Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-13 / 136. szám

I 1973. június 13 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 „Óvodapótló” iskola Több mint másfél ezer gyermeket érint Kelták az Alföld közepén Miről tanúskodnak a vezsenyi sírok? „Országos viszonylatban hét megyében kedvezőbb a Száz óvodáskorú gyermekre jutó óvodai helyek száma, ismert azonban, hogy sem az országos átlag, sem a me­gyénk óvodai ellátottsága nem éri el az igényeket. Az óvodák kihasználtsága a megyében — elsősorban a váro­sokban és a nagyközségekben —100 százalék fölötti, egyes esetekben a 140—150 százalékot is eléri. Sok a szükség­helyek száma is”. Az óvoda pedagógiai intézmény A Szolnok megyei Tanács ismertető kiadványában kö­zölt adatok hivatalosan is igazolják a — sajnos — köz­helyként használt megállapí­tást. hogy „nagy gond az óvodaügy”. Nagy gond. ha csupán azt nézzük, hogy nem minden szülő tudja kisgyer­mekét megfelelő helyen hoz­záértő gondozók felügyeleté­re bízni, s emiatt vagy nem áll munkába, vagy egy sereg problémája adódik a gyer­mek elhelyezése miatt. Peda­gógiai szempontból azpnban sokkal súlyosabb, személyi­ség-fejlődésre is kiható té­nyező, az óvodai helyhiány, amelynek következményeit csak később, kisiskolás kor­ban, a gyerekek közösség­hez, tananyaghoz való vi­szonya alapján tudjuk lemér­ni. Az óvoda nem csupán egy „hely”, ahol a gyerek el­tölti az időt, míg a szülők dolgoznak, hanem nevelési intézmény. Tudatos pedagó­giai ráhatással a gyereket a közösségi életre, az intelli­gencia — szintet fejlesztő is­meretek, jártasságok, kifej­lesztésére nevelik. Az álta­Iskolaelőkészítő tanfolyam Így nevezik a szintkülönb­ségek csökkentését segítő ak­ciót. Megyénkben az 1971/72- es tanévben 1174 tanuló, az iskolába lépők 18.1 százaléka kezdte azévet előkészítő tan­folyam után, míg az 1972/73- as iskolaévben már 1317 (20,4 százalék) lépett első osztály­ba. • Magasabb mérce szerint is a pártban a helye lános iskolába óvodából fel­került gyermekeknél nem gond a beilleszkedés, köny- nyebben hangolódnak rá a szervezett tanulásra is. Ebből következik, hogy az óvodába nem járó gyerekek esetében mindez ellenkező előjellel ér­vényes. Ezzel kapcsolatban beszélgettünk Bertalan Im­rével, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának fő­előadójával. — Az óvodai előképzés nél­kül iskolába lépő gyerekek hátrányos helyzete tény. In­telligencia vizsgálattal azt is megállapítottuk, hogy a töb­bi gyerekhez képest mutat­kozó lemaradásuk nemhogy behozható lenne, hanem egé­szen a nyolcadik osztályig állandóan növekszik — mondja Bertalan Imre. — Mit jelent ez a szakember­nek? — Elsősorban azt, hogy módot találjunk valamikép­pen áthidalni az iskolakezdés nehézségeit ezeknél a gyere- i kéknél, ezért iskolába lépés előtt szervezetten foglalkoz­zunk velük. — Hogyan foglalkoznak a tan­folyamon a gyerekekkel? — A központi tematiká­nak megfelelően játékokkal, közös tevékenységekkel szok­tatják őket a közösséghez, a beszédkészség javítása érde­kében meséket mondanak, — elébük tett képről beszélnek, megtanulják az írószerek használatát, és néhány szám­Izgatottan, kipirulva jött ki az üzemi pártvégrehajtó­bizottság üléséről. A bizott­ság tagjai környezetéről, munkájáról, a hűtőgépgyári KISZ-szervezet tevékenysé­géről kérdezgették. Arról is meggyőződtek: vajon is­meri-e a párt szervezeti szabályzatát, tudja-e, hogy milyen kötelezettségeket vál- .lal magára, ha a párt tag­ja lesz. — A döntés egyhangú volt — mondja Nagy János — az üzemi pártbizottság megbízott titkára. — Rózsi­nak a pártban van a helye. Megfelelő előkészítés után döntöttünk így. Bartók Rozália 1967-ben, 15-éves korában került Jász­berény legnagyobb üzemébe. A hűtőelemek gyárrészlegé­ben az alkatrész-előkészí­tésben kapott életkorának megfelelő munkát. Akkor lett tagja a KISZ-nek is. Évek óta az agregát-szerel- dében dolgozik, vezetői, munkatársai megelégedésé­re. A hűtőszekrényüzem a gyár legnagyobb egysége. A különböző műhelyekben három KISZ-alapszervezet tevékenykedik. — A X. számú K1SZ- szervezetben gyengén ment a munka, emlékezik vissza Bozsik Ferenc, a pártalap- szervezet titkára. — Elha­nyagolták a szervezeti éle­tet. a fiatalok tagdíjat is alig tudtak fizetni. Kezde­ményeznünk kellett az ak­kori titkár leváltását. Ja­vaslatunkra Rózsit válasz­tották meg titkárnak. Fel­figyeltünk rá. A fiatalok előtt tekintélye van, szerény magatartásé, példás a moz­galmi és a termelőmunkája. fymMn titkár lett» jelien. dűlt a KISZ szervezeti éle­te, munkája. Az alig 21 éves, csinos munkásnő sokat tanult az utóbbi években. Beiratkozott a gimnáziumba, és leérett­ségizett. Az üzemi és városi KISZ-bizottság hathetes KISZ-iskolára küldte Szol­nokra. — A KISZ-iskolán ismer­kedtem meg a munkásmoz­galom elméleti kérdéseivel. A nagyobb tudás sokat se­gített a gyakorlati munká­ban. Tudom, mint párttag­tól többet várnak tőlem. Igyekszem megfelelni a bi­zalomnak. Munkáscsalád sarja. Apja az Aprítógépgyár segédmun­kása, a szállításnál dolgo­zik. — Nővérem párttag, az öcsém a KISZ-ben tevé­kenykedik. Szüleim helye­selték, hogy én is párttag leszek. Azt mondták: ha eleget tudsz tenni a követel­ményeknek, vállald a több­letmunkát. A Központi Bizottság ta­valy novemberi határozatá­ban nagyobb követelménye­ket támasztott a párt ré­gebbi és leendő tagjai iránt. A Hűtőgépgyár pártszerve­zetei is e magasabb mérce szerint járnak el. Gondosan vizsgálják a jelentkezők sze­mély szerinti alkalmassá­gát. _ Az idén mindössze há­rom új párttag felvételét hagyta jóvá az üzemi párt­végrehajtóbizottság. Mind­hárman fiatalok és fizikai munkások — tájékoztat Velkei István, a pártépítési bizottság vezetője. — Rózsi felvételének elő­készítésével az egyik párt­csoport vezetőjét bíztuk meg ■~z momüa, a párttitkáik. — fogalmat is megismernek. A legfontosabb pedagógiai érté­ke a tanfolyamnak, hogy az a nevelő vezeti, aki majd el­ső osztályban tanítani fogja őket. — Hol. és hogyan szervezik az iskoiaelökészítő tanfolyamokat? — Azokban az iskolákban, ahol lehetőség van rá, év közben az iskola szabad ter­mében, máshol pedig a nyári szünetben heti 6 órában foglal­koznak a gyerekekkel. Egyes helyeken, mint például Túr- kevén, Kisújszálláson és Kar­cagon a tanyai kollégiumok­ban tartják a bentlakásos foglalkozásokat, amelyen ta­nyai gyerekek a kollégium jövendő lakói vesznek részt. — Hány helyen indult ez a képzés? — A megye majdnem min­den járásában működik né­hány, összesen 93 csoportban 1570 gyerekkel. A legna­gyobb létszámú csoportok a jászberényi és a törökszent­miklósi járásban működnek. Az előbbiben 11 csoport­ban 164, az utóbbiban 7 cso­portban 144-en vesznek részt. Legkevesebb a kunszentmár­toni járás létszáma, ahol két csoport működik huszonegy résztvevővel. — Ez azonban nem azt jelenti, hogy ott el­hanyagolj ák a képzést. Eb­ben a járásban legjobb az óvodai férőhelyarány. — Mit vár az iskolaelőkészítő tanfolyamtól? — Mindenekelőtt azt, hogy ez is hozzájárul az MSZMP KB novemberi határozatában foglaltak megvalósításához, tehát azt, hogy a tanulók egy szintre hozásának lesz eszkö­ze. Tudjuk azonban, hogy ez is csak részleges megol­dás. Az óvodai három évet sem két, sem három vagy hat hónap alatt nem lehet teljesen pótolni. I. Zs. Hónapokon át foglalkozott vele. Egyik ajánlója a KISZ taggyűlése volt. A párttag­gyűlés is ellenszavazat nél­kül hagyta jóvá felvételét. Velkei Rozália életében kiemelkedő esemény volt pártba való felvétele. A művelt, szorgalmas, tettre kész fiatallal erősödött a gyári pártszervezet. Méltó­nak bizonyul a kommunis­ták bizalmára. A Tiszamenti Tsz embe­rei Vezseny határában is­tállóalapozási munkák so­rán emberi csontokra és a csontok közül előkerülő zöl­des színű fémekre figyeltek fel. A talált tárgyakat be­vitték a vb-titkárhoz, majd jelentették a Damjanich Múzeumnak. A helyszínre érkező régészek a Kisdebre- cen nevű határészen lelet­mentő ásatást végeztek, amelynek során egy magá­nyos, gazdag női sírt tártak fel. A sír — ahogy a to­vábbi kutatások beigazol­ták — az időszámítás előtti II—I. század fordulójára keltezhető. Egy DNy—Ék 180 fok irányítású, háton- fekvő csontváz került feltá­rásra. A csontváz medence­táján egy rendkívül díszes bronzból készült, vörös zo­máncberakással díszített ál­latfejes övkapcsokkal ellá­tott, mai szemmel nézve is „modern” öv került elő. A váz karcsontjain bronzkar­perec volt, ujján egy bronz­gyűrű egészítette ki öltözé­ke díszét. A szervesanyag — textil, bőr stb. — a mi talajviszonyaink mellett tönkremennek, így csak a fémből, csontból, agyagból kőből készült tárgyak jut­nak a régész szeme elé. A temetéskor a. halott mellé helyeztek még egy agyag­edényt és egy agyagorsó- gombot is. A sír és a mel­lékletek alapján a lelet a kelta népcsoport hagyatéká­hoz köthető: Kik voltak a kelták? Hogyan kerülhetett ide ez a sír, az Alföld kö­zepére ? A keltákról és történetük virágkoráról elsősorban ókori történetírók feljegyzé­seiből tudunk; őshazájuk a mai Írország és a későb­biekben Franciaország (Gal­lia) területe volt. A ma­gyarországi kelták jóval ké­sőbb, az i. e. IV. század­ban jelentek meg a dunán­túli területeken — maguk­kal hozva olyan gyökeres változásokat, mint az egy­séges birodalomra való tö­rekvés, társadalmi hierar­chia, technikai újítások stb. — melyekkel nemcsak ha­zánk területét, hanem egész Európát érintő gazdasági, társadalmi és kulturális elő­remutató haladás alapjait vetették meg. A magyaror­szági kelta foglalás két pe­riódusban történt, a máso­dik, amellyel a vezsenyi sír is összefüggésben van, a II. században kezdődött. A Dunántúlon megtelepülő kelta törzsek (akik a pénz­verés tudományát, a pénz alkalmazását is hozták) — aktívan részt vettek az ak­kori Európa történetében, így következhetett be, hogy a hatalmi törekvésekkel együttjáró vereségek ered­ményeképpen az Alföldön is megtelepültek. A vezsenyi Máthé László Falumúzeum épül Szombathelyen A Vas megyei múzeumok igazgatósága Szombathelyen 1968 óta építtet falumúzeumot. Jelenleg 19 különböző épület áll már eredeti formájában. Szentpéterfa—Alsóság—Nemes- kolta—Sotony—Pornóapáti és Molnaszecsőd községekből vá­sárolták meg a régi házakat — pajtákat. A falumúzeumot ISffiL augusztus ;íü-áa nyitják mes sír inkább csak átvonulást igazolhat, amíg több lelet­anyag nem kerül ezen a vi­déken feltárásra. Történeti források írják, hogy a kelták mindent ä halotti máglyára, ill. sírba hordanak, ami az elhunyt­nak életében kedves volt, hozzátartozott. Ilyenformán a sirmellékletekből kiolvas­ható az elhunyt társadalmi, vagyoni helyzete. Történeti adatok hiányában erre tá­maszkodhatunk a magyar- országi kelták esetében. Ve- zsenyen más sírmellékletek­kel összevetve, kétségtele­nül egy magasabb társadal­mi helyzetben levő hölgy sírja került feltárásra. Öl­tözéke rekonstruálható más európai leletek alapján. A vezsenyi öv teljes mérete a rendkívül gondos restaurá­lás és kiegészítés után 149 cm 18 db sima lemezes tag­ból, három zománcosból, két, lófejet stilizáló övka­pocsból és egy zománcozott csüngöből állt. Az öv részeit bronzkarikák fogták össze. A derékméretnél jóval hosz- szabb övét egyszer körülte­kerték, és a derékvastagság­nak megfelelően bekapcsol­ták az övkapcsot egy kari­kába. A fennmaradó részt úgy akasztották rá a másik kapocsra, hogy a lánc díszes csüngőben végződő része szabadon lelógott. Ily mó­don rendkívül dekoratív da­rabja volt a kelta nők öl­tözékének. A valószínűen durvább szövésű hosszú női ruhán teljes pompájában érvényesülhetett a szép ki­dolgozású, vörös zománcbe­rakással ékített öv. A szép­sége mellett egyben társa­dalmi rangot is jelzett. A vezsenyi öv hasonló darab­jai, mintegy igazolva a kel­ta hódítás vonalát — Svájc, Németország, Csehország és' hazánk területén találhatók, A megyéből hasonló, szép síranyag —ugyancsak egye­dülálló leletként Jászberény- Öregerdő területéről került be Hild Viktor jóvoltából, majd Törökszentmiklós- Sürjánból, Kaposvári Gyula gyűjtőmunkája révén a szol­noki múzeumba. Minden­képpen a legértékesebb mú- (zeumi darabjaink közé tar-- toznak ezek a szép kidol­gozású övkészletek — egy olyan eltűnt nép hagyatéka­ként, akik a történettudo­mánytól kezdve az irodalo-' mig mai kultúránk minden területén maradandót alkot­tak. Stanczik Ilona Segít a gyár, a téess Új tantermek Berekfürdőn Berekfürdőn az általános iskolában régi gond a tan­teremhiány. Nyolc tanulócso­port iskolai oktatását és egy napközis csoport foglalkozta­tását hat tanteremben kel­lett az Iskolavezetésnek meg­oldania. Az iskola szülői munkakö­zösségének társadalmi mun­kát szervező bizottsága két évvel ezelőtt felvetette az is­kolabővítés gondolatát, és járható útnak a társadalmi összefogást jelölte meg. A Berekfürdőn működő üzemek vezetői megértéssel fogadták az iskola gondjait, jelentős felajánlásokkal járultak hoz­zá az iskola bővítéséhez, és egyben a következő tanév oktatási színvonalának eme­léséhez. Elsőként az üveggyár párt­ós gazdaságvezetése karolta fel a kezdeményezést. Száz­ezer forintot biztosított az iskola két tanteremmel való bővítéséhez, és további 100 ezer forintot az iskola kor­szerűsítéséhez. A pénzössze­gen kívül 700 óra társadalmi munkát is felajánlott. Az üvegygári felajánlást továbbiak követték. A Béke Tsz 620 óra társadalmi raun- káUan a tetőszerkezet meg­építését, a cserép felrakását és a bádogosmunkák elvég­zését vállalta. A városgazdái^ kodási vállalat kölcsönzi a szükséges gépeket, parkettáz- za a tantermeket és a TI- TÁSZ is segít. A karcagi mar gánfuvarosok egynapi fuvart ajánlották fel a szükséges építési anyagok Berekfürdő­re szállításához. Május 19-én kezdődött a munka. Az üzemek kommu­nista műszakokat szerveznek, és szombat—vasárnaponként huszonöt—harminc fős brH gádokban dolgoznak. A vál­lalt feladatokat időarányosait teljesítik, már állnak a faiak. A Szolnok megyei TÜZÉF* Vállalat 5 köbméter faanyagot biztosított a tetőszerkezeti megépítéséhez. A tervek sze­rint a két tantermet augusz­tus végén adják át a patror náló vállalatok. Az új tanév-; ben nemcsak a váltakozó ta­nítás, a napközis ellátás gondjai is szűnnek meg. ha­nem lehetőség nyílik kihe­lyezett zeneiskola működte­tésére. a szakköri tevékeny­ségre is, fokozottabban részt vállalhat az iskola a közmű­velődési feladatok megváló - sí fásában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom