Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-16 / 112. szám

XXIV. évf. 112. sz. 1973. május 16., szerda. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: SO PILLÉK W •• rr m "U r # Jovonk lépcsője M a ünnep van Kiskörén, avatják a Tisza II-t, ünne­pélyesen és hivatalosan. Avatják a vízmüvet, amelynek önmagában csupán annyi értelme van, amennyi bármely eszköznek ősidők óta. Rendeltetése, hogy az embert szolgálja, az ember segítségére legyen abban az évezredek óta folyó, meg-megújuló heroikus küzdelemben, amely a természet érőinél? megszelídítésében, környezetünk magunk képére formálásában, a természeti világ meghódí­tásában nyilvánul meg. Amikor a most felavatandó tiszai vízlépcső felé tekin­tünk, a másodikra a folyón — amelyet nyilván majd újab­bak követnek, hisz a Tisza II. is csupán része egy átfogó országos vízgazdálkodási tervnek — nem is annyira az építményre gondolunk, hanem elsősorban azokra a távla­tokra, a birtokunkba jutott eszközzel megteremthető jövőre, amely e táj lakói szaunára is megnyílik. Elismeréssel adó­zunk, hogyne adóznánk azoknak, akik Széchenyi, Vásár­helyi örököseiként megvalósították az évszázados álmot, és vízmüvet építettek a Tiszára, öntözőrendszert a tájba. Jo­gos büszkeséggel tekintünk azokra a mérnökökre, szakem­berekre, akik tervezték, megteremtették, végső formát ad­tak a gondolatnak és velük az építők százaira, ezreire, a v ízlépcső hétköznapi hőseire. így emlegetjük őket, akik többnyire a környék, a sokat szenvedett vidék, a természet szeszélyeinek, ártalmainak kitett Tisza-völgy lakóiból ke­rültek ki. maguk is megérezve e vállalkozás történelmi nagyszerűségét. A tiszai vízlépcső és a hozzá kapcsolódó hatalmas öntözőrendszer, amely fokozatosan látja majd el vízzel' a Jászság és a Nagykunság jórészét — 300 ezer hektár válik általa öntözhetővé —, történelmi vál­tozással felérő fordulatot jelent majd e fáj és a rajta élő emberek életében. Félmillió ember sorsa, jövője kapcsoló­dik a most kiépülő, korszerű öntözéses gazdálkodáshoz. A I víz kínálta új lehetőség magában hordja egy virágzó me- ' tógazdasági ipar születését is. A víz, amely nélkül ipar sem létezhet. Talán furcsa, hogy az avatás ünnepi pillanatában nem a vízlépcső megépülésének, az építés hétéves történetének felemelő mozzanatait idézzük, nem a megmozgatott föld, kő, beton tonnamdllióit említjük, nem számokat sorolunk fel, bár ez esetben azoknak is meg lehetne a költészetük. Hisz országos összefogással megépített monumentális alko­tásról van szó, amelyre oly sok jelzőt ragasztott már eddig Is a képzelet, nevezve betonkolosszusnak, vasbeton-óriásnak, sőt acélmegváltónak is. Feltűnhet, hogy nem a pontos, az időre végzett, tervszerű munka szépségét hangoztatjuk, ha­nem a jövő távlatait vetítjük magunk elé. Emberi dolog ez; nem ami mögöttünk, hanem ami előttünk van, az izgat bennünket mindig a legjobban. Ezért szólunk most is az Alföld, megyénk jövőjének biztató távlatairól. Arról, hogy nekünk is lesz Balatonunk, ahol tízezrek üdülhetnek és pi­henhetnek majd, érte nem kell a Dunántúlra menni. Hogy nj’aralók, víkendházak, horgásztanyák sorakoznak majd a hatalmas mesterséges tó partjain, és megszelídül az éghaj­lat is, otthonosabbá válik a táj, 400 millió köbméter víz párolgó felszíne „édesíti” a Tisza-völgy klímáját. D úsan ringó búzatáblák, hatalmas tengerierdők, vi­rágzó mezőgazdasági ipar, kombinátok, árnyas ligetek, üdülés, sport — a jövő vonzó képei, amelynek szüloanyja a víz, és megtermékenyítője a szocia­lizmust építő társadalom tehetsége és szorgalma. Nem ko­rai ezekről beszélni? Amikor még a 127 négyzetkilométeres víztároló körvonalai is csak képzeletben rajzolódnak ki és több mint egy évtized kell hozzá, hogy a valóságban is mind létezzenek? Mi a biztosíték rá, hogy ez a vízlépcső ■ valóban áldást hoz majd erre a tájra, hogy ez az új, em­beralkotta modem „termelőeszköz” valóban a hasznunkra válik? Az az okos, tervszerű munka, amelynek eredményeképp éppen most is ünnepélyesen avathatjuk az új vízlépcsőt, az öntözőrendszer szívét. Gazdaságaink, termelőszövetkezete- mk ugyanis nem ölhetett kezekkel, hanem tárt karokkal várják a vizet. Évek óta kísérletek folynak a leggazdasá­gosabb öntözési módszerek meghonosítására. Külföldi és hazai tapasztalatok alapján modem gépekkel mintagazda­ságok kísérleteznek, hogy a víz erejét a Jászság és a Nagy­kunság földjein máximálisan hasznosítani tudják. Csak annyi pontosságot, körültekintést, tervszerűséget a víz hasz­nosításában, mint előteremtésében, akkor a virágzó pros­peritás évei köszöntenek a Tisza táj népére. A hatalmas vízlépcső előterében szobor áM. Ma avatják azt is. Karcsú nő búzakalászok csokrát tartja a kezében. Jelképes mű, szimbóluma a ter­mékenységnek, a bőségnél?, — a jövőnek, amelyhez fontos lépcső lehet, lesz is büszkeségünk, a Tisza II. Valkó Mihály Vakító benzinkutak A közúti biztonságról tanácskoztak Szolnokon Országos forgalomtechnikai tanácskozást tartottak tegnap Szolnokon tizenkilenc megye közúti igazgatóságai vezetői­nek részvételével. A vándor- gyűlésen — amelyet évente rendeznek meg — a közleke­dési szakemberek ezúttal a közúti biztonság műszaki kérdéseiről tartottak előadá­sokat A Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet munkatársai beszámoltak az országutakon végzett forga­lomszámlálások tapasztalatai­ról, ismertették azokat az automata számlálókat ame­lyek — egyelőre még csak a i «óváros nagyforgalmú útjain — már működnek. A KPM Szolnok megyei Közúti Igazgatóságának mun­katársai a megyei tapaszta­latok alapján az országban gondot okozó országtúi prob­lémákra hívták fel a figyel­met. A lakott településeken kívül működő ÁFOR-kutak környékét vakító fénnyel vi­lágítják ki. a gépjárműveze­tők a sötétből nagy sebesség­gel érnek az erős fénybe. A biztonság érdekében — ja­vasolták a szakemberek — jó lenne a kutak megvilágítását fokozatossá tenni, ezt' egyéb­ként több külföldi példa is alátámasztja. Ma: A legjobbak között Kiváló tsz ünnepsége T isza földváron és Töröhszentmihlóson Negyedszázados fennállá­sát ünnepli az idén a tisza- földvári Lenin Tsz. A hu­szonöt esztendő második fele sok sikert hozott a szö­vetkezeti közösségnek. Pél­dás gazdálkodásukkal is­mertté tették nevüket a magyar szövetkezeti mozga­lomban. Több mint egy év­tizede tisztelettel ejtik ki nevüket, s ha jó szövetke­zet után érdeklődik a me­gyébe érkező vendég, első­nek mindig a tiszaföldvári Lenin Tsz nevét hallja. Most is természetesnek tartják a szövetkezeti élet ismerői, hogy a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium Kiváló Termelő- szövetkezet címet adomá­nyozott a gazdaságnak. A tsz tagjai tegnap délután vették át a kitüntetést. Az alapítók közül már csak ketten tudtak részt venni az ünnepségen, Bohus Pál, és Boda Sándor. Már az új nemzedék tagjai ültek ün­neplőbe öltözötten a tsz- 3zékház nagytermében., így ifjú Bohus Pál személyzeti vezető és Bohus László vil­lanyszerelő is. Az a nemze­dék, amely tudással is, vi­lágszínvonalú búzatermesz­téssel bizonyítja: méltóak szövetkezetalapító apáikhoz, őket köszöntem jöttek dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, Sári Mihály, a megyei pártbizottság kép­viseletében és mások a já­rás, a nagyközség vezetői. Tóth György Állami-díjas párttitkár nyitotta meg az ünnepséget, majd Bőd! Imre Állami-díjas tsz-elnök szólt a szövetkezet jelenéről és jövőjéről. Elmondta, hogy a Lenin Tsz vagyona 171 mil­lió forint és, hogy csak 1972-ben 35 millióval emel­kedett ez a vagyon, első­sorban az új épületekkel, iHaMnanm Dr. Dimény Imre a Szovjetunióba utazott D. Antonov szovjet hűt­és tejipari miniszter meghí­vására tegnap dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter vezeté­sével élelmiszergazdasági küldöttség utazott a Szov­jetunióba. A küldöttség bú­csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent dr. Madas András és Kaza- reczki Kálmán mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, valamint a szovjet nagykövetség képvi­selője. Öntözési verseny A kiskörei vízlépcső üzem­be helyezésével egyidőben öntözési versenyt hirdetett a Középtiszavidéki és Jász­sági Tsz-ek területi Szövet­sége. A verseny fő célja, hogy a nagy területen gaz­dálkodó tsz-eket ösztönöz­zék öntözési lehetőségeik jobb kihasználására. A moz­galomban csak azok a gaz­daságok vehetnek részt a si­ker reményében, ahol az öntözési kapacitásnak leg­alább a nyolcvan százalékát kihasználják. Ha ennél na­gyobb területet öntöznek, akkor a pontozásos értéke­léskor plusz pontokat is kapnak. A szervezők a leg­jobb tsz-ek részére elismerő új gépek építésével, vásár­lásával. Ügy indultak 1973-ban is — mondta az elnök —, hogy a munka nehezebb végét fogták meg. Cukorrépaveté­süket például 200 holddal emelték. Hamarosan befe­jezik a szakosított sertéste­lep építését, bővítik a szarvasmarhatelepet. A nö­vénytermesztésben a zárt rendszerű eljárásokat alkal­mazzák, a legkorszerűbb gépsorok megvásárlásával teljesen gépesítik a búza, a kukorica, a cukorrépa ter­mesztését. A szövetkezet nem pihen babérjain. Ezért szólt elismeréssel tacjairól, vezetőiről dr. Hegedűs La­jos, a megyei tanács elnöke. — A gazdaságnak nem­csak a megyében, az or­szágban is jó híre van, hi­szen 1961 óta szinte minden évben az ország legjobbjai között szerepel a tisza­földvári Lenin Tsz. öt al­kalommal birtokolták a Mi­nisztertanács Vörös Vándor- zászlaját, négy ízben a Mi­nisztertanács elismerő okle­velét. a megyében pedig minden évben övék volt az első hely 1961 éta a szövet­kezetek versenyében. Az or­szágos mezőgazdasági kiál­lításokon is a leo-Jobbak kö­zött szerepelt eddig a tsz. Nevűk ott van a mezőgaz­dasági és élelmezésflgvi mi­niszter alapította vándor- serlegen. amelyet mindig csak a legfőbb növényter­mesztő gazdaságok nyerhet­nek el. A megyei tanács elnöke összehasonlította a Lenin Tsz termelési eredményeit a me­gyei és az országos átlagok­kal. Mint mondotta, 1972-ben búzatermésből az országos átlag hektáronként 3t mázsa volt. a megvei átlag 32.1 má­zsa. ugyanakkor a Lenin Tsz 1300 hektáron 44 mázsás át­oklevelet alapítottak. A kez­deményezésnek máris je­lentős visszhangja van. A terület több gazdaságában, köztük a cibakház! Vörös Csillag, a zagyvarékasi Bé­ke, a besenyszögi Lenin Tsz-ben új, korszerű öntözé­si eljárásokkal is kísérletez­nek, hogy minél eredménye­sebben vegyenek részt a ve­télkedőn. Új idegenforgalmi hivatalok Budaörsön, az M 7-es út mellett, tegnap megnyitották a két balatoni megye ide­genforgalmi hivatala a BA- LATONTURIST és a SIÓ- TOUR közös irodáját. A fővárosból a Balatonhoz utazó autós turisták az iro­dában tájékozódhatnak a szálláslehetőségekről, a programokról. Az informá­ciós irodában valuta-bevál­tásra, ajándéktárgyak, Úti­kalauzok, térképek vásár­lására is lehetőség nyílik. Kiadók, könyvterjesztők tanácskozása A szolnoki Verseghy Könyvtár és a Könyvterjesz­tő Vállalat rendezésében el­ső ízben került sor tegnap a városi tanács nagytermé­ben a kiadók és a megye könyvterjesztőinek találko­lagtermést takarított be. Ha­sonlóan jóval magasabb az évi tejhozam is az országos és a megyei átlagnál, a Le­nin Tsz-ben a tehenenkénti átlagos tejtermelés 3 ezer 180 liter évente. Beszélt a megyei tanácsel­nök a zárt termelési rend­szerekről is. Méltatta, hogy a Lenin Tsz-ben mindig ked­vező fogadtatásra találtak a tudomány és a technika új­donságai. Külön örülünk an­nak — mondotta —, hogy ez a tsz vállalkozott a búzater­mesztés zárt technológiai rendszerének kidolgozására. Eddig is világszínvonalon termelték a búzát, jó pél­dát adva más gazdaságok­nak is. Ezután a megyei tanács­elnök a miniszter megbízá­sából átadta Bódi Imrének a kitüntetés díszokmányát, Szikora Lajosnak, Karai Károlynak, Tímár Jánosnak, Bucsi Mihálynak és Kiss Jánosnak pedig a minisz­ter kitüntetését. Másoknak a tsz adott pénzjutalmakat. A megyei pártbizottság ne­vében Sári Mihály köszön­tötte a kitüntetett szövetke­zetét • • • Kerek évfordulót ünnepel­nek a törökszentmiklósi Pe­tőfi Tsz tagjai is. Igaz, ők még csak húsz esztendeje járják a közös gazdálkodás útját. Az is igaz. hogy en­nek a szövetkezetnek a ne­ve még kevésbé ismert a szakmai közvélemény előtt. Az utóbbi években azonban már többször arra „kény­szerítették” a társgazdasá­gokat, hogy figyeljenek rá­juk. Múlt évi termelésük alapján pedig jogos birtoko­sai a Kiváló Termelőszövet­kezet címnek. (Folytatás a 3. oldalon.) zó j ára. A megjelenteket Szurmal Ernő, a könyvtár igazgatója köszöntötte, majd átadta a szót az Európa, a Móra, a Corvina és a Gon­dolat könyvkiadó képviselői­nek, akik az ünnepi könyv­héten megjelenő újdonságai­kat ismertették. A beszámolók után el­hangzott kérdések tulajdon­képpen egy és ugyanazon problémát érintették; miért nem jelentetik meg az egyes könyveket nagyobb példány­számban? Erre még az ér­dekeltek sem tudtak kielé­gítő választ adni. A legna­gyobb példányszám is ke­vésnek bzionyulhat ugyanis, ha mindenki egyszerre akar­ja megvásárolni. A tanácskozás délután szakmai megbszélésekkel és szenkcióülésekkel folytató­dott. Tudnivalók a BNV-tőI A Városligetben és az új kőbányai vásárvárosban má­jus 18-tól 28-ig nyitva tar­tó Budapesti Nemzetközi Vásárra egységesen 15 forin­tos belépőjegyet árusítanak, s ez magában foglalja a két kiállítási terület közötti kü- lönautóbusz viteldiját is. A vidéki látogatók a kedvez­ményeiP vasúti utazásra is jogosító 20 forintos vásár­igazolvánnyal nézhetik meg a BNV-t. A vidéki vásárlá­togatók az IBUSZ és a Aki árat mond ... Ma avatják a Tisza II. vízlépcsőt Hová vezet ez az út A tv képernyője előtt Óriás született Ex libris Martfű A szerkesztőség postájából Rendelet a vállalati reprezentáció csökkentéséről Losonc/,! Pál látogatása Fejér megyében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap Szé­kesfehérvárra látogatott. Az MSZMP Feiér megyed Bi­zottságának székhazában a megye és a város vezetői fo­gadták őt. Tájékoztatták Fe­jér megye és Székesfehérvár fejlődéséről, a megye fejlesz­tési terveiről, majd Loson­czi Pál és kísérete az Ika­rus székesfehérvári gyárá­ba látogatott. Tájékoztatták az Elnöki Tanács elnökét a székesfe­hérvári gyár bővítésének terveiről, a termelési ered­ményekről, majd gyárláto­gatásra Indultak. Losonczi Pál és kísérete végignézte az Ikarus autóbuszok gyártási folyamatát, az autóbusz sze­relőcsarnokot, ahol az IK— 255-ös autóbuszból az idén 2600-at gyártanak. Megte­kintette a gyár új szerelő­csarnokának építkezését is. Losonczi Pál és kísérete a délután folyamán a Fejér me­gyei Mezőszilas községbe, a Mezőföld Termelőszövetke­zetbe látogatott MAV-kirendeltségeken, a megyei idegenforgalmi iro­dákban juthatnak hozzá a 20 forintos vásárigazolvány­hoz. A vásárigazolványra megváltott kedvezményes menettérti jegy a Budapest­re utazáskor május 17-én 0 órától május 28-án déli 12 óráig, visszautazáskor pedig május 18-án 16 órától, má­jus 29-én éjfélig érvényes. Mindkét vásárváros naponta délelőtt 10 órától este 8 órá­ig tartja nyitva kapuit, de a pavilonokat egy órával hamarabb, tehát már este 7 órakor bezárják. Egy mondatban Az OPW — a KGST or­szágok közös vasúti teher­kocsi parkjának tanácsa — május 21—25 között Szom­bathelyen tartja 23. ülését. A Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatásra kerü­lő újdonságaikat, a vállalat hazai és exporttevékenysé­gét ismertették tegnapi saj­tótájékoztatójukon a KER- IPAR vezetői. Szalonikiben ma 19.30 órá­tól rendezik meg az 1972— 73. évi labdarúgó kupagyőz­tesek Európa Kupájának döntőjét, amelynek két résztvevője, az olasz Milan és az angol Leeds United. Május 8-tól 15-ig Egerben tanácskoztak a KGST ház­tartási gépek és készülékek gyártásával foglalkozó ál­landó munkacsoportjának szakértői. ÜDOSÍTÁSOK — HÍREK - JÜDÚSÍrÁStth - HÍREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom