Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-29 / 150. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR XXIV. évf. 150. sz. 1973. június 29., péntek. Az üoyfél is ember G yakran hangzik el a különböző hivatalokban, in­tézményeknél a panaszos megállapítás, hogy: „az ügyfél is ember”. Mintha ez nem lenne termé­szetes, s a jogi műszó mögött valamiféle sajátságos, az em­bertől „elidegenedett” tartalom húzódna meg. Az állami, államigazgatási szervek, feladataik intézése közben az állampolgárok sokaságával kerülnek rendszeres vagy időszakos kapcsolatba. Ez a kapcsolat sajátos, mivel a résztvevők jogviszonyba, tehát jogilag szabályozott társa­dalmi viszonyba kerülnek egymással. E jogviszony jellem­zője, hogy létrejöttét — az esetek többségében — az ügy­felek, tehát az állampolgárok, vállalatok, intézmények, szö­vetkezetek stb. kezdeményezik, ami érthető, ha meggondol­juk, hogy — a törvény szavaival szólva — olyan ügyek­ről van szó, „amelyek intézése során az államigazgatási szerv az ügyfeleket érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, részükre adatot igazol, vagy nyilvántartást végez”. E rendkívül tömör meghatározás mögött az állampol­gárok mindennapi életének számtalan lehetséges mozzana­ta húzódik meg. A születési anyakönyvezéstől a halotti anyakönyvezésig, az építési, ipari kereskedelmi tevékeny­ség engedélyezésétől a lakáskiutalásig, az örökbefogadás engedélyezésétől a kisajátításig, s még hosszan sorolhatnánk. Az egyes embereknek, sőt nem egyszer az egyes osztá­lyoknak, rétegeknek, önálló, esetenként a magasabb szintű érdekektől eltérőek az érdekeik. Hazánkban a lehetséges — és a meglévő — érdekkülönbségek, ellentétek nem antago- nisztikusak. Az össztársadalmi érdekekkel antagonisztikus ellentétben nem álló érdekek érvényesítése magától érte­tődően nem ellentétes társadalmi rendünkkel. Társadal­munkban a különböző érdekek érvényesítésére számos le­hetőség van. Ezek egyike, hogy az ügyfelek ügyeik intézése során, saját érdekeik érvényesítésére törekszenek; azon ér­dekekre, amelyek jogaikban, jogos érdekükben, jogi hely­zetükben jutnak kifejezésre, testesülnek meg; másfelől kö­telezettségeik megállapítása során is lehetőségük nyílik er­re: igénybe vehetik a jogszabályokban meghatározott jog­orvoslati lehetőségeket. E szempontból — nyugodtan állít­hatjuk — az ügyfelek vannak „könnyebb” helyzetben, ré­szükről ugyanis az érdekeik érvényesítésére irányuló tö­rekvés természetes, és magától* értetődő. JY fém ilyen egyszerű a hivatalos szervek helyzete. Kötelességük ugyanis, hogy az eljárás, az ügy intézése során az egyén és a társadalom érdekeit egybehangoltan érvényesítsék. Ez nem egyszer bonyolult, egyik-másik ügyben megoldhatatlan feladat. Alapelv ugyan­is — és ez a társadalmi érdek magasabbrendűségéből kö­vetkezik — hogy az egyéni érdek (legyen az bár az ügyfél szempontjából még oly alátámasztott is), nem érvényesül­het a társadalmi érdek rovására. Ha a két érdek ellentéte ilyen konfliktussal fenyeget, a társadalmi érdeket kell előny­ben részesíteni. Az államigazgatási munka tökéletesítésének egyik kulcskérdése viszont, hogy' megtalálja és alkalmazza azokat a módokat, törvényes lehetőségeket, amelyek segít­ségével mind jobban biztosítható az egyéni és a társadalmi érdek harmonizálása. Nyilvánvaló pl. hogy a társadalmi érdekből — a jogszabály szavaival: közérdekű célból — tör­ténő kisajátítás adott esetben ellentétes az ingatlan tulaj­donosának érdekeivel. Az államigazgatási szerv a törvé­nyességi követelmények szigorú betartásával, a felek kö­zötti egyezség elősegítésével azonban sokat tehet azért, hogy a kisajátítást szenvedő jogos egyéni érdekei is érvénye­süljenek. G yakori az is, hogy különböző esetekben ellenér­dekű felek egyéni érdekei között keletkezett prob­lémát kell megoldani. Nyilvánvaló, hogy a társa­dalmi érdek ilyenkor sem hagyható figyelmen kívül,' tehát az egyéni érdek semmiféleképpen nem érvényesülhet a tár­sadalmi érdek rovására. Mégis, gyakran előfordul, hogy többé-kevésbé mindegyik ellenérdekű ügyfél érdekei tar­talmaznak érvényesíthető és érvényesítendő elemet. Ebben az esetben az ügyintéző szerv döntése különösen felelősség- teljes, — a törvényes előírások és a körülmények gondos mérlegelésén kell alapulnia. A döntések nem mindig „nép­szerűek”. Különösen így van ez akkor, ha a szerv kötele­zettségeket állapít meg. A jogszabályokon alapuló kötele­zettségek — pl. adófizetés, kötelező előírások betartása építkezéseknél stb. — alapvetően a társadalmi érdekek ki­fejezői, objektíve tehát azoké is, akiket köteleznek. Más kérdés azonban, hogy ennek tárgyilagos elismerése ritka eset, ilyenkor a „legnépszerűtlenebb” intézkedésnek, a vég­rehajtás kényszerítésének kell következnie. De csak olyan, törvényes és egyben nélkülözhetetlen végrehajtási eszközök alkalmazhatók, amelyek nem hátrányosabbak, mint a hatá­rozat alkalmazása lenne. Erre való tekintettel írja elő az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló tör­vény, miszerint: „Az államigazgatási szervnek a végrehajtás elrendelése előtt meg kell kísérelnie, hogy a kötelezettet a határozat rendelkezéseinek teljesítésére vagy tűrésére rá­bírja”. Az említett törvény széles körű biztosítékokat tartalmaz az eljárás törvényessége, az ügyfél jogainak érvényesítése érdekében. Ezek közül néhányat említünk: az ügyfelet a kezdeményezésére indult eljárás során' meg kell hallgatni. Az ügyfélnek egyébként is biztosítani kell, hogy az eljá­rás során nyilatkozatot tehessen, jogait érvényesíthesse. Az ügyfél jogosult bizonyítást kérni. Az államigazgatási szerv köteles az ügyfelet jogaira és kötelességeire figyelmeztetni, s gondoskodni arról, hogy a jogszabályok ismeretének hiá­nya miatt ne kerüljön hátrányos helyzetbe. R endkívül jelentősek az ügyfelek jogorvoslati jogai (fellebbezés, panasz, jogosultság). Az ügyintézés folyamatos javítása, s az ügyfél „szerepének” tu­datos vállalása társadalmi valóságunk egymást feltételező, s erősítendő jelenségei. D. R. t Uj szakasz Becsben KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON A megye kulturális életének rangos eseménye Először avattak üzemmérnököket Mezőtúron Tegnap délután üzemmér­nök-avató nyilvános tanács­ülést tartott a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem Me­zőtúri Mezőgazdasági Gépé­szeti Főiskolai Karának ta­nácsa. Dr. Ács Antal egye­temi tanár, rektor megnyi­tója utón Tóth István főis­kolai tanár, az intézmény igazgatóhelyettese tett jelen­rom, illetve négy év alatt — több tantárgyból legalább 26 elméleti és 20 gyakorlati vizsgán kellett magasszintű tudásról, üzemmérnöki szak­ismeretekről számot adni, eredményesen számot adni. — Intézményünk egy éve működik a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem Me­zőgazdasági Gépészeti Főisko­sebb-nagyobb közösségnek. Emberek munkája, keresete, boldogulása függ majd tevé­kenységüktől és ez nagy fe­lelősséget jelent. Vállalják ezt a felelősséget munkatár­saikért. Csak velük tudnak alkotni, eredményeket el­érni és ha velük törődnek, akkor érezni fogják munka­társaik megbecsülését és sze- retetét, mÁy minden anyagi elismerésnél és kitüntetésnél többet ér. A hallgatók nevében Nyit- rai István mondott köszöne­tét a tanári karnak. Ütrava- lóul dr. Ács Antal rektor az üzemmérnökök figyelmét ar­ra hívta fel, hogy állandóan fejlesszék magukban a szo­cialista emberre jellemző tu­lajdonságokat, rendszeresen gyarapítsák szakmai ismere­teiket és a dolgozókban min­dig az embert lássák. Az üzemmémök-avató nyil­vános tanácsülés az intema- cionáléval fejeződött be. S. B. Ma: A mezőgazdaság kemizálásának fejlődéséről Élénkül a pártélet Nők a férfifodrász-üzletben Jászberényiek összefogása városukért A Himalájától délre Tarka-barka Napirenden a többgyermekes pedagógusnők helyzete & Jövőheti rádió- és tv-műsor Dr. Ács Antal, az egyetem rektora átadja az első üzem­mérnöki diplomát Tiszafüred és Debrecen között korszerűsítik az országutat tést a napokban lezajlott ál­lamvizsgákról. Többek között megemlítette, hogy a főisko­lán száznégy mémökjelölt jelentkezett államvizsgára. Közülük nyolcvannégyen nappali tagozaton, húszán pedig levelezőn szereztek ab­szolutóriumot. Egy kivételé­vel valamennyien sikeres vizsgát tettek. A hallgatók tekintélyes része kitűnő, je­les, vagy jó eredménnyel fe­jezte be tanulmányait. Ok­levelet nyolcvanhárom nap­pali tagozatos, húsz levelező tagozatos, és százhét kiegészí­tő képzésben részesült hall­gató szerzett. Az igazgatóhelyettes• "je- , lentése után az új üzemmér­nökök esküt tettek. majd dr. Ács Antal rektor kezéből átvették oklevelüket. Ezt kö­vetően dr. Patkós István fő­iskolai tanár, az intézmény igazgatója mondott ünnepi beszédet. Többek között a kö­vetkezőkről szólt: — A mai napon, intézmé­nyünk életében először adunk át üzemmérnöki diplomát. Nappali tagozaton végzettek­nél három, a levelező tago­zaton végzetteknél négyévi komoly munka, tanulás ered­ménye ez a diploma. A há­lái Karaként. Mint ilyen, el­ső alkalommal adott végzett hallgatóinak üzemmérnöki képesítést, és erről szóló ok­levelet. — Az elmúlt három év egyben a volt felsőfokú tech­nikum egyetemi főiskolai karrá fejlődésének, illetve fejlesztésének időszaka is volt. Ez tartalmi változást is jelentett, hiszen olyan felké­szültségű üzemmérnököket kell képeznünk, akik megfe­lelő elméleti és gyakorlati is­meretek birtokában alkalma­sak mezőgazdasági műszaki irányító munkakörök ellátá­sára. Dr. Patkós István befejezé­sül a következőket mondot­ta: — Ha kimennek munka­helyükre, elfoglalják helyei­ket a termelésben, ne fe­lejtsék, hogy itt megszer­zett tudásuk szerénységre és állandó továbbképzésre kö­telez. Viszonylag keveset tudnak még szakmánk gya­korlatából, a vállalatok, gaz­daságok mindennapi problé­máiból, a dolgozókkal kap­csolatos magatartásból. Nagyon szerényen és lel­kiismeretesen dolgozzanak munkahelyükön, hogy való­ban vezetői lehessenek ki­Á KPM Közúti Igazgatósá­gán kapott tájékoztatás sze­rint megyénkben főként He­ves és Hajdú megyével kö­zösen korszerűsítik az úthá­lózatot, elsősorban a 31-es és a 33-as utat. A két útra ösz- szésen 120 millió forintot fordítanak, és fennek az ősz- szegnek csaknem a fele jut megyénkre. A 31-es számú utat Jászberénytől, Jászjákó- halmán és Jászapátin keresz­tül, Heves felé haladva, 26 millió forint költséggel. 28 kilométer hosszú szakaszon újítják fel. A Betonútépítő Vállalat jú­lius végén kezdi el a mun­kát. A korszerűsítéshez tar­tozik a padkák feltöltése, az útjelző oszlopok fényvissza­verő csíkokkal való ellátása is. Kölcsön kérik a székes- fehérvári Közúti Igazgatóság modern gépét, és fényvissza­verő anyaggal festik fel az utat. Ugyancsak közös összefo­gással korszerűsítik a Tisza­füredet Debrecennel össze­kötő 33-as utat. Megyénkben 26 kilométer hosszú szakaszát 24 millió forint költséggel újítják fel. A munka két héttel ezelőtt kezdődött. A Hortobágy fe­lőli megyehatártól haladnak Tiszafürednek. Egy hét alatt négy kilométert haladtak. Ezen a szakaszon összesen nyolc kilométer utat újíta­nak feli A kiskörei hídtól Tiszafüreden át vezető töb­bi szakasz építését az egri Közútépítő Vállalat végzi. Bár eredetileg nem tervez­ték, tízmillió forint ráfor­dítással felújítják a 32-es út legrosszabb szakaszait, mintegy húsz kilométer hosz- szúságban. Ebbe beletartozik a jánoshidai elágazástól Jász- alsószentgyörgy határáig ter­jedő négy, a szászberki vas­úti kereszteződés előtti és utáni két-két, valamint a zagyvarékasi átkelési szakasz előtti és utáni hat kilométe­res útszakasz. (pi) ÜDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK— 'HÍREK' A jugoszláv miniszter Budapesten Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter meghívá­sára tegnap baráti látogatás­ra Budapestre érkezett Muhamed Hadzsics jugo­szláv külkereskedelmi mi­niszter, akit elkísért Teodo- szije Glisics külkereskedel­mi miniszterhelyettes. Dr. Biró József külkereskedelmi miniszter hivatalában fogad­ta jugoszláv vendégét. A két miniszter megbeszélte az 1973. évi árucsereforgal­mat szabályozó jegyzőkönyv teljesítésének jelenlegi hely­zetét. Pénzügyi tárgyalások Dr. Hans Kloss az Oszt­rák Nemzeti Bank elnöke dr. László Andor államtit­kárnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének meghívásá­ra tegnap Budaoestre érke­zett. Az Osztrák Nemzeti Bank elnöke megbeszélése­ket folytat a Magyar Nem­zeti Bank vezetőivel és elő­adást tart aktuális nemzet­közi pénzügyi kérdésekről, s találkozik a magyar gaz­dasági élet vezető személyi­ségeivel. / Rádiós-többtusa A Kiskunság felett ezek­ben a napokban „hangos” az éter. A 25 éves Magyar Honvédelmi Szövetség itt rendezett elsöízben olyan országos vetélkedőt, ame­lyen rádiósoknak többféle — adás, vétel, rádióháló és egyéb — feladatot kell vég­rehajtaniuk. A „rádiós több­tusának” elnevezett jubileu­mi vetélkedő tegnaptól szombat délutánig tart Kecskeméten és a környék­beli erdőségekben. Az ifjú­sági és a felnőtt korosztá­lyú rádiósok teljesítményeit külön értékelik és jutalmaz­zák. Üj vasútállomás A budapest—kelebiai nemzetközi vasútvonal egyik szép vasútállomása készült el Fülöpszálláson. A régi állomásépületek a második világháború idején tönkre­mentek, azóta ideiglenes épületekben teljesítettek szolgálatot a vasutasok. A most elkészült mintegy ezer négyzetméteres, emeletes állomásépületben korszerű műszaki irányítóberendezé­sek, jól felszerelt váróterem, bisztró, szolgálati lakások, szociális létesítmények szol­gáltatják az utasok, s a vas­úti dolgozók kényelmét, munkáját. Több lesz a fésűsszövet A hazai fésüsfonó és szö­vőgyárban az 1973. és 1975. évek közötti időszakban, mintegy 374 millió forint értékű fejlesztés megalapo­zott. jól előkészített végre­hajtásáról kell gondoskodni. A legjelentősebb, a válla­lati gazdasági eredmények­re leginkább ható feladat a fésüsfonál- és fésűsszövet termelés nagymértékű fej­lesztése. Ezen belül három korszerű fésűs előfonó rend­szer, és 14 432 orsós, fésűs gyűrűs fonógép, továbbá több festő-, illetve kikészítő berendezés érkezését várják külföldről, egyebek között Franciaországból és az NSZK-bóL Egy mpndatban — A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem díszudva­rán tegnap nyilvános egye­temi tanácsülésen ünnepé­lyes külsőségek között avat­ták díszdoktorrá dr. Sályi István Kossuth-díjas pro­fesszort, a műszaki tudomá­nyok doktorát. — Országos TIT tovább­képző bázist létesítenek Nógrád megyében, a Salgó­tarján közélében levő Ge- dőc tetőn, Hajdú, Heves, Csongrád, Pest és Nógrád megye összefogásával, a TIT központ támogatásával. — Megkezdték tegnap a rekonstrukció alatt álló Má­tészalka—Tiszabecs közötti út Mánd—Fülesd között megépített 3,2 kilométeres szakaszának műszaki átadá­sát,. * «

Next

/
Oldalképek
Tartalom