Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-28 / 149. szám

1073. június 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Rügyek fa Tiszasasi riportok KÖZLEMÉNY a Magyar Szociális a Munkáspárt Központi Bizottságának 1973. június 27-i üléséről Ilyenkor, nyáron a kovácsoknak is sok a dolguk. A fogato- sok is megpakolják őket munkával, a gépműhelye- sek is. Mindenkinek a maga munkája a legfontosabb. Az asszonyok már panaszt is tettek a vezetőségnek: nem csinálják meg rendesen a karaszolót a kovácsok. Ezért aztán ilyenkor többször a műhelyre néznek a vezetők. Kiss Dániel, a párttitkár is. De most másról beszélget­nek. — Hát azt elhiszi-e ne­kem — kérdezi a párttitkár Batllik Elek kovácsot — elhiszi-e, hogy nemsokára büfé is lesz a Sziki-tanyán? Olyan tanya lesz az a telep ott, mint egy gyár — foly­tatja Kiss Dániel — oda­építjük a géptelepet, a ter­ményszárítót, ott lesz a nagy tehenészetünk, már ki van jelölve az ipari ser­téstelep helye, a kunszent­mártoni programban épül. Ott van a szeszfőzdénk is. Pár év múlva a Sziki-ta­nyán dolgozik a tsz-tagok fele, egy helyben. A kovácsok hümmögnek. Elhiszik, miért ne hinnék el, látják, hogy megiramo­dott a szövetkezet. — Hát itt akkor ml lesz, a mostani műhelyek helyén? — szólnak közbe.-r• Nem marad üresen. A fiatalok már mióta sürgetik, hogy legyen egy klubjuk. A májusi küldöttgyűlésen meg Csillag Imre bácsi is verte a vasat: helyiséget az öre­geknek. Jó, jó, csak honnan mindent egyszerre? Csillag Imrének azonban más panasza is volt. A 68 éves ember — jó középpa­raszt volt, jó szilvatermelő szakmunkás lett belőle a szövetkezetben — hallgatta, ahogy az elnök elmondta: jön a gyümölcsszezon, se­gítsenek, ha tudnak, a nyugdíjasok is. — Segítsünk, segítsünk? Szép is az — dohogott az öreg — csak úgy ne járjunk, mint a tavalyi szüretkor. Kimentünk, aztán ránk kia­báltak a tagok: nem szé­gyelljük ilyen korú létünk­re még hajtani a világot? — Valóban hallottam én is ilyen hangokat — ismeri el Hakk László elnök. — Mi is történt tulajdonkép­pen? Az, hogy a szüret na­gyon hangulatos munka. Azt mindenki szereti. Evég- ből csőtörőkombájnokat is kellett vennünk a háztájiba. És most ismét kiderül valami a háztájiról. Több minden. Az is, hogy annak a többségnek, amelyik a hagyományos háztáji mellett döntött, annak sincs eszé­ben se, valóban hagyomá­nyosan dolgozni. Három csőtörőkombájnt vásárolt a Rákóczi Tsz a tagok ház­táji kukoricájára. Holdan­ként 480 forintért tör a gép, ebben már a hazaszállítás költsége is benne van. A gépek dolgoznak, a háztáji tulajdonosok pedig a vidám közös szüretre mennek in­kább. Emiatt a fogatosok is fel­lázadtak. Varga Lajos, a brigádvezető volt a szószó­lójuk. A fogatosok szedik össze a faluban a háztáji hízókat. A tagok bejelentik az irodán, hogy kész a hízó, megmondják a címüket, az iroda meg kiküldi a foga- tost. De újabban az lett a divat: a tsz-tagok legtöbbje már régen a közösben dol­gozik akkorra, mire a fo­gatosok a portára érnek. — Ez így nem megy — méltatlankodott Varga Lajos azért, hogy ők nyugodtan megkeressék a tsz-ben a napi száz forintjukat, azért íztán a fogatos meg egye­dül rángassa a hízójukat, cipe' - tjén vele! — Csakhogy a tsz érdeke is, hogy a tag ne marad­jon otthon a háztáji miatt — válaszolt az elnök. — És a jövőben ehhez hozzá kell szoknunk. Ahogy a kö­zös erősödik, annál kevésbé Vötik le magukat otthon az Vnberek. Ezért aztán olyan egyez­ség született; a háztáji jó­szág szállítási ideje a haj­nal. Akkor még a fogatos otthon találja az állattar­tót, még segítséget kap, a tulajdonos pedig még ott tud lenni utána a közös munkában. Ottjártam egyik hajnalán 4 órakor kelt a főagronómus. Ment az apó­sához a hízókat felrakni. A főagronómus háztáji­párti. Az anyagbeszerző „vétkes” is előtte. Több mindenért, de azért is, mert nem tudott fűkaszát szerez­ni. Tiszasason annyi takar­mányt kapnak a szövetke­zettől a háztáji állattartók, amennyire szükségük van. Legelőt is, kaszálót is. Igen- ám, de a közösben már mióta nincsen kaszálás. El is felejtették mór a tagok, a fiatalabbja meg se tanul­ta. Ha rákényszerülnek az emberek, napokig elszösz- mötölnek azzal a kis ház­táji kaszálóval. A tiszasasi vezetők a fejükbe vették: kaszálógépet vesznek a jó­szágtartóknak. De az idén nem kaptak, akárhogy ke­resték. — Ez is a jövő program­ja marad — mondják. — Meg kell tennünk, mert évek múlva csak az emléke marad meg a háztáji állat­nak, akármennyit is beszé­lünk róla. A nagyüzemhez, a gépekhez szokott szövet­kezeti parasztember nem sokáig vállalja már otthon sem a nehéz robotot. Az ezerhatszázharminc- nyolc ember lakta faluban máris csupán 32 háztáji te­hén van. De lehet, hogy az­óta már csak 31, mert Bíró Antal a kőműves éppen el­jövetelem napján mondo­gatta a főagronómusnak: — Meg kéne szabadulni a Riskától. Én nem mon­dom, hogy nincsen haszon a háztájin. Még a havi másfélezres is megvan. Olyan áron, hogy csak va­sárnap, a székben szundít­hat az ember egy órát ebéd után. Kinek kell ez? Én­nekem ugyan nem. Aki tisztességgel eleget tesz a közösben, annak a test már nem kívánja a tehénetetést. Ügy higgye ezt el énnekem, elvtárs. A főagronómus bólogat. Ö is tudja, miért segíti annyira az állam a közös állatállomány fejlesztését, s hogy miért igyekszik any- nyira az ő szövetkezetük is. Minden kedvezmény elle­nére sem sokáig lesznek rá kaphatók a falusi emberek, hogy nagy állatot tartsanak az istállóban Kisebbet, ba­romfit még inkább. De már az sem az igazi. Tavasztól télig a szőlő leköti az asz- szonyokat is. Lassan már a tél se marad üres. Gebei Sándor, a főkertész nemrég állapodott meg harminc asszonnyal: tanfolyamra jár­nak majd most télen, a nagyüzemi szőlőtermesztés elméletével ismerkednek. Szívesen ráálltak a nők. Ha újról van szó, a tiszasasi asszonyokkal könnyű boldo­gulni. Marika, Gledeák Mik­A 4-es számú főközleke­dési útvonalon autóval, mo­torkerékpárral közlekedők hetek óta meglepetve ta­pasztalják, hogy a kisújszál­lási benzinkutat „bontják”. Nagyon sokan, akik ott szoktak tankolni, bosszan­kodnak. és nem értik, hogy miért kell egy alig néhány évvel ezelőtt létesített töltő- állomást megszüntetni. A miértre az ÁFOR 4-es számú tájegységének veze­tőjétől, Venyige Sándortól kértünk választ: — A kisújszállási töltőál­lomáson május 15. óta va­lóban nem árusítunk üzem­anyagot. Az a hír azonban, hogy a benzinkút megszű­nik, nem igaz, sőt! A régi helyett egy újat, korszerűb­bet építünk, amire mintegy lósné, a nőbizottság elnöke, egy listával jár most kö­zöttük: 2 napos kirándulás a nőknek Aggtelekre. Ma­rikát a májusi közgyűlésen ismertem meg. Ott ült a közelemben. Aztán, mikor az elnök szünetet jelentett be, hirtelen eltűnt többed- magával. A szövetkezet sze­mélygépkocsijába ültek, mentek az irodába. Termo­szokban hozták a feketét. Lehettünk vagy százan, mindenkinek töltögettek. A fogatosok, tehenészek, szőlé­szek, traktorosok kavargat- ták a kávét, úgy kértek szót. Csedó Sárika, szőlő- munkás a műanyag munka­köpenyt sürgette. Tiszasason már mindenkinek jár éven­ként egy rend munkaruha. De az asszonyok gondoltak egyet: legyen műanyagból. Azt este kimossák, reggel­re megszárad, mehetnek a szőlőbe. — Semmi akadálya — válaszol Závoczki László —, de az árkülönbözetet meg kell fizetni. Lehet divato­san járni a Tüzesen is, de mindent a tsz sem bir el — nevet a főkönyvelő. Csávási Lajosné másért ostromolja az elnököt; ho­gyan lehetne korán reggel tejhez juttatni az asszonyo­kat — Azt hiszem jövőre. Már nem a tejre, inkább kakaó, tejeskávé, hurka, kolbász, ilyen reggelire gondolunk — mondja az elnök. Hozzá­teszi: — Csak úgy bejöjjön minden, ahogy mi számít­juk. A szőlőtől sok függ. A szőlő a jövő Tiszasason. És a szőlőre most esik az eső. Cseh Gábor nézi az eget. — Most jön a nyavalya a szőlőre — mondja, mikor elmegy. A nyavalya vagyis a pe- ronoszpóra. De csak jönne, ha engednék. Ravasz Sán­dor, az egykori sasi főjegy­ző harmadosa, a Rákóczi Tsz növényvédő szakmun­kása hatalmas kádba nyo­matja a vizet. Előírás sze­rinti adagokban oldja ben­ne a vegyszert, permetlevet készít. Jönnek sorban a permetező gépek, odaállnak a kis épülethez, gumicsö­vekkel töltik tele őket. Tele van a sasi határ emberek­kel. Gebei Sándor főkertész beleszimatol a levegőbe. — Jaj de jó illat van, vi­rágzik a szőlő. Jó termést ígér a Tüzes. & összecsukom jegyze­teimet. Jól éreztem magam Tisza­sason. Tanúja lehettem egy nagyon biztató küzdelem­nek. Birkózás a 9.6 arany­koronás földdel, a homok­kal, a tegnapi szokásokkal. Négy-öt, tíz évre szóló programok. Egy közepes szövetkezet mindennapjai. S lehet, hogy a közepesből kivezető út is egyben. (Vége) Borzák Lajos 3,5 millió forintot fordítunk. Az új állomás átadása ter­vek szerint még ebben az évben, október közepén lesz. — BövűI-e majd az ÁFOR nyújtotta szolgáltatá­sok köre? — Igen. A régi benzinkút úgynevezett „normál töltő- állomás” volt, ami azt jelen­ti, hogy „oszlopokon keresz­tül” árusítottuk az üzem­anyagot. a kenőolajat pedig literes tételekben lehetett vásárolni. Az új állo-ásnál a gázolajjal üzemelő gép- lárművek nagyteljesítményű kútnál tankolhatnak, ezen­kívül üzemanyagot nagy té­telekben — hordóban, kan­nában — is árusítunk, ami elsősorban a termelőszövet­kezetek üzemanyagellátását könnyíti mev. (Folytatás az 1. oldalról) aláírója és a Nemzetközi El­lenőrző és Felügyelő Bizott­ság tagja, következetesen és eredményesen eleget tesz vállalt kötelezettségeinek. El­ítéljük és határozottan visz- szautasítjuk azokat a mes­terkedéseket. amelyek a bi­zottság normális tevékenysé­gének akadályozására és meg­hiúsítására irányulnak. A haladó és békeszerető erők nemzetközi összefogá­sával el kell érni. hogy egész Indokínában megszűnjön a háború, s ezáltal lehetővé vál­jon az itt élő népek békés önálló nemzeti fejlődése. A Központi Bizottság megállapította, hogy a Közel-Kelet továbbra is ve­szélyes válsággóc maradt. A politikai rendezésnek válto­zatlan alapfeltétele, hogy Izrael állam vonja ki csapatait a megszállt arab területekről és érvényesülje­nek a Palesztinái nép jogai. 5 A Központi Bizottság át­tekintve a nemzetközi helyzetet, összefoglalóan meg­állapította, hogy a nemzet­közi életben a pozitív té­nyezők erősödnek. Az eny­hülési folyamat azonban nem automatikusan, hanem a re­akciós hidegháborús erők el­len vívott álhatatos harcban érvényesül. A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a párt és a kormány külpolitikai tevé­kenysége megfelel internacio­nalista elveinknek, jól szol­gálta a szocializmus építését, népünk érdekeit, a haladás nemzetközi ügyét. Pártunk és kormányunk e célok szolgá­latában továbbra is a nem­zetközi haladás erőivel össze­fogva fejti ki tevékenységét II. 1 A Központi Bizottság megtárgyalta az 1973. évi népgazdasági terv eddigi tel­jesítéséről szóló beszámolót. Megállapította, hogy a nép­gazdaság általános fejlődése az év első félében tervszerű és kedvező. A szocialista ipar termelé­se a tervezett ütemben emel­kedik, az ipar szerkezetének átalakítása valamelyest fel­gyorsult. A termelés növeke­dését túlnyomó részben a munkatermelékenység javu­lása eredményezte. Az ipari termékek értékesítésében fennakadás nem volt. Az építőipar termelése a népgazdasági tervnek meg- , felelően mérsékelten növek­szik. Az építkezések befeje­zése gyorsult, a kapacitások koncentrálása javult. A laká­sok építésének és átadásának üteme egyenletesebbé vált. A beruházások az év egé­szében várhatóan a terv­nek megfelelően alakulnak. A kiemelt programok terv­szerűen valósulnak meg. Ja­vult a beruházások előkészí­tése és megalapozottsága. A készletgazdálkodásban foly­tatódott a korábban megin­dult javulás. A mezőgazdasági termelés 1973. évi kilátásai kielégítő- ek. A kalászosok termése várhatóan eléri a tervezet­tet. A zöldségtermelésben az állami intézkedések hatására már van bizonyos fejlődés, bár a kedvezőtlen időjárás miatt a primőrökből a kí­nálat nem elégítette ki az igényeket. A száj- és köröm­fájás járvány megszűnt, de következményei még hatnak, főleg a húsellátás átmeneti gondjaiban. A kedvezőtlen hatások ellenére az állatte­nyésztés fejlődik, s a 4. ne­gyedévtől jelentősen javul­hat a hústermelés és az el­látás. A lakosság jövedelme és fogyasztása a tavalyinál gyor­sabban növekszik. A terve­zett munkásbéremelést, az ár- és szociálpolitikai intéz­kedéseket szervezetten és jól hajtották végre. Az áruellá­tás kiegyensúlyozott, az áru­alapok a kereslet kielégíté­sét általában biztosítják. A fogyasztói árszínvonal terv­szerű alakulása érdekében többirányú kormányintézke­dés'született. A lakosság 're­áljövedelme a tervnek meg­felelően növekszik. 2 Á Központi Bizottság “ megvitatta és jóváhagyta a jelentést a KGST XXVII. ülésszakáról és a magyar de­legáció tevékenységéről. He­lyesli és szükségesnek tartja azokat az elgondolásokat és intézkedéseket, amelyeket a tagállamok a KGST hatéko­nyabb munkájának, a szo­cialista integráció fejlesztésé­nek elősegítésére Prágában elfogadtak. A nemzetközi helyzetben — mindenekelőtt az európai helyzetben — be­következett enyhülés kedvező feltételeket teremt a szocia­lista országok és a fejlett tő­kés országok közti kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. En­nek során megteremtődhet­nek a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolatok feltéteüei is. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a Politikai Bizottság javasla­tát a népgazdaság párt- és állami irányításának fejlesz­tésére. Megállapította, hogy a gazdaságpolitikai irányel­vek közép- és hosszútávra kellően kidolgozottak. A gaz­daságpolitikai elvek jobb megvalósítása és az ellenőr­zés fokozása érdekében a párt- és az állami irányítás szervezetét a feladatoknak megfelelően át kell alakítani. A Központi Bizottság gaz- dascágpolitikai bizottsága munkáját a X. kongresszus határozatának megfelelően az eddigi alaoelvek szerint vé­gezze tovább. A bizottság összetételét és munkáját úgv kell kialakítani, hogy az eddigiekhez képest kapjon nasvobb szerepet a gazdasági építőmunka pártpolitikai fel­adatainak kidolgozása, a gazdaságpolitika területi, megyei érvényesítése. A Központi Bizottság ap­parátusában a népgazdasági feladatokra a gazdaságpoliti­kai osztály mellett esv úi osz­tályt, területi gazdaságfej­lesztési osztályt kell kiala­kítani. A két szerv egymás­sal munkamegosztásban vég­zi a gazdaságszervező párt­munkát. A Központi Bizottság az 1972 novemberi határozatá­nak megfelelően javasolja a Minisztertanácsnak, hogy a kormány szerveként hozzon létre állami tervbizottságot. Az új szerv feladata, hogy az eddiginél hatékonyabban hangolja össze az Országos Tervhivatal, a minisztériu­mok és a főhatóságok tervező munkáját, javaslatokat te­gyen’ a MihiSztéríaíiácsnak a . népgazdasági tervekre és a gazdasági szabályozókra, s fokozottabban ellenőrizze a végrehajtást. A Központi Bizottság fog­lalkozott az elhatározott szer­vezeti változtatásokkal össze­függő személvi kérdésekkel; döntött a saját hatáskörébe tartozó kérdésekben, az álla­mi munkát érintő kérdések­ben pedig az illetékes szer­vek számára javaslatokat dolgozott ki. A Központi Bizottság hang- súly<feza, az első félévi ked­vező gazdasági fejlődés foly­tatásával, jól szervezett, lel­kiismeretes, fegyelmezett munkával biztosítani lehet és kell az 1973. évi népgazdasá­gi terv teljesítését. E feladat megoldása minden pártszer­vezet és minden kommunista elsőrendű kötelessége. A Lenin Kohászati Művek új nemesacél-hengerművében már felszerelték a gépek többségét. Az úgynevezett középsoron a jövő év januárjában már megkezdik a tér­ITIPI'5 Wimtlráé. A BÉGl HELYEIT ŰJ Töltőállomás épül Kisúiszálláson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom