégett olyan hegy- és dombvidéki területeket vizsgált meg, amelyeket különböző időpontokban erősítettek. Kiderült: 25 •—3o év elegendő arra, hogy az eredeti vegetáció jótékony hatására visszaálljon a talajszerkezet eredeti állapota, a föld visszanyeri korábbi termőképességét. Dr. Lehmann Antal most térképet készít a zselicség- ről a termőképesség helyreállítását szolgáló erősítések számára. Az erősített terület természetesen nem „vész el” véglegesen a növénytermelés számára, hanem mintegy tartalékszántó szerepét tölti be. Ha ugyanis később szükség lesz az erdősített hegy- és dombvidéki földekre erdőirtással ismét szántóvá alakíthatják át az akkor már teljes értékű, megújult termőképességű területeket. úi festékgyár A Budalakk korszerű, új festékgyárat létesít Szegeden, saját fejlesztési alapjából, több mint 40 millió forintos költséggel. Már korábban elkészült az új üzemcsarnok, most pedig hozzáláttak az elektromos vezérlésű, távirányítású, földalatti tartálypark építéséhez. 4 ..J Célok és intézkedések Nemcsak rövidebb és hosszabb távra szóló céljainkat helyes — egyre alaposabbá csiszolva elgondolásainkat — újra meg újra megfogalmaznunk, hanem a megvalósítás módszereit és eszközeit, alkalmasságukat is hasznos időről időre ellenőrizni és szükség szerint módosítani. Ez korántsem a hosszú időre érvényes, kipróbált politika megkérdőjelezése, éppen ellenkezőleg, e politika következetesebb megvalósításának feltétele. Országunk gazdasági célkitűzéseivel és a gazdaságpolitikai munkával kapcsolatban, ez a megfontolás vezette pártunk Központi Bizottságát, amikor múlt év novemberi ülésén intézkedéseket készített elő a gazdasági élet párt- és államirányításának fejlesztése a népgazdasági tervek jobb megalapozottsága, a tervező szervek közötti együttműködés és munka- megosztás javítása, továbbá a tervek végrehajtásának következetesebb ellenőrzése érdekében. Közelebbről: szükségessé vált a központi fejlesztési programok és általában a beruházások jobb műszaki-gazdasági előkészítése, a magunk elé tűzött, gyakorlatilag megoldandó feladatok és a megvalósításukra rendelkezésre álló anyagi fedezet pontosabb összehangolása s mindezzel összefüggésben az ár. és értéktervezés fejlesztése. Akkor határozta el a Központi Bizottság, hogy törvény kidolgozását indítványozza a népgazdasági tervezésről, a tervező intézmények, mindenekelőtt az Országos Tervhivatal nagyobb hatáskörének biztosítására. És ugyancsak akkor született a döntés az állami tervbizottság létrehozásáról, mely bizottság — a Minisztertanács szerveként — jobban összehangolja a minisztériumok és más főhatóságok tervező munkáját, javaslatokat tesz a kormánynak a népgazdasági tervre és a gazdasági szabályozásra, egyben ellenőrzi a végrehajtást. A népgazdasági tervezésről szóló törvényt azóta már elfogadta az országgyűlés, és most, június 27-i ülésén a Központi Bizottság javasolta a Minisztertanácsnak, hogy hozza létre az Állami Tervbizottságot. A tervezés alaposabb. korszerűbb alkalmazásával együtt jár az eddiginél is fokozottabb figyelem az ország különböző területeinek, földrajzi-gazdasági egységeinek gazdasági szükségleteire. Ezért alakít ki a Központi Bizottság saját apparátusában is új. területi gazdaságfejlesztési osztályt, amely a gazdaságpolitikai osztállyal összhangban és karöltve végzi munkáját. Az említett intézkedések egyébként olyan időpontban születtek, amikor a népgazdaság általános fejlődése örvendetesen kedvező, és ez, bizonyos szempontból, külön is figyelemre méltó körülmény. Bizonyítéka ugyanis, hogy nemcsak súlyosabb gondok közepette lehet és kell fontos intézkedéseket tenni, hanem viszonylag nyugalmas napokban is. Amikor a munka tervszerűen folyik, és az eredmények sem maradnak el. A kedvező jelenségek sorában lényeges, hogy az ipar szerkezetének átalakítása valamelyest felgyorsult. hiszen a termelés és a fogyasztás korszerűsítésének ez az átalakulás elsőrendű feltétele, hasonlóképpen a gazdaságosságnak is legfőbb követelménye — ezért is áll a tervezőmunka előterében. Említésre méltó, hogy az építkezések befejezése is gyorsul, sikeresebb az erők összpontosítása, egyenletesebb ütemben adják át az épülő lakásokat — általában a beruházások, kiemelkedő fontosságú programok is. a tervnek megfelelően haladnak és valósulnak meg. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a mezőgazdaságban — a sokáig kedvezőtlen időjárás és a lezajlott járvány ellenére — nem rosszak a kilátások, és a lakosság jövedelme s fogyasztása gyorsabban növekszik a tavalyinál, akkor minden okunk megvan a bizakodásra. • • MENÜ-AR-VÁLASZTÉK Pontosan egy éve, július elsején lépett életbe a belkereskedelmi miniszter rendeleté az éttermek menüszolgáltatásáról. Ebédidőben felkerekedtem, hogy meggyőződjek arról Sárik Istvánné kéziszedő, készíti a szolnoki ryár műsorfüzetét Nem akarunk ünneprontók kástanuló, mint a szakmun- lenni János napján, de az kás. A negyvennégy szakigazság kedvéért le kell ír- munkás mellett ötvenkét tani; aligha van még egy ipar- ^ nuió dolgozik. Három érett- ág Szolnokon, amelyiket, ségizett fiatalt más, fejlet- Két év múlva a legfejlet-( tebb technológiával dolgozó tebb technikával bíró nyom-j| nyomdában taníttatnak, és Július végén döntenek a felvételekről Befejeződlek az egyetemeken az írásbeli vizsgák Tegnap országszerte befejeződött az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák első szakasza: a nappali, esti és levelező tagozatokra pályázó csaknem 64 ezer jelölt írta meg június 25-e és 30-a között felvételi dolgozatát, illetve válaszolt a tesztkérdésekre — jórészt központi tételek alapján. Azókat a pályázókat, akik két tárgyból is elégtelen dolgozatot írtak — vagyis az írásbelin nulla pontot értek el, nem bocsátják szóbeli vizsgára. A sikeres írásbeli- zők néhány napon belül megkezdhetik a „második fordulót” a szóbeliztető felvételi bizottságok előtt. A felvételi vizsgákat valamennyi tagozaton várhatóan július közepéig, de legkésőbb 31-ig befejezik. A pályázók szóbeli felvételi vizsgáját követően valamennyi felsőoktatási intézménynél összeülnek a kari felvételi bizottságok, és végleges határozatot hoznak a felvételről, illetve az elutasításról. Az érvényben lévő rendelkezések értelmében ezt követően néhány napon belül írásban kapják meg a pályázók a felvételi bizottságok döntéseit. A felvételi bizottságok július végén, augusztus elején értesítik határozatukról a jelentkezőket. élővé — menüvé — váltak-e a jogszabály előírásai a szolnoki vendéglőkben. Kicsit pesszimista elképzelésekkel indultam el. gondolván, ki emlékszik már arra, hogy ebben a rendeletdzsungelben az egy éve megjelent szabály mit írt elő, mit tett kötelezővé. Előre kell bocsátani, tévedtem. Ahol jártam, mindenütt volt menü annyi, és annyiért ahogyan a rendeletben meg van írva. Nézzük először a legrangosabbat, a Tisza szállót, ahol — idegenforgalmi idényben a déli órákban — legalább egyféle turista menünek kell lenni. Volt is. Ott kínáltatta magát hivalkodóan az étlap alján 40 forintért. (Nem olcsó, pedig ebben az árban már a 20 százalékos kedvezmény is benne van.) Nem csoda, hogy csak akkor van keletje a négy fogásos menünek, ha külföldi vendégek érkeznek. Nem a kispénzű embereknek találták ki. Vendégcsíbítft Igaz, akinek a 40 forintos ebédre nem futja, a drága vendéglő mellett a „kis Tiszában”, a szálló másod- osztályú éttermében vagy pár száz méterrel távolabb a Halászcsárdában, a Múzeum étteremben ... kulturált körülmények között 15 forintért megebédelhet. Hogy kérik, keresik az emberek, nem csupán az ételforgalom növekedése bizonyítja. Egy év alatt a kedvezményes áron kapható menü sok törzsvendéget „szerzett” ezeknek az éttermeknek. Különösen ott érezhető, és mérhető jól az új szolgáltatás hatása, ahol az elmúlt év júliusáig egyáltalán nem volt menü.A Halászcsárdában például addig 20 forinton alul nem lehetett komplett ebédet kapni, most 15 forintért két választékban háromfogásos menüt kínálnak. Ha kérik, már megérte A harmadosztályú vendéglőkben már nem hozott ilyen lényeges változást a déli és az esti menüszolgáltatás bevezetése. Miért? A magyarázat kézenfekvő. Az étlapon a kétszámjegyű árak is csak egyessel kezdődnek. A menü. és a vendég tetszése szerint összeállított ebéd árkülönbözete mindössze pár forint. Olcsó az ’,ja la carte”, így a legtöbb vendég inkább maga választ. A harmadosztályú Strandvendéglő kerthelyiségének például strand- időben 1500 forint az ebéd- forgalma. Ebből mindössze 100—150 forintot tesz ki a menü-fogyasztás. Mégsem kezelik félvállról a menüszolgáltatást, mondván: a választék ezzel is bővül. Sha naponta csak tíz vendég fogyasztja el jóízűen, már megérte. i E. Ej ] Weszp Mihály gépmester, öreg masinája, a rotációs gép társaságában
