Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-08 / 132. szám

1973. Június 8; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az infegrácló hétköznapjai Tíz gyár —a KGST - ben A tíz gyár együtt — mint a VBKM, a Villamos Be­rendezés és Készülék Művek ismert itthon és határainkon túl is. A villamos kiskészülékek és berendezések ágazató­nak integrációjaként is felfogható ez az egyesülés, a 60-as évek közepétől — s ez a hazai integráció most a 70-es évek elejére meghozta az első egyértelmű eredményeket a VBKM számára, a nagyobb integrációs folyamatban, a szo­cialista országok gazdasági együttműködésének keretében. Egy példa, hogy a VBKM 10 gyára valóban igazi egyesülést igyekszik megvalósítani, termelési együttműködést, nemcsak adminisztratívot: a pápai Elekthermax vásárolt két, nagy teljesítményű mélyhúzó-prést, elsősorban a tűzhelyek le­mezborításának gyártásához. A két prés nagy kapacitása azonban lehetővé tette, hogy a VBKM-en belül ma már minden mélyhúzó munkát a pápai gyár végezzen el. Ez az igazi termelőerő koncentráció. A döntést az élet hozta Az egyesített kapacitás, az összehangolt gyártmányfej­lesztés a tíz gyáregység közös tervező intézetében, majd a fürge kereskedelmi munka a III. ötéves terv közepére már ismertté tett jó néhány VBKM terméket a KGST piacán. Ez az ismertség az­után. több gyártmánynál, napjainkra értékes eredmény- nyé érettbe. Tárgyalások nélkül, vagy legalábbis különösebb érte­kezések nélkül az élet ala­kította ki, hogy például az NDK vagy Lengyelország ma már az úgynevezett belsőtéri lámpatestek egy adott méret­tartományát egyszerűen tő­lünk várja, maga nem gyárt­ja, más piacon nem keresi. Lényegében szakosodtunk ezeknek a lámpatesteknek a gyártására, a szakosodás min­den előnyét (biztos piac, nagy sorozatok) élvezve s vala­mennyi kötelességét (pontos szállítás, állandó fejlesztés, jó minőség) teljesíteni igye­kezve. Ehhez hasonlóan alakult a Szovjetunióval a közvilágí­tási lámpatestek gyártására a szakosodás. Moszkva új út­jain, lakótelepein nagyrészt magyar lámpatestek szórják a fényt. Ide is évek óta, a meg­rendelő megelégedésére szál­lított a gyár, s ezért a szov­jet ipar nem hozott létre hasonló kapacitást. A magyar lámpatestek ilye­tén sikere még egy dolgot bizonyít, nevezetesen, hogy milyen lényeges valóban olyan termékek gyártására szakosodni, amelyeknek ha­zai adottságai és hazai gyár­tási kultúrájuk egyértelműen létező alap. Itt ez történt. Adott volt az alumínium és adott volt egy neves márka, a TUNGSRAM; tehát a gyár, amelyik a fényforrást szál­lítja az armatúrákba. Egyéb­ként a gyár lámpáinak leg­újabb típusait itthon, a fő­városban, a Bem-rakparton lehet megtekinteni, a Metró állomástól a Margit-hídig Ezek már zárt testűek, s így üzembiztonságuk, élettarta­muk kétszeres, háromszoros a korábbiakhoz mérten. Berlinben a VIT főstadion­jában a világítást és az ered­ményhirdető táblákat. Az eredményhirdetőtáblák, a fényújságok, a reklám-vil­lanyújságok, — fekete-fehér­ben, színesben — szintén szakosított termékei a ma­gyar iparnak. Az integráció elmélyülése felé mutat a VBKM három legújabb témája. Mindhá­rom az ipari, tervezési, fej­lesztési, gyártási együttmű­ködés legteljesebb, legkorsze­rűbb formáit képviseli. Az együttműködés láncolatában mindenki azt csinálja, ami­hez a legjobban ért. A magasabb lépcsőfok Lipcsétől \ lagyivosztokig Persze, a tíz gyárnak ma már több terméke részben vagy egészében szakosított cikknek számít, egy vagy több KGST-ország piacán. A csehszlovák kereskedelem például állandóan tőlünk vásárol egy sor vendéglátó­ipari készüléket (virsli-főzőt, zsámoly-sütőt), és a VBKM- től várja hosszútávon — éven­te 10—15 ezer darabot — az R típusjelű villamoskályhá- kát. , A stadionvilágítás pedig Lip­csétől Vlagyivosztokig a ma­gyar ipar feladata. Most sze­reltek fel a VBKM szerelői a moszkvai Dinamó és a Luzsnyiki stadionba 400 da­rab jódhalogén reflektort. Ezekben a napokban szerelik Az első ilyen téma a szov­jet—magyar—NDK koopro- dukcióban készülő könnyű­fémművi. alumíniumöntödei és feldolgozó berendezések. Ezeket a Csepel Vas és Fém­művek tervező intézete konstruálja. A berendezések teljes elektromos részét és a vezérlést a VBKM gyártja, szovjet tirisztosztorokat és más nemes elektronikai részegységeket használva fel hozzá. Aztán végül a csepeli tervek alapján, a magvar elektromos részhez az NDK építi hozzá a mechanikát, a technológiai egységet, mert ahhoz ott van kapacitás, ha­gyomány és tudomány. A második téma ugyanígy szov­jet—magyar—NDK együtt­működésben a vilamos haj- tás-automatikák gyártása. Az elektronikai alkatrészek egy részét a Szovjetunió szállít­ja, a terveket magyar terve­zők készítik, az elektromos részt a VBKM, a mechanikát az NDK. A harmadik téma: magyar—szovjet együttműkö­dés kisfeszültségű készülékek előállítására. Itt már a kész­termékszakosodás nemzeti és nemzetközi formái ölelkeznek részegység és fejlesztési sza­kosodással is. Ez az együtt­működés leghatékonyabb for­mája: egy adott témán belül is jelentős a munkamegosz­tás az adottságok és a ka­pacitások mértékében, éppen azok jobb kihasználására. Az ilyen típusú együttműködé­sek számát gyarapítani a leghasznosabb. G. F. Gépesített szarvasmarha telep épült a reménypusztai Űj Élet Tsz-ben. A 8 millió fo­rintos beruházás 200 tehénnek és 144 borjúnak ad férőhelyet TEJ - HÚS EXPORT * A szarvasmarha-tenyésztési program és a háztáji gazdaság Magyarországon az utóbbi 10—12 évben szinte minden mezőgazdasági termék meny- nyisége ugrásszerűen növe­kedett. Búzából például 1971- ben több mint a dupláját ta- karították be annak, ami 1961-ben került a magtárak­ba. Az örvendetes fejlődéssel csupán egy „népélelmezési cikk” a tej mennyisége nem tudott lépés tartani. 1961-ben egymilliárd 938 millió liter, tíz évvel ké­sőbb egymilliárd 749 millió liter tejet értékesített a mezőgazdaság. A másik probléma, — ami a tejtermeléssel szorosan ösz- szefügg, — hogy a szarvas- marha állomány nem növe­kedett megfelelően. A jó export kilátások — föltétien szükségessé teszik, hogy minél több szarvasmar­hát neveljenek a tsz-ek. ál­lami- és háztáji gazdaságok. A tőkés exportból származó árbevételnél minden hetedik dollárt, a szarvasmarhák ..hoznak”. Nem lényegtelen az sem, hogy ennek a kitűnő exportcikknek a világpiaci ára rohamosan emelkedik, öt évvel ezelőtt egy tonna vágómarháért 408, egy tonna Nyári ügyelet az országutakon Noha még nincs itt a nyári idegenforgalmi fő­idény, de a hazai és a kül­földi autós csúcsforgalom — különösen a szabad hét­végeken — most már állan­dósul. Az országos gépkocsi- állomány többségének szer­vizellátására hivatott Autó- fenntartó Ipari Tröszt felké­szült a csúcsforgalomra. Az AFIT szervizhálózatá­nak bővítésével, fejlesztésé­vel részben már az idényre 1,7—1,8 millió órával bővíti szolgáltatási l kapacitását, s gyarapítja a gépkocsimosó állomások számát is. Jelen­leg Budapesten 12 kocsimo­só működik, s további ket­tőt építenek, míg vidéken 31 kocsimosó állomás áll az autósok rendelkezésére. A szervizállomások spe­ciális autóival, 37 darus autómentő és szállítókocsi­jával megerősített nyári ügyeletet tart az AFIT mentőszolgálata. Az állomások többsége az idegenforgalmi és a nyaralóhelyeken, valamint a kirándulótelepeken és a környékbeli útvonalak mentén a munkaszüneti na­pokon este 8 óráig tart nyitva. Vasárnaponként és munkaszüneti napokon vi­déken 20, a fővárosban pe­dig a Lehel utca. Mozaik utcai, és a Boldizsár utcai AFIT-üzem tart ügyeletet, *■» zavarelhárító készenlétet. Napirenden az idegenforgalom Megalakult a megyei szállítási és hírközlési bizottság A megye nem tartozik az idegenforgalmi szempontból kiemelkedő jelentőségű te­rületek közé. Ennek több olyan objektív oka van, amit rövid idő hlatt nem lehet megváltoztatni, de vannak olyan területek, ahol viszonylag gyorsabb előrehaladás is lehetséges. A jelenlegi kereskedelmi, szállodai ellátottság nem al­kalmas az idegenforgalom magas szintű kiszolgálására. A megyén évente körülbelül 1.2 millió külföldi utazik át, de csak 3—3,2 százalé­kuk tartózkodik rövidebb- hosszabb időn át. A külföl­diek átlagosan 1,2 napig tartózkodnak a megyében. Nem azért ilyen rövid ide­ig, mert többre nem lenne igény, sokkal inkább a gyér szálláslehetőség miatt. Egy­értelműen bizonyítja ezt az a tény, hogy a szervezett és a szálláshelyet előre lekötő külföldi idegenforgalom olykor szinte kiszorítja a belföld} turizmust a szállo­dákból és kempingekből. A Pelikán és a turistaszálló építése, valamint a 4-es út mellé tervezett új kemping átadása a következő évek­ben enyhíteni fog a jelen­legi feszültségen. A megye összes idegenfor­galma tavaly mintegy 270 ezer vendégnapot tett ki. Ezt 80 százalékban belföl­diek’ vették igénybe. A megye lakossága is év- ről-évre nagyobb számban vesz részt bel- és külföldi utazásokon. A társasutazá­sok szervezését akadályozza, hogy bizonyos időszakokban nehéz autóbuszhoz jutni, különösen a megyeszékhe­lyen kívül. Néha az autó­buszok műszaki állapota sem megfelelő, s előfordul, hogy a hiba miatti kény­szerű várakozás felborítja a programot, bosszúságot okoz az utasoknak. Az idegenforgalom to­vábbfejlesztése a megyében elsősorban a szálláshelyek számának növekedésén mú­lik. Az ifjúsági turizmus számára például jó lehető­séget adna a kollégiumok nyári igénybevétele. Erre már van példa, de koránt­sem általános még. A vonzó program az ide­genforgalom másik alapve­tő feltétele. Tennivaló még ezen a téren is bőven akad. Ügy tűnik, a Tiszát még igen kevéssé használjuk ki. A Tisza II. körüli üdülő­övezet kialakítása várható­an fordulatot hoz, de példá­ul sétahajózásra már most is van igény, amit egyelőre nem lehet kielégíteni. A fenti vázlatos kép az utazási irodák vezetőinek tájékoztatója nyomán alakult ki. A tájékoztatók a Szolnok megyei Szállítási Bizottság tegnap délutáni ülésén hangzottak el. Ugyanezen az ülésen határozat született arról, hogy a megyében fo­lyó személy- és áruszállítá­si, valamint hírközlési fel­adatok jobb, szervezettebb megoldása érdekében a Szolnok megyei Szállítási Bizottság átalakul. Neve a jövő hónaptól kezdve Szol­nok megyei Szállítási és Hírközlési Bizottság. Egyes albizottságai már június 30-ig megtartják alakuló ülésüket. Az újjáalakított bizottság feladata lesz többek között, hogy figyelemmel kísérje a megye területén a szállítási és hírközlési szolgáltatások színvonalának alakulását, az ezekre vonatkozó előírások betartását. Foglalkozik a tudomására jutott észrevéte­lekkel, tájékoztatja a KPM illetékes szerveit a személy- és áruszállítási problémák­ról. Menetrendi értekezlete­ken javaslatokat tesz, illet­ve továbbít, s általában észrevételével előmozdítja a szállítási és hírközlési szol­gáltatások színvonalának emelését. A bizottság elnöke Soós István, a megyei tanács el­nökhelyettese, az albizottsá­gok élén a Volán 7. számú Vállalat és a megyei tanács felelős beosztású vezetői áll­nak. marhahúsért 800 dollárt kap­tunk. Ennek az évnek az el­ső negyedévében egy tonna vágómarhát már 1150, egy tonna marhahúst pedig 2050 dollárért vettek meg a tőkés piacokon. Népgazdasági ér­dek tehát a kormány 1972. július 27"én hozott határoza­tának végrehajtása, a szarvas- marhaprogram megvalósí­tása. A program fő célja a szarvasmarhaállománv szám­szerű emelése a nagyüzemek­ben és a háztáji gazdaságok ösztönzése, hogy ott pedig ne csökkenjen a szarvasmarhák száma. Szolnok megyében — más megyékhez hasonlítva — „kö­zepes a helyzet”. 1955-ben 118 ezer 800 volt a szarvas- marhák száma, 1970-ben 127 ezer 600, viszont 1972-ben 119 ezer 700. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben emelke­dett a számuk, viszont a háztáji gazdaságokban év­ről évre csökken. 1966-ban például 27 ezer, 1970-ben már csak 24 ezer 100. tavaly pedig 23 ezer 200 szarvasmarhát tartottak a háztáji gazdaságok. Ez a visszaesés azért is kedvezőtlen, mert a porták többségében megvannak az alapvető föltételek — többi között az istálló is, viszont a termelőszövetkezeteknek, ál­lami gazdaságoknak egy te­hén „pótlása”, ami a ház­táji gazdaságból kiesik 120— 150 ezer forintba kerül. , Mit lehetne tenni azért, — hogv a háztáji gazdaságok­ban tapasztalt csöskenés mértékét legalább mérsékel­ni lehessen? Mint a Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő gazdaságpo­litikai bizottság tegnapi ülé­sén is elhangzott: ösztönzővé kell tenni a szarvasmarha­tartást. A kormányintézkedések révén körülbelül egy fo­rinttal emelkedett a tej li­terenkénti fölvásárlási ára, a vágómarháé pedig mint­egy öt forint 70 fillérrel. Ezenkívül a tehéntartóik 1500 forint állami támogatást is kapnak, állatvásárlásra. Is­tállóépítésre pedig OTP-köl- csönt lehet fölvenni. A ta­pasztalatok ennek ellenére nem kedvezőek. A tsz-tagság egy része ugyanis már az idősebb Korba került, és nem vállalja a szarvasmarhatar­tással járó nem éppen köny- nyű munkát. A megoldás egyik és való­színű legjárhatóbb útja ha a szövetkezetek az eddigieknél sokkal többet segítenek a háztáji tehéntartóknaK. ha ezt úgy tekintik mint a tsz egyik üzemágát. és úgy is gondoskodnak róla. Jó példa megyénkben is akad. A vezsenyi „Tiszamen- ti” Tsz-ben 1975-ig szóló szerződést kötöttek a tagok­kal, amelyben meghatároz­zák mindkét partner jogait és kötelességeit. Többi között azt is. hogy a szövetkezet mit biztosít a szarvasmarha­tartóknak (szalma, széna, ré­paszelet szállítás, legelőhasz­nálat. tehén minőségi cseré­je stb.) Ezt a példát már kellene követnie a többi közös gaz­daságnak is. — Zámbó — Erdőgazdálkodási tapasztalatcsere Erdőgazdálkodási tapaszta­latcsere és bemutató kezdő­dött tegnap az Állami Gaz­daságok Országos Központja rendezésében Bács'Kiskun megyében. A tapasztalatcsere résztve­vői helyszíni szemlét tartot­tak a megye nagyobb fater­melő állami gazdaságaiban. Helvécián a homokbuckáK erdősítését tanulmányozták, a Kiskunhalasi Állami Gaz­daságban pedig a már kor­szerűbb. intenzív fatermelés­nek lehettek tanúi. Ebben a gazdaságban ugyanis öntö­zéssel, talaj erőpótlással nőve* lik a fahozamot, s 1390 hek­táron már ágazzák ,a cellu­lóznyár ültetvényt. Itt ta­lálható a vidék legnagvobb fűzfása is. A látottakat ma a Kiskunhalasi Állami Gazda­ságban értékelik a résztve­vők. Pályaválasztási tanácsadó „Szolnok megyei munka- vállalási és képzési lehető­ségek” címmel a napokban jelent meg a megyei pálya- választási tanácsadó intézet tájékoztatója, mely azoknak a fiatloknak nyújt segítséget, akik a gimnázium vagy a szakközépiskola befejeztével felsőfokú oktatási intézmény­ben nem tanulnak tovább. A hasznos kiadvány rész­letesen ismerteti a „C” tago­zatos, rövidített idejű szak­munkásképzés lehetőségeit, valamint a szakmunkástanu­lókat megillető juttatásokat és kedvezményeket. Tájékoz­tatót ad az 1973. évi beisko­lázásokról, városonként, il­letve járásonként közli a munkavállalási és képzési lehetőségeket, továbbá segít­séget nyújt az NDK-ban vég­zendő szakmai gyakorlatok-}, ra történő jelentkezésekhez^

Next

/
Oldalképek
Tartalom