Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-14 / 137. szám
Itff&. fai mm *•*, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kitüntetéssel jöttek haza Szolnoki vízügyi szakemberek a VDK-ban Le Tinh, a VDK vízgazdálkodási minisztere Kovács József mellére tűzi a kitüntetést Bizonyították az alkalmasságukat. Azt írtuk március elsején: Trópusi szolgálatra alkalmas a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tudós szakcsoportja, akik a VDK-ba utaztak. Hárman indultak ezelőtt három és fél hónappal. Nagy Illés az igazgató „mindösz- sze” három hétig volt kinn, Jenei László mérnök és Kovács József technikus kerek három hónapig. — Feledhetetlen út volt és élmény a munka. Nem csináltunk mi ilyet még soha. Dimbes-dombos, hegyes vidékén terveztünk. 1482 hektár területen esöztető öntözőtelepet. Nagyon örültek vietnami barátaink, megbecsülték a munkánkat. A megbecsülés jele, emléke az asztalon. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya a Barátságért elnevezésű érdeméremmel tüntette ki Jenei Lászlót és Kovács Józsefet. Ilyen kitüntetést nem kapott még magyar vízügyi szakember. — Lei Tinh. a VDK vízgazdálkodási miniszterhelyettese tűzte a mellünkre. Odaadom a képet, de kérem, nagyon vigyázzanak rá. Nekem ez örök emlékem. — Kovács József szeretettel nézi a képet, az emlékeket. Jenei László a Szovjetunióban tanult, ott lett mérnök. Mégis, neki is távol volt az a kelet, nagyon távol: — Megértettük őket, láttuk az életüket, a munkájukat. Küzdelmes élet, más világ, mint a miénk. Ami nekem nagyon megható volt: rengeteg a gyerek. Hanoiban nem tudtunk úgy az utcán menni, hogy ne jöttek volna utánunk a gyerekek. Míg meg nem szoktak, furcsa volt nekik a fehér ember. Szép szál, magas ember mindkét vízügyes. Arrafelé nem nőnek ilyen magasra az emberek. Nehéz az éghajlat — májusban éjjel is harminc fok meleg van, s a levegő páratartalma 90—95 százalék. Bírni kell. — Szigorúak magukkal. A háborúban elszegényedtek. Adagolják az élelmet, kevéssel is beérik. És szeretik a munkájukat, a fejlődést áhít- ják. Ügy örültek az öntözőtelep tervének, s olyan boldogok, várják a következő vizügyeseket. akik az ősszel már a berendezések kezelésére tanítják őket. — Az életünk csendesen zajlott. Hanoiban ilyen, csendes az élet már szerencsére. Munka után mindketten tanultunk. Kovács József elsőéves vizsgáira utazik rövidesen Gödöllőre. Jenei László szakmérnöki vizsgát halasztott a kitüntetés miatt, most pótolni kell. — Ugye milyen jól néznek ki? — Nagy Illés örül, először látja őket. tegnapelőtt érkeztek. — Mintha mindig itthon lettek volna. Mindhárman jól tudják, hogy nagyon messze voltak, s nehéz volt az életük. De újat láttak, rengeteget. Világot, embereket ismertek meg. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei az első feladatot becsülettel teljesítették. Már csomagolják az öntözőberendezéseket. Hajón viszik a VDK-ba. ősszel indul a másik két szakember. Akkorra felépül az öntözőtelep, kezdődik az esőztetés. Vietnamban kétszer aratják évente a rizst, s háromszor is a kukoricát. Ha a talaj, a víz segít. Rizspálinkával koccintanak a hazaérkezők. Gondolatban bő termést kívánunk Vietnamnak... — sóskúti — A közösség szolgálatában i % Uj tanácstagok járási értekezlete Tiszafüreden A járás kilencvenhat tanácstagja részére tegnap délelőtt tájékoztatót tartottak a tiszafüredi Járási Hivatal nagytermében. Krisár Miklósnak, a Hazafias Népfront járási titkárának üdvözlő szavai után először Lengyel Kálmán, a Járási Hivatal elnökhelyettese a tanácstagok jogairól, kötelezettségeiről és feladatairól szólt. Ezután dr. Benkovics László, a Járási Hivatal pénzügyi osztályának vezetője tájékoztatta az új tanácstagokat a tiszafüredi járás lakosságának ellátottságáról s a tanácsi tervezésről. A tiszafüredi járás ipara az utóbbi években jelentős fejlődésnek indult. Ezt az is bizonyítja, hogy a járás mezőgazdasági jellege ellenére az ipari termelés értéke meghaladta a mező- gazdasági termelés értékét. 1970-ben a tízezer lakosra jutó ipari létszám négyszázhetven fő volt, amelyet 1975-re ezerkétszáz—ezer- háromszázra kell emelni. Ez meg fogja közelíteni a megyei átlagot. Az ipartelepítés részben központi, részben helyi erőforrásokból valósul meg. Tiszafüreden a már üzemelő Alumínium- árugyár és a , Magyar Hajó- és Darugyár üzemegysége mellett a váci Kötöttáru- gyár is üzemet létesít. Tiszafüred mellett Abádszalók és Kunmadaras nagyközségek iparosítása indult fejlődésnek. A mezőgazdaságban a fejlődés nem minden területen jelentkezik. Időszakosan probléma volt a lakosság mezőgazdasági termékekkel való ellátása. A mezőgazdasági termőterület csökken, így a fejlődés csak az intenzív módszerek alkalmazásával érhető el. Kiemelte a háztáji gazdaságok jelentőségét, amelyek elsősorban baromfival, tojással, tejjel és hússal tudják segíteni a jobb ellátást. Fontos feladat szakosított szarvasmarhatelepek létrehozása, ilyen jelenleg nincs a járásban. Ezután a kereskedelem helyzetét elemezve kiemelte, hogy jelentős javulás következett be, korszerű kereskedelmi formák alakultak ki. 1972-ben 6,5 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom. A jelenlegi áruellátás mellett tapasztalható hiányosságok már elsősorban a nem megfelelő kereskedelmi politika következményei. Kiemelte Tiszafüred kereskedelmi helyzetének javulását, i Befejezésül dr. Benfeoi- vics László, a tanácsi tervezés rendszeréről, feladatairól szólt. Az ülés Krisár Miklós zárszavával ért véget. Százharminc millió forint értékű alkatrész az aratáshoz A MEZŐGÉP Tröszt szak- emerei gyors intézkedéssel rekordidő alatt egész sor alkatrész gyártására rendezkedtek be. Sokáig nem jutottak hozzá a gazdaságok anyagbeszerzői az SZK—4-es kombájnokhoz szükséges önindítókhoz, ezt az alkatrészt most cseredarab ellenében felújított állapotban szállítja az egri és a celldömölki gépjavító vállalat. Az E—512-es kombájnhoz is több alkatrészt állítanak elő a hazai gépjavító vállalatok. A MEZŐGÉP Tröszt vállalatai eddig 130 millió forint értékű kombájn- és egyéb aratógép-alkatrészt adtak el, lényegesen többet mint egy évvel korábban. A tröszt szakemberei szerint az aratásig hátralévő időszakban tovább javul majd az ellátás, és mire eljön a nagy munka ideje, valamennyi kombájnhoz biztosítani lehet majd az alkatrészeket. Az aratási szezonban egyébként állandó ügyeletet tartanak a gépjavító telepeken és szerviz-szolgálat is működik majd. A földeken meghibásodó kombájnokat a helyszínen javítják meg a műhelykocsikkal érkező szerelők. A pártmunka első vonalában dolgoznak Községi titkárok tanácskozása Szolnokon A megyei párt-végrehajtóbizottság tegnap tanácskozásra hívta össze a községi pártbizottságok, csúcsvezetőségek titkárait. A megbeszélésen ott voltak a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai, a járási pártbizottságok titkárai és a megyei instruktorok. Az elnökségben foglaltak helyet dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, Szekeres László, dr. Majoros Károly és Tóth János a megyei pártbizottság titkárai. A tanácskozás résztvevőit dr. Gergely István köszöntötte. — Azokat hívtuk ma össze — mondotta — akik az első vonalban dolgoznak a párt politikájának megvalósításáért. A tanácskozás célja, hogy szóljunk a községi párt-politikai munka időszerű feladatairól, kicseréljük tapasztalatainkat és gazdagítsuk munkamódszereinket. Ezután Szekeres László tartott előadást a községben folyó pártpolitikai munka időszerű feladatairól. Szekeres Lisvló előadísa — A párt X. kongresszusa által megjelölt politikai irányvonal alapján a Politikai Bizottság 1972. március 21-i határozatában értékelte a községi pártbizottságok és csúcsvezetőségek helyét, szerepét, s megjelölte a munka továbbfejlesztésének tennivalóit — mondta bevezetőként az előadó. — A határozat alapján helyi intézkedési tervek születtek, s megkezdődött a végrehajtás folyamata. Szekeres elvtárs részletesen szólt az 1962—1973. évek közötti gazdasági és társadalmi átalakulásokról, változásokról, melyek jelentős hatást gyakoroltak a pártszervek. közte a községi párt- bizottságok és csúcsvezetőségek munkájára is. — Ezek a változások hatékonyabb pártpolitikai munkát igényelnek szervezeti és tartalmi téren egyaránt. A pártirányítás olyan politikai folyamat, melyet állandóan javítani, fejleszteni kell. Az előadó ezután a Politikai Bizottság határozatából eredő községi pártbizottsági feladatokról beszélt Hangsúlyozta: — A pártbizottság az adott terület politikai irányító szerve, tevékenysége átfogja egész működési területét. Feladata, hogy érvényesítse a párt politikáját és a gyakorlatban segítse, ellenőrizze annak megvalósítását. Foglalkozik a hatáskörébe tartozó ideológiai, politikai, gazdaságpolitikai, szociális és káder ügyekkel, a párt belső életének tartalmi és szervezeti kérdéseivel. Az előadó vázolta a községi pártbizottságok tennivalóit a KISZ közvetlen-, az állami, gazdasági-, társadalmi. és tömegszervek közvetett irányításában, munkájuk koordinálásában. Részletesen foglalkozott a döntési- és állásfoglalási jogkör gyakorlásával. Ezután a községi csúcsvezetőségek feladatairól szólt Hangsúlyozta: — Ezek ugyanolyan közbeeső pártszervek, mint a községi pártbizottságok. Jogállásukat tekintve rangjuk azonos. Különbség közöttük, hogy a csúcsvezetőségek mellett nincsenek választott munkabizottságok. Nem rendelkeznek tagfelvételi és másodfokú fegyelmi jogkörrel. Az alaoszervezelek segítése Szekeres elvtárs a községi pártbizottságok, és csúcsvezetőségek munkájának fontosságáról szólva megemlítette. hogy több száz párt- alapszervezet munkáját fogják össze, melyekhez a megye párttagságának 43.3 százaléka tartozik. Ezután így folytatta: — A nagyközségekben működő pártbizottságok döntő többsége megfelelő színvonalon, hatékonyan irányítja a politikai munkát, s a községek életében tekintélyes szerepet tölt be. Megélénkült a községi pártbizottságok tevékenysége is. Sajnos a csúcsvezetőségekről nem tudtunk ilyen minősítést adni. Munkájukban kevesebb a terv- szerűség. Területi tevékenységükben helyenként háttérbe szorul az irányítás, az ellenőrzés, főként a gazdaságpolitikai-, társadalmi- és tömegszervezeti munkában. Ennek legfőbb oka a személyi feltételekben keresendő. Az előadó részletesen szólt az alapszervezetet irányító tevékenységről, melyben je- lentős az előrelépés. Rendszeresek a havonkénti titkári értekezletek. Csak az a baj, hogy ezek inkább feladatmeghatározó, s kevésbé tapasztalatcsere és beszámoltató jellegűek. Rendszeresebben kellene foglalkozni a reszortfelelősök képzésével, munkájuk segítésével is. Nagyobb figyelmet a leendő oárltagok nevelésére Szekeres elvtárs. ezután a káder hatásköri és véleményezési jogkör közötti különbségekről. s ezek gyakorlásának tapasztalatairól szólott. Néha fontos személyi kérdésekben a testület helyett a titkár dönt. Máskor egyes állami és gazdasági szervek nem kérik ki a közbeeső pártszervek véleményét. Az előadó elemezte a KB 1972. novemberi határozatában a pártéletről szóló tennivalók végrehajtásának tapasztalatait. — Egyes helyeken a határozat lényegeként pusztán a tagfelvételi korlátozást látják. Nem foglalkoznak érdemben a párttagságra alkalmas fizikai dolgozókkal. Intenzívebb munkára lenne szükség az értelmiségiek, műszakiak párttaggá való előkészítésében is. Politikai bátortalanság tapasztalható a párttagok szervezeti szabályzat szerinti számonkérésében. A nagy érdeklődéssel kísért előadás után Csajból* András, a tiszasülyi községi pártbizottság titkára, Badari József, a tiszaszentimrei csúcsvezetőség titkára. Rózsa Sándor, a tiszajenői csúcsvezetőség titkára, Tőzsér Gyula, a jászárokszállási községi pártbizottság titkára és Varga Lajos, a jászjákóhal- mi csúcsvezetőség titkára kért szót. Mindannyian a községi pártpolitikai munka tapasztalatairól, eredményeiről és gondjairól beszéltek. A tanácskozás tapasztalatait dr. Gergely István ösz- szegezte. A résztvevők figyelmét felhívta arra. hogy megkülönböztetett gonddal foglalkozzanak a gazdaság- politikai és községpolitikai munkával. Mindkettő alapot ad arra. hogy a dolgozók, a lakosság közérzete jó legyen. Törődjenek az igények mind magasabb színvonalú kielégítésével, a közérdekű létesítmények építésére szervezzék a társadalmi összefogást. Javasolta, hogy többet foglalkozzanak a lakosság szellemi kincseinek gyarapításával. A tanácskozás hasznos tapasztalatokat adott, ezért a megyei pártbizottság a jövőben egy—másfél évenként összehívja a községi pártbizottságok és csúcsvezetőségek titkárait. — m. 1 — Kunhegyesen a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár forrasztóüzeme új műhelycsarnokba költözött. A közel kilencmillió forintos költséggel épült üzemrészben jelenleg kétszázötven nő dolgozik az automata telefonközpontok szerelési munkálatain. A világos, kényelmes munkaterem már a jövő igényei szerint készült. A hozzá tartozó szociális helyiségek hatszáz dolgozó ellátását teszik lehetővé. Az üzem nagyarányú létszámfejlesztésének közeli programja, hogy még az idén körülbelül száz női dolgozót vesznek fel a betanított munkás képzettséget igénylő munkakörbe. Képünkön: az új műhelycsarnok
