Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-02 / 127. szám

i 1973. június 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Főszereplő a könyv Kezdődhet-e mással egy könyvudvari látogatás, mint vásárlással? Egy szőke tizenéves lány a Szép verseket választotta. Társnője Weöres Sándor kétkötetes összegyűjtött verseit kéri. A szomszéd pultnál az Európa "Könyv­kiadó zsebkönyvei a leg­népszerűbbek. A Tengeri szél, könyvheti hagyomány­ként a szovjet írók új el­beszéléseit tartalmazza, míg a kitűnő franoia írónő, Si­mone de Beauvoir új köte­tének címe: Minden ember halandó. Meglepően nagy a szak­könyvek és a hanglemezek forgalma. Az elsőnél az autós és a motoros szakiro­dalomból minden mennyi­ség elfogyna, valaki bukó­sisakban vásárol, mások több példányt visznek egy- szerrg. A lemezek közt fő­leg a fiatalok válogatnak, keresik a kedvencek, — Lo- comotív GT, Illés, Koncz, Kovács Kati — lemezeit, és néhányan a klasszikuso­kat is. Vidám diáktársaság tódul az udvarba. Valamennyien Körképet kémek. Talán I érettségizők, s mai magyar irodalomhoz keresnek sze­melvényeket. Idősebb bácsi, Marosán György második kiadásá­ban megjelenő memoárját, Az úton végig kell mennit választja. Fizet, de nem megy még: lapozgat, néze­lődik — valamit keres ta­lán. „Tudom, biztosan tudom, hogy visszajövök” — bú­csúzik mellettem valaki. Csak a hangját hallom, egyszerre nagyon sokan let­tünk itt..» Garai Gábor és Sántha Ferenc dedikál Létezhet-e könyvhét író­vendég nélkül? . Csalinem elképzelhetetlen. Nos, a könyvudvarban á magyar irodalomnak hat olyan il­lusztris személyisége de­dikált egyszerre, mint Ga­rai Gábor, Nemes Nagy Ág­nes, Jókai Anna, Lengyel Balázs, Nemeskürti István és Sánta Ferenc. Aláírások, ajánlások szá­zai és százai kerültek j könyvbe, és kerültek az al-; kalomra készített ex libri­sekre is. A szolnokiaknak a leg­kedvesebb talán Jókai An­na dedikációja volt. Hogy miért? Az írónőt egy kicsit szolnokinak tekinti min­denki. Itt volt élete első író-olvasó találkozója és a Fejünk felől a tetőt című drámájának az ősbemutatód ja is. Mint mondotta, Szol­nok második hazája'... Ranganathan, a nagy in­diai könyvtartudós a könyv­tár egyik legfontosabb tör­vényét így fogalmazta meg: minden olvasónak meg kell találnia a maga könyvét és minden' könyvnek a ma­ga olvasóját. A szolnoki könyvünriep erre az annyi­ra áhított találkozóra tónál nagyszerű lehetőséget. H. D. Megkezdődött a szóbeli érettségi Tanévvégi menetrend Június 8 az utolsó tanítási nap Tegnap országszerte meg­kezdődtek a szóbeli érett­ségi vizsgák a középiskolák nappali tagozatain-. Hazánk 540 középiskolájában több mint 29 ezer gimnazistát és 25 600 szakközépiskolás diá­kot együttvéve mintegy 2 és félezer érettségielnök, társelnök vezetésével vizs­gáztatnak a pedagógusok. Az érettségi első része­ként a szaktanárok érté­kelték a mintegy 150—180 ezer írásbeli munkát és egyidejűleg rávezették a javasolt osztályzatot is. A szóbeliek megkezdése előtt a vizsgabizottsági ér­tekezleteken állapítják meg az érettségi dolgozatok vég­leges érdemjegyét és dön­tenek arról: melyik jelöl­tet bocsátják szóbeli vizs­gára. A gimnáziumokban érettségi szóbeli vizsgát azok tehetnek, akiknek le­galább egy dolgozata meg­felelt. A szakközépiskolák­ban azokat bocsátják szóbe­lire, akik a kötelező írás­beli tantárgyak legalább 50 százalékából sikeres dolgo­zatot készítettek. A nappali tagozatokon va­lamennyi középiskola- típusban június 24*ig be­fejezik az érettségi vizs­gákat. A rendelkezés nem érinti a zeneművészeti szakközépis­kolák érettségi vizsgáira előírt határidőket. A jelöltek — akárcsak az előző években — az idén is húzzák a szóbeli tételeket. A feleltetés egy-egy tan­tárgyból legfeljebb 15—20 percig tarthat. A felelet megkezdése előtt időt bizto­sítanak a vizsgázónak a té­tel átgondolására. A dolgozók gimnáziumá­ban az érettségik írásbeli része május 28-án kez­dődött, június 3-án feje­ződik be. A vizsgák szó­beli részét június 12. és július 5. között tartják. A tanév hátralevő részé­nek menetrendje a követ­kezőképpen alakul: az általános- és középis­kolák nappali tagozatain június 8. az utolsó taní­tási nap. A tanévzárő ünnepségeket az igazgatók által megha­tározott napon, június 12. és 17. között tartják. Az érettségi vizsgákat követően június 25-én or­szágszerte megkezdődnek valamennyi tagozaton az egyetemi és főiskolai felvé­teli vizsgák, melyek a ren­delkezések szerint július 31- ig befejeződnek. KÉT EV MERLEGE BEFEJEZŐDÖTT a párt­oktatás négyéves tervének második éve, és a „félidő” jó alkalom arra, hogy számvetést készítsünk és meghatározzuk a további tennivalókat. A X. pártkongresszus után új rendszer alakult ki a pártoktatásban. Az 1971/72. pártoktatási év fő feladata a szervezés, az új rendszer megismertetése, az új struk­túra kialakítása volt, ezért az energiát ennek megfele­lően, elsősorban a szervezé­si feladatok kötötték le. Az 1972/73-ag évben a szerve­zeti keretek megteremtése után nagyobb gondot tud- - tunk fordítani az eszmei - politikai követelményrend­szer kialakítására, a tartal­mi célkitűzések' megvalósí-’ fására. Kezd élővé válni a párt­propaganda tartalma: az, hogy a pártoktatás az egész párt ügye és az oktatás cél­ja a párt politikájának se­gítése, a párt előtt álló fel­adatok végrehajtásának szol­gálata. Mivel bizonyítható ez? Jelentősen javult a Poli­tikai Bizottság 1971. április 21-1 határozatának értelme­zése a követelményrend­szer és a politikai feladatok felismerésében. Fejlődést je­lent annak a felismerése is, hogy a pártoktatás nem csu­pán ismeretet nyújt, hanem az összpolitikai tevékenység és a propaganda szorosan összefügg. NÖVEKEDETT a hallga­tók politizáló kedve, amit jól mutatnak a párttaggyű- léséken, a termelési tanács­kozásokon, a. pártnapokon, és a legutóbbi tanácstagi je­lölő-, választási és réteg­gyűléseken elhangzott, poli­tikailag jól megalapozott hozzászólások is. A helyi politika „betáplá­lása” is nagyobb szerepet kapott, a hallgatók többsé­ge a propagandisták közre­működésével a központi el­képzeléseket a helyi viszo­nyokra alkalmazva tárgyal­ta meg. Ez jelentős előrelé­pés, mivel politizálni konk­rétan az adott munkahe­lyen, üzemben kell. A pártoktatási év legjelentősebb eszmei-politi­kai tapasztalata az volt, hogy a Központi Bizottság 1972 novemberi határoza­tának szelleme, gondolatai, mondanivalója áthatotta az egész oktatást, a hallgatók maguk is vissza-visszatértek határozat leglényegesebb megállapításaira. A közpon­ti bizottsági határozat alap­ján középpontba kerültek a pártélet, a gazdaságpolitika és az ideológiai élet kér­dései, és erősödött a politi­kai egység Éppen azért, mivel a pro­pagandista nem öncél, ha­nem a politika végrehajtá­sát kell elősegítenie, szük­séges és egyre nélkülözhe­tetlenebb a hatáselemzés, a tudati szint felmérése. A MEGYEI pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya az idén is tapasz­talatokat gyűjtött, interjús felméréseket végzett a párt­oktatásban résztvevő hall­gatók és propagandisták kö­rében a leglényegesebb tár­sadalompolitikai, gazdaság- politikai és ideológiai kér­désekről. Röviden a véle­ményekről: a munkásosztály vezető szerepét a hallgatók elismerik, úgy látják, hogy a munkásosztály a párt ve­zetésével érvényesíti az össz­társadalmi érdekeket, a munkáspolitika erősödik. Helyeslik a párt tömegkap­csolatainak. állandó szélese­dését és erősödését A gazdasági élet és a po­litika fejlődése közötti köl­csönhatásban erősödik az a helyes nézet, hogy a társa­dalmi előrehaladás minde­nekelőtt azon múlik, hogy milyen módon és mértékben gyorsítjuk a gazdasági épí­tőmunkát. Nagyon pozitív dolognak tartjuk, hogy egy­re inkább megfogalmazódik, hogy ezért mindenkinek el­sősorban a maga munka- területén kell többet tennie. Megértették, hogy politikánk helyes értelmezése azt je­lenti, hogy nem tehetünk elvi engedményeket az anti- marxista és a marxizmus­tól idegen nézetekkel szem­ben. A tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a pártoktatásban résztvevők tudati szintje emelkedett, a politikai kérdések nagy többségénél ismertetik és nézeteik alapvetően helye­sek és megalapozottak. Ész­revételeikre érdemes odafi­gyelni és azokat hasznosí­tani. Politikánk megértetése és cselekvő elfogadtatása szem­pontjából nagy eredmény, hogy évente mintegy 100 ezer emberrel folytathatunk politikai eszmecserét okta­táson keresztül és az is, hogy párttagjaink döntő többsége szervezett keretek között bővíti politikai is­mereteit. A fizikai dolgozók és a nők részvétele is növe­kedett. Növelhető még a tömegszervezeti vezetőségi tagok, a fiatalok és az első számú vezetők bevonása. A PÄRTOKTATÄSI for­mák belső arányainak ala­kulásában kedvező, hogy a társadalompolitikai és a vi­lágnézeti jellegű kérdések iránt megnőtt az érdeklő­dés. Propagandistáink jól felkészültek, politikai kép­zettségük évről évre nő: a megyei továbbképző tanfo­lyamok mellett helyi kép­zésük és helyi politikai tá­jékoztatásuk is erősödött. Az 1973/74-es pártoktatási év legfontosabb feladatait a következőkben körvonalaz­hatjuk: A propagandamun­ka feladatait továbbra is a X. kongresszus határozatai és a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i ál­lásfoglalása szabja meg. Méginkább előtérbe kerül­nek a gazdasági építés és az ideológiai nevelés kérdé­sei. A tartalmi célkitűzéseid megvalósításához elenged­hetetlen, hogy az oktatás még hatékonyabban segítse a politika végrehajtását és a helyi politika még jobban támaszkodjon a propagan­dára. Kulcskérdés' az alap­szervezeti propagandamunka színvonalának emelése. a propagandisták tájékoztatása az üzemi, munkahelyi fel­adatokról. A helyi politikai célkitűzéseknek nem egy­szerű ismertetése, hanem cselekvő elfogadtatására kell a hangsúlyt helyezni. Pártszervezeteink a párt­oktatás szervezésében a párttagok részvételének ál­talános stabilizálására töre­kedjenek. Ezen belül növel­ni szükséges elsősorban a nagyüzemeinkben és az új ipartelepeken a fizikai dol­gozók, valamint az üzemi középvezetők és mozgalmi funkcióban levő fizikai dol­gozók bevonását a pártok­tatásba, számolva a pártépí­tési szükségletekkel is. A propagandisták képzé­sére továbbra is nagy gon-« dót fordítunk elméleti és módszertani területen egy­aránt. Számos témában se­gédanyagot biztosítunk a ré­szükre és ezt várjuk terü­leti és üzemi pártszerveze­teinktől is AZ ELMÚLT KÉT EV tapasztalatai a pártpropa- ganda-munka javuló színvo-í 1 naláról, az oktatási formák belső arányainak helyes ala­kulásáról. a hatókör széle­sedéséről tanúskodnak. Az új oktatási év célkitűzései­nek végrehajtása is előbbre viszi majd a X. kongresz- szus határozatainak megva­lósításit. Boros 1 Ottóné a megyei pártbizottság pro-' paganda- és művelődésügyi osztályának vezetője Nyári témák Termálvizek a megyében Hónapról hónapra érde­kes programmal várja az érdeklődő szakembereket a Magyar Közgazdasági Tár­saság Szolnok megyei Szer­vezete. A májusi sikeres előadások, rendezvények után most elkészült a jú­niusi eseménynaptár is. A júniusi előadásoknál az évszakhoz is igazodnak. Mi­kor leginkább érdemeb és érdekes beszélni például Szolnokról, mint közleke­dési csoómpontról, ha nem a nyári nagv idegenforgal­mi idény előtt, amikor ki­ránduló autók százai suhan­nak át a városon. A jú­niusi előadások sorát éppen ez a téma nyitja meg a jö- yő héten. Június 7-én Herneczky jjístvánj a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem tanszék- vezető docense a vezetés korszerű módszereiről, kül­földi tapasztalatokról tart előadást. A munka- és üzemszervezés témájában konkrét tényekén alapuló előadást tart majd Bukovsz- ky Béla, az MNB csoport- vezetője és Dudás József, a megyei tanács kereskedelmi csoportvezetője. A vitayeze- tő és a korreferens öt ke­reskedelmi vállalat a mun­ka- és üzemszervezés kor­szerűsítésére készített in­tézkedési tervét értékeli. Lesz ezenkívül időszerű egészségügyi előadás, a me­gye termálvizeinek haszno­sításáról szóló értekezés és néhány iparági tanácsko­zás is. A gyermekévek lükre Kiállítás Mezőtúron Mezőtúron immár hagyo­mánnyá vált, hogy minden évben a gyermeknapon óvodások iskolások veszik birtokukba a kiállítócsamo- kot. Az ötödik alkalommal megrendezett kiállításon a mintegy 200 rajz, festmény a gyermekek tiszta gondo­latvilágába, olvasmányélmé­nyeik színes forgatagába, sajátos érzelemvilágukba kalauzolja el a nézőket. A hatévesek csodálkozástól, iz­galomtól tágra nyílt szemei bújnak meg a meseélmé- nyek életre keltései mö­gött. Piroska és a farkas, manócskák, tündérek leg­többször jelzésekből kive­hető rajzai egyben röntgen­képét is adják meseirodal­munk változatlanságának, szegénységének. A kisdobosok, úttörők tábortüzekről, ' kirándulá­sokról, élményeikről számol­nak be képeikben. Különö­sen az első osztályosok nagy rajzolási kedve, szép számú jelentkezése hívja fel a látogatók figyelmét. Ez annál is örvendetesébe mivel az első osztályokban nincsen rajzoktatás. Az óvodában viszont igen so­kat rajzoltak és szinte már hozzászoktak, hogy élmé­nyeiket naplójukban, azaz a rajzlapon örökítsék meg. A nevelők is látják ezt a szakadékot és az olvasás­írás tanításakor, ,iskolai és házi feladatokban rajzoltat­ják őket. A nagyobbak, 7—8. osztályos tanulók munkáin már érződik a „mesterségbeli” tudás. En­nek birtokában többen vál­lalkoztak portrék, tájképek készítésére. A korosztályonként elbí­rált pályamunkák közül Tolnai Zita első osztályos „Baba”, a nyolcadikosoknál pedig Veres Gyula „Pipázó öreg”-je kapott első díjat. Az iskolák közötti verseny­ben ezúttal az Újvárosi is­kola került az első helyre, és így egy évig őrzik az 1970-ben alapított vándor- serleget, B. Gy„ ' Sk".* ‘ í: Négyszemközt a Pipázó öreggel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom