Szolnok Megyei Néplap, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-19 / 167. szám

1973. július 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Tallózás meoyei lapokban Fél esztendő az eredmények tükrében Pest megyei Hírlap Három érdekes témával is találkoztunk szomszéd me­gyénk lapjában. Beszámol­nak arról a 250 millió fo­rintos beruházásról, amely Tápiószelén kezdődött. Amint írják, kevés vállalat fejlődik oly nagy léptekkel, mint a Kohászati Gyárépítő Válla­lat tápiószelei gyára. Egy gépállomás állt a helyén még 1968-ban, s ma már csarnokok, darupályák jel­zik a községben itt talál­ható a legnagyobb termelő üzem az egész nagykátai já­rásban. Az elkövetkező évek sem lesznek mindennapiak a tápiószelei üzem életében. Hammer Ferenc, a Kohá­szati Gyárépítő Vállalat igazgatója elmondotta, hogy már az idén megkezdődik három szabadtéri darupálya felállítása, a két meglévő üzemcsarnok hosszabbítása, s erre több mint 80 milliót költenek el. Egy másik írás arról szá­mol be, hogy az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi egységében teljesítették fél­éves tervüket a dolgozók — közel 80 millió forintos ter­melési értékük túlszárnyal­ja az előző esztendő első hat hónapját. Míg koráb­ban az ikladi Ipari Műszer­gyár szállított Téglásra, ad­dig most a ceglédi kismotor- gyárból veszi a Hajdúsági Iparművek a kisteljesítményű centrifugamotorokat. Üj ter­méküknek. a padlóápoló mo­tornak most készült el a nullszériája. Sikeres hat hónapot zárt a Cement- és Mészművek váci gyára: 532 700 tonna ce­mentet adott a népgazdaság­nak. Az első hat hónapban 13 500 tonna meszel égettek, két kemence dolgozott s az év végére az ígért 25 ezer tonna helyett 30 ezer tonna égetett meszet adnak az épí­tőiparnak. Észak -Magyarország i A Csepel Kerékpjy:- és Varrógépgyár Sárospatakra kihelyezett egysége megfia­talodott s a város legnagyobb ipari üzemévé fejlődött — olvastuk. Csaknem hatszáz dolgozónak ad kenyeret, s a termelési értékét 1973-ban már 122 millió forintra nö­veli. A pataki gyáregység túlnyomórészt kerékpár- és varrógép-alkatrészeket állít elő, de évről évre nő a saját gyártmányú késztermékek mennyisége és termelési ér­téke. A KGST keretében szakosított termékként elekt­romos és gőzbefúvásos va­salóasztalokat, köszörűs és sima szabászgépeket készít. Most egy nagyobb szállít­mányt indítanak útnak Tas- kentbe és Mongóliába, ahol ruhagyár épül. Raktározási gondokkal küzd a Borsod megyei Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat is. Ezen enyhít majd az a húszezer • tonna kapaci­tású gabonasiló, amelynek építéséhez Miskolcon a múlt hónap közepén fogtak hoz­zá. A 75 millió forintos költ­séggel épülő gabonaraktár magassága megközelíti az 50 métert. A münkálatok meg­állás nélkül, éjjel-nappal folynak. Az építők már a 40 méteres magasságot „ostro­molják” s várhatóan a hónap végére készül el a csúszó- zsaluzatos felépítmény. Csongrád megyei Hírlap Szombaton este a Szegedi Szabadtéri Játékok színpa­dán megkezdődtek Madách Imre: Mózes című kétrészes drámai költeményének pró­bái. A szombati első próbát a vasárnap esti minden részletre kiterjedő próba követte, hétfőn pedig az első kosztümös főpróbát is meg­tartották. A Dóm téri bemu­tatóra holnap este 20 órai kezdettel kerül sor. ezt kö­vetően 22-én vasárnap és 28-án kerül még színig a Mózes. Pcíőfi Népe i Jó hírnevet vívott ki ma­gának Kecskeméten a Szol­gáltató Javító és Vegyesipari Vállalat, amely olcsó és megbízható szolgáltatásokkal áll a lakosság rendelkezé­sére — írja másik szomszéd megyénk lapja. — Július el­sejével külön szolgáltató osztályt szerveztek. A hónap közepe után a belvárosban irodát nyitnak s így nem kell kifáradni a lakosságnak a Külső-Szegedi útra. Hogy a munkából se kelljen senki­nek elkéredzkednie, a déli és az esti órákban is fogad­ják az ügyfeleket. A lakos­ság részére végeznek épület­karbantartást, parkettázást, villanyszerelést, festést- má­zolást és vízvezetékszerelést. Dunántúli Napló i A mohácsi oldalon olvas­tuk, hogy á városban épül fel az ország legnagyobb gyógypedagógiai intézete. A 24 millió forintos beruhá­záshoz hétfőn már felvonul­tak a munkagépek. Az ezer négyzetméter alapterületű épületet két ütemben hozzák tető alá. Az első ütem két év múlva fejeződik be, a második 1976-ig tart. Zalai Hírlap Jelentősebb változás jövő­re várható a zalaegerszegi köztisztasági ellátásban cím­mel, a város tisztaságával kapcsolatos gondokról olvas­nunk. Ügy vélekedik a lap, hogy mivel a szállító gép­kocsi is, az ember is kevés, a helyzeten csak a városgaz­dálkodási vállalat és a la­kosság összehangolt .,akció­jával” lehet változtatni. Az úttestek, a járdák tisztasága is hagy maga után kívánni valót. A városgazdálkodásiak vásároltak ugyan új öntözőko­csit, de ez csak csere-autó, a selejtezett helyébe. Viszont növeli az utcák tisztaságát a nyár végén megérkező újabb PU—20-as seprűgép. Hasonló időpontban szállítja a székesfehérvári Könnyű­fémmű a félszáz újrendszerű utcai halladékgyűjtőt: azo­kat kísérletképpen Zalaeger­szeg forgalmasabb pontjain helyezik el. Az Április 4. Gépgyár örményesi Gyáregysége 44 órás munka­idővel esztergályos szakmunkásokat alkalmaz. AZ AFÖLDI SZILIKÁTIPARI VÁLLALAT rövid határidőre VÁLLALJA CSATORNA- ÉS PARTVÉDELEMHEZ sejtidomkövek, KDT burkoló elemek, KMZ rácselemek. PARKOK ÉS PARKÍROZÓ HELYEK ÉPÍTÉSÉHEZ beton térburkoló elemek és járdalapok gyártását, valamint felajánljuk BETON ÉS MŰKÖARU GYÁRTÁSÁRA 1973. és 1974. évre még szabad kapacitásunkat. öi.: Thury György. Cím: Alföldi Szilikátipari Vállalat Szolnok, Arany J. u. 2. Telefon: 12-830. Tó alatti ofajíenger a világ egyik leggazdagabb kő­olaj-lelőhelye található Nyugat- Szibériában. ahonnan 1930-ra — évente 300 millió tonna olajat nyer a szovjet népgazdaság. A Számotlor-tó felett és alatt folyó munkáról, az egész gigászi vál­lalkozásról a Delta Magazin ki­küldött tudósítója részletesen. — látvánvos képekkel számol be a lap úi számában. Számítógépek „tenyésztése” címmel megírja a lap. hogy magvar kutatók sejt­automatát dolgoztak ki. A mű­hold-geodézia. a Faradav-ícetrec szerepéi betöltő ..kezes-iábas” védőruha, a lézerfeilesztés újdon­sága. a műanyagok űiszerü vizs- gáíómódszere. a Föld pusztuló állatvilága, s az énületgyártás Jö­vője szerepel többek között az úí lapszám témát között. Ismer­tetik eddig ismeretlen eredetű súlyom betegségek nemrégen fel­ismert okát. az immunfolvama- tok „önpusztító védekezés^’ to­vábbá egv érdekes új hajózási ta*álmánvt. a forsróh«»p~eres kor­mánylapátot. Bemutatják a neT*- piói barTangfestménvetret és né­hány „kétértelmű fényképet”, amelvek különös optikai csaló­dással az agv önműködő fénytá- joló képességéről tanúskodjak. Részletesén beszámol a lap az A—2 Influenzavírus eHen több évnvi védelemre kidolgozott »11 védőoltásról is. Ezenkívül Szá­mos hír. információ. ötl°t. talá*- mánv és újdonság. Delta-lexikon és száznál több — javarészt szí­nes — fotó egészíti ki a De’+a Magazin tartalomban gazdag üj számát. — AMATÖR beat-együtte- sek találkozóját rendezik meg július 29-én Karcagon az ifjúsági klubban, melyre minden Szolnok megyében működő zenekar benevezhet. Kánikulában Reggel nyolc óra. Nem akarok hinni a szememnek: a hőmérő már 31 fokot mu­tat. Mi lesz később? — só­hajtok. Mi lett? 34 fok ár­nyékban! A napon szinte szé&eleg az ember. Hamar egy kis hideg italt, egy kis frissítőt. w ö kánikulai napok egyik legnépszerűbb• embere: Ö, a fagylaltos. Amikor az ember úgy érzi, hogy kitikkadt, hogy a nyelve olyan száraz, mint a tapló, akkor meglát­ja a sarki fagyialtost és né­hány pillanat múlva a át- romfagylaltot kóstolgatva, már az az érzése, hogy új­jászületett. Hány fok van a kemence mellett? Több mint hatvan! Jakus István a perzselő fór- róság ellenére szinte megál­lás nélkül dolgozik: 40 ezer péksüteményt süt a kemen­ce, várják a friss, ropogós zsemlét a szolnokiak. Ülnek a nénik a piacon, az ernyő alatt. Jön-e még vásárló, ebben . a nagy me­legben? Ezt a kis gyümölcsöt, paprikát, uborkát, már csak nem szeretnék vissza­vinni, pedig nem szívesen árul ilyen hőségben az ember... Fotó: Nagy Zsolt Egy vonaton, egy asztalnál Régóta ismerjük a városunkon áthaladó Miskolc—Szeged közötti gyorsvonatot. Megszoktuk már. Ha fölszállunk a ko­csikba, százszor inkább elhangzik, hogy a „miskolcin” vagyok, mint egyszer az: V. Szabó Miklós vagy Tóth Zsigmond mozdonyvefeetőre bíztam magam. Kevesen tudják, hogy a miskolc—sze­gedi gyorson szocialista brigádok dolgoz­nak. Miskolci és szolnoki szocialista bri­gádok. A két város vasutasainak mun­kája a távolság ellenére közös. Sőt a két város közti távolságon válik azzá. Mis­kolci vonatvezető és kalauz a szolnoki mozdonyvezető irányította szerelvényen viszi az utasokat Ceglédig, s onnan vissza Miskolcig. Közel három órát együtt tölte­nek. Nem mindegy, milyen az emberi kapcsolat közöttük, s milyen a munkahe­lyi légkör. A vonat nekünk „szállítójár­mű”, nekik munkahely. A Járműjavító tiszaligeti üdülőjében ta­lálkozott hétfőn fehér asztal mellett a két szocialista brigád, a miskolci „Leniig” és a szolnoki „Kandó Kálmán”. A három év óta tartó kapcsolat minden évben közös látogatást kínál. Egyszer Szolnokon, egy­szer a miskolci Avason. Ilyenkor az egyetlen hivatalos «napi­rendi pont a közös — ahogy ők mondják: komplex-brigádértekezlet, amelyen leg­utóbb például az utasok kulturáltabb ki­szolgálásáról a menetrendszerű vonatto­vábbításról beszéltek. . Ezután városnézés, foci a számolatlanul lőtt barátság-gólokkal, s halászlé, sör, és sok-sok jóízű beszélgetés, amely még kö­zelebb hozza a távoli munkatársakat. Es­tefelé elbúcsúztak a vendégek, mert el akarták érni a miskolci gyorsot. Saját vonatjukat, ezúttal „civilként”. I. Zs. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom