Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-29 / 150. szám
1973. június 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A mezőgazdaság kemizálásának fejlődéséről Nyilatkozik Gór Nagy Sándor nehézipari miniszterhelyettes Mezőgazdaságunk kemizálásának fejlődésére jellemző, hogy az idén hektáronként 190 kiló műtrágyát alkalmaznak a mezőgazdasági üzemek. A növényvédőszer felhasználásban is megközelítettük a fejlett országok színvonalát, a hektáronkénti 9 dolláros vegyszerértékkel. Ez a figyelemreméltó növekedés megteremtette a mezőgazdasági termelés további korszerűsítésének alapjait is. A kemizálás jelenéről és jövő terveiről nyilatkozott Gór Nagy Sándor, a nehézipari miniszter helyettese. A mezőgazdaság ke- mlzálása a vegyipar függvénye: Hogyan biztosítja ez a dinamikusan fejlődő iparág napjainkban a korszerű agrotechnikákhoz elengedhetetlenül szükséges kémiai anyagokat? — Műtrágyagyártásunk mennyiségét és a technológiai színvonalat tekintve jónak mondható. A szükséges nitrogén hatóanyag mintegy 90 százaléka, a foszforhatóanyagoknak pedig 70 százaléka a magyar gyárakban készül. A káliműtrágyából azonban teljes egészsében behozatalra szorulunk. Az elmúlt években jelentősen bővítettük az alapanyagbázist, új ammóniaszintézis üzem létesült a Borsodi Vegyi Kombinátnál, a Tiszai Vegyi Kom. binátnál 45 ezer tonna kapacitású salétromsav-üzemet építettünk. Szolnokon pedig 200 ezer tonna évi termelésű kénsavgyár kezdte meg az üzemelést. Idén legfontosabb feladatunk a választék- bővítés. A Péti Nitrogénműveknél, a Tiszai Vegyi Kombinátnál, valamint a Pere- martoni Vegyipari Vállalatnál megkezdték a korszerű, összetett műtrágyák gyártá- sát. __ — Bár a növényvédőszer- felhasználásunk megközelíti a fejlett ipari országok szintjét, az e körbe tartozó ve- gyületeknek alig több mint 50 százalékát állítjuk elő itthon. Az import csökkentésére és a választék bővítésére a Nehézipari Minisztérium kidolgoztatta azt a célprogramot, amelynek alapján Magyarországon is megteremthetjük a korszerű nö- vényvédőszer-kutatást és ipari termelést. Több új hatóanyagú növényvédőszer kerül forgalomba, a gyógyszer- ipar is bekapcsolódott a növényvédőszer gyártási programba. 1972-ben 10, az idén pedig már 17 új hazai növényvédőszert adnak át a fogyasztóknak. A fejlett ipari országok szintjét tekintve bizonyos elmaradás mutatkozik az állattenyésztés kemi- zálásában és ugyancsak alacsonynak mondható a mezőgazdaság műanyag-felhasználása is. I Milyen a kapcsolat a termelők és a felhasználók között? — A mezőgazdasági üzemeknek a kemikáliák gyártása mellett segítséget adunk a felhasználásban is. A Magyar Vegyipari Egyesülés számítógép központjában például komputer segítségével határozzák meg az egyes talajtípusok optimális műtrágya igényét ég a műtrágyaféleségek arányait. Létrehoztuk a műanyag-alkalmazástechnikai, valamint a mező- gazdasági kemizálási központot. Ezeknél bemutatjuk a vegyipar újdonságait, ismertetjük annak felhasználási területeit és módjait. A választék bővítését szolgálják még a KGST-n belüli együttműködés. Részt veszünk az INTERCHIM munkájában, Bulgáriával, az NDK-val és a Szovjetunióval négyoldalú megállapodást kötöttünk a kemikáliák kutatásával, fejlesztésével kapcsolatos együttműködésre. A Nehézipari Minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal közösen elkészítette a mezőgazdaság kemizálásának távlati tervét. Milyen változásokat tartalmaz ez a nagyszabású program? — Megállapítottuk. hogy 1985-re a vegyiparnak és a külkereskedelemnek összesen 2,4 millió tonna vegyes műtrágya hatóanyagot kell a mezőgazdaságnak átadni. Ennek feltételeként 1985-ig háromszorosára kell növelnünk a nitrogén és foszfor műtrágyaipari kapacitásunkat. Ma már nem beszélhetünk külön nitrogén és foszfor műtrágyagyártásról. Olyan üzemeket kell létesítenünk, amelyek nyersanyagként földgázt, nyesfoszfátot és kálisót használnak fel és a különböző összetételű műtrágyák igen széles választékát állítják elő. A magyar műtrágyaiparban először a Péti Nitrogénműveknél építünk ilyen korszerű műtrágyagyárat, amely 1975-ben már évenként 260 ezer tonna nitrogén, 80 ezer tonna foszfor és ugyanannyi kálium hatóanyaggal növeli a hazai raű- trágyaioar termelését. Az új üzem azonban még nem elégíti ki a szükségleteket sem mennyiségben, sem pedig választékában — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. — A péti beruházást követően olyan foszfor műtrágya- gyártásra van szükség, amely egyedi műtrágya és kálisó bekeverésével korszerű hármas-hatóanyagú műtrágya előállítását teszi lehetővé. Egy ilyen műtrágyagyár énf- tését tervezzük 1976 és 1980 között. Mindezek a bővítések és beruházások lehetőséget adnak arra, hogy a mezőgazdaság 1975-ben 260 kilóra, 1980-ban 300 kilóra, 1985-ben pedig csaknem 400 kilóra emelje a hektáronkénti műtrágya hatóanyag felhasználását. I Elképzelhető-e, hogy a jövőben önellátóak leszünk növényvédőszerből? — A növényvédőszer gyártás és felhasználás jellegéből adódik, hogy sem most, sem pedig a távoli jövőben teljes egészében önellátásra nem tudunk berendezkedni. Ezen a területen igen komoly nemzetközi együttműködést kell kialakítanunk a KGST- orszégokkal. Ezek megvalósításával a tervek szerint 1980 után a hazai ellátásunnak már 70—75 százalékát tudja majd vegyiparunk itthoni termeléssel, illetve szocialista termékcserével kielégíteni. A folyamatban lévő kutatás és fejlesztés eredményeképpen a közeljövőben 15 új növényvédőszer gyártását kezdik meg és ezzel 1970- hez viszonyítva 1975-ig megduplázódik a magyar nö- vényvédőszer-ipar termelése. B. É. Élénkül a partéiét Négy pártaiapszervezet a jászkíséri Kossuth Tsz-ben Hétezerhatszáz holdas nagyüzem a jászkiséri Kossuth Tsz. Jelentőségét az is mutatja, hogy évente 80 millió forint termelési értéket állít elő. A Kossuth Tsz pártalapszervezetét 1972. novemberében decentralizálták, csúcsvezetőséget és négy új alapszervezetet hoztak létre. Az átszervezés tapasztalatairól érdeklődtünk Gyebhard Lajostól, a csúcsvezetőség titkárától. — Mi indokolta a párt- szervezet decentralizálását? — Taglétszámunk 96 volt, s jelenleg is ennyi. A héttagú pártvezetőség nehezen tudta átfogni az alapszervezet tevékenységét. A kommunisták ugyanis minden főágazatban, segéd- és kisegítő üzemben ott vannak. Ha egy-egy terület munkájáról, feladatairól tárgyaltunk, főként csak az ott dolgozók szóltak hozzá a témához. A többiek tudomásul vették, mert közelebbről nem ismerték. Ezért az üzemágak gondjaival, részfeladataival aprólékosan nem foglalkozhattunk. — Ebből következik, hogy az alapszervezeteket, bizonyára üzemágak szerint hozták létre, — Igen. Méghozzá a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a gépcsoportnál, a segéd- és kisegítő üzemágakban külön alapszervezet alakult. A gépcsoport alapszervezete fogja át a javítóműhelyekben, s az erőgépeken dolgozó kommunisták tevékenységét, a kenyérüzemben, téglagyárban és az élelmiszer üzleteinkben dolgozók pedig a segéd- és kisegítő üzemek alapszervezetéhez tartoznak. A gazdaság vezetői (elnök, elnökhelyettes, főagronómus, főkönyvelő), valamint a csúcsvezetőség tagjai különböző alapszervezeteknek tagjai. Így közvetlenül is segítik azok munkáját. Az ágazatok, munkahelyek kommunistái egy időpontban tartották alakuló taggyűléseiket, ahol 3—5 tagú vezetőségeket választottak, utána összevont taggyűlésen a csúcsvezetőséget is megválasztottuk. A növénytermesztőknél Tóth G. Ferenc brigádvezető, az állattenyésztőknél Dósa József technikus, a gépesítésnél Szikszai László szerelő, a segéd- és kisegítő üzemeknél Helle János téglagyári szerelő lett a titkár. Az új alapszervezeteknek 18—32 tagja van. — Milyen a titkárok politikai képzettsége? — Egyik titkárunk öthónapos pártiskolát, a többiek marxista—leninista középiskolát végeztek, illetve minden évben a pártoktatáson vettek részt. Egyébként továbbképzésüket tervezzük. Havonként tartunk titkári értekezleteket, részt veszünk a vezetőségek ülésén. Kezdetben az átlagosnál is több segítséget kellett adnunk módszerbem és elvi-politikai kérdésekben. — Milyen tapasztalatokat szereztek? A decentralizálás beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket? — A községi párt-végrehajtóbizottság most tárgyalt csúcsvezetőségünk és az alapszervezeteink munkájáról. Megállapította, hogy a decentralizálás elérte célját. A taggyűlések látogatottsága 10—15 százalékkal emelkedett és aktívabbak a párttagok. Szinte mindenki véleményt mond, észrevételt és javaslatot tesz. Ez is cáfolja a decentralizálás előtti egyes aggályoskodók álláspontját. — A több alapszervezet létrehozása tehát bevált, pozitív tapasztalatokat hozott. Ezért bátran merem javasolni másoknak is, ahol a miénkhez hasonló, nagy létszámú pártszervezet működik. — m. I. — Jászberényiek összefogása városukért Milliók társadalmi munkából A társadalmi munka szervezéséről tárgyalt tegnap Jászberényben a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A vb elé terjesztett jelentésből megtudtuk, hogy a negyedik ötéves városfejlesztési terv mellékleteként elkészített programban járdák és parkok építéséhez, fásításhoz, útkarbantartáshoz, és a vízvezeték-hálózat bővítéséhez 3,9 millió forint értékű társadalmi munkával számoltak. Lőtér, sportpálya és az ahhoz kapcsolódó létesítmények építése is szerepel a fejlesztési tervben. Ezekhez 900 ezer forint Fiatal mezőgazdászok tanácskozása Jászberényben a pártbizottság nagytermében tegnap tanácskozást tartottak a járás mezőgazdasági üzemeiben dolgozó fiatal szakvezetők részére. Az MSZMP járási bizottsága rendezésében megtartott tanácskozás — ahol képviseltette magát a megyei KISZ-bizottság és a közép- tiszavidéki és jászsági területi tsz-szövetség. — Sós Ferenc a járási pártbizottság titkárának vitaindító előadásával kezdődött. Ismertette a járás mező- gazdasági üzemeinek helyzetét, fejlesztésükkel kapcsolatos feladatokat. Az előadás további részében a fiatal mezőgazdasági szakembereknek a községek politikai, társadalmi életében betöltött szerepével foglalkozott. 1 Nők a férfifodrász-üzletben A férfifodrász-mesterséget aligha lehet általánosan elismert női szakmának nevezni. Jászberényben mégis megszokták, hogy a Kossuth úti férfifodrász-üzletben nő-figarók várják a vendégeket. Tőlük kérdeztük meg: sikerült-e változtatni azon a nézeten, hogy a férfifodrászat kizárólagosan férfi szakma, s ha igen, milyen előítéletekkel kellett megküzdeni? Muhart Jánosné a négy női dolgozót foglalkoztató férfifodrász-üzletben dolgozik, kétgyermekes anya, 13 eve dolgozik a szakmában. Nem is akart soha női fodrász lenni. — Férfifodrász-tanulónak jelentkeztem annak idején, nagyobb volt az esélyem, hogy felvesznek. A férfiak szemében ugyanis már akkor gyengén kereső szakmának számított a férfifodrászat, Tanuló koromban még rendben volt minden, talán azért, mert nem hitték komolyan, hogy kitartok a férfifodrászat mellett. Munkatársaimmal azután sem volt baj, miután felszabadultam. Megszokták, hogy nő is dolgozik közöttük, egyszerűen befogadtak. — Hát a vendégek? — Ok jóval tovább ragaszkodtak ahhoz, amit évtizedeken át megszoktak. Kezdő segéd koromban mindennapos jelenet volt, hogy a kedves vendég, ha sor került rá és az én székembe kellett volna ülnie, úgy belemélyedt az újságolvasásba, hogy nem látott, nem hallott. Akadt olyan is — nem is egy — aki nyíltan megmondta, hogy nőhöz nem ül le, inkább megvárja a férfi segédet. — Hogyan barátkoztak meg mégis a gondolattal, hogy női kéz simítson végig frissen borotvált arcukon, vagy szabadítsa meg őket bozontjuktóL — Szerencsére mindig akadt olyan vendég, aki nagyon sietett, így kénytelen volt elviselni. Azután rájöttek, hogy egy nő is tud olyan jól dolgozni, mint a férfi, sőt jobban vigyáz arra, hogy a borotva ne húzzon. Ami a hajvágást illeti véleményem szerint a szép frizura elsősorban türelem kérdése, az pedig köztudott, hogy a nők a türelmesebbek. Imre Évát hat évvel ezelőtt vették fel tanulónak, férfi- és női fodrász szakmát tanult. — Amióta felszabadultam ,itt dolgozom a férfifodrász-üzletben, a kereset kevesebb, mint a nőiben, mégis itt érzem magam jól. Igaz nekem könnyebb volt a kezdés, amikor ide kerültem az üzletben nők dolgoztak, s a vendégnek ez már természetes volt. — Ez azt jelenti, hogy amikor idejött ez a munka már nem számított férfiszakmának? — Nem egészen. Köztudott, hogy a vendégek — mind a nők, mind a férfiak — nemcsak azért járnak a fodrászhoz, hogy csinosítsák magukat, hanem ott az üzletben akarják megváltani a világot. — Pár évvel ezelőtt hidegen hagyott például a futball. Ma „halálbiztosan” tudom, hogyan kell összeállítani az igazán jó magyar válogatott csapatot, tudok a kedves vendéggel együtt örülni a megyei sikereknek és együtt siratjuk el a kieső csapatokat. Férfifodrász-üzlet a Kossuth utcában. Üzlet, ahol évek óta nő-figarók várják a vendégeket. Tíz évvel ezelőtt még nem mindenki „ült le” szívesen nekik. Ma talán ugyanaz a vendég méltatlankodna, ha a mindig mosolygó Magdi, vagy a bogárszemű Éva helyett egy kopaszodó férfi fodrász kérdezné: hajvágást is parancsol a kedves vendég? L a. értékű társadalmi munkára van szükség. A lakosság és az üzemek, bizonyítva, hogy szeretik városukat, a tervezett feladatokon kívül újabb vállalásokat tettek. Társadalmi munkával rendezték a Zagyva medrét, felújították a szabadtéri színpadot, két játszóteret, több pinceklubot építettek. Társadalmi munkával kezdték el az erősáramú szakközépiskola kétszáznégy személyes kollégiumának építését is. A negyedik ötéves tervre tervezett 4 millió 650 ezer forint értékű társadalmi munkát, már az ötéves terv első két esztendejében túlteljesítették a jászberényiek. A tanács ennek megfelelően éves fejlesztési tervének készítésekor pótlólag évi 2 millió forint értékű társadalmi munka elvégzését irányozta elő. A társadalmi munkában kiemelkedő eredményeket elért jászberényi lakosoknak, kollektíváknak és üzemeknek a megyei tanács a „Társadalmi munkáért” jelvény 44 arany, 53 ezüst- és 23 bronzfokozatát adományozta. A tervezett évi 2 millió forint értékű társadalmi munka nem tükrözi a lakosság városszeretetét, aktivitását. A megfelelő tervezés, a város fejlesztésével kapcsolatos feladatok ismeretének hiánya miatt a szak- igazgatási szerv, sokszor, nem tud mit kezdeni a lakossági felajánlásokkal. A tanács vb végül a következő kiegészítéssel fogadja el a jelentést: a jövőben jobban kell törekedni a társadalmi munka lehetőségeinek feltárására; több gondot fordítani a szervezésére. L A. Jövőre kezdődik a telkek eladása a Tisza II. üdülőkörzetében Az üdülőszövetkezetekről tárgyalt a MÉSZÖV elnöksége Megyénkben Szolnokon van a legtöbb üdülőtelek. Részben ezzel magyarázható hogy eddig csak egy üdülő- szövetkezet alakult, az is a megyeszékhelyen. Pedig sok embert érdekelne a tagok számára egyértelműen előnyős szövetkezés és a jövőben még többen lesznek, akik az üdülőépítéshez a szövetkezeti formát választanák. Az elkövetkezendő években ugyanis a Tisza menti településeken több ezer üdülőtelket értékesítenek, ennek zömét a Tisza II. vízlépcső üdülőterületén. A mesterséges tő négyszerese lesz (127 négyzetkilométer) a Veiencei-tó vízfelületének. Környékén 640 hektárt üdülőterületnek jelöltek ki (ennek fele megyénk területére esik) és 50 ezer ember fürödhet, nyaralhat, horgászhat majd ott, ahol erre eddig nem volt lehetőség. A tó végleges formáját a hetvenes évek végére nyert el. Környékének közművesítése azonban már jövőre megkezdődik, és ezzel párhuzamosan történik majd az üdülőtelkek értékesítése. Tiszafüreden 260, Abádszalókon 43, Tiszaderzs és Tiszaszőllős környékén 18, a Jászsághoz közel eső kiskörei térségben pedig 20 hektárt alakítanak ki üdülési célokat. A kiskörei vízlépcső és környéke üdülőkörzetének teljes kiépítését 15 évre tervezték — tájékoztatta tegnapi ülésén a iMESZÖV elnökségét, dr. Ti- gyi István, a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkárság vezetője. A beszámoló után az üdülőszövetkezetek szervezésének, kialakításának lehetőségét és jövőjét vitatták meg az elnökség tagjai. Javasolva, hogy a városi és községi tanácsokat fel kell kérni az üdülőszövetkezetek megalakításának támogatására. A napsütésben gazdag alföldi táj közepén kialakuló tóparti üdülőterületen is elsősorban a szövetkezeti társulási formának van jövője. ?
