Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-21 / 169. szám
I 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. július 21: Nemzetközi elismerés Ot év Amer kában a magyar biokémiának A közelmúltban Stockholmban tartotta kongresz- szusát a nemzetközi biokémiai unió. Ezen a jelentős tudományos összejövetelen nagy elismerés érte a magyar tudományt: az unió alelnö- ltévé Straub F. Brúnó aka- akaémikust. a szegedi biológiai központ főigazgatóját választották. Straub F. Brúnó, aki a napokban érkezett haza, a következőket mondta a sajtó munkatársának: — A nemzetközi biokémiai unió a 17 nagy nemzetközi természettudományos egyesület egyike. Jelenleg körülbelül 28 ezerre becsülik a biokémikusok számát. Magyarországon mintegy 200-an működnek. — Korábban meglehetősen szerény szerepet játszottunk ezeknek a nagy nemzetközi egyesületeknek a vezetőségében. Az utóbbi időben azonban a magyar tudományos élet egyre növekvő súlyt kap a nemzetközi porondon. Ezt mutatja, hogy a nemzetközi fizikai unió Pál Lénárd, a némzetközi élettani társaság pedig Lis- sák Kálmán akadémikust egyik alelnökévé választotta. — A mostani stockhólmi választás a hazai biokémia fokozódó nemzetközi megbecsülésének jeleként értékelhetjük, annyival is inkább, mivel ennek az uniónak a vezetősége mindössze négytagú és közülük az elnöki tisztet O. Hayashi japán biokémikussal, az alelnök tisztét velem töltötték be, míg a főtitkár egy amerikai tudós lett. Megválasztásunk egyébként hat évre szól. — A stockholmi kongresz- szuson több ezer biokémikus vett részt. Maga ez a nagy létszám is jelzi a biokémia óriási fejlődését. Ezt igazolták az előadásokban ismertetett eredmények, kezdve bizonyos rákfajták vírusos eredetének beigazolásától — ami a biokémia eredményein alapszik — a biokémia sokoldalú és egyre növekvő méretű ipari alkalmazásáig. — Az ilyen nagy létszámú kongresszusok lébonyolítása már hosszú évek óta nagy gondot okozott a rendezőknek, hiszen a hagyományos módszer szerint csak úgy lehetett lebonyolítani a sok száz előadásból összetevődő programokat, hogy párhuzamosan 10—15 előadóteremben peregtek le a tíz perc időtartamra maximált előadások és vajmi kevés idő jutott vitára. A mostani kongresszuson különösen’ nagy sikerrel alkalmazták azt a néhány éve elkezdett módszert- hogy az előadásokat, helyesebben közléseket kettéválasztották és a mintegy 2400 tudományos közlés nagyobbik felét, mintegy 1600-at úgynevezett plakát formában, plakát előtti vitában bonyolították le. Az előadók egy nagy teremben a falon két négyzetmétert kaptak plakátjuk felragasztására, amelyen szemléltethették kutatásaik eredményeit, a különböző adatokat, görbéket és rövid magyarázó szöveggel sűrítve tájékoztatást adhattak a látogatóknak terveikről, következtetéseikről. Az egyes plakátok előtt aztán mintegy kétórás szabad vitára, diskurzusra került sor. Minden részvevő az őt legjobban érdeklő előadást, illetőleg plakátot kereshette föl ilyen módon és eszmét cserélhetett az előadóval. Melor Szturua szovjet új ságíró az angolszász országok specialistája. A közeim últig az Izvesztyija New York-i tudósítójaként dolgoz ott, most pedig a lap külpolitikai rovatvezetője. Az APN munkatársa, Vszevolod Marján interjút készített M. Sztu ruával, amelyet rövidítéssel, az alábbiakban közlünk: — ön sokáig élt az Egyesült Államokban és jól ismeri az amerikai társadalmi életet. Hogyan értelmezi az olyan fogalmakat, mint „amerikai nép”, „amerikai életforma”? ön szerint melyek az amerikaiak nemzeti jellemvonásai? Mely tulajdonságuk imponál leginkább önnek? Az amerikai történelem úgy hozta, hogy különböző országokból érkeztek menkül- tek és bevándorlók az Egyesült Államokba, amellett a rabszolga-kereskedelem következtében a lakosság jelentős részét (22—23 millió fő) négerek alkotják. Az utóbbi években megindult a portoricóiak bevándorlása. Nem beszélhetünk tehát olyan értelemben amerikai nemzetről, mint mondjuk francia vagy angol nemzetről. Másfelől viszont kétségtelen. hogy az amerikai nemzet létezik és megfelel a nemzet klasszikus marxista meghatározásának. Ami az amerikai életformát illeti, azt hiszem ez a kifejezés magyarázatra szorul. .Létezik egy amerikai életforma az uralkodó körök számára és egy, az egyszerű amerikaiak számára. De léteznek bizonyos közös nemzeti sajátosságok, minthogy közös kulturális, nemzeti és egyéb hagyományaik vannak. Az amerikai életformának két fontos, egymással szoros kapcsolatban álló tényezője van: egyrészt az erősen/ kifejlett individualizmus és az emberek bizonyos elidegenedése, másrészt az erőszak tényezője. Mert Amerika mégiscsak az erőszak társadalma. Ilyenként jött is létre, nem csupán azért, mert tipikusan kapitalista állam, de azért is, mert a Nyugat úgynevezett meghódítása, az indiánok könyörtelen elüldö- zése következtében kialakult a fegyver és a gyilkosság kultusza. Körülbelül öt évet töltöttem Amerikában. De ha megkérdeznek, az amerikaiak mely nemzeti tulajdonsága imponál nekem a leginkább, a legszívesebben kérdéssel válaszolok: milyen amerikaiakra gondol? New York vagy Cincinatti lakosaira? Los Angeles-iekre vagy montanaiakra ? Farmerekre vagy városi emberekre? Ezek annyira különböznek egymástól, hogy merem állítani: egy New York-i nézetei és gondolkodásmódja tekintetében közelebb áll a nyugat-eufópaiakhoz, mint ahhoz az amerikai honfitársához, aki valahol az ország belsejében él. Ezért erre a kérdésre nem is lehet egyértelmű választ adni. Ebben az értelemben Amerika a jellemek, kultúrák. életformák tarka palettáját jelenti. Talán három részre osztanám Amerikát. Az első természetesen New Yorkot, Los Angelest. San Franciscót és általában Üj-Angliát, a keleti országrészt foglalja magában, amelyhez Boston és az egyetemek övezete tartozik. Ez az Egyesült Államok legműveltebb része, a történelem, a kultúra és az életmód szálai ezt kötik a legszorosabban Nyugat-Európához. A másik rész a farmerek Amerikája. Ezt már kevésbé ismerjük, és ha mégis, úgy csak a cowboy-filmekből, amelyek természetesen nem tükrözik az amerikai farmerek életét. Végül a harmadik rész — Ilf és Petrov kifejezésével élve — a földszintes Amerika, a vidék. Ez a vidéki Amerika igenigen távol áll attól, amit — ugyancsak feltételesen — nyugati civilizációnak nevezünk. Ez a provinciális Amerika magába zárkózott, csak a saját helyi problémák érdeklik az ott élő embereket. A helyzet persze most változóban van, a farmerek és a „földszintes Amerika” lakói kezdenek nagyobb érdeklődést tanúsítani a külpolitika, a külső világ iránt. Milyen amerikai jellemvonások tetszenek nekem a leginkább? Ügy láttam, az amerikaiakra jellemző, hogy állni tudják a szavukat. Jól tudnak koncentrálni arra a problémára, amit meg akarnak-oldani. Nem szeretik a fölösleges ceremóniát és nem vesztegetik az időt haszontalan bevezető frázisokra vagy olyasmire, aminek nincs köze a lényeghez. — Ma már a kapitalista országokban sok politikus, közéleti személyiség, üzletember, újságíró, tudós, sőt egyes katonai személyiségek számára is kezd nyilvánvalóvá válni, hogy fordulatra van szükség a békés együttélés irányában. Meglátása szerint milyen széles körben és mennyire következetesen ismerik fel az Egyesült Államokban a történelemnek ezt a követelését? — A békés együttélés lenini elvei a szocialista országok számára magától értetődő külpolitika. Ami a kapitalista országokat illeti, ott ezeknek az elveknek a megértése és elismerése nem ment és nem megy simán. Most is sok olyan politikusról tudunk, akik megpróbálják az emberiséget visszatéríteni a hidegháborúhoz. Mi az oka, hogy napjainkban ez az elv mégis utat tör magának? A magyarázat: kudarcot vallottak a kísérletek, hogy diktáljanak a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak. A Szovjetunió hatalmas állammá vált, a szocialista közösség megerősödött, nem lehet velük az erő helyzetéből tárgyalni. Azt hiszem, Amerikában ma sok felelős államférfi felismeri ezt a realitást és ezért azt vallja, hogy a békés együttélés alapján kell kiépíteni a kapcsolatokat a Szovjetunióval. Hiszen egy nukleáris háború katasztrófa' lenne Amerika számára is. Másrészt az üzleti körök érdekeltek a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében. Leonyid Brezsnyev amerikai tárgyalásai, az üzleti körökkel történt találkozásai azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban egyre közelebb kerülnek ennek megértéséhez. Irán a Perzsa (Arab)-öböl térségében A közelmúltban nagy ösz- szegű iráni fegyvervásárlásról érkeztek hírek- amelynek nagyságrendje megközelíti a 3 milliárd dollárt. A nyugati, elsősorban amerikai fegyvergyáraknak feladott hatalmas megrendelés realizálása után az ország 300 nagyhatósugarú vadászbombázóval, 100 csapatszállító repülőgéppel, 700 csapatszállító és tengeralattjáró elhárító helikopterrel, valamint 1700 korszerű harckocsival fog rendelkezni. A hírek szerint a haditengerészet erőit is kétszeresére növelik és itt kívánják létrehozni a világ legnagyobb sikló- hajó-flottáját (ezek a hajók fedélzetükön 150 tengerész- gyalogossal két óra alatt átszelhetik a Perzsa-(Arab)- öböl két partja közötti távolságot. Ügy tűnik, Irán jelentős mértékben növelni kívánja befolyását a kapitalista világ egyik legfontosabb olajkitermelő körzetében. 1972- ben a Perzsa-(Arab)-öböl térségéből mintegy 800 millió tonna olajat szállítottak a fejlett tőkés országokba. Nyugat-Európa kőolajszükségletének 60, Japán pedig 90 százalékát szerzi be erről a területről. Irán maga is 250 millió tonna kőolajat hozott a felszínre az elmúlt esztendőben. Az utóbbi időben Irán poShett tt-Anb f ■ S^Abedan ; 'KUVÄIT R Á N l Ttwmb T..IT. v \Bandar Abbas ; sert- - v -j- Í Banda r KA Tífifb4 * h b a h ry \ae-y —, S Z A Ú D -N**A| * ARÁBIA / AESZ = Arab Emírségek Szöv. 0.- Omán ® Épülő támaszpont 30-73 litikájának éle elsősorban Irak, továbbá a Perzsa- (Arab)-öböl déli partján fekvő sejkségekben működő fel- szabadítási szervezetek ellen irányul. Ezzel magyarázható többek között, hogy szárazföldi hadseregének négyötöde jelenleg is az iraki határvidék közelében állomásozik. A Perzsa-(Arab)-öböl ellenőrzésének igényét tükrözi viszont a légi és haditengerészeti támaszpontrendszer, amelyet a közelmúltban építettek ki ebben a körzetben. Ennek megkönnyítését szolgálta három szigetnek (Tömb I., Tömb II. -és Abu Musza szigetek) 1971. decemberében önként megszállása is. Cipőexport Több mint hétmillió pár bőr- és műbőr-cipőt szállított az év első felében a TANNIMPEX külkereskedelmi vállalat a Szovjetunióba és más szocialista országokba, és több n.int félmillió pórt a tőkés piacra. A vállalat legnagyobb piaca a Szovjetunió, ahová három év alatt megkétszereződtek a magyar cipő és bőrdíszmű szállításolt. s 50 százalékkal emelkedett a kesztyű exportja is. A tervek szerint 1973-ban összesen 57 millió rubelért szállít a TANNIMPEX bőrárut a Szovjetunióba. Néhány éve még sok minőségi kifogást emeltek a magyar cipők ellen: elsősorban a Szovjetunióban, de a kifogások száma tavaly óta majdnem a felére csökkent. A szovjet fél máris lekötötte a jövő évi szállítások nagyrészét — a nemrég, véget ért első sikeres kijevi árumintabemutató eredményeként — s így biztosított az alaposabb felkészülés. Gazdasági sikerek Lengyelországban A közzétett előzetes adatok szerint a lengyel népgazdaság teljesítette — sőt egyes területeken túlteljesítette — az első félévre kitűzött terveket. A nehézipar az év első hat hónapjában három százalékkal teljesítette túl a tervét. A lengyel bányászok az előirányzott mennyiségnél 418 000 tonnával több szenet hoztak a felszínre. Kedvezőek az eredmények az első félévben a könnyűiparban, amely június 30-ig éves tervének 50.8 ( százalékát teljesítette. Az USA szovjet technológiát vásárol Az újonnan feltárt amerikai bauxit-lelőhelyek kiaknázásánál szovjet technológiát akar igénybe venni a National Steel Corp. A szovjet gyártási eljárást az Utah állambeli Cedar Cityben létesítendő timföldgyárban kívánják felhasználni. A különböző iparágakban, elsősorban a fémfeldolgozás területén elért szovjet technológiai eredmények iránt fokozódik az érdeklődés az USA-ban. A timföldgyártásra vonatkozó licenceladások végső soron a két ország kereskedelmének növelését segítik elő. Villanyautó Bakuban új villamosmeg- A korábbi modellektől elhajtású gépkocsit terveztek, térően az új gépkocsinak mely 60 kilométeres sebes- | számos előnye van. MotorAz Elektromobil—73 villamos meghajtású gépkocsi. séggel, 600 klogrammos terheléssel vagy három utassal 220 kilométert tud feltöltés nélkül megtenni. ja teljesen szikramentes, ami lehetővé teszi, hogy az olaj és gázlelőhelyek közelében is felhasználják. A jugoszláv úthálózat fejlesztése A jugoszláv úthálózat fejlesztése során 1985-ig mintegy 6500 kilométer hosszúságban építenek ‘autóutakat. Egyet a magyar határtól Belgrád—Nis érintésével a bolgár határig, egy másikat a magyar határtól Banja Lukán és Bugojnon keresztül Splitig, egyet a magyar határtól Varazdinon, Zágrábon és Rijekán át Puláig, egyet pedig a magyar határtól Eszéken, Sabacon, Sarajevón keresztül Plocsé- igVízierőmű Brazíliában A Parana folyón, pontosan Paraguay és Brazília határán építik a világ egyik legnagyobb vízierőművét, amelynek az ereje 10.7 millió kilowatt lesz. A két ország kormányának képviselői a minap írták alá az erre vonatkozó egyezményt. A műszaki adatokból: a töltés 1400 méter hosszú és 22 méter magas lesz, mögötte, 4800 négyzetkilométer területű tengernyi mesterséges tó keletkezik, amelyben 168 milliárd köbméter vizet lehet tárolni. Az erőműbe 14 generátort helyeznek el, s az elsőt előreEladatlan Háromszázhatvanezer tonna eladatlan vajkészlet halmozódott fel már a Közös Piac Bizottsága szerint a ki- lencek országaiban. Más szakértők a meglévő készleteket félmillió tonnára becsülik. Bár a kilencek a Bolgár gépek Szófiában aláírták Bulgária és a Kongói Népi Köztársaság jegyzőkönyvi megállapodását a (gazdasági és tudományos-műszaki együttláthatólag a nyolcvanas évek elején fogják üzembe helyezni. Az építkezés költségei megközelítőleg három- milliárd dollárt tesznek ki. A vállalkozás pénzelésére nemzetközi konzorcium alakult, amelybe belépett több amerikai és nemzetközi bankház. Ennek a vízierőműnek az építése egyébként egész Dél-Amerikának a szívügye lett. Valamennyi ország támogatja ezt a tervet, annál inkább, mert közülük többen elsőrendű feladatnak tűzték ki az erőforrások feltárását és jobb kihasználását. vajkészletek gazdasági nyomás eszközeivel igyekeznek elérni, hogy a vajtermelés csökkenjen és az állattenyésztőket inkább a hízómarha és a borjúhús előállítására ösztönzik, a vaj túltermelése tovább folytatódik. Kongónak működés kiszélesítéséről. Bulgária a megállapodás értelmében komplett gépi berendezéseket is szállít a Kongói Népi Köztársasaga nak. S I
