Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-20 / 168. szám

1973. július 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 t Eleiek a gyógyítás szolgálatában Dr. Rosmanith Károly jó­val túl van a nyugdíjkorha­táron, de ugyanúgy dolgozik, mint javakorabeli kollegái. Délutáni pihenését zavarom. Régi bútorokkal teli szobába vezet. Széttárja a karját. — Az én életemben igazán nem volt semmi érdekes. Budapesten végezte el _ az egyetemet 1925-ben. Utána klinikákon és a pestújhelyi munkáskórházban dolgozott. 1928-tól 1939-ig Csurgón kör­zeti |Orvos volt. Onnan ke­rült Szolnokra. Először a vasútvonaltól délre eső terü­let volt az övé. Öt évig két körzetben végezte a munká­ját. Nem volt könnyű. ' — Többnyire gyalog meg biciklin jártam. Egy időben ugyan volt oldalkocsis mo­torom. de azon csak nevettek az emberek, ha megláttak. Többet toltam, mint mentem rajta. — Mire emlékszik vissza legjobban? Gondolkodik. — Igen sokat kellett dol­gozni, de a munka szinte mindig ugyanaz volt. Az 1944-, es nyári bombázás maradt meg bennem a legjobban. Egy terményraktár pincéjé­ben voltunk. El kellett látni a sebesülteket, bár sebesült nem is volt nagyon sok, in­kább csak halottal — Hosszú orvosi pályája alatt milyen változásokat ész­lelt a munkaterületén? — Növekedett az egész­ségügyi kultúra színvonala. Régebben például nem tar­tottunk egészségügyi felvilá­gosító előadásokat, idő sem lett volna rá. Nagy ered­mény. hogy a tbc visszaszo­rult. Amikor munkába áll­tam. a betegek fele tbc-s volt. A luesz is sokkal gyakoribb volt, mint ma. Általában so­kat javult az emberek fizikai állapota. — Jól bírja a munkát? — Bírom. Majd akkor me­gyek nyugdíjba, ha küldenek. — Szabad idejében mivel foglalkozik legszívesebben? — Fizikával és matemati­kával. — összefügg ez az orvosi hivatásával? — Nem. Dehát miért is kellene összefüggenie? Az egyik ember munka után ze­nél. a másik barkácsol, a harmadik a telkén dolgozik, én fizikai és matematikai könyveket olvasok, ezeknek a tudományoknak a kérdései­vel foglalkozom. Polónyi Mária valamikor nem védőnőnek készült. — Óvónő szerettem volna lenni. Meg is szereztem a ké­pesítést, de nem tudtam el­helyezkedni. Sokan voltunk testvérek, kellett a kenyér,■ elmentem a „Stefánia” anya- és csecsemővédő szervezet­hez. Ez 1927-ben volt. Azóta is egyfolytában Szolnokon dolgozom. Egyébként is ős­szolnokiak vagyunk, már az édesapám is itt volt tanító. — Nem sajnálta a pedagó­gus pályát? — Kezdetben nagyon saj­náltam, de később megsze­rettem a munkámat. A fel- x Restaurálják a sárospataki várat Borsod megye egyik leg­látogatottabb műemlékének, a sárospataki várnak helyre- állítását az idén is folya­matosan végzik. Dolgoznak a régészek a rudabányai Árpád-kori temp­lom feltárásán és hozzá­kezdtek a 18. századból fenn­maradt kézi festésű famet­szet restaurálásához is, Ugyancsak helyreállítják a Hernád völgyében levő vi- zsolyi Árpád-kori templom 12—13. századból fennma radt fal freskóit. Ebben a templomban nyomtatták Ká- roü Gáspár első magyar nyelvű bibliáját. TV előzetes , Közvetítés a VIT megnyitójáról, körkapcsolás három üdülőbe Három üdülőből körkap- csolásos helyszíni közvetítést láthatnak a nézők a tévében 24-én, kedden Kellemes üdü­lés címmel. Ugyanezen a napon az esti műsorban Tíz fizetés nélküli nap címmel bolgár filmet vetítenek, mely két fiatal egymásra találásáról’ munkájukkal és szüleikkel kapcsolatos kon­fliktusaikról szól. A Gyilkosok a ködben cí­mű tragédiát szerdán este közvetíti a televízió felvétel­ről, a Katona József Szín­ház előadásában. Az Arsene Lupin sorozat következő epizódjára július 26-án, csütörtökön kerül sor. Utána Verdi: Falstaff című operájának keresztmetszetét láthatják a nézők. A teljes operát egyébként a követ­kező héten a kísérleti (má­sodik) műsorban közvetítik a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek előadásában. 27-én, pénteken délután ismét jelentkezik a Sláger­szerviz. Este Salamon Pál: (Állomás című tv-játékát su­gározzák. amely második vi­lágháborús történet. A Rólad van szó! című műsor ezúttal késő este jelentkezik. Az adásban a szerelemről és a szexualitásról vitatkoznak majd a fiatalok és a műsor felnőtt vezetői. A X. berlini Világifjúsági Találkozó megnyitásáról ad­nak helyszíni közvetítést szombaton. Ezen a napon Tamperéből, a kajak-kenu világbajnokságról is jelent­keznek a riporterek. Este a Feleségem című olasz filmet láthatják a nézők, főszerep­ben Anna Mangano és Al­berto Sordival. Vasárnap, július 29-én Buda, Újpest, Piripócs cím­mel Zelk Zoltán emlékezik három költőtársára: Koszto­lányira- Nadányi Zoltánra és Berda Józsefre. Este a For- télyos kérő című televíziós játékban egy angol fogadós- né kezéért folyó küzdelmet láthatják Schubert Éva- Csákányi László, Pándy Lajos közreműködésével. szabadulás után hívtak óvó­nőnek, de már nem mentem. Ajánlottak más állást is, sok­kal jobb fizetéssel, de nem mentem. Sóhajt. — Néha jobb volna, ha az ember inkább az eszére hall­gatna, mint a szívére. De meg kell mondanom, én mindig szerencsés voltam. A főnö­keimről csak a legjobbakat tudom mondani. Szép volt, visszakaptam azt a szeretetet a védenceimtől, amit adtam nekik. 1945-ben igen nehéz körülmények között kezdtük újra. Semmink sem volt, a jó kedvünkön és a bizalmun­kon kívül. — Mikor ment nyugdíjba? — 1965-ben, de még most is dolgozom nyugdíjasként. Orvosírnok vagyok. Nem le­het ettől a munkától telje­sen elszakadni. Aki közöt­tünk ki tudja mondani egy­szer. hogy „többé nem érde­kel. mert nyugdíjas vagyok”, annak vége. Szörnyű érzés lehet. Maradtam volna szí­vesen védőnő is, de nem bír­tam járni az emeleteket. Mondta a főorvos úr, hogy dolgozzak kevesebbet, de dől gozni csak egyféleképpen le­het. Amennyit kell. Most a nővéremmel lakom, • szeré­nyen mindenünk megvan, ami kell, hogy elégedett le­gyek az életemmel. — Minek tud . legjobban örülni? — Ha találkozom az ut­cán a volt védenceimmel, s jobbról-balról rámköszön­nek. Egy-egy régi védencem már az unokáját mutatja, ha találkozunk. Olyan ez, mint­ha az én unokám volna. — Mi változott többet, a város, vagy a benne lakó emberek? összecsapja a kezét. — A múltkor a Pázsit ut­cába akartam menni, és majdnem eltévedtem. De az emberek talán még többet változtak. Valamikor még a babonák ellen kellett küzde­ni. Ha nem jött a gyerek fo­ga, bakmacska farkát for­gatták meg a szájában, vagy szemmel verésnek tulajdoní­tották a betegséget, még itt, Szolnokon is. Most intelligen­sebbek az emberek, könnyebb velük dolgozni. Sajnálom, hogy én már nem tehetem. Bistey András A rakamazi Tisza-parton az idén is megnyílt a nyíregyházi járás úttörőtábora. Augusztus végéig még több mint ezer úttörő pihenhet, szórakozhat a Tisza-parton \égy hónap után tijict a megszűnt tejboltokról Az év elején megjelent „Megszűnt tejboltok nyomában” című cikkünkben némi kétkedéssel fogadtuk a jász-nagykun vendéglátó és az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat üzlet­cseréjét, megegyezését, hogy két szolnoki tejbolt helyén bisztrót, illetve eszpresszót nyitnak. Akkor megkérdőjelez­tük a Vosztok úti buszvégállomáson a Maya eszpresszó jo­gosságát, és reménykedtünk, hogy a Ságvári körúti „pámás Bíró” törzsközönsége sem települ át a Beloiannisz úti Pik­nik bisztróba. Azóta több mint négy hónap telt el, és a na­pokban újra jártunk mindkét üzletben. áll a régi tejbolt egyetlen emléke, a büféállvány. Azon­ban, mint Rontó Jenőné. az üzlet vezetőhelyettese el­mondta, reggel annak van legnagyobb forgalma. A mun­kába sietők, az autóbuszra várók naponta ott fogyaszt­ják reggelijüket, ugyanúgy, mint régen — gyorsan és negyedosztályú bolti áron. — Ha egyáltalán panasz­nak lehet nevezni, elmon­dom — folytatta az üzletve­zető — néhány vevőnk hiá­nyolja csak a tasakos tejet. Amit mi természetesen nem tartunk, de tőlünk alig száz méterre, a Vosztok ABC- ben bárki megvásárolhatja. Tej és kakaó bolti áron A Vosztok úti Maya a ven­déglátó vállalat ígéretéhez híven szolid, kedves harmad- osztályú eszpresszó. Nyoma sincs a hivalkodó díszítés­nek. A nyári délelőttön a presszó jVendégei rövidnad- rágos diákok, szabadságon lévő környékbeliek. Legtöb­ben fagylaltoznak, néhány fiatalabb srác tejet kér, csak az egyik asztalnál ül idősebb házaspár sör mellett. A sa­rokban — tekintve, hogy dél körül jár az idő — üresen Vándorszínészek Turnéznak a Szigligeti Színház művészei — Megfogná egy pillanat­ra az ajtót, amíg leszöge- lem? — Természetesen. — Keres valakit? — Igen, az együttes ve­zetőjét. — Milyen ügyben? — Az esti előadás szerep­lőiről szeretnék írni. — Jó helyen jár, én va­gyok az együttes vezetője. Visszapergetve az esemé­nyeket, újra és újra jót de­rülök az érdekes találkozá­son. A színpadi díszlet egyik oldalán a rendező kalapáccsal a kezében, a másikon pedig az újságíró az ajtót támasztva. Mindez pénteken este, Kunhegyesen, a művelődési ház színpadán játszódott le a szolnoki Szigligeti Színház fiatal mű­vészeinek nyári bemutatója előtt. Amint az később ki­derült, hiába kerestem vol­na díszletezőket, kellékese­ket, ügyelőt vagy súgót, itt ugyanis mindent a színészek csináltak. A sminkeléstől kezdve a függönyhúzásig. Akinek nem volt szerepe a színpadon, az súgott, vagy segített az átöltözéseknél. Ä darab, amelyet bemutattak igazi nyári műfaj: bűnügyi komédia Könnyű kis gyil­kosságok. Azt hiszem, ez­zel mindent el is mondtam róla. Felesleges lenne a tán­cos-zenés vígjáték gyengéi­vel, vagy a színészi produk­ciókkal foglalkozni. Sokkal értékesebb az a beszélgetés, amelyet az együttes tagjai­val folytattam a szünetek­ben, illetve az előadás vé­gén. Huszár László díszlete- zőt, rendezőt, kellékest és főszereplőt, a csoport veze­tőjét a tumézásról faggat­tam: — Hogyan született meg a nyári tájelő­adások gondolata? _ Olyan a színész a vi­lágot jelentő deszkák nél­kül, mint a huszár ló nél­kül. Egymáshoz nőttek. Jó dolog a vakáció, de a szín­ház mégiscsak hiányzik. Ez adta azt az ötletet, hogy mintegy a saját szórakozta­tásunkra is, a megye külön­böző községeiben könnyű, vidám műsort mutassunk be. — Milyen támoga­tást kapnak a szín­háztól 1 a fellépéseik­hez? — Az engetiélyen kívül semmit. A díszletek szállí­tásától kezdve az előadások megszervezéséig, mindenről magunknak kell gondoskod­ni, Talán érpen ez adja a nyári túrnézás varázsát. — Izgalmas dolog színhá­zat játszani, különösen ak­kor, ha a társulat igazgatói is mi vagyunk, — vette át a szót Bókay Mária. — Most végre mindenki kilép­het megszokott szerepköré­ből és szabadon mozoghat A táncosok prózai szerep­ben mutatkoznak be és for­dítva. Ha igaz, az, hogy a színház játék, akkor most még inkább az lett számunk­— Mi a véleményük a közönségről? — Nincsen vidéki és vá­rosi közönség, csak közön­ség létezik. — Válaszolt ha­bozás nélkül Hollósy Fri­gyes — az sem igaz, hogy Vidéken nem kell vigyázni a színvonalra. A színházra­jongókat nem lehet becsap­ni. Mi nem csak erre a nyárra gondoltunk a tájelő­adások megszervezésekor. Ha most megszeretnek, jö­vőre is visszavárnak ben­nünket. Késő éjszakába nyúló be­szélgetés után a színészek kocsiba ültek, és új tájak, idegen emberek kínálta ka­landok felé siettek. Nem ekhós szekereken döcögtek vendégmarasztaló sárban, mint ahogyan azt 100 év­vel ezelőtt elődeik tettéit, hanem elegáns kocsik röpí­tették őket aszfaltutakon. Mégis úgy érzem, vándor­színészek ők, a sző legszo­rosabb értelmében. B. Gy. Amikor a szeszes ital fo­gyasztásáról kérdezem, azon­nal a raktárba invitál. Bizo­nyítékul megmutatja a sör­rel, üdítővel teli ládákat,' amelyek között háromszor több a colás üveg, mint a sörös, és a hűtőben is csak tejet, valamint üdítő italt tá-» rolnak. Reggel nincs szeszes ital A Beloiannisz úton, a 34-es tejbolt helyén hangulatos másodosztályú bisztró nyílt. Az üzlet hat órakör nyit. de szeszes italt csak kilenc óra után árusítanak, viszont egész nap bolti áron kapható a tej; a tejeskávé, a kakas. A reg­geli háromórás „alkoholmen­tesség” kezdetben több prob­lémát okozott. A vendégek háborogtak, milyen méltány­talanság az, hogy reggel nem ihatnak röviditalt. Később megszokták, a törzsközönség már tudja, nem is kéri a reg­geli féldecijét. A múltkori írásunkban megjegyeztük, hogy a presszó esetleg otthonos lehet a be­zárt „pámás Bíró” kéteshí- rű vendégseregínek. Nos, az arra járók tapasztalhatták,' hogy sem napközben, sem es,' te zárás előtt nincs randali- rozás a bisztró előtt. A vendéglátó azzal, hogy a reggeli italokat és a hideg- konyhai készítményeket ne­gyedosztályú áron adja. nem csinálta a „legjobb” üzletet. Ennek ellenére a havi for­galmuk szépen növekszik,' Márciustól, a nyitás óta ha­vonta. mintegy 20 ezer fo­rinttal emelkedik az árbevé­tel, és júniusban már megha­ladta a. 130 ezer forintot . Ami a cserét illeti Kényszerűségből bezárt két tejbolt, megnyílt két új bisztró. Az ember önkéntele­nül arra gondol, az alkohol ismét teret kapott, „hódolói­nak” száma tovább nőhet. Az egyszerű ténynek azonban el­lentmond, hogy mindkét he­lyen kapható a tejes italok teljes választéka, és megszűnt Szolnok belvárosának — hi­vatalosan Körúti Falatozó — legrosszabb hírű kocsmája. Ami az „üzletet” illeti: az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat jól járt. mert a két tejboltjáért cserébe a -Ság­vári körúti ABC bővítésére kapott lehetőséget. A ven­déglátó vállalat sem járt rosszabbul. A nagyforgalmú Körúti Falatozó helyett két olyan üzlethelyiséget nyitha­tott. ahol az összforgalom ugyan még a réginek a felét se éri el. de az már rajtuk múlik, hogy az újakat meg­szerettessék az emberekkel. H. L I

Next

/
Oldalképek
Tartalom