Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-24 / 146. szám
4 I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. június 24. Palotási Állami Gazdaság Elevenek a szovjet-magyar baráti kapcsolatok Két éve működik MSZBT-tagcsoport Vaskos kötetbe gyűjtötte munkáját dokumentumait a Palotást Állami« Gazdaság MSZBT-tagcsoportja. Levelek, fényképek, újságcikkek, meghívók, sok-sok képes levelezőlap. Mindez alig két év alatt gyűlt össze. — A Lenin Kohászati Művek dolgozói 1971. áprilisában felhívást tettek közzé a Népszabadságban. A felhívás a magyar—szovjet barátság ápolására szólította fel az üzemek, intézmények dolgozóit. Zsigmond Gyula, a Palo- tási Állami Gazdaság személyzeti és oktatási élőadója így kezdte visszaemlékezését. — Elhatároztuk, hogy csatlakozunk a kialakuló mozgalomhoz, s létrehozzuk az állami gazdaság MSZBT- tagcsoportját. Ez 1971. júniusában meg is történt. A Magyar Szovjet Baráti Társaság' itteni tagcsoportjának megalakulása azonban nem jelentett valamiféle gyökeres fordulatot a korábbi időkhöz képest. Régebben is volt kapcsolatunk szovjet katonai alakulatokkal, és a sakui szovhozzal. Ez utóbbi a Szolnok megye és Tallinn, illetve Észtország közötti baráti kapcsolatok keretében jött létre. Az MSZBT-tagcsoport elnökségében Zsigmond Gyű-' la elnök mellett benne van Bagi Gyula, az állami gazdaság igazgatója, Kovács János párttitkár, Oláh János KISZ-titkár, Berényi Mária a helyi Vöröskereszt titkára. Szőke Imre az MHSZ itteni szervezetének elnöke. — Összefonódtunk az állami gazdaságban dolgozó szervezetekkel —' mondja Zsigmond Gyula. — Munkájuk egyik igen fontos területe lett így a magyar—szovjet barátság ápolása. Befejeződtek az érettségik Kétéves szakközépiskolai kiegészítő képzés — Mit tett eddig, az MSZBT-tagcsoport, hogy megismertesse az állami gazdaság dolgozói körében a szovjet emberek életét, munkáját? a sakui szovhozza1 kialakított barátság. Ez természetesen kevésbé nyilvánulhat meg személyes kapcsolatokban, de évenként azért szoktunk találkozni. Szakmailag is tanulhatunk észt barátainktól, hiszen például a szarvasmarhatenyésztésben kiváló eredményeik vannak. — A személyes találkozások mellett mit tesz a tagcsoport, hogy az állami' gazdaság dolgozói jobban megismerjék a Szovjetuniót? — A találkozásokat 'igen fontosnak tartjuk, hiszen ezeken közvetlenül elmondhatjuk, hogy mi hogyan élünk, dolgozunk, s hallhatjuk, hogy hogyan élnek és dolgoznak a szovjet emberek, de nem ez a megismerés egyetlen forrása. A Szovjetunió megalapításának 50. évfordulóját kiállítással köszöntöttük, s ez év januárjában részt vettünk a Szovjetunió bemutatására indított pályázaton. Együttesünk Azerbajdzsánt mutatta be, az SZMT segítségével, de önálló , anyaggyűjtés alapján. Ebben az esztendőben orosz nyelvtanfolyam indítását tervezzük. Tegnap országszerte befejeződtek a középiskolák nappali tagozatain az érettségi vizsgák. Az első adatok szerint — júAius 1. és 23. között — hazánk 540 középis- kolájábah több mint 29 000 gimnazisia és 25 600 szakközépiskolás diák adott számot tudásáról az érettségi bizottságok előtt. A tapasztalatok kedvezőek: a maturáló diákok fel- készültsége az idén is kielégítő volt. A Művelődésügyi Minisztérium illetékeseinek véleménye szerint az érettségi vizsgák légköre általában kedvező volt: előnyösen éreztette hatását az érettségi elnököknek kiadott központi útmutató. Kevesen tudják, hogy a gimnáziumot végzettek számára esti vagy levelező képzés formájában kétéves szakközépiskolai kiegészítő képzés is folyik. Az egészség- ügyi terület kivételével bármely szakközépiskolai ágazatban nyerhetnek így szakmai képesítést, egyetlen' feltétel: az adott szakterületen másfél-kétéves gyakorlót, amelyet a tanulók az érettségi után választott munkahelyen szerezhetnek meg. — Tevékenységünk ' több területre terjed. Egyrészt ápoljuk és fejlesztjük személyes kapcsolatainkat a szovjet 'emberekkel, elsősorban az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok katonáival, tisztjeivel és családtagjaikkal. Ebben KISZ-szervezetünk jár az élen. Oláh János KISZ-titkár így beszélt a KISZ szervezet és a szovjet katonafiatalok Komszomol-szervezeté- nek kapcsolatáról. — Gyakran találkozunk komszomolistákkal. ' Taggyűléseinkre is eljönnek néha, a klubdélutánjaink pedig szinte mindig közösek. Egy öttagú szovjet zenekar jön rendszerint, s velük együtt még alkalmanként nyolc-' tíz fiatal. De nemcsak a szórakozásban, hanem a munkában is jó az együttműködésünk. A szovjet fiatalok sokat segítettek már faültetésben, szénabetakarításban, szállításokban. Természetesen mi is megyünk, ha kérik a segítségünket. Augusztus 20-án általában nagyobb találkozót szervezünk. Ilyenkor 30—40 szovjet vendég is ellátogat hozzánk és sportverseny, ének, tánc teszi emlékezetessé az együtt töltött napot. I- — Azt mondták, a szovjet katonákkal fenntartott kapcsolat csak a tevékenység egyik területe. — Igen ;— válaszolja Zsigmond Gyula. — Másik — Kikre épít elsősorban a tagcsoport, kik alkotják legfontosabb bázisát a gazdaságban? — Ezt nehéz meghatározni, hiszen szinte mindenkit be tudunk vonná a munkánkba, ha szükséges. A pártszervezet és a tömegszervezetek mellett mégis elsősorban a szocialista brigádokat említeném. Tíz szocialista brigádunk van, rájuk mindig, mindenben számíthatunk. B. A. Nemzeti képtárunk terve A napi sajtó már hírül adta, hogy elkészült. a Budavári Palota B-szárnya, s a Magyar Nemzeti Galéria megkezdte felköltözését új otthonába. 1975. végére — a C»és D szárnyak átvétele után — legnagyobb nemzeti képtárunk megnyithatja új kiállításait a látogatók előtt. Az előkészületek több esztendővel ezelőtt kezdődtek meg. A Magyar Nemzeti Galéria elkészítette leendő, állandó kiállításainak tervezetét, amelyet már eddig is több szakmai fórumon, valamint a Művelődésügyi Minisztérium vezető testületében is 'megvitattak. A Magyar Nemzeti Galéria művészetpolitikai feladatai, a magyar képzőművészet múltjának és jelenének megismertetésében vállalt szerepe egyaránt szükségessé teszik, hogy új állandó kiállításának tematikáját a szakemberek és a művészetet kedvelők nyilvánossága elé bocsássák. A Kritika című folyóirat júniusi számában — a művelődésügy vezetőivel egyetértésben — közli a részletes tervezetet, remélve, hogy széleskörű vita bontakozik ki majd a tervezetről. Szakemberek és műbarátok vitatkozó, javaslatokat tevő hozzászólásait várja a szerkesztőség, hiszen a kiállítás mintegy ezer év magyar művészeti emlékeit tárja majd a látogatók elé, s ilyen,, az egész magyar művészetet átfogó kiállítás —r néhány nem túl nagy külföldi bemutatón kívül — eddig még nem készült. A kiállítás végleges forgatókönyvét a Magyar Nemzeti Galéria munkatársai, a — remélhetően — nagy számban beérkező hozzászólások figyelembevételével fogják összeállítani. Eleven vitára számít tehát a szerkesztőség, hogy minél több hasznos és, okos javaslat segítse a kiállítás rendezőinek munkáját. Mert hiszen nemzeti műkincseinknek nem csupán múltjáról, de jövőjéről is van szó. ■ .... "■■'■Mrou» ............ ....................................-........................ V asárnapi dörmögósek Ugye hányszor mondtam, hogy baj van itt a kréta körül. Senki sem figyelt rám, csak legyintettek: eh, ez a pennarágó rémeket lát. Pedig igazam volt. Most már az újságok is nyíltan szellőztették az ügyet. A baj mélyére hatoltak. Megírták, hogy az egész Világon gömbölyűek a futbali- pályák kapufái, de a Népstadionban még mindig szögletesek. Mertha nem szögletes a szemöldökfa. akkor Szőke szabadrúgása dugó a svédeknek. Csak centiken múlott! Hát igen! Én is rájöttem erre a héten, amikor a lottómat x-eltem, és centikkel odébb húztam a vonalakat, nem oda ahová kellett volna és így csak kettesem lett. Néha tényleg olyan kévésén múlik. De mit is komolytalankodom ezen a nagyon is fájdalmas témán. Az újvidéki Magyar Szó szerint én most ugyanis nemzeti katasztrófába vagyok, sőt még a vérkeringésem is megállt. Azt is írta még az újvidéki újság, hogy a svédek elleni sikertelenség miatt bokáig gyászban járok, mert hogy most egy futballimádó nemzet gyászban jár. Hát igen! Csaknem „felkonczoltam” a' feleségem tegnap reggel, amikor egy rikító inget, meg egy hupikék lajbit akart rámadni. Keményen rászóltam: nem tudod, anyjuk, hogy én most gyászban járok. Add nekem ide, fiam, azt a kacagányo- mat, amelyikben a szegény Lonci nénit temettük, az utolsó igazi kereskedőt. Ideadta, ebben mentem tegnap munkába. Déltájt meg szédültem. Mondták a kollegáim, menjek az orvoshoz. Ah, legyintettem, csak a vérkeringésem hülyéskedik. Jogos, hiszen megírta a Magyar Szó, Siogy a futballkatasztrófa megállít egy ijóriási vérkeringést. Már mint a nemzet Életében. Én meg, ugye, résáe vagyok a «emzetnek, tehát az én vérem is meg- ..negállva keringőzik. * Mert fáj, fáj, fá... tényleg fáj, nagyon #áj, hogy nem mennek aranylábú fiaink Iá világbajnokságra. De azért, azt mon- 'jtlom, ne keseredjetek el gyerekek, itt- tion is lehet azért becsületes napszámos munkát találni. Teli vannak az újságok álláshirdetéssel, hogy kubikost, segédmunkást azonnal felveszünk. Majdcsak 'esz valahogy gyerekek. Ha netán még sem tudnátok munkát kapni, az sem olyan nagy baj, el tud titeket tartani a mi gazdag országunk, ad valamicske vajat nektek is a kenyérhez... Ezt végiggondolván majdnemhogy fél- vidultam. Magyar Szó-féle • nemzeti gyász ide, vagy oda, lehánytam magamról a Lonci riénit temető fekete gúnyát és hupikékbe bújtam. Mert vannak azért nekünk is apró örömeink a katasztrófa mellett. Itt vaft például az a Tisza II., ez is valami azért, ha nem is akkora mint egy gól; az sem kutya ám, hogy világbajnokság nélkül is elcsavaroghatunk a nagyvilágba; harapnivaló is akad azért a nagyfene „nemzeti katasztrófa” közepette; de az sem utolsó ám, hogy a vérkeringésünket —■ ha mini-málisan is — csak-csak megmozgatják olykor a szoknyakonfekció spórolásai... Ezen teljesen felvidultam. Először ugyan még restellkedtem, hogy a tekintélyes újság megállapításai ellenére sem érzem a gyász nemzeti súlyát, és szégyenemben betértem egy helyre, hogy valamicske medoc noir mellett még egyszer mérlegre tegyem magatartásomat. Hamarosan teljesen megvilágosodott az elmém, megerősödtem tudatomban, hogy a tekintélyes újvidéki lap cikke ellenére sem érzem a katasztrófának még a szelét sem és körülöttem seriki sem jár .gyászban, még Ilovszky is egy jobb márkájú, a magyar béközép által körözött gépkocsival közlekedik. Sajnálom, hogy nem bizonyíthatom jeles cikkíró kollegám igazát — persze lehet, hogy én egy komolytalan palimadár vagyok — de amíg ilyen jó és olcsó ebben a hazában a halászlé, meg a túróscsusza, meg a körömpörkölt, meg a birkapaprikás, amíg akad valamicske Szürkebarátom Badacsonyban, meg jól teremnek az Eger környéki dombok, meg amíg világszépek a magyar lányok, asz- szonyok, addig nekem a katasztrófa nuku! Hát én így fogom föl ezt a svédek elleni izét. Ilyen komolytalanul. Legfeljebb azt hozhatom fel mentségemre, hogy rajtam kívül hasonlóképpen gondolkodnak még vagy tízmillióan... — tiszai >— IÍyÍmíüveiés) A beszéd „higiéniája” Az egészség megőrzésére, fertőzés elkerülésére irányuló tisztaság fogalmi értékű higiénia idegen eredetű szakszót nem véletlenül használtuk fél a címben. Széles körben ismert megnevezés, de az emberi beszéddel, beszélő szerveink s általában a hanganyagunk megvédésével, megőrzésével kapcsolatban nemigen szoktuk használni. Testünk tisztaságával, egész-“- ségünk megőrzésével kapcsolatos általános érvényű szabályokat általában tekintetbe szoktuk venni, s a korszerű egészségügyi követelmények íratlan szabályaihoz is igyekszünk alkalmazkodni. Annál kevésbé törődünk tudatosan beszédünk, beszélő szerveink s hanganyagunk védelmével, megőrzésével, higiéniájával. Mindennapi életünk nyelvhasználatában egyre gyakoribb d fegyelmezetlen beszéd, a pongyola nyelvhasználat, a pöszeség. a selypítés, a dadogás, a hadarás, az orrhangú- ság, a fej- vagy torokhangon való beszólás. Legtöbbször nem súfyosak, nem is nagyon tűnnek fel ezek a hibá- zások, de mégiscsak rontják beszédünk hatóerejét, hangzásának tisztaságát. > Milyen okokra vezethetők vissza a beszédkészség fogyatékosságai? Igen gyakran az idegrendszerbeli gyengeség, az idegesség okozza a hibá- zásokat. Az ingerlékeny, a nagyon ideges embert a fegyelmezetlen gondolkodás is jellemzi, s ennek árnyékában jelentkezik a túlságosan gyors beszédtempó, az alig követhető hadarás és olykor a dadogás is. Az alkoholfogyasztás emelkedésével egyre nagyóbb mértékben tapasztaljuk a beszédtevékenységben jelentkező ilyen jellegű hibákat. Sokat beszelünk és írunk arról, hogy egyre veszélyesebbé vált az ember számába a zaj. Valóban, túlságosan zajps környezetben élünk, s ehhez úgy igazodik. alkalmazkodik hangadásunk, hogy nagyon megemeljük a hangot, ezzel együtt romlik az emberek hallása is. Külön is szólnunk kell arról, hogy megdöbbentő nagy százalékban nőtt azoknak a száma, akiknek hangadását, beszédtevékenységét idegmegterhelést is okozó har- sányság jellemzi. Sajnos, az átható, az erős, a harsogó, a szinte trombitáló hangadás életünk minden megnyilvánulásában jelentkezik. Már színpadjainkon is egyre ural- kodóbbá válik. Olykor a technika is okozója, ennek. A televíziós közvetítések is azért élvezhetetlenek nagyori gyakran, s már a fülünk sem bírja a harsányságot, a feleslegesen megemelt hangosságot. A gépi zenét, a rádiót. a televíziót sok ember nagy hangerővel „működteti”: az adásra, a tartalomra nem is kíváncsi, csak a zajt, a harsogást „élvezi”. Az ilyen embernek nincs, nem is lehet finom hallásélménye sem. Van-e kivezető út ebből? Igen! Fegyelmeznünk kell magunkat az élet minden területén. Kevesebb alkoholt kellene fogyasztanunk, óvakodjunk a mértéktelen dohányzástól, s ne arra törekedjünk. hogy a zajon, a lármán túlharsogjunk, ne érezzük jól magunkat a zajos környezetben, hanem alakítsunk ki olyan emberi kapcsolatokat, amelyben a halk- ság, á finomság, a gyengédség a jellemző, s ne féljünk a csendtől, inkább keressük és élvezzük. Dr Bakos József KERESZTREJTVÉNY Nyári esti dal a Dunán. 9. Fluor és kén vegyiele. 10. Tetejére. 11. ,,Borsszem...”: régi vicclap. 12. Hangsor első hangja. 17.' Erdőben elő állat, legismertebb bambi. 19. Szegedi származású dalköltő íPís- ta). 22. ÜKÉ. 23. Rádium és kén vegyjele. 26. Drámai hangulatú költemény. 28. Próbálja. 30. Túl sokat iszik 32. Alaszka leghosz-i szafcb íolyóia. 34. Régen az általános iskola alsó tagozatának felelt meg. 36. Félig ledőlt! 38. Nemrég elhunyt írónk, ismert regénye *az ..Égő csipkebokor” (János). 40. Népszerű dunántúli labdarúgó csapat 45. Vulkánikus polinéziai szigetcsoport. 47. Keletafrikai köztársaság. 48. Történés helye. 51. Vízinövény. 53 A kereskedelem egyik iránya. 55. Fogá. 56. Győr-Sopron megyei község. 58. Részedre 60. Partner. 62. Harckocsi. 64. Maga előtt ta szítá. 66. Ének. 69. Kevert fal! 71. Ezüst vegyi ele. 72. Szintén. Beküldendő: a vízszintes 1 és függőleges 49. számú sorok megfejtése. június 28-ig. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: Bátori Mária. Ünnepi nyitány. Brankovics György. — István király. Könyvet nyeri: Hevér Mihályné. Martfű. — (A könyvet postán küldjük eL> SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP REJTVENYSZEL VÉNYE 1973. június 24. Fazekas Mihály (1766—1823). a Ludas Matyi költőiének fenti című verséből idézünk: ,.A mocsáros nép kurutt.vol. Prüccsög a sok kis bogár...” Folytatása a vízszintes 1. és a függőleges 49. számú sorokban. (Zárt betűk: H. Ü. A. T. illetve A C. E. M.) Vízszintes: 13. A zseblámpát táplálja. 14. Francia város a Scarpe folyó mellett. 15. Angol főnemesi cím. 16. örökzöld fa. 18. Vezetőhang nélküli, moll jellegű hangsor. 19. Skandináviai ország 20. Itt nem. 21. Téli csapadék. 24. Kamat egynemű betűi. 25. Becézett leánynév. 27. Rigónagyságú gázlómadár. 29. MB 31. Szeszély névelővel. 33. Kevert kis! 34 Erélv végei! 35. Kérsz? 37. Vissza: vizet ad 39. S7étmenő. 41. Turgenyev szülővárosa. 42. Finom rétes. 43. Lábasban fő 44. Budapesti uszoda. 46. LÓD. 47. Dunámenti város Ausztriában. 49. Skálahangok. 50. Német semleges névelő 52. A dinamit feltalálója. 54. Lekvár. 55. Férfinév. 57 Az SZKP alapítója. 59. Hinta része! 61. Tanulócsoport. 63. Az Etna eleje! 65. Testőrség. 67. AAN. 68 Teremt. 70 Jegyezte. 71. Egyezik az eredmény 73. Irányába Függőleges: i. Legnagyobb költőié Vörösmarty Mihály volt. 2. Az... álom: Krúdy Gyula regénye. 3. Méter századésze 4. Idegen női név. 5. Hosszú és rövid magánhangzó pár. 6. Bemutat. 7 Csúcs. 8. Romániai kikötőváros
