Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-07 / 131. szám

1973. június 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Napirenden Jubileumra készül Szolnok Több mint hétmillió tor intőt ajánlottak fel a megye városai és járásai A megyei párt és tanács vb a járási-városi pártbi­zottságok titkárai és a ta­nácsok vezetői részére ér­tekezletet szervezett tegnap Szolnokon. Napirenden a megyeszékhely fennállásá­nak 900. jubileumára való felkészülés szerepelt. Kukri Bélának, a szolno­ki Városi Tanács elnökhe­lyettesének megnyitója után Sándor László, a Szolnok városi Pártbizottság első titkára szólalt fel. Köszöne­tét fejezte ki a járásoknak, városoknak a megyeszékhely jubileumára tett felajánlá­sukért. Elmondta, hogy a vállalások valóraváltása az autóbusz-pályaudvar építé­séhez . több mint kétmillió forint, a vízügyi szakközép- iskola kollégiumához 4 mil­lió 280 ezer forint hozzájá­rulást jelent. A jubileumi emlékpark, az úttörőváros és az emlékmű létesítéséhez Való anyagi támogatásukat is figyelembe véve megyénk járásai és városai több mint hétmillió forinttal se­gítik elő, hogy a megye- székhely méltó módon kö­szönthesse a nevezetes év­fordulót. Sándor László után dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára emel­kedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy a ju­bileumi előkészület nemcsak Szolnok ügye. Nem Szolnok segítéséről, az adakozás nagyszerűségéről van első­sorban szó, hanem arról, hogy a megyeszékhely 900. jubileumára való folyama­tos felkészülés minél job­ban elősegítse a megyében a szocialista hazához való kötődést. Ennek a célnak eléréséhez új utat jelent a jubileumi készülődés. Ezért is gyorsítani kell az önként vállalt kötelezettségek tel­jesítését. Jó példaként em­lítette a megyei pártbizott­ság titkára a szolnoki já­rást: 718 ezer forintot aján­lott fel a megyeszékhely autóbusz-pályaudvarához, s vállalását túlteljesítve már 742 ezer forintot be is fize­tett erre a célra, összesen már 892 ezer forintot utalt át Szolnoknak. Ígéretének valóraváltásában jó úton jár a kunszentmártoni já­rás is. Az autóbusz-pálya­udvar és a Vízügyi szakkö­zépiskola építéséhez eddig 199 ezer .forinttal járult hozzá. A jubileumi felkészülés feladatait összegezve a me­gyei pártbizottság titkára hangsúlyozta: a városok, já­rások anyagi vállalásaikat a jövő év nyarára teljesít­sék. Mint mondotta, az 1975. évi kulturális hetekre való felkészülést is gyorsítani kel­lene. A jubileumi emlék­parkot — ami köztudottan a Zagyva-parti lakótelepet övezi majd — is el kell ké­szíteni 1974. végéig. Dr. Majoros Károly be­széde után Soós István, a megyei tanács elnökhelyet­tese az 1975-ben Szolnokon rendezendő ipari-élelmiszer- gazdasági kiállítás előkészü­leteiről számolt be. A me­gye iparát, élelmiszeriparát és mezőgazdasági termékeit bemutató kiállítás a Tisza- parti Gimnázium, a Vegy­ipari Szakközépiskola, a Szolnoki Galéria és a Ko- marov terem által határolt területen lesz. Azon a ré­szen — amint a felsorolás­ból is kitűnik — erre a cél­ra megfelelőek az épületek. A tanácskozás résztvevői — mint a vitából kitűnt — egyetértettek abban, hogy jó közösségi ügyet szolgál­nak, ha a városok a járá­sok példásan teljesítik Szol­nok jubileumára tett fel­ajánlásaikat. — s. b. — Befejeződik a görgős eke üzemében; képünkön az gyártása a csataszögi Szebb Élet Termelőszövetkezet eke- utolsó gyártmányok egyike. hikészüit a vasutas laktanya A miskolci Tiszai pálya­udvar szomszédságában be­fejeződött egy új, ötszáz sze­mélyes szociális épület és a hozzá tartozó harminchat ágyas úgynevezett „lakta­nya” építése. A 8,5 millió forintos beruházással a vo­natkísérők kényelmes elhe­lyezését oldották meg. Az ifjúság­védelemről A városban folyó ifjúság- védelmi tevékenység ered­ményeiről tárgyalt tegnap délelőtt a karcagi Városi Tanács Végrehajtó Bizott­sága. A jelentés alapján a vb megállapította, hogy az elmúlt három évben szerve­zettebb lett az ifjúságvéde­lem, szaporodtak a megelő­ző intézkedések. A munka további javítása érdekében a vb utasította a művelődés- ügyi osztályt, hogy az ok­tatási intézményekben hoz­zanak létre ifjúságvédelmi bizottságokat. Javasolta a KISZ vá- ' rosi bizottságának, alakítsa meg az ifjúságvédelmi ta­nácsot és munkáját a Kar­cag városi Tanács és a KISZ városi bizottsága kö­zötti együttműködési meg­állapodás szellemében biz­tosítsa. Az idén újabb csarnokban kezdődhet a munka Tanácskozás a Pannóniában A négy ütemben épülő szép gyártelepből egyre több lát­ható már. Az első kész üzem­csarnokban az idén meg­kezdték a szőrmekikészítést, festést. Napi háromezer bir­ka szőrét, bőrét nyújtják, pu­hítják, selymesítik jó szak­tudással Kunszentmártonban, ahol hagyománya van a bir­katenyésztésnek, ott értői is vannak a szép szűcs szak­mának. 1970 szeptemberében a.be­ruházó nagyvállalat és a ki­vitelező, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint a megyei, a járási és a nagyközségi párt-, ta- szervek erre az épülő gyár­ra szocialista együttműködé­si szerződést kötöttek. Hogy nagyobb legyen, s valameny­Minfaszerűen halad a fedett piac építése lornaterem is épülhet ilyen módon Tegnap reggel Sándor László, a Szolnoki városi pártbizottság titkára és Ár­vái István, az SZMT veze­tő titkára a helyszínen tá­jékozódott a szolnoki fedett piac építésének jelenlegi állásáról. Molnár János, az építést végző MEZŐGÉP Vállalat igazgatója, Kenyeres Sándor párttitkár, Sziráki András főmérnök és az építkezés tpbb vezetője elmondta, hogy a munka jó ütemben, az eredeti terv szerint ha­lad. Jó az összhang a gyár­tásban, a szállításban és a kivitelezésben együttműködő vállalatok között. — Szolnokon és a megyé­ben — mondották a yálla- lat vezetői — bemutató jel­lege van a piac építésének. Szeretnénk vele bizonyítani a könnyűszerkezetes építési mód jellegzetességeit és előnyeit. Ha a feltételek megvannak, ezzel a mód­szerrel 3—4 hónapra lehet lerövidíteni az épületek ki­vitelezésének időtartamát. Mezőgazdasági jellegi épít­kezés céljára a módszer ki­tűnően megfelel, s máris van iránta érdeklődés a termelőszövetkezetek részé­ről. Jövőre pedig elkészül­nek az ily módon építhető iskolai tornaterem tervei is. Május 31-én a piac jövő­beni gazdái, az árusítók megtekintették az épületet, s elismeréssel nyilatkoztak a kultúrált környezetről. A lakosság ugyancsak nagy fi­gyelemmel kíséri a munkát, s a modern építmény, vala­mint a dolgozók fegyelme, gyorsasága egyaránt meg­nyerte tetszését. A fedett piac berendezé­sére, üzemeltetésére vonat­kozó kérdések és megálla­pítások mellett Árvái István elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a jó mun­ka egyik igen fontos felté­tele, hogy a munkások meg­értették az építkezés város- politikai jelentőségét, s en­nek megfelelő fegyelemmel, odaadással dolgoznak. Sán­dor László a gyors, pontos munka ösztönző hatását em­lítette, amely már mutatko­zik más építkezések dolgo­zóinál is. nyi üzemcsarnoka, műhelye felépültével már ezer kun­szentmártoni és környékbeli embernek adjon munkát. összefogással, kölcsönös segítséggel, jó munkával mindent el lehet érni. Ezt bizonyítja a Pannónia Szőr­mekikészítő és Szőrmefeldol­gozó Vállalat kunszentmár­toni négyes számú gyárának fejlődése, építése is. Még az idén újabb óriás csarnokban kezdődhet a munka, s áll már a következő csarnok fa­la is. Szervezetten, tervsze­rűen dolgozik az építőipar. S talán nem is baj, hogy nincs külön beruházója a nagy, kétszázmillión felüli értékű építkezésnek. A nagy- vállalat maga a beruházó. Intézi a terveket, tárgyal, he­lyesebben együtt dolgozik az építőkkel. Még munkásokat is toboroz, ha kell. A gyáregység termékeit kétharmad arányban már külföldre szállítják. Napi 80 bundát készítenek. Nagy lesz a gyár, s a le­hető legkorszerűbb. A fa­lak között már látható egy hárommilliós gépóriás is. Helye van, alapját külön megcsinálták az építők. Minderről tegnap a Pannó­nia kunszentmártoni, négyes számú gyáregységében mun­kaértekezleten tanácskoztak azok, akik 1970. szeptember 17-én aláírták az új gyár lé­tesítésének szocialista együtt­működési szerződését. Tóth János, a megyei párt- bizottság titkára így üdvö­zölte a Pannónia vezetőit, Malovecz Gyulát, Jancsó Já­nost. az állami építőipari vál­lalat igazgatóját, Jakus Ven­delt és munkatársait, vala­mint a járási, nagyközségi vezetőket: — Példás rendben, ered­ményesen dolgoztak az együttműködő szervezetek. Ha így folytatják, semmi baj nem lesz határidőkkel. a csarnokok, üzemépületek el­készülnek a tervezett időre, s termelhetnek újabb gépek s a dolgozók százai. A munkaértekezlet végén — egész idő alatt a „hogyan jobban”-ról volt szó — Ma­lovecz Gyula vezérigazgató azt mondta: — Nagyon jó helyre épül a gyár, egyre jobban el kell ismernünk. Jó munkások, szorgos, igyekvő kollektíva dolgozik itt. s a megye tá­mogatását is élvezzük. Érthető hát, hogy szépen épül és gyorsan fejlődik az új gyár. S. J. Szakszervezeti küldöttségek megyénkben Többnapos tanulmány­úton a SZOT vendégeként hazánkban tartózkodik a Mali Köztársaság szakszer­vezeti küldöttsége. A dele­gáció tegnap Szolnokra ér­kezett. Az SZMT-székház- ban Árvái István vezető­titkár tájékoztatta a megye szakszervezeti mozgalmáról, a nők és a fiatalok helyze­téről. A vendégek délután ellátogattak a törökszent­miklósi Állami Gazdaságba, ahol Garai Lajos igazgtó válaszolt kérdéseikre. A MEDOSZ megyei bi­zottsága NDK-beli testyér- szervezetének küldöttségét látja vendégül, amelynek tagjai a szakszervezeti mun­ka gyakorlati módszereit, a szocialista munkaversenyt, az újítási mozgalmat tanul­mányozzák megyénkben. Látogatást tettek Török- szentmlklőson a gépjavító vállalatnál, majd a kisúj­szállási gyáregységnél, teg­nap pedig szakszervezeti ak­tívaülésen vettek részt a Középtiszai Állami Gazda­ságban. A számítógép: józan szolga Aki a számítógépben bí­zik, nem csalatkozik — ekképp hangzik korunk közis­mert műszaki-gazdasági há­ziáldása. Csakhogy a házi­áldássá tömörített közhelyek természetéből következik a valóság bonyolult folyamatai­nak leegyszerűsítése, és nem vagyunk másként az iménti kétszerkettő igazsággal sem. Mert a kérdés lényege alig­hanem inkább így fogalmaz­ható: milyen módon bízzunk a számítógépben, ha nem, akarunk csalatkozni? A világ kétségkívül ez utóbbi felismerés korszakát éli. A számítógépek alkalma­zásában jócskán előttünk já­ró országok szakmai körei­ben is terjed az a mind ha­tározottabb álláspont, hogy a számítógépet nem szabad — helyesebben: nem kifizetődő — a mindenttudás hatalmá­val felruházva olyan tevé­kenység sémájába kényszerí­teni, amelynek megoldására alkalmatlan. A The Econo- mist. a tekintélyes angol gaz­dasági lap már ilyen szélső­séges fogalmazásmódtól sem riad vissza egyik szakcikké­ben : „Sok vezető emlegeti úgy a vállalat számítógép- rendszerét, mint a legrosz- szabb beruházást. Ügyviteli szervezetek, különösen az USA-ban. százmillió dolláro­kat vesztegetnek el, sokszor a legegyszerűbb ügyviteli fel­adat számítógépesítésére. Sok drága számítógép egyáltalán nincs kihasználva”. Mindez — a tárgyilagos helyzetkép miatt tegyük hoz­zá —, természetesen semmit nem von le a számítógép robbanásszerűen gyors el­terjedésének jelentőségéből. Mindössze arról a nem je­lentéktelen problémáról van szó. hogy ez a minőségi vál­tozásokat hozó gép mindmá­ig keresi kapcsolatát az em­berrel. a társadalommal. Ha csak távirati stílusban szólva utalunk is, a számítógép hi­hetetlen pályájára, kitűnik, miért vált ki ez a konstruk­ció mindmáig véglegesen szélsőséges nézeteket, a fel­tétlen csodálattól a kiábrán­dulásig. A számítógép gon­dolata már 1830-ban megfo­galmazódott, de az első gép száz évvel később, 1930-ban készült el. s a feldolgozási sebességet, illetve a memó­riakapacitást vizsgálva 1940 óta a növekedés tíz eszten­dőnként ezerszeres. Ez a szédületes ütem napjainkban is tart; a világ számítógép- ipara évente 20 százalékkal bővül, s az előrejelzések, az ezredfordulóig pásztázó prognózisok már-már a fan­tasztikus regények hangula­tát idézik, amikor a számí­tógép holnapját körvonalaz­zák. Ismeretes, hogy ná­lunk is mostanában terjed mind széles körűbben a szá­mítógépek alkalmazása, s a KGST XXV. ülésszaka k határozatai alapján gyors ütemben folyik az egységes számítógéprendszer kialakí­tása. A közös rendszer hét egyeztetett programozású gé­pet egyesít, amelyek a má­sodpercenkénti néhány ezer­től a másfél millióig terje­dő műveleti sebességgel dol­gozhatnak. A KGST-terv. amely napjainkban már a teljes megvalósuláshoz kö­zelít, azt is elősegíti, hogy vállalataink, intézményeink számára a korábbinál jobb lehetőségek nyíljanak a gé­pek beszerzésére és üzembe­állítására. Ám éppen azért, mert a számítógépek térhódításának csupán a kezdeti szakaszánál tartunk, érdemes — a nem­zetközi tanulságokból is okulva — áttekinteni: mi várható ezektől a rendkívüli hatású konstrukcióktól. s hol érnek véget lehetősé­geik? A legfontosabb társadalmi- gazdasági hatás, a lényegre egyszerűsítve, alighanem az, hogy kellő felkészülés esetén a gép üzembe állítása való­sággal kikényszeríti a válla­lati szervezet korszerűsíté­sét, a valóban szervezett munkát. Tegyük mindjárt hozzá: nem azzal kényszerít erre, hogy varázshatással rendelkezik, hanem mert — gép lévén — nem ismeri az elkendőzést, a hibák ilyen­olyan magyarázatát; egyér­telműen jelzi a szervezetlen­séget, kimutatja a vállalat irányításának gyengéit. Eb­ből az a nyilvánvaló igazság is következik, hogy a gép csupán jelez, és adataiból, amelyeket emberek táplál­tak érzéketlen memória­agyába, az embereknek kell olvasni is tudnlok. A gondolatsor innen pedig egyenesen vezet ah­hoz a felismeréshez, hogy a számítógépek tömeges al­kalmazása sem helyettesíti a társadalomban élő és a tár­sadalmat alakító ember tuda­tos tevékenységét. Gyakor­latibb megközelítésben: arról van szó, hogy a mi világunk­ban, társadalmi közegünk­ben a számítógép kitűnő, sőt nélkülözhetetlen eszköze a gazdasági fejlődés gyorsításá­nak, de nem helyettesíti a politikai döntéseket. A szá­mítógépek. a mindegyre gya­rapodó adatbankok roppant információ-mennyisége le­hetőségeket fgér ahhoz, hogy ezek a döntések még meg- alapozottabbak, tényszerűb- bek, valóságközelibbek le­gyenek, de magát a döntést ezután is a felelős emberek hozzák! t. áj ;j

Next

/
Oldalképek
Tartalom