Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-05 / 129. szám
1978. Június 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLÁP 3 Osztatlan sikert aratott A szabad szombat premierje Június első szombatján „félgőzzel” dolgoztak a hivatalok. Szabad . szombatot kapott a dolgozók fele. A munkán azonban ennek nem volt szabad meglátszania. A félfogadás, az ügyintézés a régi szombati rend szerint zajlott. Az volt a cél, hogy az ügyfél legfel^ jebb a megszaporodó üres asztalokról vegye észre, hogy történt valami, de ügyével ugyanúgy foglalkozzanak, mint máskor. * • • A megyei tanács épületében nagy csend volt szombaton, Csak a nagy tanácsteremből jött vidám zaj. A pedagógusok részére fogadást tartottak. Dr. Szabó Irma, a szervezési osztály vezetője beszélt a szabad szombat bevezetéséről. — A dolgozók megkérdezése után, a pártszervezettel és a szakszervezettel egyetértésben történt meg a beosztás. Az volt a cél, hogy az ügyintézésben ne legyen fennakadás, legyen bent felelős vezető, ügyintéző, adminisztrátor. Ugyanilyen elv alapján történt a beosztás a városi tanácsoknál és a járási hivatalokban is. Szombaton reggel egyébként a megyei tanács elnöke végigjárta az összes osztályt, s személyesen győződött meg róla, hogy zökkenőmentesen folyik-e a munka. Szombaton ezután nem lehet értekezletre behívni a dolgozókat a járási hivataloktól és a városi tanácsoktól, hiszen fennakadást okozhatna, ha az amúgy is csökkent létszámból még embereket vonnánk el. * * • i A szolnoki városi tanácsnál az igazgatási osztály fogadja a legtöbb ügyfelét. Dr. Kolláth György osztályvezető elégedett volt a szabad szombat első néhány órájának tapasztalataival. — Volt olyan elképzelés, hogy az emberek szombaton majd jobban ráérnek, növekszik a forgalom. Ez azonban nem így történt. A szombati szabadnapot nem szívesen áldozzák hivatalos ügyeik intézésére. Kivétel az anyakönyvi hivatal, itt szombaton jelentős a forgalom. A lakáshivatalban Kisné- meth Vendel egyedül fogadta az ügyfeleket. — Most sokan voltak — mondta — többnyire szanálási ügyben kerestek fel. Ez nem jellemző, egyébként szombaton jóval kevesebb ügyfelünk van, mint a hét többi napján. Tumultus, órákig tartó várakozás azonban most sem volt. * * * Az OTP megyei fiókjánál sokan várakoztak, de a tömeg nem volt nagyobb, mint egyéb hétköznapokon, amikor valamennyi dolgozó bent van. Havasi János igazgatóhelyettes elégedett volt. — Nincs különösebb fennakadás — mondta — pedig néhányan betegség miatt kénytelenek voltak otthon maradni. Egy kis átszervezéssel megoldottuk a gondot. A hónap elején egyébként mindig nagyobb a forgalom, s pont ilyenkorra esett az első szabad szombat. Az átlagosnál több a ki- és befizetés, most kezdődött az iskolai takarékbetétek beváltása is, de sikerült valamennyi szolgáltatásunkat biztosítani. * * * é Á SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának megyei Igazgatósága szinte kihaltnak tűnt az első szabad szombaton. ' — Ma tíz-tizenöt ügyfelünk volt — mondta Jankó Károly főkönyvelő. — Leginkább vidékiek jönnek, akiket mindenképpen fogadnunk kell. Ezt a kis forgalmat a bentlévő dolgozók kényelmesen el tudják látni. Egyébként a szabad szombat nálunk már- nem egészen újdonság, hiszen egy éve már úgynevezett egyenlőtlen munkaidőben dolgoztunk, azaz hét közben ledolgoztuk a szombati szabadnapot. Így tulajdonképpen nincs is jelentős változás a munkarendünkben. * * • Ä Magyar Nemzeti Bank megyei Igazgatóságán MuAz ország nagy részén esőt hozott a június. A csapadék- mentes május és a száraz tél megapasztotta a földek vízállományát, s azt a szakemberek a szükségesnél 40 százalékkal kevesebbre becsülik. A szárazságot már mindenütt megérezte a növényzet, a gabonafélék több helyütt már sárgultak. Az elmúlt két napon lehullott eső már több \ he- lyütt felélénkítette a növényzetet. Debrecen környékén pótolt legtöbbet a június a május elmaradásából. Itt általában 52 milliméter- nyi Csapadékot mértek. Felüdült a határ Békés megyében is, ahol különösen hari Ferenc szakszervezeti titkár beszélt a szabad szombat előkészítéséről. — Mi a számlatulajdonosok munkarendjéhez igazodva, velük egyeztetve szerveztük meg a szabad szombatot. A béreket már kivitték, nincs nagy forgalom. Mindenütt tudjuk biztosítani a normális munkamenetet. Eredetileg mindenki felírta, mikor akarja szabaddá tenni a szombatját, s ennek figyelembe vételével, a szükségletek alapján történt meg a végleges beosztás. * * * Az Állami Biztosító megyei Igazgatóságán .Sütő Dezső igazgató-helyettest találtam bent. — A kárrendezésben, a biztosítás felvételében és a panaszos ügyek intézésében szombaton is ügyfeleink rendelkezésére állunk. A megyei igazgatóságon nem okoz gondot a szabad szombat biztosítása, a három kislétszámú kirendeltségünkön: Túrkevén, Kisújszálláson és Martfűn azonban nem lehet megvalósítani az 50—50 százalékos megosztást, hiszen összesen két- három dolgozónk van. Ezért ez a három kirendeltség valószínűleg zárva lesz minden második szombaton. Mivel ők kárrendezéssel úgysem foglalkoznak, a lakosság számára a kéthetenkénti zárvatartás nem okoz nagy kényelmetlenséget.- Egyelőre még nem tudjuk, hogy csúcsidőben, például mérlegkészítéskor hogyan sikerül a szabad szombat biztosítása. Valószínűleg bizonyos átütemezésre lesz szükség. Például nagyobb természeti csapás esetén, a kárrendezést teljes erővel intézzük. Az illetékes dolgozóknak ilyenkor nincs szabad szombatjuk, sőt a kialakult gyakorlat szerint a. szomszédos megyék is kisegítik egymást kárszakértőkkel a gyors munka érdekében. • • • A tapasztalatok szerint jól sikerült a szabad szombat premierje a hivatalokban. Fennakadás, tumultus, idegeskedés sehol sem volt. S amit minden helyen külön hangsúlyoztak: örömmel és elégedetten fogadták a dolgozók az új rendelkezést, amely szabad idejük meghosszabbításával, a pihenést, szórakozást, kikapcsolódást szolgálja. a kukoricaföldek óriási gondjain enyhített némileg az esőzés. Somogy megyében 14—27 millimétemyi csapadék szerzett örömet vasárnap a nagyüzemi gazdaságoknak. Jókor érkezett a júniusi „arany” a Szolnok megyei földekre is, bár ez a víz- mennyiség aligha tudja eloltani a kiszáradt föld szóróját. A várva várt csapadék azonban nem pótolja egyszerre a több hónapos csapadékhiányt. A most lehullott vízből még nem jut a talaj mélyebb rétegeibe, éppen ezért az esőzések idején is szükséges azt mesterséges csapadékkal, öntözéssel kiegészíteni. Az OTP megyei fiókjának dolgozói a kisebb létszámmal is jól elvégezték a munkát Felüdült a határ az ország nagy részén AZ ÉPÜLŐ FEDETTPIACNÄL mozgalmas kép fogadta az érdeklődőket szombaton, vasárnap. Nem tartottak szabad szombatot az építők, s társadalmi munkában a MEZŐGÉP szocialista brigádjai is szorgoskodtak. Földmunkások, a szolnoki MEZŐGÉP szocialista brigádjaiból. Vasárnap a Lenin nevét viselő szocialista brigád csaknem teljes létszámban segített a terület rendezésében, a betonozás előkészületeinél. A gyors fejlesztés útja Iparszerű termelési rendszerek Szolnok megye mezőgazdaságában A lakosság hazánkban keresetének több mint 40 százalékát élelmiszerekre és élvezeti cikkekre költi. Ezért ért- hető. hogy a közvéleményt élénken foglalkoztatja a mező- gazdaság helyzete, az élelmiszergazdaság sikerei és sikertelenségei egyaránt hatnak az ország belső ellátására, exportja alakulására, egyszóval életszínvonalunkra. Az ország egész gazdasági állapota függ a mezőgazdaság haladásától. Szolnok megyében pedig egyenesen meghatározó szerepe van az élelmiszergazdaságnak. — A megye jövője még sokáig attól függ, mit sikerül felmutatnia az élelmiszergazdaságnak. Attól, hogy Szolnok megye mezőgazdasága képes-e lépést tartani a technikai — műszaki forradalommal? Vj szahasz a megye mezőgazdaságának, fejlesztésében Manapság sok sző esik a technikai — műszaki forradalomról a gazdaság egészéről szólva. Elmondhatjuk-e ezt a mezőgadaságról is? Feltétlenül. A gépi technika széleskörű alkalmazása, az új termelési eljárások hozták magukkal azt. hogy lényegében a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta, a mezőgazdaságban a termelés növekedése kizárólag a munkatermelékenység emelkedéséből származik. — Szolnok megyében például a mezőgazdasági keresők száma tíz év alatt is, 1960-tól 1970-ig, 79 353-ra csökkent 88 925-rői, a termelés viszont folyamatosan emelkedett. A komplex géprendszerek alkalmazása lehetővé tette történetesen, hogy az egy tonna kukorica előállításához szükséges munkaidő — harmincad részére, a cukorrépa termesztésére fordított munkaidő pedig hetedére csökkenjen. Ma a mezőgazdasági termelést a korszerű technika, a komplex géprendszerek alkalmazása. a szakosított állattenyésztőtelepek, a kemi- zálás rohamos előretörése, az energiafelhasználás nagyarányú növekedése, a termelés koncentrálása és szakosítása, a szakemberek tömeges kiképzése. specializált továbbképzése jellemzi a termelés egyre több ágazatában. Szolnok megye mezőgazdaságában is kialakulóban vannak, sőt egyes növénykultúrákban, kukorica, cukorré- patermesztében például, már működnek is az iparszerű termelési rendszerek, n-ós néven a zárt rendszerek. Ezek a rendszerek új szakaszt jelentenek a megye mezőgazdasági termelésének fejlesztésében. A legfejlettebb gépi technika, a leghatásosabb kemizálás, a legnagyobb hozamú növényfajták termesztése, a legkorszerűbb üzem- és munkaszervezés jellemzi e rendszereket, amelyek lehetővé teszik a termelés gyors és jövedelmező fejlesztését. A növénytermesztési zárt rendszerek az állattenyésztéstől, mindenekelőtt az iparszerű csirke (broyler) termelésből vették át a rendszer szervezésének, működtetésének alapelveit. Térhódításukra jellemző, hogy nem egészen egy év alatt megyénk termelőszövetkezeteinek több mint fele, és több állami gazdaság is, csatlakozott a kukorica- és cukorrépatermesztésben kialakult valamelyik rendszerhez. A nagyüzemi kukoricaterület 59 százalékán, a cukorrépavetés 66 százalékán már zárt rendszerű iparszerű termelés van. A megyében elterjedt rendszerek Szolnok megyében különösen nagy sikere van a kukorica- és a cukorrépatermesztő zárt rendszereknek. A Bajai Állami Gazdaság által kialakított kukoricatermesztő rendszerhez a megyéből 18 gazdaság csatlakozott, 9 ezer 800 hektár vetéssel, a nádudvari Vörös Csillag Termelő- szövetkezet gesztorsága alá tartozó rendszerhez tizenhat gazdaság 9 ezer 600 hektár területtel, a Szekszárdi Állami Gazdaság rendszeréhez nyolc, a Mezőhegyesi Állami Gazdaságéhoz egy üzem hétezer. illetve hétszáz hektár kukoricavetéssel. Végül is 22 ezer hektáron termeszti zárt rendszerben a kukoricát negyvenhárom Szolnok megyei üzem. A megyében a legnagyobb cukorrépatermesztő rendszer vezetője a Héki Állami Gazdaság. Az általa vezetett iparszerű termesztési rendszerben huszonhét gazdaság 4 ezer 600 hektáron termeszt cukorrépát. — A nádudvari Vörös Csillag Tsz-hez és a Mezőhegyesi Állami Gazdasághoz egv-egy üzem csatlakozott megyénkből 115. illetve 350 hektár cukorrépavetéssel. S ez azt jelenti, hogy ebben az évben 29 megyénkben üzem több mint ötezer hektáron termeli zárt technológiával a cukorrépát. A fentieken kívül lazább de a zárt rendszerek bizonyos jegyeit magában hordozó társulások is alakultak a kukorica- és cukorrépatermesz- tésben, elsősorban a mezőhé- ki Táncsics és az újszászi Szabadság Termelőszövetkezetek köré tömörülve, szak- tanácsadásukra építve. Ezek a gazdaságok azonban még az önálló rendszerré fejlődés előtt túlnyomórészt csatlakoztak a nádudvari rendszerhez. Mint látható, egy-egy termelési ágon belül is több rendszer alakult ki. — Ezek versengése hasznos lehet — mind a résztvevőknek, mind a népgazdaságnak. A rendszerek sokféleségét az üzemek eltérő természeti és köz- gazdasági adottságai, gépesítési színvonala, s anyagi erejük differenciáltsága indokolja; A i ezét gazdaságok szerepe A rendszergazdák, a vezérgazdaságok, másképpen gesztorok, az adott növények termelése tekintetében nagy szakmai tapasztalatok, s mindenekelőtt sok év átlagában kiváló termelési eredmények birtokosai. A technológia fejlesztésének és elterjesztésének tárgyi és személyi feltételei biztosítottak náluk. — Amennyiben a társult gazdaságok is szigorúan betartják a gesztor által ajánlott, az üzemekbe adaptált technológiát és az agrotechnikai fegyelmet, a rendszergazda az eddigiektől lényegesen nagyobb átlagtermés elérését garantálja. — Ez jelentősen meghaladja azoknak a gazdaságoknak terméseredményeit is, amelyek egyébként hasonló adottságokkal még a „tegnapi” technikát és technológiát alkalmazzák. A gesztor gazdaságok a technológia kidolgozásán túl jelentős segítséget adnak a társulóknak a szaktanácsadásban, a gépek és egyéb eszközök, anyagok beszerzéséhez, a hitelek megnyitásában, a géprendszerek karbantartásában és a dolgozók szakmai képzésében. A technológiát természetesen évről évre tovább fejlesztik a gesztorok, a tudomány legújabb eredményeinek figyelembevételével. Csorna János az MTVB mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán nak vezetSie K (Folytatjuk.) 1. 1
