Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-15 / 111. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP W73. májas 19; Mint a selyemhernyó... Peking kizsákmányolja Délkelet—Ázsia népeit A régi kínai császári di­nasztiákról mondották egy­kor Dékelet-Ázsiában, hogy politikájuk a selyemhernyó viselkedésére emlékeztet: lassacskán felfalják a szom­széd födjét, mint a hernyó a falevelet Ez a mondás és ez a politika máig sem ment feledésbe. A politika persze válto­zott, alkalmazkodott a mai körülményekhez. Bár ma A burzsoázia szerepe Peking azonban nem csu­pán területszerzésre törek­szik. Pontosan úgy, mint a selyemhernyó, felfalja az olyan délkelet-ázsiai orszá­gok nemzeti jövedelmének jelentős részét, mint Thai­föld, Malaysia, Szingapúr, a Fülöp-szigetek és Indonézia. Tevékenyen részt vesz ezek lakosságának kizsákmányo­lásában. Ebben a Peking fe­lé orientálódó, külföldön élő kínai burzsoázia az esz­köze. E burzsoázia üzleti nyeresége ugyanis a Kínai Népköztársaságba irányuló egyoldalú és semmivel nem viszonzott valuta-átutalások forrása. Moszkvában a ;,Mezsdu- barodnije otnosenyija” (Nemzetközi kapcsolatok) kiadónál nemrég jelent meg Mihail Andrejev szovjet közgazdász könyve: „A kül­földi kínai burzsoázia Pe­king eszköze Délkelet-Ázsi- ában” címmel. A szerző bő­séges külföldi adatok alap­ján mutatja ki forrásai közt a KNK nemzeti bankja hon- fcongi kirendeltségének köz­leményeitől az amerikai ClA Egy jelszó és ami mögötte van Ceruzavázlatok a sóderről, a céllövésről és az agydaganatról más a cégér, Kína agresszív hatalomként lép fel az ázsiai porondon, az erő jo­gán akarja birtokolni a ma­ga befolyási övezetét. „Kí­na lemondott a forradalmi pózról ,és csak a kínai nem­zeti érdekek védelmével és minél szélesebb körű érvé­nyesítésével törődik” — ál­lapította meg Rajaratnam szingapúri külügyminiszter 1972. márciusában. adataig sok minden megta­lálható, — hogy a délkelet­ázsiai országokban élő kí­nai burzsoázia Kínába irá­nyuló átutalásainak valószí­nű ösgzege 1950. és 1971. kö­zött 2820 millió amerikai dollárnak felelt meg. E kör­zet országai tehát évente mintegy 130 millió dollárt veszítettek el, ami legális és illegális utakon Peking­ije került. Kínai kisebbség és kínai tőke a földkerekség számos országában található, de csak Dékelet-Ázsiában vált fontos tényezővé, a társa­dalmi és gazdasági haladás fékezőjévé. Itt összpontosul a külföldön élő kínaiak mintegy 90 százaléka, itt ta­lált befektetésre a külföldi kínai tőke túlnyomó része. E körzetben és közvetlen szomszédságában működik a kínai burzsoázia beruhá­zási tevékenységének szin­te minden nagy központja, ami lehetővé teszi, hogy ez a burzsoázia könnyedén ma­nőverezzen tőkéjével. Épp ezért irányult rá a maois­ták figyelme. és védelmet nyújt számára. A külföldön élő kínai ban­károk és vállalkozók meg­értik: Kína tevékeny bekap­csolódása az ázsiai politiká­ba olyan következménnyel jár, amely gazdaságilag is, politikailag is hasznot hoz számukra, ha együttműköd­nek Pekinggel. Végül is jól tudják, hogy Kínában ma több mint egymillió ember élvezi kapitalista mivoltá­Papír, űrutazásokhoz Az NSZK-ban olyan pa­pírt állítottak elő, mely még magas oxigéntartalmú levegőben sem gyújtható meg és vákuumban sem Forrasztóanyagok megbízhatósága A tudósok már évek óta igyekeznek megbízható módszereket kidolgozni és megfelelő eszközt szerkesz­teni a forrasztás megbízha­tóságának és tartósságának megállapításához és méré­séhez. Az egyik sikerült változat angol szakemberek műve: impulzátorból áll, amelyhez a megvizsgálandó anyag fémmagját erősítik. A fém­mag másik végét ráengedik a kérdéses forrasztóanyag Hibrid számítógép Ukrán szakemberek a kö­zelmúltban hibrid számító­gépet szerkesztettek a hőel­látó-, vízvezeték-, szellöző- és gázvezeték-rendszerek működésének ellenőrzésére és az ezzel kapcsolatos szá­A gép a tervezés, a vezeték- építés és az üzemeltetés so­kezd töredezni. Az új papír­ra jól felvihetők a színek Kitűnően felhasználható űr­hajók térképeinek, fedélzeti naplóinak stb. elkészítésére. megolvadt felületére. Abban a mértékben, amelyben a forrasztóanyag megnedvesí­ti a fém felületét, megvál­toznak a mechanikus kohé­zió (a felületi feszültség) erői a két anyag között. A változás villamos impulzus­sá válik, amelyet az oszcil­lográf írószerkezete rögzít. Ebből megítélhetjük, hogy valamely forrasztóanyag alkalmas-e a vizsgált fém forrasztására. állításánál kisméretű, a megbízhatóságot és a mű­ködési sebességet növelő új elemeket, úgynevezett kvázi- ellenállásokat alkalmaztak. é,Minden kínai egy család tagja”. —- Peking ezzel a jelszóval lép fel mint a kül­földön élő kínaiak érdekeinek védelmezője, és igyekszik olyan benyomást kelteni, mintha a kínai kapitalisták­nak a KNK iránt tanúsított politikai lojalitásából nagy előnyök származnának erre a burzsoáziára. Elsősorban azért; mert Peking hatékony garanciát Méltóságteljesen fiömpo= lyög a folyó. Egy kis moto­ros hajó nehéz uszályokat cipel lihegve, az ár ellen. Színültig teli vannak sóder­rel. Megjegyzés a par­ton: jó lesz az idén az ér­tekezlet-termés, hozzák már a sódert. ízetlen dolog ez — vélem; még msolyogni sem lehet rajta. Szűkebb hazánkban különösen nem, mert az egész a Dunán történik, s a megjegyzés valahol Szent­endre alatt hangzik eL S hal van attól Szolnok? (Ez utób­bi kérdés nem minőségi kü­lönbségre utal, hanem egy­szerűen a távolságra. Kilo­méterben.) Egyébként is, hol van a Tiszán uszály? Vontató? Megint megjegyez­hetné valaki — most már a Tisza partján —, hogy só­der azért van, de újólag hangsúlyozom, e kis dolgo­zat nem kíván ilyen olcsó eszközökkel sikert aratni a nyájas olvasónál. Csupán fel­hívni a figyelmet egy törté­nelmi esemény kínálta nagy lehetőségre. Holnaptól hajózható a Ti­sza egészen fel, ki tudja meddig, miután átadják ün­nepélyesen is a nagy mű­vet A hajdan forgalmas ví- ziországűt újból felkínálja szolgálatait, ám a város hall­gat. Mintha elfelejtené, hogy kilencszáz év előtt — vagy talán már több ezer éve — ennek köszönhette születését. Fekvésének, mely által ter­mészetes átrakóhelye lett a kelet—nyugati forgalomnak. rht. •mosfirit Ifihefme tenni egy rosszízű megjegyzést — ám ki tudja, ez talán nem is lenne odasorolható? —, mi­szerint erre a város idejé­ben felkészülhetett volna. Mindegy. Lesz itt még ki­kötő, ahol okos gépek rak­ják át az uszályokból vas­úti kocsikba a vasércet, ce­mentet, az új Zsigulik tíz­ezreit. Csak azt nem szabad elfelejteni ebben a nagy for­galomban, hogy mindehhez legkevésbé a sóderre van szükség. Magias, enyhén pocakos, gojzervarrott cipőben, fehér nylon ingben. OdabaÚag a céllövöldéhez. Mit odabal­lag? Megjelenik a szórakoz­tató intézményben. Puskát kér. Közben ilyeneket mond a mellette guruló alacso­nyabb, ám annál kövérké- sebb asszonynak: „fekvő test­helyzet.... kilences átlag... szélviszonyok...” Azután lő. Hármat ötért. Mert ennek is felment az ára. Ugyanis sokan szeretnének lőni, de kevés a céllövölde. Nomeg. lévén ez a műfaj szabadáras kulturális szolgáltatás. Evég- ből nyista állami dotáció. Még hármat kérek. Közben az asszonyhoz: „...ballisztikai viszonyok...- a napsugarak bé­nák előnyeit, azaz kap tő­kés tulajdona után fix szá­zalékot. A burzsoáziának politikai szervezetei is van­nak Kínában. A gazdasági és valutapo­litika szabotálása, a csem­pészkereskedelem támogatá­sa, az arannyal és valutával folytatott feketézés, mester­séges áruhiány előidézése és spekuláció a hiánycik­kekkel — a külföldi kínai burzsoázia mindezzel aláás­sa a délkelet-ázsiai országok fokozott gazdasági fejlődé­sére irányuló erőfeszítéseit Peking buzdítja külföldi kli­enseinek erre irányuló ak­cióit. Minthogy az ötvenes években ezekben, az orszá­gokban megtiltották a KNK- ba irányuló családi átutalá­sokat, a dollármilliók ille­gális úton, csempészet és a külkereskedelmi ügyletek elszámolásával kapcsolatos machinációk révén, az arany és a külföldi valuták feke­tepiacán keresztül jutnak Kinába... Dlagykínai sovinizmus A pekingi bel- és külpo­litika szocialista-ellenes irányzata, a hatalom jelle­gének fokozatos elfajulása, a nagykínai sovinizmus és a szovjetellenesség, amelyek a maoisták politikájának alapját képezik, nem álla­nak ellentétben a külföldi kínai burzsoázia osztályér­dekeivel és alapot nyújta­nak arra, hogy ez a burzso­ázia ’^b'vítse együttműkö­dését a pekingi vezetőség­gel. Az viszont a maga ré­széről tudatosan az ebből a forrásból származó jöve­delmei növelésére törekszik, ami oda vezet, hogy a KNK közvetve részt vesz a dél­kelet-ázsiai országok népei­nek kizsákmányolásában. Jurii Sztyerligov (APN) esést szöge...”. Még jobban bekönyököl. A sötétkék csi­kós nadrág legtöbbet hasz­nált része megfeszülve ra­gyogja vissza a már nyugod­ni készülő nap sugarait. Ta­lálat most sincs. Hátul su- hancok: A húszcentis pus­kával etetik az ürgét. (Ké­sőbb megmagyarázzák: Két méteren ennyivel hord mel­lé.) Az intézményvezető: Ez­zel a másikkal próbálja uram! Jó. Egy lövés találat. Parancsol még egy sorozatot? Köszönöm nem. s a gumin lógó majmot simogatva el- vonuL Én nem hiszem, hogy a céllövöldés eljárása egysze­rűen etetés volt. Inkább va­lami olyan bölcsességre ta­nít e cselekedet, amit a nagy népi céllövöldében is lehet­ne hasznosítani. Minden cél­lövő kezébe olyan puskát, amilyennel a maga kis maj­mát meg tudja lőni. És ha ez sem megy? Nem minden­ki született céllövő. Kell olyan is. aki a puskát töl­tögeti az igazi lövőknek, meg aki a majmot gyártja. Már csak azért is. mert eb­ben a céllövöldében csak állami dotáció van — lévén nem maszekvilág.. 8 & Kedvenc időtöltésem a tí­Filmjegyzet „Egy évszázados terv megvalósulása“ Egy kiváló kisfilmet ját­szanak a megye filmszínhá­zai. Részint már bemutat­ták, másrészt sokan még ezután láthatják. Szolnokon például május 31—június 6. között, „A boszorkánymes­ter” kísérőfilmjét. Önmagá­ban is nagy élményt adó alkotás Vásárhelyi Pál, Szé­chenyi István küzdelmének és a Kiskörei Vízlépcső épí­tésének krónikája. Alcíme: „A Tisza-völgy rendezése”, előre megmondja a néző­nek, az évszázados nagy természetátalakító munka a film témája. A Tisza a film főszerep­lője. Főhőse pedig az ál­modni és álmaiért küzdeni tudó ember. A reformkor­ral indul a film, amikor a Tisza-szabályozás gondolata is születik. „A legnagyobb magyar”, Széchenyi István agitációs körutazásra indul a Tisza mentén. „Nemcsak egyesek, hanem az ország haszna forog fenn, ha 3 mil­lió katasztrális holdra rúgó legjobb minőségű termő­föld a szántóvasnak vissza- adatik” — hirdeti. Bemutatja a film: a nagy terv folytatása mennyivel simább volt. A nép állama elhatározta, valósuljon meg Vásárhelyi Pálék talán tel­jesen végig sem álmodott álma. Ne csak a szabályo­zott folyó mente; hanem az ország legnagyobb öntöző- rendszere is. Épüljenek víz­lépcsők a Tiszán. Kisköre építőinek is emléket állít ez a filmeposz. Tulajdon­képpen ezzel ér véget a filmkrónika. de tudjuk, hogy folytatása lesz. A víz­lépcső elkészült, tovább épül az öntözőrendszer. És Paulusz Lajos, a film alko­tója ismét a megyét járja. Arra készül munkatársaival, hogy 1975-től 1978-ig ismét filmszalagra vegye: hogyan változik meg 5 év alatt a mezőhéki, az abádszalóki táj. Mi történik fél évtized alatt azokkal, akik hozzák és azokkal, akik fogadják a vizet. Az első film azt bi­zonyítja. várakozással te­kinthetünk a most készülő elé. Végül csak annyit, dicsé­retesen jól időzítette a MOKÉP a bemutatót. Már szétküldték a meghívókat a vízlépcső építői az ünnepé­lyes átadásra. zenéves zseniönjelöltek nyi­latkozatait olvasni. Legújabb ilyen olvasmányélményem az ÉS-ben található. A nyi­latkozó közli, hogy már ti­zenkilenc éves is elmúlt, s mint ilyen, természetesen egy teljes alkotói korszak áll mögötte, amelynek már a tanulságai is közhírré tehe­tők. Meg is teszi ezt: „...át­estünk — mondja — a bal- őldáliság .gyermekbetegsé­gén’, de ezerszer inkább vá­lasztom ezt, mint a felnőtti agydaganatokat, mert az előbbi gyógyítható, az utób­biak viszont halálosak.” Nem saját maga. hanem társai nevében is nyilatko­zik. ezért jogos a feltételezés — amely tapasztalatokon is alapszik —, hogy eme balol- daliság alatt azok a divatok értendők, amelyeknek kor­társai az elmúlt években hó­doltak, „Che” eszményítésé­től az úgynevezett maoizmu- sig. A szellemi pubertással együttjáró, de mindig, kor­szakonként más és más for­mában jelentkező politikai divat az ilyesmi, amely több­nyire a külsőségek utánzá­sából, felszínes jelszavak hangoztatásából, s kevésbé az adott eszmék megértésé­ből áll. Nem szabad az ilyesmit mítások elvégzésére. A „Szejm” nevű új számító­gép nem nagyobb egy író­asztalnál. Blokkjainak össze­tol komolyan venni, hisz né­hány év után ők maguk is elfelejtik — mint ezt maga a nyilatkozó is mondja. Oly­kor még valami haszna is marad, amennyiben politi­zálni. gondolkodni. netán ideológiával foglalkozni is serkenti, tanítja az arra fo­gékony, érdeklődő fiatalokat. Felmerül mégis az ember­ben a kérdés, miért kell az ilyesmit, egy fiatalember zsenge önkifejező kísérleteit ennyire komolyan venni, ran­gos lapban nyilatkozatként közölni ? Ahelyett elmagya­rázhatná valaki a bizonyára ambiciózus, tehetséges fiú­nak, hogy az ilyenfajta „elő­élet” semmiképpen nem véd meg az általa felnőttkori agydaganatnak nevezett ve­szedelmek ellem. Az élet olyan, s számukra is olyan lesz, hogy minden korban és életkorban, újból és újból meg kell küzdeni az agyda­ganatok ellen. Nem szület­nek soha olyan megváltó korosztályok, amelyek ilyen vagy olyan fiatalkori oltások­kal eleve védetté válnak a későbbi agydaganat okozta tévedések, hibák ellen. Azt is merem kockáztatni. ha nem buzdítanánk — például ilyen publikációs lehetőségek tálalásával — ifjúkori igehir­detésre a tizenéveseket, ha hagynánk, mitöbb buzdíta­nánk őket arra, hogy a fel­készülés éveit áldozzák va­lóban a felkészülésnek, bi­zonyára kevesebb ifjúkori agydaganatos akadna kö­zöttük. . .. Tabáni I rán ki tudja számítani a folyadékok és gázok áram­lási viszonyait, maximuma 200 elágazást tartalmazó hálózat esetén. A hibrid komputer már jelesen vizsgázott a labora­tóriumi próbákon, és most készülnek fel a sorozatgyár­tásra. Az égbolt térképezése Egy Ausztráliában létesí­tett rádióteleszkóp segítsé­gével a csillagászok min­den eddiginél pontosabb és részletesebb térképet készít­hetnek a dél-sarki égbolt­ról. A sidneyi egyetem hall­gatói készítették az új mű­szert. Az új Fleur nevű rá­dióteleszkóp 68, 5,80—13,70 méter átmérőjű „csészealj­ból” áll. Az egyenként 800 méter hosszú, két sorban elhelyezett antennákat úgy helyezték el, hogy egyesek kelet—nyugati, mások pe­dig észak—déli irányban áll­nak. Ez az elhelyezés lehető­vé teszi, hogy olyan ered­ményt kapjanak, mintha egy kilométer átmérőjű „csé­szealjat” használnának fel. A tél hosszúsága Belga tudósok megállapí­tották, hogy a Föld pálya­változásai miatt a csillagá­szati tél hosszúsága változó. Az 1970/71-es tél 89 napig és 2 percig tartott, a múlt évi csak 88 napig. 23 óráig és 58 percig — azaz 4 perc­cel volt rövidebb. Az 1000. esztendőben a tél 89.47 na­pig tartott. 2000-ben viszont. 88.99. 3000-ben pedig 88.7 i napig fog tartani, . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom