Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-30 / 151. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. június 30. A Himalájától délre Órák 4. A drapp egyenruhás (rövid nadrágos) portás szinte futólépésben megy előttem, mutatja az utat. Egy szobába nyitunk be, kicsi, keskeny, mint a harisnya. Öt lány áll itt, láthatóan falusiak, egy férfinak mutatják az kezüket. A férfi íróasztal mögött ül és szemléli a körmöket. Piszkosak, töredezettek, a bőrön repedések, s a feliedé fordított tenyereken látszik, nemrég hagyták ott a kapát. A portás átfurakszik a sor- banálló nők között, kinyit egy ajtót, mögötte valóságos terem. Mutassa a kezét! ről figyelik a vezetők s az ide látogató vendégek a termelést), úgy tűnik, itt, ebben az üzemben már kialafoj tokát, amelyek Indiát gatják. Kereszty András (Folytatjuk.) „Mr. Krisnán szobája. A. J. Krisnané. Tessék, tessék” — mondja. Egy ventillátor csapdossa lustán a levegőt, az íróasztalon papírszeletek ágaskodnak, a szoba üres. „Tessék, tessék” — mondja a p>ortás, és eltűnik. A szék nem valami kényelmes, de- hát ülni lehet rajta, míg Krisnán úr megérkezik. Ö a Bharat elektronikus művek „public relatiohs” főnöke vagyis hozzá tartozik a propaganda, s a gyár közönségkapcsolata. Most nincs közömiségkapcsolat, mert a főnök távol van, a közönség ül a széken, és várja. Egy kis idő múlva nyílik az ajtó, belép rajta halkan, félénken a kint álldogáló lányok egyike. Odajön, mutatja a kezét, és mond valamit anyanyelvén. Ahogy nézem a kezét, nem látok rajta semmi különöset, de a vizsgálat nem is tarthat túl sokáig, mert mögötte valósággal berepül a kinti kézszemlélő. „Elnézést, elnézést” — mondja és ki- ■ húzza a lányt az ajtón. Közben belép Közönség- kapcsolat úr. Szalvétával tö- rölgeti a száját, evett. Mondom neki, bejött egy lány, és mutatta a kezét. „Persze” — mondja —, „mert nem akart büntetést fizetni”. Aztán elmeséli, a művezetők minden ebédszünet után megvizsgálják a lányok kezeit: elvégezték-e az előírt tisztálkodást. Ha szennyesnek találták valamelyikükét, azt bekísérik a személyzeti osztályra, ahol megállapítják a mulasztás tényét, és a büntetés mértékét. A kinti kézvizsgáló az előbb éppen ezt a műveletet végezte. „Ja, kérem, a munkásosztály nem születik magától, a higiéniára szoktatni kell” — mondja Mr. Közönségszolgálat, s elkezdi leszopogatni az ujjait. Hogyan születik a munkás JOOOCXMCXXX)OOCXX)COOOOOOCOOOOOOOCOOCX)a Nem sokkal később az 500 méterrel odébb álló másik modem — és ugyancsak állami tulajdonban lévő — gépgyár, a Hindustan Ma- chine Tools helyi igazgatója arról mesélt: rendkívül nehéz betartani a hivatalos munkaidőt. Az ebédszünet például félórás. Azok a munkások, akik közelebb laknak (mégha ez a közel negyedórát is jelent), hazajárnak ebédelni. Otthon aztán, ahogy szokták, a gyári ruhában leülnek a földre, úgy esznek. Vendégeket hívnak, mert egyedül nem szokás étkezni, a vendégek is elkésnek, így aztán a félóra nem egyszer másfél órára dagad. Aratáskor a faluról származók — s szinte mindenki vidéki — hazamennek dolgozni. És kedvező időjárás esetén évente hét-három aratás is van. Az ünnepeket is — a hindut, a mohamedánt, a szikhet, a keresztényt — mind szokás betartani. Ahhoz, hogy ez megváltozzék, egy új munkás-nemzedék megszületésére van szükség. Rengeteg idő kell és tudatos munka. f Aki végigmegy a Bharat művek karzatán (innen fölül— Talán 6 is munkás lesz Aranykoronás szénrög Az ősszel tovább bővítik a Komárom megyei művelődési központ Kristálymúzeumát. Ezúttal őslénytani, pa- leobotanikai anyaggal gazdagítják a kiállítás tárlóit.^ A tatai Termésrzettudományi Stúdió szakemberei megye- szerte gyűjtik a kiállításra szánt kövületeket, Ősnövényi ritkaságokat. A gyűjtőmunka eddig igen eredményesnek bizonyult, máris több látványos ritkaság került a -kutatók birtokába. A komputerek és a gazdaság kult a munkás-gárda. Asz- szonyok dolgoznak odalent. Fehér köpenyben. Finom csipeszekkel, apró villanyfúrókkal, alig látható alkatrészekkel. Órákat állítanak össze. Seiko-órákat. Azt mondják, ezek a lányok rendkívül hamar megtaníthatok e finom műveletre. Szinte ujjúkban- érzik a kézműves ősök — csontfaragók, szőnyegszövők, famívesek tehetségét. A gyárba kerülve ez a képesség hamar előjön. Mmden egyszerre >oooooooooooccoooooooooooooooooooooooo Megnézzük az órákat. Vastag fedelűek, a legújabb divatnak megfelelői, muszáj- robosztusság látszik vonalaikon. Azt mondják (és a műszerek is tanúsítják), minőségük semmivel sem rosz- szabb, mint azoké, amelyek a japán világcég hazai üzemeiben kerülnek a piacra. Viszont lényegesen olcsóbbak. India most azzal szerzi a piacokat, amivel egykor Japán. Az olcsó munkaerővel. Természetesen ez csak akkor előny, ha kifogástalan minőséggel párosul. Mint itt, Dél-India közep>én, Ben- galoreban. üljünk be egy kocsiba, javasolja A. J. Krisnán. A dzsippel — amelyet hittestvéreinek hajmeresztő módján egy turbános-szakállas szikh vezet — harminc-negyven házból álló lakótelep házai között kanyargunk. Munkáslakások. Tiszták, rendesek, komfortosak. Olyan otthonok, amelyeket India igazán nagy városainak (Delhinek, Bombaynek, Calcuttának) munkásosztálya legfeljebb hírből, ha ismer. Van itt iskola, óvoda, könyvtár, gimnázium, orvosi rendelő. „Minden állami vállalat építésénél ennyi kötelező” — mutogatja Krisnán. És miközben az ember a tiszta házakat, a szép iskolákat nézi, megérez valamit abból a roppant felelősségből, ami a kormányra hárul. Egyszerre kell itt mindent csinálni. Ipart fejleszteni, a lehető legmodernebbet, mert csak így emelkedhet fel az ország, és ugyanakkor ezzel egy időben fel kell nevelni egy új munkásgenerációt, kenyeret kell adni a munkanélkülieknek és meg kell oldani azokat a végtelen szociális problémáKülönösen a Komárom megyei szénmedencék bá- ) nyáinak meddőhányói bizo- l nyúltak gazdag lelőhelynek. , Előkerült többek között né- , hány óriás-csiga, s ezek m i>zháza tökélete« épségben konzerválódott a mintegy negyvenmillió éves szenes agyagrétegekben. Szinte egyedülálló ritkaságnak számít az egyik tataibányai aknából: napfényre hozott ötkilós szénrög. A futball-labda nagyságú palás-szenes kőzetdarabon százszámra láthatók az eocén őrt tenger élőlényeinek mészvázai, különféle kagylók. csigák, sünök és polip- félék lenyomatai. Az „őslénv- massza” egyik oldalát aranysárga kristályhalmaz díszíti, mintegy megkoronázza a különleges „szénrögöt”. Mint a kutatók megállapították, a gyönyörű kristálydia- démot hajdani hévforrások, illetve melegvizes oldatok rakták le a kőzet felületére. A tatrf Kristálymúzeum újdonságait az ősszel nyíló Komárom megyei természet- tudományos heteken mutat- 1 ják be az érdeklődőknek. A qerecsei rejtély Bonyolult „rejtvény” megfejtésére kényszerültek nemrégiben a tatai barlangkutatók. A déli Gerecse feltárás alatt levő barlangjának kitöltés-anyagában jégkori faunára, ősbölények, őslovak, ti tulkok csontmaradványaira bukkantak. A barlang szája több méter széles, de meglehetősen alacsony, s ezért arra gondoltak a kutatók, hogy az üreg esetleg ősemberi településhely lehetett, s a nagy termetű emlősök vadászzsákmányként kerültek mostani lelőhelyükre. A további feltárás viszont egyelőre megcáfolta azt az elképzelést. ÖBemberi' település- nyom nem bukkant napfényre, s a csontmaradványok épsége is ellene mondott a hajdani zsákmányszerzésnek. A bejárat mérete is kizárta annak lehetőségét, hogy a csontok „gazdái” saját lábukon kerültek volna a szikla- üregbe. Nehezítette a talány megfejtését az is, hogy a csontokat rejtő üledék nem bizonyult hagyományos üregkitöltésnek .— agyagnak, barlangi lösznek — és víz-szállí- tottá hordaléknak sem. A gerecsei rejtély elfogadható magyarázatát végül is a felszíni vizsgálatok adták meg. A jelek szerint valamikor hegyomlás, lejtőcsu- szamlás történt a barlang közvetlen környékén. Minden bizonnyal ekkor kerültek a barlangba a csontok is, besodródhattak az üreg nyílásán. Továbbra is kérdés viszont, hogy a hegyomláskor elpusztult állatokat, vagy már korábban földbe került csontjaikat sodorta-e a barlangba az ősi kőlavina. A kutatók remélik, hogy erre a kérdésre a további feltárás ad majd választ. UJ OTTHONBAN AZ ORSZÁG EGYETLEN SZOBORÖNTÖDÉJE Kőbánya, Barabás utca 25. A modern építmény merészen ível a környező kertvárosi házacskák fölé. A tágas, zárt udvar a mesék időtlen világát őrzi. Közben mozdulatlanságba merevedett bronzfigurák. Az ország egyetlen szoboröntödéje nemrég költözött be új otthonába, ahol a szakemberek tágas üzem csarnokban és műhelyekben hatalmas kemencék mellett végzik érdekes munkájukat. Előző, angyalföldi otthonukat még azok az olasz szakemberek alapították, akik a millenneumi emlékmű kivitelezésére érkeztek hazánkba. Az ódon épületet, a különleges mesterség első fellegvárát az itteni műszaki próbák után küldik végleg nyugdíjba. Az öntödei szakmunkások, a hagyományos formázási és cizellálási módon készítik el a művészek gipszben megformált figuráit. A homokba süllyesztett, illetve homokkal körülrakott tömör alakzatok darabformáinak segítségével készítik el a figura tökéletes mását. A másolatot arányosan, kisebbre faragják, majd kezdődhet a szoboröntés. A homokminta és a kicsinyített szobor közti hézagba folyékony bronz kerül. így készülnek a tömőméi lényegesen könnyebb üreges szobrok. Végül, hosz- szadalmas tisztogatási és cizellálási folyamat eredményeként a szobor a kívánt színárnayalatban és fényességben tündököl. — Milyen megrendeléseket kap az öntöde? — Évente 20—25 tonna bronzot használnak fel a szoboröntők — tájékoztat Vincze Tibor üzemvezető. Esztendőnként mintegy 1500 bronzéremre és plakettre kapunk megrendelést. A kiállításra készülő művészek 20 dekás kisplasztikáitól 12 ton- szobrokat. Most is több ..súlyosabb” vállalkozáson dolgozunk. Többek között Marton íjászló szoborkompozícióján, Kölcsey Ferenc ülőszobrán. A formázóban, a Pátzay Pál tervezte „Kenyérszelő” szobor szép női figuráját „másolják”. A közelmúltban négy — más-más művész tervezte — Petőfi mellszobrot postáztak vidéki megrendelőknek. A chilei nemzetgazdaság állapotát tükröző információknak kb. az egynegyed része naponta egy számító- központba kerül, ahol az eredeti célkitűzésektől való eltérés szempontjából gyors és sokoldalú elemzésnek vetik alá. Az új rendszer jellemző vonása a rendkívüli egyszerűség; a rendszerben mindössze két közepes kapacitású komputer működik. A munka magasfokú hatékonyságát a számítóközpont és közvetlenül az ipari vállalatok közötti, jól kifejlesztett — mikrohullámú és telexcsatornákon bonyolódó információs kapcsolat, valamint a termelési folyamatok sikeres modellezése biztosítja. A beérkező információ rendszerint a kibocsátott termékekről, a foglalkoztatottságról, a termelés különféle problémáiról, s az adott vállalat sajátos kérdéseiről tudósít. Jelenleg Chilében négyszintű ilyen kibernetikai modell „működik”. Tanácskozás Ulan-Batorban A szocialista országok légiközlekedési vállalatai vezérigazgatóinak nyolcadik értekezletét tartották Ulan- Batorban. Az értekezleten, amelyen egyebek között a további műszaki együttműködés kérdéseit táragyalták meg, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió képviselői vettek részt. Tunézia fejlesztési programja Tunézia megkezdte harmadik négyéves gazdaság- fejlesztési tervének (1973— 1976) végrehajtását. Hivatalos adatok szerint ' idén a beruházási ráfordítások ösz- szegét 250 millió tunéziai dinárra emelik, ami az 1972-es összeg kétszerese: a beruházási ráfordítások több mint kétharmada az ország iparosítását szolgálja. A bruttó nemzeti termék 5 százalékkal fog növekedni. A teljes ipari termelés 7.8 százalékkal növekszik, ugyanakkor az új gazdaság- fejlesztési program azokat a feldolgozóipari ágazatokat helyezi előtérbe, melyek exportra termelnek. Az ország teljes exportja a tervek szerint 7.5 százalékkal növekszik. Az idegenforgalmi bevételek 16 százalékos növekedése várható (1972-ben 20 százalékos volt a növekedés). A gabonafélék és az olajos növények termelése 1973-ban — az előző két év jó termése után — a kedvezőtlen időjárás miatt jelentősen csökkenni fog: a gabonaféléknél a csökkenés 17, az olajnövényeknél (olajbogyó) 60 százalékos lesz a tavalyi évvel szemben. Belgiumban drágul a közlekedés Rövidesen felemelik Belgiumban a közlekedési díjakat. Az előzetes tervek szerint a vasúti és a villamosközlekedés mintegy 12 —15 százalékkal drágul majd, de például á villamosjegy ára a jelenlegi 8 frank helyett 10 frank lesz. A hivatalos szervek vizsgálják az üzemanyagárak felemelésének lehetőségét is. A csillagászok fegyvere Üj óriási távcsővel gaz- tozékaival együtt 31 tonna, dagodott a csillagászok Irányítását és működésének „fegyvertára”. Angol szak- ellenőrzését az előtérben emberek rekordidő — 17 látható műszerpultról végzik. hónap — alatt elkészítették a világ egyik legnagyobb Schmidt-féle teleszkópját. A Schmidt-féle teleszkóp a tükrös távcsöveknek legkorszerűbb, csaknem hibátlan leképzést biztosító változata. Előnye a nagy látómező. Különleges kerámiaüvegből készült, tükrének átmérője 183 centiméter. A teleszkóp súlya összes tarAz ausztráliai Siding Springs Obszervatóriumban állítják fel, hogy a déli félteke feletti égbolt vizsgálatában kiegészítse az északi égbolt kutatására épült híres kaliforniai Mt. Palomar megfigyeléseit. E teleszkópóriás az igen távoli galaxisok tanulmányozására is alkalmas. Elektromos ipari komplexum Krasznojarszk környékén lerakták az alapkövét egy kábelgyárnak, egy elektromos hűtőkészülékgyárnak és egy elektrotechnikai különleges felszereléseket előállító üzemnek. A szovjet elektromos ipar legnagyobb komplexumának ez a három első üzeme a tervek szerint két-három éven belül kezdi meg működését. Krasznojarszk mellett 200 hektár kiterjedésű területen hatvan-hetvenezer személyt foglalkoztató 12 elektrotechnikai üzem létesül majd* 1 \
