Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-12 / 135. szám

1971 JffhlöS TI

SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP

3

Munkás gyűlések a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülésének

25. évfordulóján

Huszonöt évvel ezelőtt egyesült a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt. Az évforduló alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága levélben köszöntötte a párt minden alapszervezetét és tagját. A pártszervezetek taggyűléseken emlékeznek meg az évfordulóról. Csepelen, Diósgyőrben és Győrben tegnap ünnepi 'munkásgyűlések zajlottak le. A gyűlésekre nagy számban meghívták azokat a kommunistákat és volt szociáldemokratákat, akik negyedszázaddal ezelőtt, felismerve a társadalmi haladásért, a szocializmusért folyó harc követelményeit, elvtársi egységben képviselték a munkásosztály, a magyar nép érdekeit, s aktív szerepet vállaltak a két munkáspárt egyesülésének megteremtésében. A csepeli munkásgyűlésen megjelent Kádár János és Marosán

György. A gyűléseken ott voltak a fiatalabb nemzedékek képviselői is, akik átvették a forradalmi örökséget, megőrizték és őrzik a párt eszmei, politikai és cselekvési egységét.

A munkásgyűlések egységes jelszó jegyében zajlottak le: „Éljen a magyar

munkásosztály élcsapata: a Magyar Szocialista Munkáspárt!” Az ünnepélyes külsőségek között megtartott gyűlések színhelyét mindenütt vörös és nemzeti színű zászlókkal, Lenin portréjával díszítették. Munkáskórusok felelevenítették a FTa- gyar és a nemzetközi munkásmozgalom hagyományos dalait. A gyi^lések a Himnusz hangjaival kezdődtek és az Inter- nacionáléval fejeződtek be. Mindhárom gyűlés forró hangulatú kiállás volt a munkásosztály egysége, a párt vezetése, a szocializmus építése mellett.

CSEPEL

A két munkáspárt egyesülése az egész nemzet ügyét szolgálta

Á csepeli sportcsarnokban tartott munkásgyűlést Bor- annak a dolognak a két bély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a . oldala.

Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára nyitotta meg. A gyűlésen felszólalt Csicsics Sándor nyugdíjas olvasztár és Szabó Zsuzsa elektroműszerész.

Németh Károly a gyűlés előadója, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára méltatva a két párt egyesülésének jelentőségét, többek kö- eött a következőket mondotta:

— A két párt egyesülésében munkásmozgalmunk több évtizedes tapasztalata öltött testet. A magyar munkásosztály a nehéz sorsfordulók közepette tanulta meg: legfőbb ereje

szervezettségében és egységében rejlik. Nem a harc elől kitérők, hanem a küzdelmet vállalók egységében, amelyet kommunisták és baloldali szociáldemokraták közös erőfeszítéssel teremtettek meg. 1948-ban a magyar munkásmozgalom sok évtizedes harcának gyümölcse érett be a két munkáspárt egyesülésében, a hatalom meghódításában. Rátérhettünk a szocialista társadalom építésének útjára. A két párt egyesülése ezért nyitott új korszakot népünk és a magyar munkásmozgalom történetében.

— Hadd emlékeztessek az

egyesülést megelőző időszak egyik fontos eseményére, — mondotta — arra, hogy 1948 februárjában itt, a Csepeli Sportcsarnokban a felszabadulást követően első ízben ültek össze közös aktívaértekezletre a két munkáspárt tagjai. A csepeli kommunisták és baloldali szociáldemokraták harcos fellépése volt ez az egység mellett. Együtt követelték a jobboldali szociáldemokraták • eltávolítását és hitet tettek a két munkáspárt testvéri együttműködése mellett. Nagy örömünkre ' szolgál, hogy mai gyűlésünkön itt üdvözölhetjük annak az aktívaülésnek sok résztvevőjét, előadóit.: Kádár János és

Marosán György elvtársakat

— Az egységes marxista- leninista párt létrejötte nemcsak a munkásosztály győzelme volt, hanem egyben az egész nemzet ügyét szolgálta. Olyan fordulat történt, amely a továbbiakban döntő szerepet játszott abban, hogy a magyar nép — a viszonylag békés úton létrejött proletárdiktatúra feltételei között — sikeresen építhette szocialista államát, a Magyar Népköz- társaságot.

A szónok a továbbiakban kitért arra. - hogyan zavarta meg a fejlődést a személyi kultusz, amely az egyesülés utáni eseményekre történelmileg egyáltalán nem szükségszerű módon nvárnia rá a bélyegét, majd rámutatott:

_ Amikor a Magyar

S

zocialista Munkáspárt, az ellenforradalom elleni harc jegvében. 1956. novemberében zászlót bontott, az újrakezdő forradalmárok pártjában együtt harcoltak és dolgoztak volt kommunisták és szociáldemokraták.

Együtt indultak harcba az ellenforradalmi erők, köztük , az újra szervezkedő jobboldali szociáldemokraták ellen. Nem azt kérdezték egymástól, ki honnan jött, hanem azt, mit vállal a közös feladatokból.

— Az MSZMP leküzdötte a dogmatikus hibákat. Szembefordult a revizionista egységbontással, megszűntette a volt két párt tagjai közti különbségtevést, jóvátette a személyi kultusz áldozataival szemben elkövetett bűnöket, száműzte a pártból a bizalmatlanságot. Az egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező párttagok megítélésének mércéjévé a szocializmusért végzett munkát tette. A két munkáspárt volt tagjai minden korábbi összefogásnál teljesebben egymásra találtak.

— A két munkáspárt egyesülése, tagjainak egy- ségbeforrása végérvényesen lezárult folyamat. Nem zárult le azonban, nem ért véget a párt eszmei-politikai és cselekvési egységének szüntelen erősítéséért végzett munka. A párt és a munkásosztály egysége, a párt és a munkásosztály szoros kapcsolata győzelmeink fontos forrása volt és marad. A társadalmi fejlődés során felmerülő új feiadatok sikeres megoldása megköveteli az egység állandó megújulását a pártban. mert így tudjuk maradéktalanul megoldani ezeket a feladatokat együtt a munkásosztállyal, egész dolgozó népünkkel. Mindez megköveteli, hogy tovább növeljük a munkások aktív részvételét a feladatok meghatározásában. megoldásában és ellenőrzésében, hogf* a munkásoknak több szava, szavuknak nagyobb súlya legyen társadalmunk valamennyi fórumán. A munkásosztály nagy nemzeti céljaink letéteményese Vezető szerepe, testvéri szövetsége a parasztsággal, az értelmiséggel, a dolgozó néo nemzeti összefogását erősítő

— Az elmúlt negyedszázad számvetése arról tanúskodik, hogy dolgozó népünk a munkásosztály és a párt vezetésével maradandót alkotott A két párt egyesülése a munkóshatalom megteremtésének, a szocializmus útján történő elindulásnak jegyében következett be. Ha történtek is kitérők ezen az úton, ha előrehaladásunk nem is volt végig zavartalan, mégis amit» akkor vállaltunk, amit az egyesült párt programnyilatkozatában megfogalmaztunk, ma már életünk valósága.

— Fejlődésünk immár több mint másfél évtizede töretlen. A Magyar Szocialista Munkáspárt megőrizve az előző évek minden nagy vívmányát, visszaállította jogaiba a marxizmus—leni- nizmust, a lenini úton járva két frontos harcban megvédte és megszilárdította a párt egységét, a munkásosztály és élcsapatának vezető szerepét. A népet szolgáló kommunista politika alapján nyertük vissza a tömegek bizalmát és támogatását, amely sikereink záloga volt és az marad a jövőben is. Ez a politika a biztosítéka, hogy következetesen tovább haladunk a szocialista demokratizmus fejlesztésének útján, hogy bátran szembenézünk hibáinkkal, tévedéseinkkel., i a fejlődés sofán fellépő feszültségekkel és ellentmondásokkal.

Az előadó a továbbiakban napjaink tennivalóiról beszélt. »

— A jelen és a jövő feladatai felé fordulva soha nem feledkezünk meg a múltról a megtett útról. A Magyar Szocialista Munkáspárt magáénak vallja a munkásceztály évszázados küzdelmének minden nemes hagyományát. Kommunista kötelességünk úgy dolgozni, hogy a munkás- tradíciók, a szervezett munkásság erényei a gyorsan változó körülmények között is tovább éljenek a soron- következő nemzedékben — mondotta, majd beszéde befejezésében elismeréssel szólt mindazokról, akik megvalósították a kor parancsát a munkáspártok

nemzeti uoofcciu'.ooiu,

szövetségi politika ugyan- v egyesítésének nagy ügyét.

DIÓSGYŐR

Egyesülés marxista leninista alapon

A diósgyőri munkásgyűlést Koszti Lajos, a Lenin Kohászati Művek pártbizottságának titkára nyitotta meg. A gyűlésen felszólalt Tiser Gyula a Diósgyőri Gépgyár an vasbeszerzője és Sándorfalvi László, a Lenin Kohászati Művek villanyszerelője.

Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tasta. a Közoonti Bizottság titkára beszédében kiemelte:

— Minden okunk megvan rá. hogy ünnepélyes tisztelettel emlékezzünk a 25 év

előtti pártegyesítésre amely véget vetett a magyar munkásosztály két pártra szakadásának és lehetővé tette a teljes politikai egység megvalósítását.

— Három évtizedig volt

két pártja a magyar munkás- osztálynak, 1918-tól a Tanácsköztársaság időszakának kivételével egészen 1948-ig. Ezalatt dühöngött a Horthy vezette ellenforradalom és sajnos sikerült konszolidálódnia. Világválság volt és milliók kerültek koldussorba magyar földön, nőtt és mind rfagyóbbra nőtt a fasizmus veszélye, míg végül fasiszta uralom lett belőle Európa jórészében. Majd az is bekövetkezett, hogy Horthyék. szövetségre lépve a német és olasz fasizmussal, a második »világháború szakadékéba rántották az országot. Az emberöltőnyi elkülönültségben a kommunistáknak és az osztályhű szociáldemokrata munkásságnak mindig azonos volt az érdeke, közös volt az ellensége és közös a reménysége. Együtt dolgoztak üzemekben, szakszervezetekben, sőt a mély illegalitásba szorított kommunisták munkát vállaltak a legális szociáldemokrata szervezetekben. munkásé gyesü- letekben. együtt küzdöttek a tőkés kizsákmányolás ellen.

— A megosztottságból eredő veszély azonban mindig is nagy volt Hiába volt közös a szocializmus célia. !é- nvegeg elvi-politikai különbségek voltak a két párt között, ezek mindig úiraélez- tették a szembefordulás veszélyét. A nemzetközileg erőre kapott opportunizmus a magyar szociáldemokráciát is megfertőzte, törvényszerűen alakult meg tehát 1918- ban az önálló kommunista párt, A szociáldemokrata párt ezután sem lett eszmeileg és politikailag egységes. A pártban mindig volt jobboldal. mely megalkuvásra hajlott az ellenséggel és' kommunistaellenes volt. elvetette a munkásegvség elvét. Ugyanakkor mindig volt baloldal, 1945 után mór döntő pozíciók birtokában, amely viszont együtt harcolt a kommunistákkal, a munkásegység politikáját követte, és persze mindig voltak középen állók. A szociáldemokrata jobboldanak a munkásegységet bomlasztó, tevékenységét kihasználta a" régi magyar uralkodó osztály, amely mindvégig a két munkáspárt ellentétére játszott a politikában és ha tehette, maga is élesztette az ellentét tüzét.

— A 25 év előtti pártegye- sülés történelmi előzményét a fasizmus elleni harc jelentette, attól kezdve vált folyamatossá hazánkban a

kommunista-szociáldemokrata együttműködés. A fasizmus mindenütt, ahol fellépett, Olaszországban, Németországban. Magyarországon és másutt, brutális módon embertélen eszközökkel jelentkezett, főleg a kommunisták és a szociáldemokraták ellen. Mindkét párt nagy számban adott mártírokat a fasizmus elleni harcban, akik életüket áldozták azért, hogy a nép szabaddá váljon. Az áldozat nem volt hiábavaló.

Majd így folytatta beszédét Nyers Rezső:

— A magyar pártegyesülés okait és magyarázatait saját történelmi fejlődésünk szolgálta. A dolgok ilyen fejleménye azonban nem csupán hazai sajátosság volt hanem egv progresszív nemzetközi folyamat része.

— A háború után Európá bán sok országban volt együttműködés szociáldemokraták és kommunisták között. kormányokon belül és kormányokon kívül. Ez a fény európai méretű fejlődést sejtetett egy népi és szocialista jövő irányéba. A szocáldemokrácia jobboldala azonban a hidegháború kezdetén, szinte azonnal Churchill fultoni beszéde után; szemb^Vn-dult az m.

tikival és a kommunistákkal vma szakítás útjára lépett. Majd kiemelte:

— Hangsúlyozni szeretném -a eevesiUúsnok azt a döntő tAntrtisuúfTÚ jalle-nző^ét hogy

a mnyvar kommunisták nemcsak a szociá’demnkratq bal- szárrmval ppvesfiltak. hsn*m magával a szociáldemokrata

párttal, melynek tagsága, kevés kivétellel, magáévá tette az egyesülést. A baloldali szociáldemokraták tevékenysége döntően hozzájárult ahhoz, hogy a szociáldemokrata párt saját kongresz- szusán megszavazta a marxista—leninista alapon történő irányvételt a népi demokráciára. Ebben is kifejeződött az a tény, hogy az üzemben dolgozó szociáldemokrata munkás nem a pórt egyik -vagy másik szárnyához, hanem magához a párthoz tartozott.

— Ha feltesszük magunknak a kérdést — folytatta az előadó —. hogy milyen gyümölcsöt hozott népünknek a munkásegység, nagy politikai hozamot regisztrálhatunk. Már 1945—48 között ennek bázisán valósult meg a földreform, a stabilizáció,

GYŐR

a nagyipar és á bankok köztulajdonba vétele, az üzemi demokrácia alapjainak megteremtése, az egységes állami iskolarendszer. Majd 1948 után ez volt a politikai haj;- tóerő a szocialista iparosításban, a mezőgazdaság szocialista átalakításában, a terv- gazdálkodás kiépülésében, abban a dinamikus fejlődésben, mely társadalmi viszonyainkat. gazdaságunkat és kultúránkat jellemzi.

Ezen a bázison teremthettük meg az egész magvar nép szoros szövetségét a szocialista Szovjetunióval, a többi szocialista országgal, ami nemzetközi helyzetünket biztonságossá teszi, fejlődésünkhöz ösztönző külső körülményeket teremt.

Majd Nyers Rezső t>efelérésül részletesen szólt a mai feladatokról. •

A párt teljesíti történelmi küldetését

Ä győri munkásgyűlést Bittmann Ernő, a munkásmozgalom régi harcosa nyitotta meg. A gyűlésen felszólalt Pintér István a győri Gárdonyi Általános Iskola «igazgatója, és Gede Ferenc, a Győr-Sopron megyei Építőipari Vállalat épületgépszereiője. Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, az országgyűlés elnöke beszédében hangsúlyozta:

— Marx és Engels több

mint egy évszázaddal ezelőtt azt a szükségszerű követelményt fogalmazták meg: a munkásosztálynak

ahhoz, hogy megvédhesse érdekeit, meg tudja valósítani célját, a tőkés társadalom megdöntését és a szocializmus, a kommunizmus felépítését — önálló és egységes forradalmi pártra van szüksége, amely a tőke elleni forradalmi harcra, osztályöntudatra neveli és szervezi a munkásságot, és és fellép a burzsoáziával megalkuvó kispolgári nézetek ellen.

Apró Antal áttekintette az önálló és egységes forradalmi párt megteremtéséért folytatott harc magyar- országi állomásait.

— Ha ma, 25 évvel a két párt egyesülése után végigtekintünk pártunk harcain, a felmerült válságok leküzdésén, megállapíthatjuk, hogy a két párt egyesülése, a szociáldemokraták és a kommunisták egységbe ko- vácsolódása a marxizmus— leninizmus elvei alapján a Magyar Szocialista Munkáspártban fejeződött be. A Magyar Szocialista Munkáspárt sokirányú tevékenységében mindig a legfontosabbnak tartotta a párt munkásjellegének megőrzését, a munkásosztály vezető szerepének erősítését, a dolgozók munka- és élet- körülményeinek megjavítását. Nekünk, a mi generációnknak jutott az a megtisztelő feladat, hogy megvalósítsuk hazánkban a szocialista társadalom felépítését, megvalósítsuk sok munkásnemzedék álmát, a szocialista Magyarországot. Egységes munkásosztályunk, egységes pártunk teljesíti nagyszerű történelmi küldetését.

— Szeretnék néhány szót szólni ezen ünnepi alkalomból KISZ-fiataljainkhoz, dolgozó Ifjúságunkhoz — mondotta. — Az ő aktív részvételük nélkül nem tudnánk megoldani feladatainkat. De ahhoz, hogy a mai ifjúság megértse a szocializmus építésének céljait, meg kell ismernie az előző évtizedek forradalmár nemzedékének harcait, küzdelmeit a kizsákmányolás ellen, a felszabadításért,

— Fiataljaink tanuljanak népünk nehéz küzdelmeiből, amelyeket évszázadokon át az ország függetlenségéért, nemzeti létünkért folytatott. Tanuljanak az egymást követő munkásgenerációk harcaiból, a dicsőséges 1919-es Tanácsköztársaság tapasztalataiból, munkásosztályunknak, pártunknak a Horthyfasizmus elleni negyedszázados küzdelmeiből, és tanuljanak annak a generációnak munkájából, amely 1945 óta sok áldozatot hozott azért, hogy a magyar ifjúság ma már nem kizsákmányolt, nem elhyomott, hanem a felnőtt nemzedékkel együtt építi saját jövőjét, a szocializmust. A felnőtt nemzedékkel együtt harcol a társadalmi haladásért. Ifjúságunk számára a szocializmus sikeres építése során évről évre kedvezőbb feltételek jönnek létre a munkához, a tanuláshoz, a művelődéshez, a pihenéshez. Ezért fontos kötelessége ifjúságunknak, hogy ismerje és vállalja a párt eszméit, céljait, legyen szocialista hazánk hű polgára, szorgalmasan tanuljon, becsületesen dolgozzon és védelmezze társadalmi rendünket.

— A mai, ünnepi évforduló alkalmából nemcsak a történelmi múltból kell tanulnunk, nemcsak az idősebb generáció eredményes harcáról kell * megemlékezni, Hanem előre is kell nézni. Pártunk, munkásosztályunk, fiataljaink előtt most az a legfőbb feladat, hogy új sikereket érjünk el a gazdasági építőmunkában, a kulturális életben, a közélet további . demokratizálásában; hogy a szocialista életforma minél gyorsabban minél jobban kiteljesedjen, hogy egész dolgozó népünk munka- és életkörülményei tovább javuljanak.

A szónok ezután kitért arra, hogy ezekben a napokban, amikor országunk közvéleménye megemélkezik a két munkáspárt egyesülésének 25. évfordulójáról, Bécsben a magyar jobboldali szociáldemokraták úgynevezett kongresszust tartottak. Olyan személyek gyülekeztek össze — mondotta —, akik a magyar munkásosztály érdekeit nem először árulták el, akik a két munkáspárt egyesülését annak idején az utolsó pillanatig ellenezték. Bár ma is szembenállnak rendszerünkkel, még ők sem tudják letagadni a negyedszázad alatt végbement szocialista fejlődés vívmányait, eredméyeit, a Magyar Népköztársaság növekvő nemzetközi . tekintélyét. De azért — szerintük — Magyarországon mégis csak bajok vannak. — Jő lenne, ha a Bécsben tanácskozók Is tudomásul vennék — mondta a szónok —, hogy a2 élet, szocialista fejlődé'* sünk tőlük függetlenül elő* remegy. !

Befejezésül a Központi Bizottság üdvözletét adta át Győr-Sopron megye párttagé ságának.

i