Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-30 / 151. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. június 30. A Himalájától délre Órák 4. A drapp egyenruhás (rö­vid nadrágos) portás szinte futólépésben megy előttem, mutatja az utat. Egy szobá­ba nyitunk be, kicsi, keskeny, mint a harisnya. Öt lány áll itt, láthatóan falusiak, egy férfinak mutatják az kezü­ket. A férfi íróasztal mögött ül és szemléli a körmöket. Piszkosak, töredezettek, a bőrön repedések, s a feliedé fordított tenyereken látszik, nemrég hagyták ott a kapát. A portás átfurakszik a sor- banálló nők között, kinyit egy ajtót, mögötte valóságos terem. Mutassa a kezét! ről figyelik a vezetők s az ide látogató vendégek a ter­melést), úgy tűnik, itt, eb­ben az üzemben már kiala­foj to­kát, amelyek Indiát gatják. Kereszty András (Folytatjuk.) „Mr. Krisnán szobája. A. J. Krisnané. Tessék, tessék” — mondja. Egy ventillátor csapdossa lustán a levegőt, az íróasztalon papírszeletek ágaskodnak, a szoba üres. „Tessék, tessék” — mondja a p>ortás, és eltűnik. A szék nem valami kényelmes, de- hát ülni lehet rajta, míg Krisnán úr megérkezik. Ö a Bharat elektronikus mű­vek „public relatiohs” főnö­ke vagyis hozzá tartozik a propaganda, s a gyár közön­ségkapcsolata. Most nincs közömiségkapcsolat, mert a főnök távol van, a közönség ül a széken, és várja. Egy kis idő múlva nyílik az ajtó, belép rajta halkan, félénken a kint álldogáló lányok egyi­ke. Odajön, mutatja a kezét, és mond valamit anyanyel­vén. Ahogy nézem a kezét, nem látok rajta semmi külö­nöset, de a vizsgálat nem is tarthat túl sokáig, mert mö­götte valósággal berepül a kinti kézszemlélő. „Elnézést, elnézést” — mondja és ki- ■ húzza a lányt az ajtón. Közben belép Közönség- kapcsolat úr. Szalvétával tö- rölgeti a száját, evett. Mon­dom neki, bejött egy lány, és mutatta a kezét. „Persze” — mondja —, „mert nem akart büntetést fizetni”. Az­tán elmeséli, a művezetők minden ebédszünet után megvizsgálják a lányok ke­zeit: elvégezték-e az előírt tisztálkodást. Ha szennyesnek találták valamelyikükét, azt bekísérik a személyzeti osz­tályra, ahol megállapítják a mulasztás tényét, és a bün­tetés mértékét. A kinti kéz­vizsgáló az előbb éppen ezt a műveletet végezte. „Ja, ké­rem, a munkásosztály nem születik magától, a higiéniá­ra szoktatni kell” — mondja Mr. Közönségszolgálat, s el­kezdi leszopogatni az ujjait. Hogyan születik a munkás JOOOCXMCXXX)OOCXX)COOOOOOCOOOOOOOCOOCX)a Nem sokkal később az 500 méterrel odébb álló másik modem — és ugyancsak ál­lami tulajdonban lévő — gépgyár, a Hindustan Ma- chine Tools helyi igazgatója arról mesélt: rendkívül ne­héz betartani a hivatalos munkaidőt. Az ebédszünet például félórás. Azok a mun­kások, akik közelebb lak­nak (mégha ez a közel ne­gyedórát is jelent), hazajár­nak ebédelni. Otthon aztán, ahogy szokták, a gyári ru­hában leülnek a földre, úgy esznek. Vendégeket hívnak, mert egyedül nem szokás étkezni, a vendégek is el­késnek, így aztán a félóra nem egyszer másfél órára dagad. Aratáskor a faluról származók — s szinte min­denki vidéki — hazamennek dolgozni. És kedvező időjá­rás esetén évente hét-három aratás is van. Az ünnepeket is — a hindut, a mohame­dánt, a szikhet, a keresz­tényt — mind szokás betar­tani. Ahhoz, hogy ez megvál­tozzék, egy új munkás-nem­zedék megszületésére van szükség. Rengeteg idő kell és tudatos munka. f Aki végigmegy a Bharat művek karzatán (innen fölül­— Talán 6 is munkás lesz Aranykoronás szénrög Az ősszel tovább bővítik a Komárom megyei művelő­dési központ Kristálymúzeu­mát. Ezúttal őslénytani, pa- leobotanikai anyaggal gazda­gítják a kiállítás tárlóit.^ A tatai Termésrzettudományi Stúdió szakemberei megye- szerte gyűjtik a kiállításra szánt kövületeket, Ősnövényi ritkaságokat. A gyűjtőmunka eddig igen eredményesnek bizonyult, máris több látvá­nyos ritkaság került a -ku­tatók birtokába. A komputerek és a gazdaság kult a munkás-gárda. Asz- szonyok dolgoznak odalent. Fehér köpenyben. Finom csipeszekkel, apró villany­fúrókkal, alig látható alkat­részekkel. Órákat állítanak össze. Seiko-órákat. Azt mondják, ezek a lányok rend­kívül hamar megtaníthatok e finom műveletre. Szinte ujjúkban- érzik a kézműves ősök — csontfaragók, sző­nyegszövők, famívesek tehet­ségét. A gyárba kerülve ez a képesség hamar előjön. Mmden egyszerre >oooooooooooccoooooooooooooooooooooooo Megnézzük az órákat. Vas­tag fedelűek, a legújabb di­vatnak megfelelői, muszáj- robosztusság látszik vonalai­kon. Azt mondják (és a mű­szerek is tanúsítják), minő­ségük semmivel sem rosz- szabb, mint azoké, amelyek a japán világcég hazai üze­meiben kerülnek a piacra. Viszont lényegesen olcsób­bak. India most azzal szerzi a piacokat, amivel egykor Japán. Az olcsó munkaerő­vel. Természetesen ez csak akkor előny, ha kifogásta­lan minőséggel párosul. Mint itt, Dél-India közep>én, Ben- galoreban. üljünk be egy kocsiba, ja­vasolja A. J. Krisnán. A dzsippel — amelyet hittest­véreinek hajmeresztő mód­ján egy turbános-szakállas szikh vezet — harminc-negy­ven házból álló lakótelep há­zai között kanyargunk. Mun­káslakások. Tiszták, rende­sek, komfortosak. Olyan ott­honok, amelyeket India iga­zán nagy városainak (Delhi­nek, Bombaynek, Calcuttá­nak) munkásosztálya legfel­jebb hírből, ha ismer. Van itt iskola, óvoda, könyvtár, gimnázium, orvosi rendelő. „Minden állami vállalat épí­tésénél ennyi kötelező” — mutogatja Krisnán. És miközben az ember a tiszta házakat, a szép isko­lákat nézi, megérez valamit abból a roppant felelősség­ből, ami a kormányra há­rul. Egyszerre kell itt min­dent csinálni. Ipart fejlesz­teni, a lehető legmoderneb­bet, mert csak így emelked­het fel az ország, és ugyan­akkor ezzel egy időben fel kell nevelni egy új munkás­generációt, kenyeret kell ad­ni a munkanélkülieknek és meg kell oldani azokat a végtelen szociális problémá­Különösen a Komárom megyei szénmedencék bá- ) nyáinak meddőhányói bizo- l nyúltak gazdag lelőhelynek. , Előkerült többek között né- , hány óriás-csiga, s ezek m i>zháza tökélete« épség­ben konzerválódott a mint­egy negyvenmillió éves sze­nes agyagrétegekben. Szinte egyedülálló ritka­ságnak számít az egyik tata­ibányai aknából: napfényre hozott ötkilós szénrög. A futball-labda nagyságú pa­lás-szenes kőzetdarabon százszámra láthatók az eo­cén őrt tenger élőlényeinek mészvázai, különféle kagy­lók. csigák, sünök és polip- félék lenyomatai. Az „őslénv- massza” egyik oldalát aranysárga kristályhalmaz díszíti, mintegy megkoronáz­za a különleges „szénrögöt”. Mint a kutatók megállapítot­ták, a gyönyörű kristálydia- démot hajdani hévforrások, illetve melegvizes oldatok rakták le a kőzet felületére. A tatrf Kristálymúzeum újdonságait az ősszel nyíló Komárom megyei természet- tudományos heteken mutat- 1 ják be az érdeklődőknek. A qerecsei rejtély Bonyolult „rejtvény” meg­fejtésére kényszerültek nem­régiben a tatai barlangkuta­tók. A déli Gerecse feltárás alatt levő barlangjának ki­töltés-anyagában jégkori faunára, ősbölények, őslovak, ti tulkok csontmaradványai­ra bukkantak. A barlang szája több mé­ter széles, de meglehetősen alacsony, s ezért arra gon­doltak a kutatók, hogy az üreg esetleg ősemberi tele­püléshely lehetett, s a nagy termetű emlősök vadász­zsákmányként kerültek mos­tani lelőhelyükre. A további feltárás viszont egyelőre megcáfolta azt az elképze­lést. ÖBemberi' település- nyom nem bukkant napfény­re, s a csontmaradványok ép­sége is ellene mondott a hajdani zsákmányszerzésnek. A bejárat mérete is kizárta annak lehetőségét, hogy a csontok „gazdái” saját lábu­kon kerültek volna a szikla- üregbe. Nehezítette a talány megfejtését az is, hogy a csontokat rejtő üledék nem bizonyult hagyományos üreg­kitöltésnek .— agyagnak, bar­langi lösznek — és víz-szállí- tottá hordaléknak sem. A gerecsei rejtély elfogad­ható magyarázatát végül is a felszíni vizsgálatok adták meg. A jelek szerint vala­mikor hegyomlás, lejtőcsu- szamlás történt a barlang közvetlen környékén. Min­den bizonnyal ekkor kerül­tek a barlangba a csontok is, besodródhattak az üreg nyílásán. Továbbra is kér­dés viszont, hogy a hegy­omláskor elpusztult állato­kat, vagy már korábban földbe került csontjaikat so­dorta-e a barlangba az ősi kőlavina. A kutatók remé­lik, hogy erre a kérdésre a további feltárás ad majd választ. UJ OTTHONBAN AZ ORSZÁG EGYETLEN SZOBORÖNTÖDÉJE Kőbánya, Barabás utca 25. A modern építmény merészen ível a környező kertvárosi házacskák fölé. A tágas, zárt udvar a mesék időtlen vilá­gát őrzi. Közben mozdulat­lanságba merevedett bronz­figurák. Az ország egyetlen szoboröntödéje nemrég köl­tözött be új otthonába, ahol a szakemberek tágas üzem csarnokban és műhelyekben hatalmas kemencék mellett végzik érdekes munkájukat. Előző, angyalföldi otthonukat még azok az olasz szakem­berek alapították, akik a millenneumi emlékmű kivi­telezésére érkeztek hazánkba. Az ódon épületet, a külön­leges mesterség első felleg­várát az itteni műszaki pró­bák után küldik végleg nyug­díjba. Az öntödei szakmunkások, a hagyományos formázási és cizellálási módon készítik el a művészek gipszben meg­formált figuráit. A homokba süllyesztett, illetve homok­kal körülrakott tömör alak­zatok darabformáinak se­gítségével készítik el a fi­gura tökéletes mását. A má­solatot arányosan, kisebbre faragják, majd kezdődhet a szoboröntés. A homokminta és a kicsinyített szobor köz­ti hézagba folyékony bronz kerül. így készülnek a tö­mőméi lényegesen könnyebb üreges szobrok. Végül, hosz- szadalmas tisztogatási és ci­zellálási folyamat eredmé­nyeként a szobor a kívánt színárnayalatban és fényes­ségben tündököl. — Milyen megrendeléseket kap az öntöde? — Évente 20—25 tonna bronzot használnak fel a szoboröntők — tájékoztat Vincze Tibor üzemvezető. Esztendőnként mintegy 1500 bronzéremre és plakettre ka­punk megrendelést. A kiál­lításra készülő művészek 20 dekás kisplasztikáitól 12 ton- szobrokat. Most is több ..sú­lyosabb” vállalkozáson dol­gozunk. Többek között Mar­ton íjászló szoborkompozí­cióján, Kölcsey Ferenc ülő­szobrán. A formázóban, a Pátzay Pál tervezte „Kenyér­szelő” szobor szép női figu­ráját „másolják”. A közel­múltban négy — más-más művész tervezte — Petőfi mellszobrot postáztak vidéki megrendelőknek. A chilei nemzetgazdaság állapotát tükröző informá­cióknak kb. az egynegyed része naponta egy számító- központba kerül, ahol az eredeti célkitűzésektől való eltérés szempontjából gyors és sokoldalú elemzésnek vetik alá. Az új rendszer jellemző vonása a rendkívüli egysze­rűség; a rendszerben mind­össze két közepes kapacitá­sú komputer működik. A munka magasfokú hatékony­ságát a számítóközpont és közvetlenül az ipari válla­latok közötti, jól kifejlesz­tett — mikrohullámú és te­lexcsatornákon bonyolódó információs kapcsolat, vala­mint a termelési folyamatok sikeres modellezése biztosít­ja. A beérkező információ rendszerint a kibocsátott termékekről, a foglalkozta­tottságról, a termelés külön­féle problémáiról, s az adott vállalat sajátos kérdéseiről tudósít. Jelenleg Chilében négyszintű ilyen kiberneti­kai modell „működik”. Tanácskozás Ulan-Batorban A szocialista országok légiközlekedési vállalatai vezérigazgatóinak nyolcadik értekezletét tartották Ulan- Batorban. Az értekezleten, amelyen egyebek között a további műszaki együttműködés kér­déseit táragyalták meg, Bul­gária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demok­ratikus Köztársaság, Romá­nia és a Szovjetunió képvi­selői vettek részt. Tunézia fejlesztési programja Tunézia megkezdte har­madik négyéves gazdaság- fejlesztési tervének (1973— 1976) végrehajtását. Hivata­los adatok szerint ' idén a beruházási ráfordítások ösz- szegét 250 millió tunéziai dinárra emelik, ami az 1972-es összeg kétszerese: a beruházási ráfordítások több mint kétharmada az ország iparosítását szolgálja. A bruttó nemzeti termék 5 százalékkal fog növekedni. A teljes ipari termelés 7.8 százalékkal növekszik, ugyanakkor az új gazdaság- fejlesztési program azokat a feldolgozóipari ágazatokat helyezi előtérbe, melyek ex­portra termelnek. Az ország teljes exportja a tervek sze­rint 7.5 százalékkal növek­szik. Az idegenforgalmi be­vételek 16 százalékos növe­kedése várható (1972-ben 20 százalékos volt a növeke­dés). A gabonafélék és az olajos növények termelése 1973-ban — az előző két év jó termése után — a ked­vezőtlen időjárás miatt je­lentősen csökkenni fog: a gabonaféléknél a csökkenés 17, az olajnövényeknél (olaj­bogyó) 60 százalékos lesz a tavalyi évvel szemben. Belgiumban drágul a közlekedés Rövidesen felemelik Bel­giumban a közlekedési dí­jakat. Az előzetes tervek szerint a vasúti és a vil­lamosközlekedés mintegy 12 —15 százalékkal drágul majd, de például á villa­mosjegy ára a jelenlegi 8 frank helyett 10 frank lesz. A hivatalos szervek vizs­gálják az üzemanyagárak felemelésének lehetőségét is. A csillagászok fegyvere Üj óriási távcsővel gaz- tozékaival együtt 31 tonna, dagodott a csillagászok Irányítását és működésének „fegyvertára”. Angol szak- ellenőrzését az előtérben emberek rekordidő — 17 látható műszerpultról végzik. hónap — alatt elkészítették a világ egyik legnagyobb Schmidt-féle teleszkópját. A Schmidt-féle teleszkóp a tükrös távcsöveknek leg­korszerűbb, csaknem hibát­lan leképzést biztosító válto­zata. Előnye a nagy látó­mező. Különleges kerámia­üvegből készült, tükrének átmérője 183 centiméter. A teleszkóp súlya összes tar­Az ausztráliai Siding Springs Obszervatóriumban állítják fel, hogy a déli fél­teke feletti égbolt vizsgála­tában kiegészítse az északi égbolt kutatására épült hí­res kaliforniai Mt. Palomar megfigyeléseit. E teleszkóp­óriás az igen távoli galaxi­sok tanulmányozására is al­kalmas. Elektromos ipari komplexum Krasznojarszk környékén lerakták az alapkövét egy kábelgyárnak, egy elektro­mos hűtőkészülékgyárnak és egy elektrotechnikai külön­leges felszereléseket előállí­tó üzemnek. A szovjet elekt­romos ipar legnagyobb kom­plexumának ez a három első üzeme a tervek sze­rint két-három éven belül kezdi meg működését. Krasznojarszk mellett 200 hektár kiterjedésű területen hatvan-hetvenezer személyt foglalkoztató 12 elektrotech­nikai üzem létesül majd* 1 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom