Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-05 / 129. szám

1973. június 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 az olvasónak ' Közvetlen, kötetlen, be- szélgetésszeiű vetélkedőt hallhattunk a héj végén. A kétrészes irodalmi rejtvény­műsor az ünnepi könyvhét könyveiből mutatott be részleteket, Dorogi Zsig- mond, a műsor szerkesztő­je ezekből állította össze a kérdéseket, melyek, bár sok új információt adtak, több­ségükben lexikális jellegű­ek voltak. Azt, hogy a be­mutatott művek tartalmá­ról is halljon a közönség, az irodalmi betétek és Rap- csányi László, a játékve­zető biztosították. Rapcsányi egy-egy válaszadóval, túl azon, hogy a megfejtést . megmondták, az illető író­ról, a műről is mondatott né­hány szót. Így, ezzel a ki­egészítéssel, végül is ez a műsorforma elérte kimon­dott célját: jónéhány új könyvvel ismertetett meg bennünket, sok új könyvet ajánlott figyelmünkbe. A jól válogatott, irodalmi összeállításnak is beillő be­téteket kitűnő előadóművé­szeink (Berek Katalin, Sza­bó Gyula és sokan mások) szólaltatták meg. Mikrólánc Az elmúlt héten Petress István sorozata azzal fog­lalkozott, hogy miért hazu­dunk egymásnak? Elsősorban a munkahelyi hazugságokról esett sok szó. Olyan hazugságokról, me­lyek egy része fel sem tű­nik nekünk, melyeket talán még a közvélemény sem tart mindig hazugságnak, — mégis azok. Azokról a dolgokról volt szó, amikor a hallgatás, a meggyőződés nélküli bólogatás, az őszin­teség. helyetti dörgölőzés tulajdonképpen hazugságot tartalmaz. A vezetők félre- informálása, vagy éppen nem-informálása sok eset­ben nagyobb károkat okóz, mint a konkrét s talán könnyebben leplezhető ha­zugság. Szó esett a kímélet ha­zugságról is, melyek meg­engedhetek, néha szinte kö­telezőek is. Ezeket, éppen azért, mert az illetőt vala­milyen lelki sérüléstől meg akarjuk óvni, egy magasabb etikai, emberi szempontból nézve meg kell hogy te­gyük. De nagyon jól kell tudnunk, mit mondunk. Mert, — s erre nagyon jól rávilágított a műsor, — sok esetben az úgynevezett kegyes hazugságok mögé bújva követünk el megen­gedhetetlen igaztalanságot. Az őszinteség kockázatá­ról is beszéltek a műsor résztvevői. Arról, hogy az igazmondás nem jár mindig együtt a dicsérettel, néha vállalni kell a kellemetlen­kedő szerepét is, ha úgy érezzük, hogy ezzel segí­tünk. . Petress István Mikrólánc című sorozata — a válasz» tott témák bizonyítják — ma már ^több, már túl is lépett azon, mint amire ere­detileg szánták. Témáit, szinte kivétel nélkül, a köz­vélemény által kényesnek ítélt körből válogatja, egy­szerűen, őszintén próbál megközelíteni olyan dolgo­kat, melyekről valóban a kelleténél kevesebbet be­szélünk, r- trömböczky ** » t ünnepi könyvhét Iróvendégek a könyvudvarról Az idei könyvhét égjük szolnoki újdonsága kétségte­lenül a múzeumudvar „bevo­nása** a könyv színvonalas propagandájába. Az eddig eltelt néhány nap is fénye­sen bizonyítja már az ud­varhoz fűzött elképzelések életrevalóságát: a környe­zet nyújtotta esztétikum jól kamatozik. Ezúttal 'a megye három íróvendégének véle­ményét idézzük, akik az or­szág első könyvudvaráról a következőket mondották: SANTA FERENC: Nagyon sok író—olvasó találkozón voltam és könyvhéten is jó- néhányon, de ilyen szépen dekorált, ilyen jól szervezett és jlyen stílusos környezetbe helyezett dedikálást és könyvhetii megnyitót még nem lättarpr" Ezt minden ud­variasság nélkül mondom. Végeredményben- az történt, hogy a praktikum, a célsze­rűség mellett a szépérzék, az esztétikum is keretet ad a könyv ünnepéhez ezen az udvaron. Ezen az ár­kádsoron, amely méltó a könyvhöz, és bizonyos va­gyok benne, hogy az embe­rek is szívesebben jönnek el ilyen szép környezetbe, zárt udvarba, mint esetleg egy utcába. Azonkívül a környe­zet maga olyan méltóságot sugall, olyan kedves méltó­ságot, amely illik a könyv­höz. Nagyon-nagyon szép, és gratulálok az életrehívá- sához.­NEMESKÜRTY , ISTVÁN: Miután megnéztem a múzeu­mot, és a múzeumban Má-: tyás királyvnk és Nagy La­jos királyunk, aztán egyéb uralkodók és hadvezérek ne­veivel találkoztam, és ter­mészetesén emlékeivel, azt hiszem, ennél kitüntetőbb helyet irodalom számára nem is lehetett volna találni. Az épület is rendkívül ízléses és szép. Többször mentem már át Szolnokon, de nem tud­tam, hogy ilyen érdekes, ' klasszicista épület van a vá­rosban. /A könyvudvar ötle­tét kitűnőitek tartom. Mar­osa István szobra, a Tisza- szobor itteni elhelyezése is emeli az épület jelentőségét. Az pedig, hogy a könyvek az árkádok alatt helyezked­nek el, a szó szoros értel­mében visszaadta a bolt szó eredeti jelentését. A közép­korban ugyanis azért nevez­ték az árudákat boltoknak, mert bolthajtások alatt vol­tak. NEMES NAGY ÁGNES: Elmondhatom, kivételesen jól éreztem magam itt a könyvudvarban. Már csak ezért is, mert maga a hely is impressziónál. Érdeklőd­tem, hogy mikor épült ez a csodálatos ház. Azt mond­ták, hogy a XVIII. század­ban. Gyönyörű. Önmagában is olyan stílusos ajándék, s ahogyan berendezték ízlése­sen, a kis bolthajtásokba mindenütt más-más könyv- fajta', hát nem csoda, hogy az embereknek ilyen környe­zetben van kedvük vásá­Könyvjelző Négy műfaj legszebb da­rabjait gyűjti csokorba az ünnepi könyvhét négy ha­gyományos kiadványa, a Szép versek, a Körkép, a Rivalda és az Irószemmel. • SZÉP VERSEK A Szép versek 1972 ápri­lisában, a költészet napján egy napra már feltűnt a könyvesboltokban. A hat- vankilenc költő közel há­romszáz versét tartalmazó kötet talán a legteljesebb az antológiák közül. Pontos, hű képet ad költészetünkről. Ágh Istvántól Weöres Sán­dorig úgyszólván mindenkit megtalálunk a mai magyar líra képviselői közül, s a tájékozódást életrajzi jegy­zetek is segítik. KÖRKÉP A legrégibb könyvheti an­tológia a Körkép. Idén hu­szonkét „mai magyar” el? beszélést tartalmaz. Nos, a jelzők közül csak a „ma­gyar” stimmel, a „mai” körül már némi hiba van. Akad néhány tegnapi, sőt tegnap­előtti is. Példaként Illyés Gyula egyébként kitűnő Gyermekkorom lángjait em­lítenénk, melynek keletkezé­si dátuma: 1966. A másik évről évre vissza­térő gond: a kötet tartalmaz ugyan huszonkét jó írást, de legalább ugyanennyi hiány­zik — á szűk terjedelem miatt. Ezért érthetetlen, hogy Galgóczi Erzsébet közel 80 oldalas kisregénye, a Pók­háló helyt kapott az elbe­szélésgyűjteményben. Nem szerepel viszont a kötet szer­zői közötti Bertha Bulcsú, Moldova György, Gerelyes' Endre, Jókai Anna, Somogyi Tóth Sándor és Kertész Ákos sem. Mintha nem válogatás lenne a mai magyfer iroda­lomból, hanem egy szűk ré­sze annak..k RIVALDA Kilenc magyar színművet tartalmaz a Rivalda című kötet, s a kilenc közül nyolc 1971-ben, illetve 19T2-ben került bemutatásra. Az egyet­len kivétel Fejes Endre Cse­repes Margit házassága című írása. Fejes mellett Áprily Lajos, Fekete Sándor, Ga­lambos Lajos, Illyés Gyula, Karinthy Ferenc, Kertész Ákos, Németh László és Páskándi Géza alkotja a kö­tet szerzőgárdáját. Külön érdekesség, hogy a nyolc bemutatóból négy vi­déken — kettő Veszprémben, egy-egy Gyulán, illetve Bé­késcsabán — volt, s a „ma­radék” négy fővárosi közül három, nem a „vezető” színházakban, hanem az Iro­dalmi Színpadon, a Huszon­ötödik és a József Attila Színházban került előadásra. Ez is bizonyítja, hogy a mai magyar dráma ügye vidéken jó kezekben van. A színházbarátoknak és az alkalmi látogatóknak egy­aránt értékes olvasmányt gazdag fényképanyag és az ősbemutatók szereposztása egészíti ki. IRÖSZEMMEE Valóságos és képzeletbeli térkép a harmadik alkalom­mal megjelenő Irószemmel harminc riportja. Valóságos, mert egyaránt szeretjei ben­ne a Mátra és a Balaton, Szabolcs és Bács, Kótaj és Budapest, Doi*og és Mende, az országnak majd minden csücske. Képzéletbeli tér­kép, mert az ország csak­nem minden gondja előfor­dul témaként: vasúti ka­tasztrófa és elnökválasztás, reprezentáció és lakásügy, cigánykérdés és uránbányá­szat, falusi könyvtárak és almaexport. Az Irószemmel inkább kör­kép a magyar* valóságról, mint azt a címében is hir­dető Körkép ’73. A sok ki­tűnő írás közül nehéz ki­emelni a legjobbakat. Bizo­nyára túlzottan szubjektív a vélemény de Zám Tibor Egy elnökválasztás története, Mol­dova György Dorogi tenger és Kereszty András Integra dominó című riportja kivé­teles élmény.- H, D. Munkáskórusok a képernyőn Vándor Sándor énekkari szemle Szolnokon Két előzetes válogató után, vasárnap délelőtt a szolnoki Járműjavító műve­lődési központjában rendez­ték meg a Vándor ESándor Munkás és Ifjúmunkás Énekkári Szemle megyei díszhangversenyét. Szolnok megye sok éyes múltra visszatekintő, virág­zó kóruséíetének sikeres bemutatkozása volt ez a Az ifjúsági kategória I. díjával jutalmazta a zsűri András Béla Három me­szes nóta című művének előadását. Nagy erénye a kórusnak, hogy olyan kö­zösség született itt pár hó­nap alatt, amelynek létre­jöttéhez általában több év szükséges. A Vásárhelyi Pál Köz- gazdasági Szakközépiskola másdalokat adott eló cite- razenekari kísérettel. Szünet után négy ének­kar szereplését élő, egyenes adásban közvetítette a te­levízió. A házigazda Jár­műjavító férfikórusa, talán éppen az ország-világ előt­ti szereplés felelőssége mi­att kicsit merevebben éne­kelt a tőle megszokottnál. A következő kisújszállási A gálabemutató győztes együttese, a szolnoki ÁFÉSZ Kodály-kórusa. Vezényel: Bu day Péter gálahangverseny. Ami kü­lön öröm, a résztvevő ének­karok között több ifjúsági kórus volt. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy ezekben a fiatal daloló kö­zösségekben a zenekultúra megismertetése és ápolása folyik, a szebbre, a jobbra való törekvés műhelyei ezek a kórusok, akkor kü­lönös politikai jelentőséget kap a bemutató sikeres megrendezése. Elsőként a szolnoki vegy­ipari szakközépiskola kóru­sa lépett pódiumra, és kul­túrált, kiegyenlített ének­léssel, jó műsorválasztással gálabemutatóhoz méltó han­gulatot teremtett. A karcagi 629. számú Szakmunkás- képző Intézet alig féléve működő énekkara Mészáros Ferenc vezetésével kiemel­kedő teljesítményt nyújtott. énekkara, a jászkíséri ifjú­sági kórus, majd a Kili­án Repülő Műszaki Főisko­la és a Verseghy Ferenc Gimnázium egyesített ka­marakórusa következett ez­után. A felnőtt kórusok egyik esélyese se szolnoki ÁFÉSZ Kodály-kórusa volt. Mint kiderült, az esélyből I. díj lett. Egyetlen feszti­válkategóriás énekkarunk Buday Péter vezényletével most is kiválóan szerepelt, és Sosztakovics Májusi ének, illetve Karai Ameri­kai munkásdalok című' mű­sorszámaikkal nagy közön­ségsikert arattak. A jászberényi Hűtőgépé gyár Madrigál kórusa Ud- vardy Bájolójának előadá­sával tűnt ki, a mezőtúri Petőfi-énekkar pedig saját gyűjtésű paraszt- és sum­kórus szintén az énekkari szemle hirdetésére alakult. Pár hónapos múlt és tv- szereplés — erre mondják, hogy „mély vízbe került” az együttes, de a fiatalok rendkívül tiszta énekükkel, fegyelmezett előadásmód­jukkal igazolták a bizalmat. A jászberényi erősáramú szakközépiskola kórusának korábbi szereplései jobban sikerültek. A karcagi Munkáskórus zárta a Vándor Sándor énekkari szemle megyei be- . mutatóját, amely szervezé­sében is lebonyolításában, a. műsorválasztás színességé­ben nagyszerű hírverése volt a munkásdal-kuitúrá- nak, a régi és új mozgalmi dalok bemutatásának és megszerettetésének. Kutas János ■ ; Pártpolitikai munka a tájékoztatás szolgálatában 1 > , A politikai események iránti érdeklődés állandóan nö­vekszik. Az emberek kíváncsiak arra, hogy mi történik a nagyvilágban, az országban és közvetlen környezetükben. A lakosság érdeklődésének kielégítését, tájékoztatását szol­gálják a tömegkommunikáció eszközei, a sajtó, a rádió és a televízió. Választ adnak az emberek különböző kérdései­re, de mégsem pótolhatják a pártpolitikai munka sokrétű eszközeit. Rendszeressé váltak a pártnapok köziséget, hazánk és a ba­ráti népek összefogásának eszméjét. Sok helyen vol­tak honvédelmi napok, bé­kegyűlések, munkás—paraszt találkozók. Tavaly — az említett rendezvényeken — több mint négyszázezren vettek részt, s tízezernyolc- százhatvanöten szólaltak fel. A különböző bel- és kül­politikai események során számtalan kérdés merült fel a lakosság körében. A párt tömegpolitikai tevékenysé­gében ezekre igyekezett megnyugató választ, tájé­koztatást adni. A tömegpolitikai munka egyik formája a nagygyű­lés, az üzemi tanácskozás és a szövetkezeti nagygyű­lés. Az érdeklődést mutatja, hogy ezeken több százezer ember jelent meg. Megyénkben is rendszeres­sé váltak a pártnapok. A megyei pártbizottság pro­paganda- és művelődési osztálya mellett csaknem száztagú, jól képzett szako­sított előadói gárda műkö­dik. A különböző témákból a leghozzáértőbb emberek tartanak előadásokat. Elő­adócsoportok tevékenyked­Az üzemekben, hivatalok­ban, intézményekben meg­hívják a dolgozókat az ün­nepi megemlékezésekre, me­lyeket a jelentős évfordu­lók alkalmából szerveznek. Tavaly például több mint háromszázezren jelentek nek a járási, városi és köz­ségi pártbizottságok mellett is. Tavaly a központi kezde­ményezésre — két ciklus­ban — több mint 1200 pártnapot rendeztek, me­lyeknek mintegy 84 500 hall­gatója volt, a felnőtt la­kosság 16.5 százaléka. Jó­val több, mint az előző év­ben. Ez az arány az év el­ső negyedében tartott párt­napokon tovább növekedett. A különböző munkahe­lyek pártszervezetei öntevé­kenyen is szerveztek párt­napokat az időszerű poli­tikai kérdésekről. Jóval töb­bet, mint a korábbi évek­ben. Tavaly például négy­százhárom önállóan kezde­ményezett pártnapon húsz­ezren vettek részt, s több mint ezerháromszázán mondtak véleményt. meg a forradalmi megem­lékezéseken. Gazdag hagyományai van­nak nálunk az ünnepi meg­emlékezéseknek. Céljuk, hogy segítségükkel ápoljuk a szocialista hazafiságot, erősítsük a proletár nemzet­Kölcsönös véleménycsere A fontosabb feladatok előtt rendszeressé váltak megyénkben a kommunista aktívaülések. Ezeket a kü­lönböző szintű pártbizottsá­gok, sőt a pártalapszerveze- tek is szervezik. A kommu­nisták tanácskozásai a tá­jékoztatást is szolgálják, feladatuk továbbá, hogy egységesen értelmezzék a tennivalókat, s résztvevők segítségével mozgósítsanak azok végrehajtására. Tavaly csaknem négyezer aktíva­ülésen 27 253 kommunista jelent meg. A tömegpolitikai rendez­vények a tájékoztatást szol­gálják, melyet a felgyorsu­ló iníormációszerezés időszakában is igényelnek az emberek. Kifejezhetik együttérzésüket pártunk po­litikája iránt, és elmond­hatják észrevételeiket a megoldásra váró tennivalók­ról. A különböző rendezvé­nyek jó alkalmat adnak a kölcsönös véleménycserére. A dolgozók véleménye ér­tékes segítség a párt száma ra. —» tu, L ^ Hagyomány az ünnepi megemlekezés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom