Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-26 / 173. szám
1973.. július 26. SZ.OUNOK MEOVK1 NÉPLAP Fogalmak — fókuszban A beruházások összetétele Keresetüket raliára, tanszerre üdülésre szánják Dolgozó diákok Szabó Sándor: „Kipróbálhatom a nyelvtudásom is” Általánosságban nehéz felelni arra a kérdésre, mi előnyösebb: a beruházásra szánt pénz nagyobb részét építkezésre, vagy gépek vásárlására fordítani? Egy lakótelep kialakításánál természetes, hogy az előbbi dominál, s nincs séma arra sem, mi legyen az arány, az ipar új létesítményeinek valamelyikénél. Az összegező adatokból azonban bizonyos következtetések — 1961-ben/ a szocialista szektor teljes beruházási összegének 47 százalékát az építkezésekre, 40 százalékát pedig a gépekre költötték. 1969-ben az arány már 51.5 ,és 37 százalék volt, s bár közben a termelési célú beruházások mellett az un. infrastrukturális fejlesztések — lakások, közművek, szállítás, utak, stb. — előtérbe kerültek, az építkezési kedv túl magas .csúcsra hágott. Különösen így volt ez az Kedvezőnek tarthatjuk, hogy a mezőgazdaságban most évente kétszer annyi arató-cséplőgépet állítanak munkába, mint az 1961— 1965. közötti időszakban. A korszerűsödés bizonyítéka, hogy az állami iparban az egy ipartelepre jutó gépi hajtóerő tíz év alatt a 2.5- szeresére növekedett, s ennek megfelelően az egy munkásra jutó vilamosener- gia-felhasználás 1960—1970. között évi átlagban 4.5 százalékkal nőtt. Persze, vannak másmilyen tények is. így az, hogy az állami iparban a ledolgozott munkaidő kétharmada az első műszakra jut, tehát a gépek, berendezések túlnyomó része a nap 24 órájából mindössze nyolc órán át működik ... Azaz nem elég egészséges beruházási arányt elérni. Legalább ilyen fontos, mi történik a létesítmény átadása után. Minden fejlesztési teendő egy-egy láncszem. Ám, ha 1973 első felében Szolnok megye ötvenöt ipari szövetkezetében 11,3 százalékkal — a tervezettnek megfelelően — emelkedett a termelési érték. Ez a tavalyi első hat hónap eredményeihez képest 55 millió forintos növekedést jelent, összességében pedig több mint 546 millió forintot. Kedvezőtlenebb viszont az árbevétel alakulása (5,9 százalékkal nőtt), és a tényleges nyereség. amely több mint 1,5 millió forinttal maradt az 1972 első félévi nyereségösszeg alatt. Legnagyobb veszteséggel a tisza- földvári Építőipari Szövetkezet zárta a félévet, de nem nyereséges a mezőtúri építőipari és a tiszafüredi járási vegyesipari szövetkezet mérlege sem. Az árbevétel összetevőit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy igen kedvező a belkereskedelmi értékesítés növekedésének üteme. A 26,5 százalékos emelkedés elsősorban a háziipari és ruházati szövetkezetek jó munkáját dicséri. Rosszul alakult viszont a „nagy”, évente 50 az irányzatokra vonatkozóan •— világosan kirajzolódnak. 1972-ben a szocialista szektor 103 milliárd forint értékű összes beruházásából 52.3 milliárdra rúgott az építés, 41.9-re a gép, berendezés-vásárlás. (A fönnmaradó összeg un. egyéb költség.) Mielőtt ítélkeznénk, megfelelő-e, egészséges-e ez a megoszlás, elengedhetetlen a közelmúlt néhány jellemzőjének fölidézése. ipari, mezőgazdasági befektetések esetében. Egy kilométer hosszú autópálya 40 millió forintba kerül, természetes, hogy ilyesfajta munkánál a pénz döntő részét az „építés” címszó alatt szereplő kiadások emésztik fel. Ám nagyonis természetellenes, ha az újonnan elkészült ipari csarnokba régi gépeket, elavult berendezéseket állítanak be! önálló marad, ha nem kapcsolódik a következőhöz, keveset ér. Joggal állapította meg a kormány elnöke, Fock Jenő az országgyűlés 1973. márciusi ülésszakán, hogy „sokszor nem is új építkezésekre van szükség, egyszerűen csak a régi gépeket, kimustrált berendezéseket kell modernekkel felcserélni”. Igenre nem Világjelenség, hogy — szakszerűen fogalmazva — a nettó termelés eszközigényessége folyamatosan növekszik. Azaz egységnyi terméket nagyobb értékű eszközzel lehet csak előállítani, mivel megnőttek a minőségi követelmények, fokozódtak a felhasználásra vonatkozó kívánalmak. (Az elektromos hűtőszekrény jóval bonyolultabb! termék, mint elődje, a jégszekrény volt. Az automata mosógép szintén, a millió forint felett forgalmazó szövetkezetek mérlege. A hat legnagyobb ipari szövetkezet árbevétele csaknem 30 millió forinttal kisebb, mint tavaly ilyenkor. Olyan szövetkezetekről van szó, amelyek eddig tervteljesítésben, nyereségosztásban is az élen jártak, ahol néhány százalékos csökkenés több millió forintos lemaradást okoz. Egy részükben módosításra vár a gyártott termékek összetétele. másutt felül kell vizsgálni a működési köröket Ügy, ahogy ezt néhány szövetkezet már elkezdte. A jászapáti Vas- és Műanyagipari, a jászberényi Műszeripari és a szolnoki Vas- és Faipari Szövetkezet konkrétan felmérte a gyártmányösszetétel gazdaságosságát. Javasolta az elnökség a tagszövetkezeteknek, hogy kapcsolódjanak be a debreceni anyagbeszerző társulás munkájába. A társulás vezetőivel sikerült megegyezni, ha a feltételek adottak, készek Szolnok megyében lé- rakatot létesíteni. termelőeszközökről, mondjuk a numerikus vezérlésű szerszámgépekről, nem beszélve.) Erre az irányzatra nekünk is igent kell mondanunk, ám arra már határozott nemet, hogy hazánkban a nagy költséggel létrehozott termelési kapacitások üzemeltetésének megkezdése kétszer-háromszor hosszabb időbe telik, mint a fejlett országokban. Ez nem törvényszerű! És nem elkerülhetetlen. 1960. és 1972. között a vas- és fémmegmunkáló gépek állománya évi átlagban 2.2 százalékkal nőtt, ennek kétszeresével viszont a különleges és az automata berendezéseké. Ez — önmagában — jó dolog. Kevésbé, hogy e gépek — akárcsak más eszközök — mire elérkezik a hasznos szolgálat ideje, sűrűn — műszaki, technológiai értelemben — elavulttá válnak; már korszerűbb, jobb van náluk. Előfordul, hogy a rajtuk készült termékkel történik ugyanez... Nagy összegek célszerű, okos felhasználásáról van szó, hiszen tavaly az ipar 39.6, a mezőgazdaság 20.5, a szállítás-közlekedés, 11.9 milliárd forintot — a kommunális ágazatok 24 milli- árdot, többet, mint korábban bármikor! — fordított beruházásokra. Az építésre és gépekre jutó összegek aránya valamelyest tovább javult, de változatlanul elmarad a kívánatostól. A teljes befektetések nagyobb része fölött a vállalatok rendelkeznék, s mint az elemzésekből leszűrhető, még mindig lényegesebbnek látják az építést, a gépi korszerűsítésnél. A beruházási korlátozások s egyéb intézkedések — így az üzemeltetési járulék kísérleti bevezetése a KGM gépiparban — végső soron arra ösztönöznek, hogy jobban éljünk adott lehetőségeinkkel. Mert nem a beruházási összegek gyors növelése, hanem a fölhasznált pénz hatékony befektetése kínál tartós eredményeket. M. O. Felzárkózhatnak a bőrgyártók összhangba kerül a bőrfeldolgozó ipar és a bőrgyártás termelése, sertésbőrből jelentős exportra is jut. A negyedik ötéves terv a bőripari termelés 35 százalékos emelését irányozta elő. Az első szakaszban, az elmúlt két és fél év alatt azonban a gyártóipar fejlesztése és termelése elmaradt a feldolgozóipar növekvő szükségletétől és a gyorsan bővülő exportigényektől. A beruházások növelésére és gyorsítására a közelmúltban központi intézkedések történtek, amelyeknek . realizálása a Budapesti Bőripari Vállalatnál és a pécsi bőrgyárban néhány hete indult meg. Ez a második fejlesztési szakasz 1975—76-ban fejeződik be. Budapesten 242 millió forintot fordítanak az elkezdett rekonstrukció gyorsítására. Az összeget épületek rekonstrukciójára használják fel. így bennük alkalmazhatók lesznek a legkorszerűbb technológiai eljárások. A pécsi bőrgyárban az új technológiai folyamatok kialakításával, a termelés átszervezésével, új "épek munkába állításával biztosítják a hazai sertésbőr-ellátást, a ruházati ipar anyagszükségletét. A két vállalat rekonstrukciója után a sertésprogramra alapozott hazai sertésbőr-feldolgozás évi 12 000 tonnáról 16 000 tormára emelkedik. Nyár van, a vakáció ideje ! Mégis kora reggelente hova megy sok diák? Dolgozni. munkát vállaltak egy kis zsebpénzre valóért. Akadnak, akik már „öreg” munkásnak számítanak, s vannak olyanok, akik az idén kóstolgatják először a munka ízét. ☆ A Szolnoki Papírgyár — mint minden évben — ezen a nyáron is negyven lányt és fiút alkalmaz, elsősorban saját dolgozói gyermekeit. A tágas üzemcsarnok munkapadjai mellett sötétkék köpenyes asszonyok, lányok papírtörölközőt és irodai papírt csomagolnak. Közöttük van Tóth Mária, a Verseghy Ferenc Gimnázium leendő negyedikes diákja. — Negyedik éve, hogy nyári szünidőben két-három hetet dolgozom, de egyik évben sem volt olyan nehéz az elhelyezkedés, mint az idén. Főleg a lányok nem válogathattak a munkahelyek között. A papírgyárba csak úgy vettek fel. hogy édesanyám is itt dolgozik, és jól ismernek az üzemben. — Ha egy diák a szünidőben elmegy dolgozni, számlára legfontosabb a pénz, hiszen minden forint jól jön. A barátnőim is mindannyian dolgoznak. Én is eljöttem, habár nem létszükséglet, hogy pénzt keressek, de így hasznosan töltöm el az időmet is, és a fizetésemből fedezem az augusztusi kéthetes balatoni nyaralásomat, Tóth Mária: „Minden forint jól jön...” 1944. október 6-án szabadult fel Békés megye. A felszabadulás 30. évfordulójának méltó megünnepelése céljából úgy határoztak a megye vezetői, hogy ebből az alkalomból az idei nyáron reprezentatív ipari, mezőgazdasági kiállítást és vásárt rendeznek Békéscsabán. Tegnap délelőtt Csatári Béla, a Békés megyei Tanács általános elnökhelyettese sajtótájékoztatón ismertette az augusztus 10. és 20. között Békéscsabán rendezendő Békés megvei ipari mezőgazdasági kiállítás és vásár célját, valamint gazdag programját. Elmondta többek között: a rendezvény legfőbb célja, hogy színvonalasan bemutassa a megye, mindenekelőtt az ipar és a mezőgazdaság fejlődését, eredményeit, a népgazdaságmeg a lakiteleki építötábori költségeimet. Két és fél hétig vagyok az üzemben, és a munkámért, ami könnyű és tiszta, hét—nyolcszáz forintot kapok. Hat diáklánnyal dolgozom együtt. Gyorsan eltelik a nap. mert amíg csomagoljuk a törölközőket, beszélgetünk. Csak az szokatlan még mindig, hogy reggel hat órakor kezdünk, így nekem fél ötkor ébresztő van, mert Szandaszöllősről járok be. ☆ A Kolozsvár-felüljáró után lévő benzinkútnál most kisebb a forgalom: épül az új felüljáró, és így kevés gépkocsi jár arra. Amíg egy autó tankol, szőke, göndörhajú fiú tisztítja a kocsi ablakait. — Szabó Sándor vagyok, most végeztem a Verseghy gimnáziumban a második osztályt. Több barátom benzinkútnál dolgozik, és ők mondták, hogy nagyon érdekes feladat. Különben is szeretem a szép autókat. Sok emberrel találkozom, és ha külföldiek érkeznek, legalább kipróbálhatom a nyelvtudásom is, ugyanis az iskolában angol nyelvet tanulok. — Dolgozott már máskor is? — Hetedikes korom óta minden nyáron, másként elunom magam otthon. Voltam már cukorgyárban, papírgyárban. Itt nagyon jó a munkaidőbeosztás. Ha délelőttös vagyok, hatra járok, bán elfoglalt helyét és szerepét, valamint jövőjét. A megtett út szemléltetését lesz hivatott bemutatni egyrészt a dokumentációs kiállítás, másrészt a 112 ipari és mezőgazdasági vállalat, üzem, illetve szövetkezet termékkiállítása, amely 2400 négyzetméter fedett és 10 ezer négyzetméter szabad területet foglal majd el. A kiállítást és vásárt augusztus 10-én délelőtt 11 órakor Klauko Mátyás, a Békés megyei Tanács elnöke nyit- fa majd meg. Augusztus 10-e és 20-a között más jelentős események és rendezvények színhelye is lesz Békéscsaba és Békés megye. Augusztus 14-én a mezőgazdasági szakmai napok keretében dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első és délután kettőig dolgozom, ha délutános műszakba osztanak be, akkor kettőtől este tízig vagyok. — Mire költi majd a keresetét? — A pénznek, amit kapok, lesz helye. Megyek Balaton- fenyvesre és augusztusban Csehszlovákiába, ott akarok venni magamnak egy jó versenykerékpárt. ☆ A Lenin Termelőszövetkezet paradicsomföldjén évek óta diáklányok segítenek a paradicsom virágjának porozásában. Fekete Erzsébet a közgazdasági technikumban tanul. Nyáron már tavaly is a tsz munkása volt. — Szeretek dolgozni és a szüleim is örülnek, hogy ezekben a hónapokban munkát vállalok. Nem mondom, hogy nem jobb lenne pihenni, szórakozni, de így viszont lesz pénzem, és nem kell állandóan kérni, ha valamit venni akarok. A munka nem nehéz. Egy hónapra kötik meg velünk a szerződést, és erre az időre 1600 forintot fizetnek. Ebből a pénzből utazom majd Balatonrendes- re az osztállyal. Aztán lassan kezdődik a tanév, tanszerek is kellenek, meg néhány ruhát is veszek. — Miért éppen a termelőszövetkezetet választotta? — Sokan tartózkodnak az ilyen munkáktól, de én már tavaly is megpróbáltam. Nagyon jól lehet keresni, és ez a fő. Azt hiszem, jövőre is ide jövök. — Szekeres — helyettese tart előadást Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Úttörőház nagytermében a szarvasmarhatenyésztés időszerű feladatairól. Másnap tartják meg a kiállításon az ipari szakmai napot. A MÉM termelési és műszaki fejlesztési főosztálya a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának közreműködésével augusztus 13-a és 18-a között két- két napos tájjellegű szarvasmarha-tenyésztési bemutatókat rendez a Viharsarok állami gazdaságaiban és termelőszövetkezeteiben. Erre nyolc megye: Békés, Szabolcs-Szatmár. Szolnok, Csongrád, Dél-Pest, Vas, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar mintegy 800—1000 vezető beosztású állattenyésztési szakembere kap meghívást. Podina Péter Túl magas ctúcs önálló láncszemek Gazdaságosabb termékösszetétel, társulás anyagbeszerzésre Ülést tartott a KISZÖV elnöksége Augusztus 10. és 20. hozott rendezik a Békés megyei ipari, mezőgazdasági kiállítást és vásárt Sajtótájékoztató Béké«c§ahán
