Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-27 / 148. szám

1973. június 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szolnok fennállásának 900. évfordulójára film készül, háromrészes, a megyeszék­helyről. Az utak városát be­mutató dokumentumfilm első részének forgatása ezen a héten kezdődött el. A Szol- nok-film rendezője Gaál Ist­ván, operatőre pedig Zsom­bolyai János. A MAFILM forgatócsoportja ezekben a napokban a város különböző pontjain tűnik fel. Képün­kön: Zsombolyai János (bal oldalt) az épülő, 22 szintes irodaház legfelső emeletén készít felvételeket a város­ról. Pedagógus párttaqoyűlésen A szolnoki Bajcsy-Zsi- linszky úti általános iskolá­ban is elcsendesült a gyer- mekzsivaly, néhány napkö­zisre vigyáz csak az ügyele­tes tanárnő. A pedagógusok szabadságon, többen tovább­képzésen vannak. Kivéve a kommunista tanítókat, taná­rokat és óvónőket, akik éves beszámoló taggyűlésre jöt­tek össze. A VII-es számú iskolai pártszervezet három általá­nos iskola — Abonyi, Rákó­czi, Bajcsy-Zsilinszky úti és három óvoda — Rákóczi, Do­bó és Kacsa úti — kommu­nista nevelőit fogja össze. A három iskolában mintegy ezer—ezeregyszáz gyermek I tanul. 1 Az alapszervezet — miként a pedagógus pálya is — el­nőiesedett, huszonnégy tag­ja közül mindössze két férfi van. A taggyűlésen tizenki­lencen jelentek meg, a töb­biek betegség és továbbkép­zés miatt, tehát igazoltan hi­ányoztak. Pinczi Lászlóné párttitkár a háromtagú ve­zetőség nevében adott szá­mot másféléves tevékenysé­gükről. A beszámoló a három párt- csoport előzetes értékelésé­re is épült, s felölelte a pártpolitikai munka majd­nem minden területét. A pártcsoportok hathatós segít­séget nyújtanak az iskolák­ban folyó nevelő munkához, de önállóbbak, kezdeménye­zőbbek lehetnének. A vezetőség elismeréssel szólt a vezetők ideológiai to­vábbképzéséről, a propagan­disták munkájáról. Két cso­portban, tavaly a világnézet és etika, az idén a kulturá­lis kérdések tanfolyamán ta­nultak. A pártszervezet kez­deményezi a pedagógusok magasabb szintű ideológiai képzését, melyre igen nagy szükség van. A pártnapok iránt fokozódik az érdeklő­dés, ezeken a nevelőtestület 90—92 százaléka jelen van. Jó lenne, ha az alapszerve­zet önállóan is kezdeményez­ne pártnapokat. 2 A beszámoló értékelte az iskolák vezetésének demok­ratizmusát. Az igazgatók és helyetteseik — döntéseik előtt a fontosabb kérdések­ben kikérik a pártvezetőség, a bizalmiak és az szb-titká- rok véleményét. A párttitkár név szerint szólt a párttagok munkájáról, 5 a vezetőség nevében elisme­réssel szólt a pártmegbízatá­sok teljesítéséről. A Rákóczi úti óvónők segítették képe­sítés nélküli társaikat a vizsgáikra való felkészülés­ben. A kommunista óvónők foglalkoztak az óvodába nem járt gyerekek iskolai előké­szítésévéi. A kommunista' ta­nítók, tanárok pedig a fi­zikai dolgozók jó képességű gyermekeit segítik a tanulás­ban. A beszámolóból kitűnt, hogy a tanárok—diákok, a tanárok—szülők közötti kap­csolat nagyon jó. A szülői értekezletek látogatottak, s a szülők igénylik a pedagó­gusok tanácsait gyermekeik neveléséhez. Az iskolák és üzemek pon­tosabban a szocialista brigá­dok között szintén jó az együttműködés, ami nevelési szempontból is nagyon hasz­nos. Erre a kőolajipari vál­lalatot, a Tigáz, a Mezőgép, a Május 1. Ruhagyár, a papírgyár, a Vasipari Vállalat és a Fűtőház példáját emlí­tette a beszámoló. Anyagi té­ren is számottevő a szocia­lista brigádok által nyújtott segítség. 3 A beszámolóhoz az alap- szervezet tagjai közül öten szóltak hozzá. A pártvezető­ség a pártcsoportok tevé­kenységéről, az úttörő mun­káról, s a szocialista brigá­dok segítségéről beszéltek. A városi párt vb eredményes­nek ítélte meg az alapszer­vezet másfél éves tevékeny­ségét, mondta Seres László- né, a pártbizottság munka­társa. Szólt a fogyatékossá­gokról is. A párttitkár nem említette: hogyan élt a veze­tőség beszámoltatási jogköré­vel (utólag kiderült, hogy élt vele), De ennél is nagyobb hiba, hogy nem értékelte: mit tettek a Központi Bizott­ság 1972. június 14—15-i az állami oktatás fejlesztéséről szóló határozatának, végre­hajtásáért. Nem kellett volna ezzel várniuk az 1973/74-es okta­tási év kezdetéig megjelenő rendeletekre. — m. I. — „Alapozás" a felvételihez főiskolai oktatók a megyében Szombaton fejeződött be Kunszentmártonban az egy­hetes egyetemi-főiskolai elő­készítő tanfolyam, melyet a megye gimnáziumaiban ta­nuló fizikai dolgozók gyer­mekei számára rendeztek. Ezen a harmadik évet si­kerrel végzett tanulók vettek részt. A tavalyi kezdeménye­Kunszentmártonban az el­múlt héten negyvenkét ta­nuló kapott ízelítőt a főisko­lai követelményekből illetve szerzett tapasztalatokat a helyes, céltudatos felkészü­lési módszerekről. A Szege­di Tanárképző Főiskola fizi­ka tanszékéről dr. Halász Ti­bor adjunktus, matematikai tanszékéről dr. Szederkényi Antal és a kémiai tanszékről Deák László tanársegéd érke­zett és vezette a foglalkozá­sokat. Délelőtt elméleti órá­kat tartottak a szaktárgyak­nak megfelelően: matemati­kából minden résztvevő szá­mára közös foglalkozáson, majd a fizika és a kémia ,,szakosok” külön csoportban Dr. Szederkényi Antal azt emelte ki, hogy ez az együtt- lét a tanulók szemléletmódját is megváltoztatja. — A közös foglalkozásokon . reálisabban meg tudják ítél­ni saját tudásszintjüket, s még idejében el tudják dön­zés sikere nyomán ezúttal a második alkalommal is a kitűnően felszerelt kunszent­mártoni József Attila Gim­názium adott otthont a ma­tematika, fizika, kémia iránt érdeklődőknek, akik jövőre ezekből a tárgyakból felvételi vizsgát tesznek. az is, hogy egy ötös osztály­zat még nem teljes garan­cia a felvételihez. — Hogyan tartanak egy foglalkozást? — Van, mikor hasonlóan egy középiskolás órához, de legjobb az a módszer, mi­kor „eljátsszunk” egy felvé­teli vizsgát. Egy témából be­számoláshoz alkalmas vázla­tot készítettünk. A cél. hogy minél jobban megtanulják kiemelni a lényeges eleme­ket. Megkérdeztük a diákokat, mit jelent számukra a tan­folyam. Íme néhány válasz. „Itt megtanultam ••• Daróczi Irén Túrkevéről matematika-fizika szakos tanárnak készül. — Nekem nagyon sokat je­lent, különösen fizikából. Itt foglalkoztunk például először gyakorlatban a színképelem­zéssel. Adélutáni gyakorlatok pedig a fizika példák meg­oldásában adnak nagy segít­séget. Balogh Mónika a me­zőtúri Teleki Blanka Szakkö­zépiskola tanulója. Műszaki Egyetemre jelentkezik. — Szakközépiskolás va­gyok, s így csak egy évig hallgattam kémiát. Itt meg­tanultam azt is, hogyan ta­nuljak, hogyan pótoljam az ismereteimet. A legfontosabb szerintem az, hogy az össze­függések jobb meglátását olt­ják belénk. Az utolsó napon a tanfo­lyam résztvevői meglátogat­ták közösen a szegedi Tar nárképző Főiskolát. I. Zs. Emberi közelségben az oktatókkal találkoztak a főiskolai okta­A képességek felismerése tokkal. Az előkészítő-tábor tartalmi munkájával kapcso­latban dr. Halász Tibor ad­junktus így nyilatkozott. — Természetes, hogy egy hét alatt nem lehet felvételi­éretté formálni a tanulókat, s nem is célunk a felvételi anyag részletes megtanítása, de az mindenképpen hasz­nos, hogy kiszűrjük a legál­talánosabban előforduló tí­pushibákat, és megmutatjuk a kijavítás módját. Másrészt pedig, pedagógiai-pszicholó­giai szempontból fontos, hogy már most emberi közelségbe kerülnek a gyerekek velünk, s nem lesz számukra miszti­kus-ismeretlen a főiskolai légkör. teni, hogy az adott iskolatí­pusba, vagy szakra érde­mes-e jelentkezniük. Volt már rá példa, hogy egyesek ^kijózanodtak”, mások pe­dig felismerték a magasabb fokú intézményhez is megfe­lelő képességeiket. Itt kiderül Új utakon - nagyobb léptekkel A közvélemény nagy érdeklődéssel figyeli a sport­életben végbemenő változásokat. Mit hoz az átszervezés, milyen eredmények várhatók a megerősödött, lehetőségek­ben gazdagodott kluboktól? Erre kértünk választ Sárkány Gézától, az MTS megyei tanácsának elnökétől. A megyei pártvezetés —mint az köztudott — a közelmúlt­ban áttekintette a megyei éd- sport helyzetét. Felhívta a sportvezetés figyelmét néhány olyan szükséges lépésre. — amellyel megyénk élvonalba kerülhet néhány sportágban. Hogyan dolgozta fel a megyei sportvezetés ezeket az irány­mutató gondolatokat, hogyan fogadták az érintett sport­szervek és sportvezetők? — Az idén februárban a megyei pártbizottság vezetői a városi pártbizottság, a me­gyei és városi tanács vezetői­nek. az SZMT vezető titká­rának, valamint az MTS me­gyei Tanácsa elnökének köz­reműködésével áttekintette a megye, kiemelten Szolnok város minőségi sportjának helyzetét. E megbeszélésen egységes álláspont alakult ki a helyzet megítélésében, va­lamint a jövő feladatait il­letően is. A megyei és városi sport­vezetés intézkedési tervet ké­szített a sportkörök összevo­násának politikai és gyakor­lati előkészítésére és lebonyo­lítására. Munkánkhoz nagy segítséget kaptunk a párt-, az állami, a társadalmi és a gazdasági szervek vezetőitől és munkatársaitól is. A közvélemény hangulatát is­merjük. nagyon kedvezően fogadták a pártvezetésnek azokat az elképzeléseit, ame­lyekkel — elsősorban a lab­darúgásban és a vízi spor­tokban — az előbbre jutájt elérhetjük A Szolnoki MTE és a Vörös Meteor, valamint a Szolnoki Dózsa és a VÍZIG SC egyesülése megtörtént, hogyan készítették elő ,és miként vélekedtek erről a sportolók és a sportbarátok? — Nagy figyelmet fordítot­tunk a politikai munkára, ar­ra, hogy az egyesületi veze­tők és sportolók megértsék az összevonás tervének je­lentőségét, célját. Lényeges kérdés volt, hogy a fúziók­kal — hiszen az érzelmi té­nyezőkkel is számolni kel­lett — ne szűküljön a sport- egyesületek társadalmi bázi­sa és a sportbarátok tábora. Az MSZMP városi bizottsá­ga képviselői megbeszélése­ket folytattak a leendő bá­zis üzemek, intézmények és pórt-, társadalmi, gazdasági vezetőivel, akik egyetértettek a sportköri összevonásokkal, és támogatást ígértek hozzá. Ezt követően az érdekelt spórtegyesületek elnökségi ülésen is megvitatták a konkrét javaslatokat és a fúzió mellett foglaltak ál­lást. A szakosztályi értekez­leteken kérték a sportolók véleményét is, akik szintén egyet értettek az összevonás gondolatával. Végül külön- külön sor került az egyesü­leti, majd a közös küldött- közgyűlésekre. nyitva, melyek a megyét s elsősorban Szolnok városát a különböző bajnokságok leg­magasabb szintjén képvise­lik. A cél az erők ésszerű összpontosítása. Így került sor a Vízügy SC és a Szolnoki Dózsa összevo­nására, amelyhez még csatla­kozott az MTE evezős és ka­jak-kenu szakosztálya is. Itt kiemelten foglalkoznak majd a vízilabdával. az úszással, az evezéssel, a ka­jak-kenuval, de segítik a többi sportágak, mindenek­előtt a férfi röplabda fejlő­désiét is. Az egyesület mögött olyan szilárd gazdasági bázis áll, mint az Országos Vízügyi Hivatal, a Vízügyi Igazgató­ság, a BM megyei Főkapi­tánysága, a Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási Vál­lalat, a Víz- és Csatornamű Válalat és a KEVITERV. Közelebb kerültünk ahhoz, hogy Szolnok az elkövetke­zendő években a vízi sportok országos fellegvára legyen. Lényeges, hogy megépüljön a korszerű vízitelep, s erre el­képzelés már megvan. A fel­tételek megteremtése, a ki­vitelezés megvalósítása a következő két-három eszten­dő feladata lesz. — A sportágak kSzül melyik­nek ki lesz a gazdáját A Szolnoki MTE és a Vörös Meteor fúziója után az MTE- re vár az a feladat, hogy NB I-es szintre fejlessze a labdarúgást, a női kosárlab­dát, gyorsítsa a tenisz fellen­dülését, az egyéni sportágak közül pedig a súlyemelést és cselgáncsot. Az egyesület bá­zisa is jelentősen kiszélese­dett. A megyei és városi ta­nács, a tanácsi vállalatok, a pénzintézeti és a kereskedel­mi szervek mellett olyan vál­lalatot is maga mögött érez­het bázisként, mint az ÉVM Építőipari Vállalat. Támogat­ja a sportegyesületet a pa­pírgyár, a bútorgyár, a ME­ZŐGÉP, a Május 1. Ruha­gyár. az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, az AGRO- KER, a MÉSZÖV, a Vörös Mező Mezőgazdasági Tsz. A feladatok végrehajtásához a feltételek itt is adottak. — Milyen sportágbeliek ta­lálnak otthonra a nagymúltú kék-fehér együttesnél? Á Szolnoki MÁV az atlé­tikát, a vívást, az ökölvívást és a birkózást fejleszti majd kiemelten, de működteti töb­bi szakosztályát is. Javítani­uk kell labdarúgó-csapatunk szereplésén, a cél az, hogy a MÁV szilárd NB Il-es együt­tessé váljék. A Vasutas Szak­szervezet és a Járműjavító. Üzem mellett az egyesület tá­mogatói a város közlekedési vállalatai, köztük a 7-es AKÖV, valamint a vasúti csomópont üzemei. A sakk, a férfi kézilabda és a férfi kosárlabda fejlesz­tése a kőolajipari vállalatok, míg a röplabdáé a TITÁSZ és a Vízügy-Dózsa szakosztá­lyaira vár. Tervszerűbbé kell tenni a kiemelt sportágak utánpótlá­sának nevelését is. Ezt a célt szolgálja elsősorban a városi sportiskola, mely kajak-ke­nuban és úszásban közvetle­nül a Szolnoki Vízügy-Dózsa, míg atlétikában a Szolnoki MÁV részére biztosítja az utánpótlást. Mellette termé­szetesen egyesületi kereteken belül is megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani az utánpótlásra. Az ország közvéleménye fel­figyelt a Népköztársasági Ku­pában kivívott MTE-sikerek- re. Milyen intézkedések szü­letnek a már említetteken túl annak érdekében, hogy a Szolnoki MTE labdarúgó-csa­pata eddigi eredményeit to- vábbfeleszthesse. és a jelen­leg elfoglalt helyéről feljebb jusson és az országos élvo­nalba bekerülve, ott is helyt­álljon. ' 1 — Jelentőségénél fogva kü­lön kell szólni a Szolnoki MTE labdarúgó-csapatáról.’ Az ország közvéleménye fel­figyelt a csapat őszi teljesít­ményére, valamint a Népköz- társasági Kupában elért ered­ményekre. Nem titok, hogy a közvélemény egy része bízott abban: kivívják az NB I-es szereplés jogát. Ehhez a me­gye és a város vezetése ré­széről is jelentős segítséget kapott az együttes. így a fel­tételek minden tekintetben kedvezőek voltak. S bár a múlt évihez képest előrelé­pett a csapat, s ez minden­képpen elismerést érdemel, a nagy lehetőséget nem hasz­nálták ki. A jövőre vonatkozóan a cél nem lehet más. mint tudato­san, tervszerűen dolgozni az NB I-be jutásért. Ennek egyik legfontosabb 'feltétele, a szélesebb bázis és gazda­sági alap megvalósult. A me­gye és a város vezetése, va­lamint a közvélemény segíti,’ támogatja az egyesületet. Ezt a vezetésnek jól kell hasz­nosítani. Erősíteni kell a csa­patot újabb játékosok igazo­lásával, de erősíteni kell a közösségi szellemet is. Az egyesületi összevoná­sok létrejöttével kedvező fel­tételek alakultak ki. Azonban önmagában ez nem hoz ered­ményt. A keretet mégfelelő tartalommal kell megtölteni, a lehetőségeket jól kell ki­használni. Máról holnaora kiugró eredmény nem vár­ható. de közös, tartalmas munkával az előrehaladás idejét le lehet, és le is kell rövidíteni. ÚTTÖRŐ OLIMPIA Újabb Szolnok megyei sikerek Dunaújvárosban Hogyan lehet megteremteni annak feltételeit, hogy Szol­nok a vizi sportok fellegvára legyen? — Az egyesületek sajátos helyzetét és egyéb körülmé­nyeket figyelembevéve, né­hány egyesület összevonásá­val, az egyéni sportágakat foglalkoztató szakosztályok átcsoportosításával szakosí­tottuk az egyesületi munkát. Meghatároztuk, hogy milyen sportágak magasszintű fej­lesztését kell a különböző egyesületekben biztosítani. Szükséges ugyanakkor, hogy a jövőben a legtehetségesebb versenyzők azokhoz a szak­osztályokhoz legyenek irá­TIIOMANV A ÍVTÁL TÁVOZIK A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint Thomann Antal, a Szolnoki MTE NB T B-s labdarúgó-csapatának az edzője Szombathelyre, az NB I-be jutott Haladáshoz szerződött. Oláh György, az SZMTE ügyvezető elnöke el­mondotta, hogy Thomann szerződése 1974. június 30-ig szól. de az edző közös meg­egyezéssel kérte a szerződés felbontását. Az intéző bizott­ság a közeli napokban ülése­zik, és akkor hozza meg a végleges döntést a szerződés felbontásáról. Teljes lendülettel folyik Dunaújvárosban az Úttörő Olimpia országos döntője. Ezekben a napokban az at­létikai küzdelmeket kíséri a legnagyobb érdeklődés, a futópályák hőseiről esik a legtöbb szó. Nagy a tekin­télyük a Szolnok megyei versenyzőknek, akik négy aranyérmet szereztek a ko­hász-stadion remek pályáján. A négytusa egyéni számá­ban Fazekas Ella és Kozák László lett a győztes. Hét­főn az egyéni számokban Juhász Erzsébet 100 méte­res síkfutásban győzött, aranyérmes a mezőtúri Var­ga Katalin is. A fiúk súly­lökő versenyében Tarsoly Imre a biztos esélyesek nyugalmával lépett a dobó­körbe. Megnyugtató soro­zattal biztosította helyét a döntőben, ahol az utolsó sorozatig vezetett is. A pé­csi Garai Gyula, miközben Tarsolyt társai ölelgették, nyolc centivel túldobta, és ezzel legyőzte a szolnoki Achim úti iskola tanulóját. Tegnap a karcagi Varga István kislabdadobásban, Kozák László pedig magas­ugrásban képviselte megyénk színeit. Mindketten dereka­san helytálltak. A labdajá­tékokban szünnap volt, a szolnoki Tallinn-körzeti is­kola kispályás labdarúgói bizakodva várják a mai folytatást, hiszen két l:0-ás győzelmükkel esélyesek a dobogóra. A hétfői versenynap ered­ményei: Súlylökés: 1. Var­ga Katailp (Mezőtúr, edző: Kárpáti János). 100 m: 1, Juhász Erzsébet 12,6. (Edző: Barna István). Súlylökés: 2. Tarsoly Imre 13.54. (Edző: Balassi Péter). Távolugrás: 7. Répási István (Költői). 500 m: 7. Mizsei Ilona (Jász­berény). Tájékozódási futás: 13. Németh Tibor (Török- szentmiklós). Kedden, kis- labdadobás: 5. Varga István (Karcag) 81.78. Magasugrás: 5. Kozák László 166. ösz- szesített pontversenyben Szolnok megye az ötödik helyen áll.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom