Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-29 / 150. szám

1973. június 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 FiJmkamerával a megye művelődési házaiban Tájegységi szemle és amatőrfilmes tanfolyam Szolnokon A SZOT díját kapta a karcagi ifjúmunkás kórus KLUBRÓL — KLUBRA A Miniből Maxi lesz? Az amatőrfilmes mozga­lomban 1973 a jubileum éve. Országos fesztiváljukat idén a huszadik alkalommal ren­dezték meg. S bár ez Szol­nok megyei sikert is hozott — Rónyay Balázs, a szolnoki MÁV Járműjavító művelő­dési háza amatőrfilmes cso­portjának vezetője különdí- jat nyert — a mozgalom megyei kibontakozásáról még korai volna beszélni. Az amatőrfilm több ezer hazai híve között csak ke­vés Szolnok megyeit találni. Ezért érdemel külön figyel­met a Ságvári Endre Me­gyei Művelődési Közoont „Filmkamerával a megye művelődési házaiban” cím­mel a közelmúltban meghir­detett amatőrfilmes pályá­zata. A megvalósítandó cél ket­tős. A pályázat egyrészt a mozgalom népszerűsítését szolgálja, másfelől a műve­lődési intézmények életét, munkáját szeretné reflektor- fénybe állítani, kihasználva az amatőrfilm teremtette nagyszerű propaganda-lehe­tőségeket. A tájékoztató szerint a pá­lyázaton minden megyei amatőrfilmes részt vehet, s a zsűri ez év novemberében dönt a díjak odaítéléséről. Az amatőrfilmezés megfe­lelő szakmai képzettséget igényel. Az alapismeretek el­sajátítására nyújt lehetősé­get a kelet-magyarországi — Borsod, Hajdú, Szabolcs és Szolnok megye — tájegységi amatőrfilmes tanfolyam, melynek zárófoglalkozásai július 14. és 22. között Szol­nokon lesznek. A közel negyven fős cso­port tagjai — közülük tizen­öten Szolnok megyeiek — forgatócsoportokat alkotva, filmkészítés közben bizo­nyítják felkészültségüket. A tanfolyam programját szak­mai előadások, filmvetíté­sek, beszélgetések és viták teszik teljessé. Megkezdődtek a XXI. fesz­tivál előkészületei is. A se­lejtező szerepét betöltő táj­egységi amatőrfilmszemle színhelye ezúttal ugyancsak Szolnok, az időpont pedig: november 17. és 18. Reméljük, hogy az emlí­tett események ösztönzőleg hatnak a megye amatőrfil­mes mozgalmára, s a szolno­ki, kunszentmártoni, mező­túri, újszászi csoportok mel­lé hamarosan újabbak so­rakoznak majd. 1 I — sz — ő Már az őszre készülnek A nyár beköszöntővel holtszezon kezdődött a TIT életében. Az előadások szü­netelnek. ám annál lázasab­ban készülődnék az őszi idényre. Terveikről, elképze­léseikről beszélgettem Mé­száros Ferenccel, a TIT Szolnok megyei titkárával: — Hogyan értékeli « tavaly végzett munkát? j i ' ■— Évekkel ezelőtt a fia­talok bevonását tűztük ki cé­lul, csak azt mondhatom, si­került megvalósítani elkép­zeléseinket. Ma már az össz- létszám 32,5 százaléka 35 éven aluli. A felsőfokú ok­tatási intézmények végzős hallgatói számára hat rész­ből álló előadássorozatot in­dítottunk és a tanulmányaik befejezése után TIT-tagok lettek. A fiatal szakembere­ket így már az iskolapadban megnyerjük és előkészítjük a TIT-munkára. Tavaly 1065 előadást tartottunk az ipari, 1942-t pedig a mezőgazdasági dolgozók körében. Sikerült jelentékenyen megjavítani a szemléltetés színvonalát, fő­ként dia- és filmvetítések al­kalmazásával. Az üzemi TIT csoportok öntevékenysége ugrásszerűen megnövekedett a nagyobb önállóság biztosí­tásával. — Napjainkban, több­jeié „különleges” tanfo­lyamok indultak, — így például a gyors-olvasás, emlékezőképesség fej­lesztése. különféle nyelv- tanulási módszerek al­kalmazása. Megyénkben volt-e igény az effajta tanfolyamok beindítá­sára? t ■— Megmondom őszintén nem is erőltettük ezeket. Egyrészt nem. rendelkezünk megfelelő tapasztalattal, szakembergárdával, felszere­léssel, másrészt pedig sokkal fontosabb dolgokra sem tud­juk még megtanítani az em­bereket. Ha például megkér­deznénk tőlük, hogyan mű­ködik a porszívó, a hűtő- szekrény, vagy a tévé, pon­tatlan válaszokat kapnánk. A prospektusaink csak ke­reskedelmi célokat szolgál­NEMZETKÖZI RÉGÉSZ TANÁCSKOZÁS Baranya műemlékeivel is­merkedik két napon át a Nemzetközi Múzeumi Szerve­zet — az ICOM — régészeti és történeti múzeumok nem­zetközi bizottsága, amely jú­nius 25—30 között Magyar- országon tartja ülését és a lelőhelyeken fenntartott ré­gészeti emlékek megőrzésé­nek, konzerválásának és be­mutatásának problémáival foglalkozik. Az utóbbi évti­zedekben régészkutatóink ép­pen e téren értek el jelentős eredményeket, amelyeket külföldön is számon tarta­nak. Ilyen szempontból ha­zánk egyik leggazdagabb te­rülete Pécs és Baranya. A tíz országot képviselő szak­emberek tegnap érkeztek Pécsre. A Bú búnál völgytől Jajhalomig M Beszélő helynevek” Hazánk térképén tucatjá­val találhatunk a múltból ránk maradt „beszélő hely­neveket”, amelyek nemcsak megjelölnek egy-egy helysé­get. határrészt, hanem árul­kodnak arról is, hogy mi­lyenek voltak az ott élők mindennapjai. Komárom me­gyében van például Búbánat- völgye. Búberek pedig Za­lában. Koplalópuszta Kiste- renye határában fekszik; Koplalókért, vagy tanya el­nevezés pedig Szeghalomnál, Kunszentmárton egy részén, valamint a csebuji, nyíri és tari határban akad. Jajhalomnak nevezik Tak- taharkány egy részét. Jajga­tópuszta, illetve dűlő pedig Jákón és Ladánybenén van. Évszázadok keserű emlékeit hordozza az Atkár melletti Nyúzod tanyák elnevezés is. Az egykori szökött jobbá­gyok, szegénylegények, élve befogott betyárok halálos végzetére emlékeztet a Bács és a Békés megyei Akasztó helynév. Akasztófadűlő van Somogybán és Baranyában; Akasztóhalom, Akasztóhely, Kunhegyesnél, Tiezaugnál, Akasztóhelyi útra vezető dű­lő Soltszentimre határában. Alsó- és Felsőmuszályt Szol­nok megyében találhatjuk. Bánomtanya, Bánomhegy- kert-szőlő szinte mindenütt van az országban. Batron- gyost Csongrádban és He­vesben tart nyilván a tér­kép, Furkópusztát meg Tol­nában. Nelásd Herencsény- ben, Nelásdpuszta megSzan- da mellett fekszik. Puliszka­tanya Tiszacsege egy része, a Szigori dűlő pedig Tiszabő határában terül él. „Vásár“ előtt Három egymásbanyíló pici szoba egy valamikori szenes­pince helyén. Apró székek, néhány asztal. Az egyik sarok­ban magnó, mellette lemezjátszó. Körben játékok sorakoz­nak. Színes plakát, fénykép, egy-két használati tárgy dí­szíti a falat. A szolnoki „Mini” szövetkezeti ifjúsági klub birodalma. fabatka és fiiyins Kedden megkezdődött a Vándor Sándor munkás és ifjúmunkás énekkari fesztivál országos bemu­tató-sorozata. A mártírhalált halt kommunista zeneszerző és karnagyról elnevezett kó­rusfesztivált idén a har­madik alkalommal ren­dezték meg Budapesten. Ezúttal 37 fővárosi ének­kar mellett 39 vidéki, és 9 külföldi munkáskórus vesz részt a találkozón. Az előzetes területi ver­senyek alapján négy Szolnok megyei énekkar kapott meghívást az or­szágos bemutatóra. A fesztivál szép megyei sikert hozott, a karcagi 629. sz. Szakmunkáskép­ző Intézet kórusa, mely éppen a szemle meghir­detésekor alakult, elnyer­te a SZOT díját, mint a bemutatón feltűnt legjobb ifjúmunkás énekkar. a TIT-ben nak, nem az általános tájé­koztatást. Sajnos munkánkat nagyon megnehezíti az elő­adótermek hiánya. Termé­szettudományos ismeretter­jesztés pedig szemléltetés nélkül semmit sem ér. — Melyek voltak a leg­látogatottabb előadások? Megtelt. A strandokról közismert tábla itt is elkel­ne. A legbelső szoba való­sággal zsúfolva klubtagokkal. Éppen tanácskoznak... — „Mi a fabatka?” — kapjuk az első kérdést, mind­járt az üdvözlés után. — „És a fitying?” — hang­zik rögtön a második. Tanácstalanok vagyunk. — „A fabatka pénz. Érté­kes valuta. Váltópénze a fi­tying, de azért ne gondoljá­tok, hogy fabatkát se ér” — segít végre jószándékkal va­laki. majd egy újabb kérdés: — „Nincs egy fabatkád — A „Mini” megyei bázis- klub — tájékoztat Báli Ist­ván, a Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ szakre­ferense, a klub egyik alapí­tója. Feladata, hogy a megye klubjaiban fellelhető ötlete­ket, módszereket összegyűjt­se, s a vásár során a három legjobbat országos, esetleg nemzetközi terjesztésre ja­vasolja. Pillanatnyilag a munka közepén tartanak. A mód­szervásár népszerűsítését ter­vezik. s bizonyítékként mag­nó, lemezjátszó és diavetítő segítségével mindjárt egy bemutatót is rögtönöznek. Minket meggyőztek... elsejéig?” — „Fabatkám?” — kapcsol végre az újságíró is, aztán töredelmesen bevallja: „még egy fityingem sincs...” Percek alatt kiderül, hogy a fabatka és a fitying a klu­bokban alkalmazható mód­szerek ősszel, Budapesten, nemzetközi jelleggel megren­dezendő vásárának valutája, ötleteket, módszereket, min­denféle .klubtudnivalókat” kapni érte. S ha a fabatka elfogyott, cserélni is lehet. Ötletet, ötletért. Erre készül­nek már hetek óta a „Mi­ni” fiataljai is. — Találkozni szeretnénk minden megyei „vásáros” klubbal — mondja Nyitrai Kálmán, a klubot irányító „triumvirátus” egyik tagja. Szeretnénk jó munkát vé­gezni. s ehhez az ő segítsé­gük is szükséges. A rákóczi- falvi „Tisza” klub már je­lentkezett. Ök egy egész se­reg, az irodalmi ízlésnevelést segítő játék kitalálói.,, — És a „Mini”? — Mi elsősorban a két klubszekciónk — az irodal­mi és az eszperantó — mű­ködésének tapasztalatait dol­gozzuk fel, továbbá a for­mák és a módszerek komp­lex alkalmazásának szerzünk majd újabb híveket. építkezés kamerák előtt A további beszélgetés azt is elárulja, hogy a „Mini” hátralévő napjai már meg- számláltattak. Talán furcsa, de ezért senki sem szomorú. Hogy miért? — Űj klubhelyiséget kap­tunk — újságolják, szinte egymás szavába vágva. Egy használaton kívüli pince, a kiutalás már a zsebünkben van. Elkészültek az átalakí­tás tervei is. Nagy munka vár ránk, de van benne gyakorlatunk. Festünk, ta­karítunk, súrolunk, mosunk. Csodaszép leszí. Végre meg­szűnnek helyiséggondjaink. A Mini ősszel új nevet kap.1 Talán Maxi lesz... A jó hír gyors szárnya­kon jár. A napokban a te­levíziótól kaptak levelet. Ér­tesítik őket, hogy a klub­építés néhány részletét fel­vételre rögzítik. Azóta, ha lehet, lelkesedésük csak fo­kozódott. Legszívesebben már holnap kezdenék. A „Mini” 1970 augusztusában, a tiszaligeti KISZÖV üdülőben néhány, lelkes fiatal közreműködésével alakult. Az országos kiváló ifjúsági klub pályázaton 1971-ben dicsé­rő oklevelet kaptak, 1972-ben elnyerték a kiváló, 1973-ban pedig az aranykoszorús kiváló címet. • I H. D. Megyei bázisklub *— örvendetesen Megnőtt a nemzetközi, politikai, tör­ténelmi témák iránti érdek­lődés. A filozófiai és termé­szettudományos előadások egyre tudatosabban segítet­ték a marxista világnézet kialakítását. Az egészségügyi kulturáltság növelését céloz­ták és nagy népszerűségnek örvendtek a kemizálással, a dohányzással, az alkoholfo­gyasztás ártalmaival kapcso­latos előadások. Ezeket a té­mákat a kiscsoportos foglal­kozásokon kötetlen beszél­getések formájában dolgoz­ták föl. —■ Milyen tervekkel, el­képzelésekkel indulnak az őszi—téli idényben? — Szeretnénk csökkenteni megyénkben a fehér foltokat. Még mindig mintegy 55 ezer ember tanyán lakik, és gya­korlatilag kiesik a TIT ható­köréből. Nagyobb propagan­dával őket szeretnénk moz­gósítani aZ elkövetkezendő hónapokban. Távolabbi fel­adataink között egy élelme­zésügyi és mezőgazdasági or­szágos vándorgyűlés meg­szervezése szerepel. Már most fő a fejünk, hogy hol helyezzük majd el a vándor- gyűlés közel hatszáz részt­vevőjét — fejezte be tájékoz­tatóját Mészáros Ferenc. Gy. Magyar filmsikerek Várnában A Nemzetközi Vöröske­reszt közreműködésével ma­gyar—bolgár kooprodukció- ban készült „A vér minde­nütt vörös” című film nyer­te el a szerdán este végétért ötödik Nemzetközi Vöröske­resztes és Egészségügyi Film- fesztivál egyik nagydíját Várnában. Az érdekes doku­mentumfilmet dr. Kárpáti György rendezte — aki még a zsűri döntése előtt kitün­tetést kapott a bolgár szer­vezőktől az összes eddigi várnai fesztiválokon való ak­tív részvételéért —, opera­tőre pedig a Budapesten vég­zett Sztojan Enev volt. Ket­ten több mint hatvanezer kilométeres repülőutat tettek meg, felvételeket készítettek Kanadában, Kolumbiában, Felső-Voltában, Japánban, Franciaországban,' Finnor­szágban, s természetesen Ma­gyarországon és Bulgáriá­ban. ». _ A várnai fesztiválon a já­tékfilmek között a „Keressé­tek az embert” című szov­jet film nyerte el a nagy­díjat, Az első magyar közlekedési miniszterről, Széchenyi István­ról elnevezett keskeny nyomtávú kisvasúton — a mozdony vezetését kivéve — a szolgálatot úttörő vasutasok látják eL A kisvasút a Sopron megyei Fertőhöz és Kastély állomások között közlekedik NAPIRENDEN: a többgyermekes pedagógusnők helyzete Az oktatási intézmények­ben dolgozó többgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák életkörülmé­nyeiről és gondjainak eny­hítéséről tárgyalt tegnapi ülésén a Pedagógusok Szak- szervezetének elnöksége. A megyék jelentései és a tapasztalatok alapján meg­állapítható: a többgyermekes pedagógusnők is lelkiisme­retesen, becsületesen végzik munkájukat Sajnálatos azonban, hogy nagyon kevés intézmény­ben adtak a vezetők ju­talomszabadságot, főként az óvónőknek, a technikai és adminisztratív dolgo­zóknak. Azt is megállapították, hogy kevés helyen kapják meg a hetenkénti teljes sza­badnapot Kedvező viszont hogy a legtöbb iskolában már sikerült olyan óraren­det összeállítani, amely sze­rint óráikat folyamatosan tarthatják meg. Mentesítet­ték őket a helyettesítés, a tanítási .rán kívüli elfog­laltság és a tanítási szüne­tek alkalmával a különböző beosztások alóL Több megyében segélye­zéssel igyekeznek csökken­teni az eltérő szociális helyzetből fakadó különb­ségeket. Legutóbb Vas megyében 162 pedagóguscsalád részére 79 000 forint munkáltatói segélyt utaltak ki, míg a szakszervezeti segély össze­ge csaknem 48 000 forint volt. Somogy megyében az elmúlt tanévben 39 család kapott segélyt, Szabolcs me­gyében pedig 45 000 forint volt a munkáltatói és a szakszervezeti segély együt­tes összege. Az elnökség megállapított ta: a nevelőtestületek el­nőiesedése önmagában is komoly akadály e rétegek munka- és életkörülményei­nek javításában. A kedvezmények biztosí­tása az alsófokú oktatási intézmények közül az óvodákban oldható meg a legnehezebben. Középfokú oktatási intéz-. ményeinkben — a matema­tika-, a fizika-, és a kémia­szakosok kivételével — a kedvezmények biztosítása viszonylag a legjobban ke­resztülvihető. A megvalósítás lehetősé­geiben eltérő a helyzet a városok és a vidéki telepü­lések között. Kisközségek­ben és osztatlan iskolákban szinte megoldatlan, és álta­lában is nehezebb vidéken a kedvezményeket garantál-: ni, mint a központibb fek­vésű és jobban ellátott vá-i rosokban. A Pedagógusok Szakszer­vezetének elnöksége alá­húzta: szorgalmazni kell, hogy az állami lakások jutta­táskor a nagycsaládosok és a gyermeküket egyedüt nevelő pedagógusnők előnyben részesüljenek. Fontos, hogy a nagycsaládos sok és a gyermeküket egye-l dűl nevelő anyák nagyobb’ arányban részesüljenek sa* gélyezésben és a SZOT csa-' ládos üdültetésében. Veszprémi TV-találkozó A veszprémi tv-találkoző negyedik napi programjában, csütörtökön újabb négy film került a zsűri elé és ezzel a I megnyitás óta 16 filmet mu­tattak be a szakembereknek. A televíziós alkotók tegnap délelőtt eszmecserét folytat­tak a városi tanács díszter­mében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom